Elsőre nem sikerült, visszabontották a százmilliós skateparkot Kazincbarcikán

Kazincbarcika önkormányzata másodjára fut neki egy skatepark megépítésének, ugyanis az első, unió által pénzelt pálya annyira rossz lett, hogy inkább teljesen elbontották. A baki miatt 100 millió forint közpénz a kukában landolt. Jelenleg az új pálya építése zajlik, ami már nem 130, hanem 300 millióba kerül. Videóriport.

Épül-szépül Kazincbarcikán a volt iparcsarnok területe a buszpályaudvar mellett. Kezd kirajzolódni a BMX-esek és a gördeszkások számára tervezett extrém sportpálya alakja. Ha valaki gyakrabban jár erre, annak viszont lehet némi déjà vu érzése, mert 2022-ben ugyanitt már majdnem teljesen felépült a skatepark. Az a verzió viszont alkalmatlan lett volna a sportolásra, így az építkezést leállították, és visszabontották a pályát. Az önkormányzat pedig most másodjára is nekifutott az építkezésnek.

Az első pályára a közbeszerzési értesítő szerint európai uniós forrást (TOP-2.1.1-15-BO1-2016-00006) nyertek el. A támogatási arány 100 százalék volt, azaz az önkormányzatnak nem kellett önerőt beleraknia a projektbe. Nem is fogták vissza magukat, a betonozott extrém sportpálya közel kétezer négyzetméteren épült.

Az önkormányzat részéről azonban hiba volt a skatepark 128 millió forintos kivitelezését olyan kivitelezőkre bízni 2021-ben, akiknek nem találni hasonló referenciamunkáját. A tendert elnyerő párosnak, a Szerkezet és Mélyépítő Kft.-nek és a Magas és Mélyépítő Kft.-nek a beruházással eredetileg 2022 februárjában kellett volna elkészülnie.

 

Nem így kell betonpályákat csinálni

Az első verzió építését a helyi sportolni vágyókkal együtt a ride.hu BMX-es oldal követte végig. Ők 2022 áprilisában kezdtek arra gyanakodni, hogy nem lesznek megfelelőek az épülő pálya ívei.

2022 júniusára egyértelmű vált, hogy a pálya nem lesz jó: „Hát nem ez van a terveken, nem erről volt szó, plusz nem is így kell beton pályákat csinálni. Ez így konkrétan kuka, ablakon kidobott pénz” – posztolta akkoriban Marics Tamás, a ride.hu főszerkesztője.

Júliusban jelezték a problémát az illetékeseknek, az építkezés pedig leállt. „Ha valaki betonozott már, esetleg látott beton pályát, vagy tudja, hogy egy ív mennyire legyen meredek egy poolban, az inkább ne nézze meg. Az hagyján, hogy a tervrajzot csak mint vázlat használják, de az ívek nem ívek, és ez így egyáltalán nem jó. Plusz a beton így nem fog ott maradni, szét fog töredezni. Jelezve lett a helyszínen, hogy ennek így semmi értelme, majd leállították pár nappal később az építkezést” – mesélte Marics.

2023 tavaszán a széttöredezett betonról érkeztek a képek.„Jéé, a beton széttöredezett, mert nem jó a technológia, ahogyan csinálják, de mintha ezt már az elejétől mondjuk” – kommentálta Marics Tamás.

Idén augusztusra a pályát teljesen visszabontották. „Így néz ki jelenleg (08.02.) az a beton skatepark, amire 95 milliót már ráköltött az önkormányzat. Jól látod, annyira rossz lett, hogy teljesen elbontották. Mindezt a te pénzedből. Természetesen felelős nincs. 95 milliót kidobtak az ablakon” – írta a fotókhoz Marics Tamás.

Az új pálya kivitelezésével az önkormányzat idén egy másik céget bízott meg. Így festett a terület szeptemberben:

Októberben, amikor a lapunk a helyszínen járt, így nézett ki:

A második pályára a közbeszerzést idén nyáron írta ki a kazincbarcikai önkormányzat. A nyertes a győrújfalui Concreative Hungary Kft. lett, amely nettó 295 millió forintért vállalta a munkát. Ebben viszont már nincs EU-s támogatás, a város fizeti az egészet.

