Összegyűjtöttük a Budapest tematikájú munkáinkat a főváros 150. születésnapja alkalmából

150 éve, 1873. november 17-én egyesült hivatalosan is Pest, Buda és Óbuda. Az elmúlt öt évben több mint egy tucat olyan anyagot készítettünk az Átlóra, amelyek Budapest múltjával és jelenével foglalkoztak, legutóbb a Budapest Open Data Atlaszát. De készítettünk anyagot Budapest kialakulásáról, utcaneveiről, kortárs alternatív kultúrájáról, térfigyelő kameráiról, választási adatairól, klímájáról, valamint a Trianon után Budapestre menekülő honfitársainkról is. Cikkünkben összegyűjtöttük ezeket a munkáinkat.

Az Átlón rendszeresen visszatérő téma számunkra Budapest, számos különböző szempontból és adattal mutattuk már be a fővárost. 2023. november 17-én volt 150 éve, hogy hivatalosan is egyesült Pest, Buda és Óbuda. Ennek alkalmából összegyűjtöttük a fővárossal foglalkozó legjobb munkáinkat.

Egyik legelső Átlós munkánk egyből a fővárossal, azon belül is a főváros temetőivel foglalkozott. A Holtakra épített város című anyag történelmi áttekintést ad a budapesti temetkezési helyek kialakulásáról, és a mai temetők elhelyezkedéséről, melyet videóban is bemutattunk.

Nem csak a főváros temetőiről, de magáról a fővárosról is készítettünk egy történelmi áttekintő anyagot Budapest az őskortól napjainkig címmel.

Nem csak a 2021-es ellenzéki előválasztást és a 2022-es országgyűlési választást dolgoztuk fel részletesen az Átlón, hanem a legutóbbi, 2019-es európai parlamenti választást is, ezen belül is közelebbről megvizsgálva, hogy a főváros mely pártokra milyen arányban szavazott kerületenként. Az anyagban számos szokatlan térképtípust használtunk, mint a pontsűrűség térkép, vagy a kartogram.

Bekamerázott Budapest című 2019-es munkánkban bemutattuk, hogy a fővárosban hol találhatók térfigyelő kamerák, milyen típusúak, és ki a fenntartó. „A nyilvánosan elérhető, továbbá az általunk az önkormányzatoktól kikért adatok szerint a rendőrség, a Fővárosi Közterület-felügyelet és az önkormányzatok közterület-felügyeletei által üzemeltetett kamerák száma közel 2500, de sajnos nem minden önkormányzat válaszolt a közérdekű adatigénylésünkre” – írtuk.

A Tévedsz, ha azt hiszed, nincs ok a sietségre című cikkünkben a fővárosra vonatkozó hőmérsékleti adatokat ábrázoltuk, bemutatva, hogy milyen mértékben nőtt meg Budapest átlaghőmérséklete az elmúlt 120 évben.

A koronavírus járvány miatt elmaradt 2020-as Szent István napi tűzijátékot a digitális térben hoztuk el olvasóinknak: a fővárosi látkép előtt tűzijátékok robbanásaival mutattuk be az elmúlt évek augusztus 20-i látványosságának költségét és ár/érték arányát.

A trianoni békeszerződés után Budapestre érkezett menekültekről a Budapest Főpolgármesteri Hivatal megbízásából készítettünk egy összefoglaló videót Befogadó Budapest néven, ami a Lövőház utca-Margit körút sarkán (Mammut II. épület falán) volt kivetítve augusztus 20-án. Ennek az online változatát lehet ezen a linken megnézni.

Két Budapest témájú munkát is a Budapest Főváros Levéltárával közösen készítettünk el: az egyik azon budapesti közterületeket dolgozta fel, amelyek a határon túli helységnevek után lettek elnevezve. Ezek többsége a trianoni békeszerződést követően határon túlivá vált, korábban Magyarországhoz tartozott település volt.

A másik közös anyag, a Nevek és terek azokat a budapesti közterületeket mutatta be, melyek személyekről lettek elnevezve. Ezt különböző kategóriák szerint (nemi arány, valós-nem valós, magyar-külföldi, foglalkozás stb.) mutattuk be.

A Budapest Brand felkérésére készült az Alternatív Budapest című térkép, amin a főváros alternatív kulturális közösségeiről lehetett többet megtudni: mely helyek számítanak kulturális csomópontoknak és milyen viszonyban állnak más, kisebb szórakozóhelyekkel, bárokkal, könyvtárakkal, kávézókkal, múzeumokkal, mozikkal, stb.

A 18. kerületi Tomory Lajos Múzeummal együttműködve készült el az Élő történelem című oldal, ahol számos interaktív térképen mutattuk be a kerületet: többek között a kerület történelmét ábrázoló korabeli térképeket, a közterületek elnevezés szerinti kategóriáit, a szobrokat és az iskolákat lehet az oldalon megnézni.

A Lutheránus háló? Ablonczy Balázs és Koloh Gábor, a 19. században Magyarországra (és ezen belül Budapestre) érkező szepesi menekültekről szóló tanulmányának vizuális bemutatása volt, különböző térképekkel és diagramokkal.

Legutóbbi Budapesttel foglalkozó Átlós munkánk pedig a Budapest Open Data Atlasza volt, mely egy 50 térképből álló gyűjtemény. A térképek Budapest fizikai adottságaitól egészen az emberi tevékenységig valamint a társadalmi valóságig dolgozzák fel Budapest közelmúltját és jelenét, mindezt ingyenesen hozzáférhető adatokból.

 

Bátorfy Attila – Szabó Krisztián