Az utazó pápa – interaktív térképre tettük Ferenc pápa magyarországi látogatását és a pápalátogatások hagyományát

Ferenc pápa háromnapos magyarországi látogatásának alkalmából érdemes közelebbről is megnézni a pápa eddigi utazásait. Korábbi útjait olyan emlékezetes pillanatok jellemzik, amelyek miatt ezek az események a világ figyelmének fókuszába kerültek. A pápa globális befolyását az Egyesült Államok kongresszusában elmondott klímaváltozási beszédtől a görögországi Leszbosz szigetén tett menekültlátogatásig a világ legégetőbb problémáinak kezelésére használta fel. Az Átló legújabb anyagában közelebbről megvizsgáljuk Ferenc pápa világkörüli zarándokútjait, amiket a korábbi pápák utazásainak kontextusában is bemutatunk.

Ferenc pápa 2023. április 28-án három napos országlátogatásra érkezik Magyarországra, azon belül is a fővárosba, Budapestre. Világszinten példaértékűnek mondható az, hogy ilyen rövid időn belül Ferenc pápa már másodszor tér vissza egy országba. Hazánk előtt már visszatért Görögországba és Kubába is egy második látogatásra. Bár hazánkban az első látogatása egy nemzetközi katolikus rendezvénynek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak szólt, a mostani pedig az országnak magának, visszatérésének oka mégsem egyértelmű.

Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértővel folytatott beszélgetésünkből kiderül, hogy  magyarországi visszavágyódásának okáról a pápa azt nyilatkozta – már a 2021-es útja végén – hogy „sok értéke van a magyaroknak”. Később pedig azt is elmondta, hogy Európában a kisebb, kevésbé ismert országokat szeretné felkeresni, mivel azoknak szintén jelentős kultúrájuk van. Vagyis ő maga egyfajta figyelemfelhívásnak szánja látogatását:

„a világ figyeljen oda Magyarországra, annak lelki, szellemi, kulturális és emberi értékeire”

Az utazó pápa

Ferenc pápa 2023. április 28-án három napos országlátogatásra érkezik Magyarországra, azon belül is a fővárosba, Budapestre. Világszinten példaértékűnek mondható az, hogy ilyen rövid időn belül Ferenc pápa már másodszor tér vissza egy országba. Hazánk előtt már visszatért Görögországba és Kubába is egy második látogatásra.

A pápa gondosan összeállított háromnapos programja komoly szimbolikus jelentőséggel bír. A látogatás mutat egyfajta országpromóciós értéket, mivel sokak érdeklődését felkelti, mi lehet az, ami miatt ilyen hamar ellátogat Magyarországra másodjára is. Érszegi szerint az egyes programelemek erre segítenek választ adni.

Részben szépségükkel, mint a Szent István Bazilika, a Budai Vár vagy a Kossuth tér, részben az ott zajló találkozások jelentőségével, üzenet értékével: az Egyház által gondozottak, vagy a katolikus egyetem bemutatása révén.

„Maga a záró szentmise egyszerre kapcsolja be a magyar egyházat a világegyház vérkeringésébe, s mutathatja meg a világnak a sajátosan magyar értékeket.”

Ferenc pápa április 28-án 10 órakor érkezik meg a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtérre, ahonnan egyből a Sándor-palotához megy. Találkozik Novák Katalin köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Ezután a Szentszék Magyarországi Nagykövetségén tölt el pár órát, ahol a budapesti tartózkodása alatt fog megszállni. Az épületben külön lakosztályt kap, védelméről pedig a vatikáni titkosszolgálat és a svájci gárda fog gondoskodni. A pápa látogatására létrehozott hivatalos magyar weboldal szerint a napot a Szent István Bazilikában zárja.

Amíg az első nap a politikai és vallási személyekkel való találkozásokról szólt, a második nap összes állomása a magyar emberekről, a fiatalokról és a kisebbségi közösségekről fog szólni. Az Apostoli Nunciatúrából első útja a Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonba vezet, ahol sajátos nevelési igényű, látás- és mozgássérült gyermekekkel fog találkozni.

Ezután a 7. kerületi Rózsák terére megy, ahol először az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban találkozik szegényekkel és menekültekkel, majd az Istenszülő oltalma-templomban a görögkatolikus közösséggel. A Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai alapján hazánkban mindössze 180 ezren görögkatolikusok, ami a 3,6 millió római katolikus hívő mellett kisközösségnek számít.

Délután a Papp László Sportarénában körülbelül 15 ezer fiatallal találkozik, majd a Nunciatúrára visszatérve magántalálkozót tart a Jézus Társasága tagjaival.

