3D virtuális modellen mutatjuk be, mi került 64 millióba a lombkorona sétányon az uniós adófizetőknek

A részletes költségeket tartalmazó uniós támogatói okirat és a kivitelező cég által kiállított részteljesítési számlák nemrég jutottak el a polgármestertől az Átlátszóhoz. Elkészítettük hozzá a lombkorona sétány 3D modelljét, amin bárki tehet egy virtuális sétát, miközben megcsodálhatja, hogy egyes erdei létesítményekre mennyit szórtak el a lomb nélküli pusztaság közepén a bruttó 64 millió forint uniós támogatásból. Végre azt is ki tudtuk számolni, hogy egy lépés a sétányon mennyibe került az uniós adófizetőknek. Az is kiderült, hogy Nyírmártonfalva polgármestere és a térség fideszes országgyűlési képviselője pont ugyanazon a napon írta alá a szerződést, ugyanazzal a kivitelezővel a saját lombkorona sétányára.

Egészen eddig nem lehetett tudni, hogy pontosan mekkora összegből épült a lomb nélküli lombkorona sétány szerkezete Nyírmártonfalván. Ugyanis csak a komplett projekt ára volt ismert. Filemon Mihály fideszes polgármester tarra vágott telkén létesült a sétány mellett többek között erdei játszótér, védőház, tájház, sporteszközök és kívülről zárható WC is.

Ezidáig azt lehetett tudni, hogy a Széchenyi 2020 Vidékfejlesztési Program pályázatán Filemon Mihály bruttó 64 millió forint uniós támogatást nyert el, melyhez a polgármester bruttó 16 millió forint önerőt is hozzátett. A részletes költségeket tartalmazó uniós támogatói okirat és a kivitelező cég, a HCInternational Kft. által kiállított részteljesítési számlák nemrég jutottak el a polgármestertől az Átlátszóhoz.

Filemon Mihály kiperelte saját magától a sétány árát

A lombkorona sétány botrányt kirobbantó cikkünk megjelenése után Filemon Mihály beperelte az Átlátszót, mert nem tettünk eleget helyreigazítási kérelmének, ám május 12-én első fokon ezt a pert elvesztette. Annak igazolására, hogy eredetileg milyen hosszúra tervezték az általa építtetett lombkorona sétányt, a polgármester bizonyító dokumentumként elküldte a bírónak a pályázat támogatói okiratát és a kifizetett számlákat.

A bíróságnak szánt dokumentumokat így akarva/akaratlanul az Átlátszóval is megosztotta. Ezek az iratok részletesen tartalmazzák, hogy a beruházás egyes építményeire a támogatás elnyerésekor mekkora költséget számítottak, és hogy a kivitelező végül mennyiért építette meg azokat.

Első fokon az Átlátszó kiütéses győzelmével végződött a lombkoronás sajtóper | atlatszo.hu

Január óta legalább 28 katonai szállítógép haladt át a magyar légtéren. Győrben ismét ukrán katonai helikopterek jártak, ezúttal próbálták titokban tartani az átszállításukat.

Filemon Mihály ügyvédje egyébként a tárgyaláson elmondta, hogy azért pörögnek ennyit a sétány hosszúságán, mert nem mindegy, hogy mennyi uniós pénz jut egy méterre. Ugyanis az ügyvéd szerint a cikkünknek van egy olyan hangulata, ami azt érezteti, hogy itt uniós pénzek elherdálása forog fenn.

Egy lépés a sétányon félmillió forint

A támogatói okirat szerint a lombkorona sétány vitte el a pályázati költségek 80 százalékát. Bruttó 64,4 millió forint jutott rá, amiből az uniós támogatás 80%, tehát bruttó 51,5 millió forint volt.

Így most már végre ki lehet számolni, hogy a teljesen értelmetlen, erdő nélküli lombkorona sétány

méterenként 644 347 forintba került az uniós adófizetőknek.

Tehát vigyázni kell, mekkorát lépünk, mert egy nagyobb lépés (ami kb. 80 centiméter) már félmillió forintra jön ki.

A részszámlák számlarészletezői alapján kiderül, hogy milyen sorrendben építették az egyes elemeket. A tételes leírás alapján a lombkorona ösvény az 50 százalékos teljesítésig (amikről a számlák rendelkezésre állnak) még nem volt teljesen kész: az ösvény pallóit, illetve a sétány korlátjait nem említi egyik tétel sem. Feltételezhetően az később került a helyére és később lett kiszámlázva. Viszont a beruházáshoz tartozó egyéb építmények már az építkezési munkálatok elején elkészültek.

