Bezárás
Radikálisok és extremisták

Állami hátszéllel épül a becsületnap újnyilas mítoszát családbaráttá színező Kitörés-emléktúra

Most szombaton (mint minden évben), tucatnyi kisebb-nagyobb rendezvénnyel emlékeznek országszerte a Budapest második világháborús ostromának legvégén a budai várban többszörös szovjet ostromgyűrűbe zárt német és magyar katonai csapattöredékek, valamint a hozzájuk csatlakozó félkatonai nyilas osztagok és civilek teljes katasztrófával végződött kitörési kísérletére. Az Átlátszó kutatása szerint kötésig gázol a magyar állam pénzében, médiájában és kapcsolati tőkéjében a becsületnapi Kitörés-emléktúra szervezői-szellemi háttércsapata.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A megemlékezések java nem követi a témával foglalkozó sajnálatosan kevés történész nagyjából egybehangzó értelmezését, mert akkor a német parancsnok gyáva, katonailag értelmetlen döntése következtében elhulló vagy húszezer ember – oroszlánrészük német katona, a magyar honvédek ugyanis leginkább elszökdöstek, elbújtak a kitörés elől – értelmetlen és tragikus halálát siratnák.

A jellemzően szélsőjobbos gyökerű megemlékezések ehelyett Európa védelméről, magukat a “becsület” eszméjéért önszántukból feláldozó magyarokról és az ő német barátaikról szólnak.

A Kitörés-emléktúra az úgynevezett becsületnap szélsőjobbos történelmi értelmezését propagáló rendezvények sorában mára kétségtelenül a legeslegelső. Miközben a kombinált újnyilas-neonáci csoportosulások tavalyi közös megemlékező rendezvényén mintegy hatszázan vonultak hadoszlopban, az egyszerű sporteseménynek beállított emléktúrán már kétezerötszázan vettek részt.

Eközben viszont a Kitörés-emléktúra éppen azokra a toposzokra épül, amiket a témakör eminens kutatója, a Budapest ostromáról könyvet is írt Ungváry Krisztián egy újságcikkében hullarablásnak, az áldozatok meggyalázásának nevezett. Ungváry szerint a “teljesítménytúra vezetői hazugságokat terjesztenek”, egy másik cikkében pedig az írta a Kitörés-túráról:

“oda jutottunk, hogy ma már nem csak neonáci szervezetek olvasata az, hogy [a konkrét történelmi események tekintetében] a ‘hősies helytállás’ minősített esetéről van szó”

A Kitörés-túra szervezői mégis sikeres csikicsukit látszanak játszani a magyar törvényekkel. Miközben a konkrét neonácik rendezvényén a szervezők maguk tiltják katonai egyenruha viselését és a tiltott önkényuralmi jelképek, így a horogkereszt vagy a nyilaskereszt használatát, a túrázókra ez már nem tűnik érvényesnek.

“A különböző korabeli harcoló feleket megjelenítő egyenruhákat bemutató céllal viselik az adott személyek! Az esetlegesen megjelenő tiltott jelképek érdekességként szerepelnek, melyeknek csak ismeretterjesztő szerepe van, politikai célja nincs!” – olvasható a Kitörés-túra honlapján.

Vagyis miközben a városban a minden évben feltűnő antifasiszta ellentüntetők, rendőrök és újságírók kergetőznek a törvénytisztelő módon talpig feketébe öltözött újnyilasokkal, alig pár kilométerrel odébb, a budai hegyekben a Waffen-SS-egyenruhák fölött vígan lobog a Harmadik Birodalom horogkeresztes zászlaja. Az Index a túrának tavaly nekiinduló riportere legalábbis – fotóval kísérve – pontosan erről számolt be. De horogkeresztes birodalmi zászlót, miegyebet a korábbi túrák fényképgalériáit átnézegetve bárki marékkal találhat.

(Az már bizonyára csak afféle easter egg, hogy a túra leghosszabb verzióját tizedjére teljesítő sportemberek jutalma a “másodosztályú Vaskereszt pontos másolata”: amint azt minden világháborús hagyományőrző bizonyára tudja, korhű verziójában ennek a német kitüntetésnek a közepén egy, amúgy Magyarországon alapesetben törvényben tiltott önkényuralmi jelképnek minősülő, dombornyomott horogkereszt díszeleg).