Látogatásának utolsó napján szentmisét és Regina Caeli imádságot tart a Kossuth téren. Délután a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karra megy, ahol az egyetemi és kulturális élet képviselőit látogatja meg, és az egyetem hallgatóinak is lehetősége lesz találkozni a pápával. Háromnapos magyarországi látogatása vasárnap 17:30-kor ér véget.

A témának aktualitást adó magyarországi látogatáson felül teljes anyagunkban bemutatjuk a pápák nemzetközi utazásainak jellegzetességeit, és a pápák több ezer éves történetét is.

Magyarország előtt két országban járt már kétszer Ferenc pápa: Kubában és Görögországban. Kubában először 2015. szeptember 19-én járt, és két napot töltött ott. Második alkalommal a 2016-os mexikói útjának elején érintette Kubát, ahol a havannai José Martí Nemzetközi Repülőtéren Kirill moszkvai pátriárkával találkozott. A két vallási vezető egy harminc pontos közös nyilatkozatot írt alá, amely globális kérdésekkel foglalkozott. 

2016. április 16-án a görögországi Leszbosz szigetére látogatott, hogy támogassa az ott menedékre váró, vagy a szigeten áthaladó, Európába és azon túlra tartó menekültek ezreit. Második látogatása az országban ennél hosszabb volt, a fővárosban, Athénban is járt, de ez alkalommal is visszatért Leszbosz szigetére, hogy találkozzon a menekültekkel.

Számos országban jártak pápák több mint egy alkalommal. A lista élén Lengyelország áll, ahova tizenegy alkalommal tért vissza pápa: a lengyel származású II. János Pál kilencszer, XVI. Benedek és Ferenc egyszer-egyszer járt az országban. Ezt követi az Amerikai Egyesült Államok tíz látogatással: itt mind a négy utazó pápa járt.

 

A pápaság a világ egyik leghosszabban fennálló intézménye, és kiemelkedő szerepet játszott a kereszténység és az egész emberiség történelmében is. A jelenlegi Ferenc pápáig bezárólag 307 pápa volt hatalmon, de közülük sokak legitimitását megkérdőjelezhetőnek tartják, mert vagy ellenpápaként, vagy egyéb okokból nem törvényesen kezdték meg pontifikátusukat. A keresztény egyház 266 pápát ismer el. 

Azon pápák közül, akiknek ismert a születési helyük, mindössze négyen nem Európából származtak. Három pápa – I. Viktor, Miltiadész és I. Geláz – afrikai származású volt, de pontos születési hely nem maradt fent. Ferenc pedig az első pápa, aki a dél-amerikai Argentínából származik.

 

Ferenc pápa (születési nevén Jorge Mario Bergoglio) az első olyan pápa, aki a Jézus Társaságának (jezsuiták) tagja, az első amerikai, az első déli féltekéről származó, és az első Európán kívüli pápa III. Gergely szír pápa 8. századi pápasága óta. Az argentin Buenos Airesben született Bergoglio fiatalon egy ideig kidobó és gondnok volt, majd vegyésznek tanult, és technikusként dolgozott egy élelmiszer-tudományi laboratóriumban. Miután felépült egy súlyos tüdőgyulladásos betegségből, 1958-ban arra inspirálódott, hogy belépjen a jezsuitákhoz. 1969-ben katolikus pappá szentelték, és 1973-tól 1979-ig Argentína jezsuita tartományfőnöke volt. 1998-ban Buenos Aires érseke lett, majd II. János Pál pápa 2001-ben bíborossá nevezte ki. Ő vezette az argentin egyházat a 2001 decemberi argentin zavargások idején. Néstor Kirchner és Cristina Fernández de Kirchner kormánya politikai riválisának tekintette. Benedek pápa 2013. február 28-i lemondását követően a pápai konklávé március 13-án Bergogliót választotta utódjává. A Ferenc elnevezést Assisi Szent Ferenc tiszteletére választotta pápai neveként.

A teljes anyag megtekinthető az alábbi linken:

Az utazó pápa

Ferenc pápa 2023. április 28-án három napos országlátogatásra érkezik Magyarországra, azon belül is a fővárosba, Budapestre. Világszinten példaértékűnek mondható az, hogy ilyen rövid időn belül Ferenc pápa már másodszor tér vissza egy országba. Hazánk előtt már visszatért Görögországba és Kubába is egy második látogatásra.

Szabó Krisztián, Pete Luca, Bátorfy Attila