Mennyibe is került a lombkorona sétány valójában?

Az Átlátszó virtuális túrája Nyírmártonfalva legismertebb látványosságáról.

Először nézzük a lombkorona sétány teljes keretét a támogatói okirat szerint:

1. Ácsmunkára bruttó 26,4 millió forint jutott – ez a lombkorona ösvény költségének 40 százaléka;
2. Asztalosszerkezetek elhelyezésére bruttó 22,2 forint volt a keret;
3. Aljzatkészítésre, hideg- és melegburkolatok készítésére bruttó 13,3 millió forint;
4. Irtásra, föld- és sziklamunkálatokra, illetve síkalapozásra (betonból) pedig bruttó 2,6 millió forint.

Ha összenézzük mindezt a lombkorona sétány rendelkezésre álló számláival, akkor láthatjuk, hogy a fenti munkanemekbe belekalkulálták az anyagárakat is. Így sajnos lehetetlen azt kibogozni, hogy pontosan milyen faanyagárral számoltak.

Földmunka, beton síkalap készítése:

• 2,6 millió forint.

Teherhordó szerkezetre vonatkozóan ezek a tételek szerepelnek:

• 18 darab járóbetét tartószerkezet készítése merevítésekkel, rögzítőelemekkel, 4 méter hosszú fenyő egységekből: 15,2 millió forint, darabja 846 ezer forint (famennyiség: 0,13 m3/db, 2,55 m2/db);
• 21 oszlopos fenyő tartószerkezet, merevítéssel, rögzítéssel: 6,1 millió forint (famennyiség: 1,43 m3/db);

Lépcső költsége korláttal:

• bruttó 5,6 millió forint.

Az alapozás, a teherhordó- és lépcsőszerkezet ára ismert, a járószint számlái még hiányoznak. Eddig összesen bruttó 29,6 millió forintot számláztak ki magára a sétányra, a hiányzó 34,9 millió forintba többek között a sétány korlátjának és a pallójának kell még beleférnie.

Az első látogatásunkkor számos kivitelezési, tervezési hiányosságra hívtuk fel a figyelmet. Ugyanis annak ellenére, hogy a beruházásnak papíron már kész kéne lennie, nem volt WC, a pavilon tetejét megbontotta a szél, nem volt lekezelve a fa és a sétány lépcsői sem voltak kellően alátámasztva – így pár helyen már akkor megrepedtek a falécek. Filemon Mihály azóta tűzoltásszerűen befejezte a WC-t, fixálta a tetőt és lekente a sétányt. A pályázat szerint a sétánynak csak 5 évig kell állnia, ugyanis addig szól az uniós fenntartási kötelezettség.

Lomb nélküli fákkal és két vödör lazúrral próbálják elfedni a lombkoronabotrányt | atlatszo.hu

Érkezésünkkor épp az egyik munkás kap egy kocsiban ülő férfitől eligazítást, aki arra panaszkodik, hogy hirtelen mennyi munka szakadt a nyakukba. Kicsit odébb haladva két férfi munkálkodik a biciklitárolón, amit lazúrral kennek le. A helyszínen lévő munkások szerint semmiféle gyorsulásról nincs szó, állításuk szerint kész sem volt az ösvény, amit márciusban megtekintettünk.

Több mint 10 millió erdei létesítményekre a pusztaság közepén

A támogatói okiratban felsorolt kisebb építmények tételes költségei minden ponton nagyságrendileg megegyeznek a számlákon szereplő elemek összesített költségeivel. Ezek a bruttó összegek szerepelnek a támogatói okiratban:

• 27 négyzetméteres tájház: 2 723 855 forint;
• 31 négyzetméteres védőház: 2 807 975 forint;
• egy illemhely: 471 170 forint;
• erdei kirándulóhely: 5 987 009 forint.

A számlákon már kicsit részletesebben vannak felsorolva az erdei kirándulóhelyre vonatkozó tételek, az árak szintén bruttóban értendők:

• a tájház 2 742 184 forint;
• a védőház 2 840 609 forint;
• a két illemhely darabja 474 910 forint;

• tíz darab kerékpártámasz 189 230 forint (kb. 80 x 80 cm, akácból, U alakú)

• egy kéttornyos játékvár lengőhíddal 1 239 139 forint, egy akadálypálya 787 400 forint, kombinált fitneszsor 662 686 forint és egy kombinált nyújtópad 683 895 forint.
• négy tűzrakóhely 789 178 forint, aminek darabja 197 294 forint – az eredeti tervek szerint 80 cm belső átmérőjű, kőből készül, betonalappal
• 4 darab interaktív tájékoztató tábla, amit egy kisgyerek sem ér fel: 1 175 512 forint, darabja 293 878 forint – az eredeti tervek szerint 140 x 100 cm.