Sokatmondó, hogy a rendőrség idén is az újnyilas megemlékezést próbálta betiltani: a Kitörés-túra leállítása fel sem merült. Azonban itt kevéssé állami vakságról, inkább szándékos, minden részletre kiterjedő politikai félrenézésről lehet szó. Legalábbis erre a tanulságra jutottunk, amikor megkíséreltük feltérképezni a Kitörés-túra szervezőinek hátterét.

Az egyik főszervező, Moys Zoltán rokoni kapcsolatai révén a Fidesz uralmi elitjéhez kötődik. A szervező egyesület körül állami emberek, homályos figurák, állami százmilliók mozognak. Arról korábban több helyen is írtak, hogy a háttércsapat magját adó Moysék tévés cége jó évtizede pénzes közmédiás munkákat kap.

Arról viszont mindeddig nem szólt a fáma, hogy Moysék csapata az állami tévén sugárzott műsorok jelentette országos ismertségét és pozícióit rendszerszerűen felhasználva építi a szervező egyesület bázisát, valamint a kitörés szélsőjobbos mítoszát is – márpedig a helyzet minden látszat szerint pontosan ez.

Állami támogatás a szervezőknek

A leglátványosabb tény, amire bukkantunk, hogy a túra hivatalos szervezője, a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet a 2018-ról szóló beszámolójában a Kitörés-túrát elszámolta az állami támogatása javára. Másképpen: az egyesület maga állítja, hogy a túra az állami pénznek köszönhető. Az egyesület ugyanis működési támogatásként kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától 900 ezer forintot, amiből arra az évre 630 ezer esett.

Abban a részben, hogy ezt mire fordították, a “túrák” címszó alatt szerepel: “a 2018-as esztendő első túrája a szövetségesünkkel, a Váci Reménység Egyesület természetjáró szakosztályával közösen megrendezett Kitörés 60 Emlék- és teljesítménytúra volt, amelyen több mint 2500-an vettek részt.” A beszámolóból nem derül ki, hogy az összes támogatásból erre a bizonyos túrára mennyi pénzt költöttek, de – tekintve, hogy az egylet összes túráján mindösszesen 5000-en vettek részt -, a Kitörés-emléktúra a Hazajáró Egylet legnagyobb ilyen eseményének számít.

Részlet a Hazajáró Egylet 2018. évről szóló beszámolójából

Állami támogatásokat kapott még egyébként tavaly más célokra az EMMI mellett a NAV-tól és a civilpénzek állami osztását intéző Nemzeti Együttműködési Alaptól az a Teljesítménytúrázók Társasága is, amelyik az általa működtetett Budapest Kupa-sorozat részeként szerepelteti a Kitörés-túrát.

Közmédia-beszállítói kapcsolatok

Noha nem ennyire látványos, de összefüggéseit tekintve tanulságosabb a Hazajáró Egylet kapcsolatrendszerét megkapargatni. Az egyesület három elnökségi tagja jelenleg Kenyeres Oszkár, Schödl Dávid és Moys Zoltán. Schödl és Moys egyaránt résztulajdonosai a Dextramedia Kft. nevű cégnek. A cég harmadik résztulajdonosának, Vándor Attilának szintén bőven van köze az egylethez: alapító, és korábbi felügyelőbizottsági tag. Kenyeres Oszkár, az egylet elnökségi tagja ötletgazda és szereplő a cég által gyártott egyik műsorban.

A Hazajáró Egylet a címén is osztozik a Dextramediával. A médiában utazó vállalkozás 2011 óta csak az MTVA-val mintegy 772 millió forint értékben szerződött, az elmúlt három évben pedig a tulajdonosok örömére összesen közel 100 millió forintos adózott eredményt produkált. 

A Dextramedia csapata voltaképpen a jelenlegi formájában ismert Kitörés-túra legkorábbi ötletgazdai és szervezői csoportját jelenti. Moys főszervezőként arról nyilatkozott a Jobbikkal baráti, és a Dextramediához a domainjén keresztül kapcsolódó (erről még később) N1TV-nek, hogy “amikor az első túrát szerveztük, akkor a résztvevők létszáma volt annyi, mint most a rendezők létszáma, talán ezzel elmondtam, hogy mennyire kinőtte magát a túra. Egy baráti társaságként kezdtük szervezni néhányan, mert úgy éreztük, hogy nincs méltó helyén kezelve ez a történelmi esemény”.