Ha ehhez hozzáadjuk az elbontott pálya árát, akkor közel 400 millió forintnál jár a borsodi sportberuházás.

A betonozott skatepark területe továbbra is kétezer négyzetméter, mely magában foglal street/plaza pályát, bowl/pool pályát, flow pályát. Ezúttal azt is megadták, hogy minimum 15 centiméternek kell lennie a betonvastagságnak. A munkával 2024 februárjában kell kész lennie a kivitelezőnek.

Nem kértek kártérítést a kivitelezőtől

Marics Tamás 2023. március 28-án küldte el azt a közérdekű adatigénylést, aminek a  segítségével megtudta, hogy mennyi pénzt fizettek ki a munkáért az első pálya kivitelezőinek. Az önkormányzat elsőre figyelmem kívül hagyta a levelét, ezért Marics a NAIH-hoz (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz) fordult. A hatóság közbenjárásának a segítségével, két hónappal az adatigénylés beadása után Marics Tamás csupán a válaszok egy részét kapta meg.

A hatóság újból megkereste az önkormányzatot, mert pont a pénzügyekkel kapcsolatos kérdésekre felejtettek el válaszolni. Marics végül 3,5 hónap után kapta meg az összes kérdésére a válaszokat: kiderült, a visszabontás költségeit az önkormányzat állta, a kivitelezőknek pedig nettó 128 millió forintból nettó 95,9 millió forintot kifizettek a munkáért. Az önkormányzat válasza szerint több alkalommal is tartottak fórumot, ahol a sport iránt aktívan érdeklődők elmondhatták igényeiket a pálya kialakítása kapcsán.

Az ügyben sem Szitka Péter (MSZP–Párbeszéd–DK–Momentum) polgármester, sem az első pálya kivitelezői nem akartak nyilatkozni a lapunknak. Az építkezést nyomon követő sportolók szerint a kivitelezésnél csúsztak félre a dolgok.

A projekt során az önkormányzat kapcsolattartója Novák Péter volt, aki korábban az önkormányzati Barcika Centrum Kft. ügyvezető igazgatója volt. Novák Péter két éve a következőkkel nyugtatta az aggodalmaskodókat:

„Ha egy ilyen volumenű projektnél a műszaki kivitelezés nem megfelelő és nem lehet átvenni a létesítményt (nem a tervekben előírt minőségben valósul meg), akkor a kivitelezőnek meghiúsulási kötbért kell fizetnie, ez elég jelentős összeg, így a vállalkozó sem érdekelt abban, hogy rossz minőségű munkát csináljon. A kötbéren túl, ha meghiúsul a szerződés, akkor azt a Közbeszerzési Hatóságnak tudjuk jelezni, ebben az esetben a cég semmilyen önkormányzatnak, állami megrendelőnek nem végezhet munkát néhány évig. (…) Szerződés alapján a Megrendelő (Önkormányzat), a műszaki ellenőr és az EU-s pályázatot felügyelő Magyar Államkincstár, illetve annak felettes szerve mondhatja azt, hogy nem teljesült a szerződés.”

Megnéztük a szerződést, ami szerint a megrendelő jogosult a kötbéren felüli kárát is érvényesíteni. Azonban a kártérítésről hiába kérdeztük az önkormányzatot, Marics adatigényléséből pedig az derült ki, hogy kártérítésre nem került sor, és még a bontás költségét is az önkormányzat állta.

Kazincbarcikán 20 éve vártak a pályára

Marics a közérdekű adatigénylés során azt a kérdést is feltette az önkormányzatnak, hogy miért hagyták félbe az építkezést. Az önkormányzat viszont nem az adatigénylő által használt számozott sorrendben válaszolt, így csak megtippelni tudjuk, mi az ide vonatkozó válasz:

„A Magyar Országos Görkorcsolya és Gördeszka Szövetség megkereste az Önkormányzatot az extrémsport pálya minősítése miatt, melyet követően az önkormányzat műszaki szakértői véleményt kért a pálya minősítéséhez szükséges műszaki tartalom változására vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy a műszaki/szakértői vélemény alapján megállapításra került, hogy a vállalkozási szerződés olyan lényeges módosítása lenne szükséges, amely miatt új közbeszerzési eljárás lefolytatására köteles az önkormányzat, a vállalkozási szerződés a felek közös megegyezésével megszüntetésre került.”