Észrevettünk néhány érdekességet. A számlák alapján az „erdei kirándulóhely építésének” megfelelő elemek összesített ára a számlák alapján bruttó 5 527 040 forint volt, ami bruttó 459 968 forinttal kevesebb a támogatói okiratban meghatározott összegnél. Emellett a támogatói okiratban egy darab illemhely kapott külön tételt a költségeknél, de ha az elkészült második illemhely árát hozzáadjuk az „erdei kirándulóhely építése” ponthoz, akkor ez a tétel is nagyságrendileg meg fog egyezni a támogatói okiratban leírt összeggel (bruttó 14 941 Ft eltéréssel).

A támogatói okirat szerint a bruttó 80 milliós keret fennmaradó költsége egyéb projektelőkészítő munkálatokra (pl. közbeszerzési eljárások lefolytatására) ment el, összesen bruttó 3,4 millió forint.

Ugyanazon a napon írták alá a pályázatokat

Elkészítettük a nyírmártonfalvai lombkorona sétány idővonalát is, amelynek a készítése közben újabb gyanús mozzanatok tűntek fel. Ugyanis, mint ismert, a környéken nem 1, hanem 3 lombkorona sétány épült. A másik kettőt Nyíradonyban húzták fel fideszes politikusok – egyikük nem más, mint Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője. Filemon Mihály, a nyírmártonfalvai polgármester azt nyilatkozta korábban, hogy a pályázatoknak nincs közük egymáshoz.

Ehhez képest, három gyanús egybeesést is találni:

• Tasó László 2018. január 1-jén, Filemon Mihály agrárvállalkozó másnap nyújtotta be a pályázatát. (A furcsa egybeesésnek nem az az oka, hogy a pályázatnak ekkoriban lett volna határideje.)
• Tasó és a megyei közgyűlés fideszes alelnöke, Tasi Sándor ugyanazon a napon nyerték el a 60 millió forintos támogatást.
• Filemon Mihály és Tasó László ugyanazon a napon írja alá a szerződést ugyanazzal a kivitelezővel.

A 24.hu-nak mind Tasi, mind Tasó azt állította, hogy nem az uniós pénzek megszerzése miatt vágtak bele a beruházásba, hanem a közjó érdekében. Arról beszéltek, hogy a sétány miatt hitelt kellett felvenniük, és számításaik szerint a végén sokmilliós veszteséggel zárják majd a projektet.

A „rendszerszintű hibák” gyanúja miatt Hadházy és Donáth Anna az OLAF-hoz (Európai Csalás Elleni Hivatal) fordult a lombkorona sétányok ügyében. A Transparency International Magyarország pedig az Integritás Hatósághoz, mert a szervezet szerintük még közbe tudna lépni, ugyanis a támogatást majd csak utólag fizetik ki a polgármesternek.

A támogatói okiratban olvasható, hogy milyen eredménnyel kecsegteti a beruházó az Európai Uniót. Ezek a mondatok az erdőirtás után szintén azután a bizonyos röhögős fej után kiáltanak:

„A beruházás a Nyírmártonfalva 174 B erdőrészletben az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolat lehetőségét a fenntartható, erdőgazdálkodás hosszútávra tervező példáján keresztül mutatja be. Hazánkban a modern erdőgazdálkodás megpróbál összhangot teremteni a természeti környezet, az abban élő ember és a gazdálkodás szempontjai között, bemutatása így a fenntarthatóságra nevelés legjobb színtere. A magán erdőgazdálkodó által működtetett kirándulóhely kiváló példája a jó gazda szerep megnyilvánulásának, a társadalomtudatos viselkedésnek, a gondos és maximális odafigyelést jelentő közjóléti szerepvállalásnak.”

Az interaktív lombkorona sétány túrán az alábbi linken lehet részt venni:

Mennyibe is került a lombkorona sétány valójában?

Az Átlátszó virtuális túrája Nyírmártonfalva legismertebb látványosságáról.

Szabó Krisztián, Zsilák Szilvia

Címlapkép: A lombkorona sétány 3D modellje (forrás: Átlátszó)