Moys a szervezősdit eredetileg még egy másik egyesület, a mára megszűnt Börzsöny Akciócsoport nevében kezdte. Hogy a Dextramedia életében ez a téma mennyire központi, arra a cég által gyártott egyik műsor egyik szereplője utalt egy interjúban, ahol arról beszélt, hogyan került a tévébe: “Moys Zoltánt, a műsor rendezőjét, valamint Kenyeres Oszkár szerkesztőt és szereplőt nagyjából tizenhét évvel ezelőtt ismertem meg, hiszen az általuk életre hívott és működtetett Börzsöny Akciócsoport révén szervezett teljesítménytúrákon jó néhány felvidékivel egyetemben vettem részt rendszeresen”.

Az egyszeri tévénéző a Dextramédiát leginkább az általuk gyártott, a közmédia csatornáin sugárzott Hagyaték és Hazajáró című műsorok által ismerheti; utóbbi például hiánypótló és szívmelengető, amúgy Prima Primissima-közönségdíjas műsorsorozat a Kárpát-medence magyarlakta vidékeinek természetjárási lehetőségeiből.

Az egyesület és a műsor névegyezése nem véletlen: a Hazajáró Egylet társadalmi elérését tekintve saját bevallása szerint is a tévéműsor nézőiből szeretne építkezni. Egészen pontosan úgy fogalmaznak: “az egyesület kezdeményezői a Duna TV Hazajáró c. honismereti és turisztikai műsorának rajongói”. Az elnökségben valamiért mégsem szerepel egy mezei tévénéző sem; a dextramédiások – Kenyeres, Schödl, Moys – annál inkább.

Másképpen: az államnak eladott túrázós műsor csinálói a közmédiának köszönhetően elért nézőket a magyarországi túrázás családbarát ötletének örve alatt próbálják behúzni az egyletbe, az egyleten keresztül pedig a becsületnapos eszmekörbe.

A Hazajáró Egylet 2018 során mintegy 7 túrát és 79 közönségtalálkozót szervezett, 37 alkalommal pedig “rendhagyó földrajz- és történelemórákat” tarthattak iskolákban; ezzel összesen tizennyolcezer embert értek el. Tavaly a magyar média java részén végigfutott a Hazajáró Kupa ártalmatlannak tűnő kezdeményezése: az egylet “hazánk varázslatos hegyvidékeinek” népszerűsítése céljából túrasorozatot indított, a résztvevők oklevelet és díjat kapnak. A sorozatnak persze része a Kitörés-túra (és különböző vitatott megítélésű történelmi személyiségekről elnevezett túrák, így például a Horthy Miklós Emléktúra is).

Problémás adások

Ennél is erősebb árukapcsolás, hogy a szintén a Dextramedia által gyártott Hagyaték című kulturális-hagyományőrző műsor egy 2014-es adása konkrétan a kitörésről szól. A Youtube-ra feltett műsor egyébként ma megtekinthető a Kitörés-túra saját honlapján is (a honlap domainje egyébként a Dextramédiához tartozik). Az adás cseppben a tengerként mutatja, hogy a Moys-féle csapat hogyan használja ki az állami tévés libling státuszát a saját agendája népszerűsítésére.

A műsor eleve a becsületnap történelmietlen, és csak a szélsőjobbos térfélen népszerű értelmezését nyomatja. Ennek illusztrálására a következőkben néhány általunk párba állított idézet következik, a Hagyaték kitörés-adásának narrátorától, illetve a témát kutató történész, Ungváry Krisztián szövegeiből.

Narrátor: A fegyverletétellel közel sem biztos, hogy megmenthették volna az életüket- de biztosan elveszítették volna a becsületüket.

Történész: Semmi okunk sincsen azt gondolni, hogy egy kitörés helyett kapituláló negyvenezres tömeg felét a szovjetek a helyszínen agyonverték volna. Ellenkezőleg.

Narrátor: És Buda védõi ugyanúgy döntöttek, ahogyan [Zrínyi és Szondi]: ha már mindenképp meg kell halni, katonához méltóan fegyverrel a kézben nézzenek a Végzet szemébe.

Történész: Mintha a katonák többsége bármilyen döntéshelyzet elé került volna és nem a csoportdinamika döntötte volna el az egyén sorsát.

Narrátor: Budapest védõinek elsõsorban valóban a tõlünk nyugatabbra lévõk lehetnek hálásak, hiszen, ha nincsenek azok a városok, mint Budapest, Breslau, vagy Königsberg, amelyek jelentõs szovjet erõket vonnak magukra, és kötnek le, akkor a szovjet csapatok nemcsak Berlinig jutnak el.

Történész: A főváros ostromának idején az európai kontinens jelentős részén már nem a nácik voltak az urak. Nyugaton a front a Rajnánál húzódott. Ebből adódóan Budapesten nem Európát, hanem csakis a náci birodalom még megmaradt részeit lehetett védeni.