A pálya visszabontásában Fazekas Nikosznak, a Borsod Megyei BMX Szövetség elnökének is szerepe volt, ugyanis 2022 júliusában ő jelezte a problémát az önkormányzatnak.

„Sikerült megkeresnem az önkormányzatot, elmondtam nekik, hogy ez megint az a kategória, ami használhatatlan lesz. Nem olyan anyagokból építették meg, mint amiből kellene, nem jók az ívek, a pálya balesetveszélyes, eleve nem úgy épült meg, mint ahogy egy ilyen létesítménynek ki kéne néznie. Az önkormányzat nagyjából vevő volt a mondandómra, úgyhogy visszabontották nullára ami már megépült, és abba már elég sok rossz munka bele volt már téve. Most egy másik kivitelező építi, a képek alapján úgy látom, hogy ez jó lesz, annak ellenére, hogy most megint nem lett kikérve a sportolói véleményünk.”

Miskolcon sem sikerült a skatepálya

Fazekas Nikosz szerint „Kazincbarcikán 20 éve várnak erre a pályára. Legközelebb nekik Miskolcra van lehetőségük bejönni, aki nem áll olyan anyagi helyzetben, az még ezt sem teheti meg.”

Fazekas Nikosz egy másik pályát is mutatott nekünk, ami már Miskolcon az Avas kilátónál épült, szintén önkormányzati beruházásként.

„Ez a pálya szerintem használhatatlan, ha száraz lenne, akkor is, a rádiuszok alapból nem megfelelőek, ami az íve a medencének. Ennek az ívnek meredekebbnek kellene lennie, ha az ember ugrik belőle, akkor ugyanoda érkezzen vissza, ebből kifele lehet kirepülni, biciklizésre biztos, hogy nem jó” – mondta a sportoló.

„Az illesztéseknél a gördeszka kereke biztos, hogy megakad. Télen, ha ebben megáll a hó vagy a víz, szét fog fagyni, repedni az egész, és használhatatlan lesz. Mindez azért szomorú, mert így marad a fizetős pálya a sportolni vágyóknak, miközben a közpénz elmegy rossz pályák építésére” – vázolta a problémát Fazekas Nikosz.

A miskolci pálya egy nagyobb projekt, a Horváth-tető és sétányok, lépcsők kivitelezésének a része volt, amit a Mento Környezetkultúra Kft. nyert el 640 millió forintért. A 423 négyzetméter alapterületen elkészült vasbeton skatepálya ára külön nincs feltüntetve.

A Mento Környezetkultúra Kft.-ről többször írtunk már korábban: az 1996-ban alapított miskolci vállalkozás többségi tulajdonosa Hercsik István, akit „kukakirály” néven is emlegetnek. Nem véletlenül, hiszen a cége roppant sikeres a hulladék-ügyi közbeszerzéseken Borsod megyétől Budapestig.

Kazincbarcikán is találkoztunk már a nevével: tíz évvel ezelőtt a Zöld Sajó Rekultivációs Konzorcium tagjaként öt másik céggel közösen nyert el egy 4,8 milliárd forintos munkát 78 db elhagyott szemétlerakó rekultivációjára. A Mento forgalma az elmúlt öt évben 5-10 milliárd forint körül mozgott, és évi 300-700 milliós hasznot termelt a tulajdonosainak, de olyan is előfordult, hogy a profitja az egymilliárd forintot is túllépte.

 

Szöveg: Zsilák Szilvia – Videó: Pápai Gergely

Címlapkép: Az épülő kazincbarcikai skatepark 2023. októberében (fotó: olvasónk felvétele)