Narrátor: Néhány óra alatt úgy nyelt el negyvenezer fiatal katonát a föld, mintha sosem léteztek volna.

Történész: Néhány nap alatt a kitörők közül közel húszezren pusztultak el.

A műsorban megszólaló két “szakértő” közül az egyik nem más, mint a hadtörténésznek aposztrofált Kosaras Péter Ákos. Ő a hétköznapokban középiskolai történelemtanárként dolgozik, és a neve onna lehet ismerős, hogy mintegy tíz éve kisebb botrány kerekedett ki abból, hogy állami iskola igazgatóhelyetteseként Waffen-SS egyenruhában pózolt internetre is kikerült képeken.

Kosaras erre akkor azt a tanulságos észrevételt tette, hogy olyan, rendőrségnek is bejelentett teljesítménytúrán örökítették meg, amelyen katonai hagyományőrzők is részt vettek. Azt nem említette, hogy konkrétan melyik Waffen-SS egyenruhás teljesítménytúrán vett részt, de Magyarországon azért nincs túl sok ilyen.

A másik szakértő az amúgy teljesen korrekt mondásokkal érkezett Számvéber Norbert, a Honvédelmi Minisztérium hadtörténeti intézetének munkatársa; őt elnézve nehéz nem arra gondolni, hogy a magyar hadügy egyenruhás szaktörténészét azért rángatták a köztévé műsorába, hogy némi hitelességet kölcsönözzön a történelemtudomány pereméről származó nézeteknek.

Érdemes megjegyezni, hogy – noha a jelen téma szempontjából a kitörés témájának van jelentősége – nem egyedi esetről van szó. Szintén 2014 során már kifogásolták a hagyaték adásait: a Népszabadság akkori megállapításai szerint az “irányzatos”, sajátos magyar történelmi mítoszokat építő műsoregységek közé tartozott a József Attiláról és Adyról, valamint a magyar csendőrség történetéről szóló darab is; utóbbiban szakértőként szintén előkerült Kosaras Péter.

Eleve nehezen érthető, hogy egy legalábbis vitatott történelmi eseményről azok az emberek gyárthatnak műsort a köztévének, akik az adás tárgyát képező történésekkel kapcsolatban legtöbb vitát kiváltó megemlékezéseket szervezik, ráadásul úgy, hogy ezt az adás sehol sem említi. Még különösebb, hogy még szakértői megszólalónak is becsempészhetnek egy kérdéses tudományos felkészültségű, viszont szintén elfogultnak sejthető valakit.

Személyes állami kapcsolatok

Itt érdemes kitérnünk a dextramediás csapat köztévés diadalmenetének egy útitársára, a szintén sajátos világlátású Siklósi Beatrixra. A lassan örökös közmédiás káderré váló, nemrégiben a Kossuth Rádió fejének megtett Siklósi világlátása ugyanis annyira sajátos, hogy kinevezése ellen rögtön vagy húsz zsidó szervezet tiltakozott, de korábban Erdő Péter is levélben szólalt fel “antiszemita megjegyzései” ellen.

Siklósi egy filmjét még a Fidesz nyolc szűk esztendeje során, 2007-ben vágta meg és adta ki a Dextramedia (“az ávósok és a 2006-os rendõrterroristák közötti hasonlóságokat kitûnõen mutatja be” – méltatta a művet a kurucinfó). A kapcsolat megmaradt a fideszes hatalomátvétel után is: Siklósi egy 2012-es dokumentumfilmjében Schödl operatőrködött, míg a Dextramedia által gyártott legalább három műsorszámban Siklósi működött közre főszerkesztőként.

A régi tévés Siklósi némi üresjárat után éppen 2012-ben tért vissza a közmédiába, az MTVA elnökének kulturális főtanácsadójaként, 2014-ben a kisebbségi és határon túli magyar műsorok főszerkesztője, 2018 -ban pedig az M5 kulturális csatorna igazgatója.

Azt ugyan nem tudhatjuk biztosan, hogy a rendszeresen antiszemita botrányokba keveredő Siklósi terelgette-e a közmédiás megrendeléseket a Kitörés-túra mögötti csapathoz kötődő tévés céghez, azt viszont igen, hogy 2017-ben az éppen elfoglalt Moys és Kenyeres nevében pont ő vette át a két férfi váci Pro Urbe díját.

Az is jópofa egybeesés, hogy tavaly ilyenkor bizonyos Trombitás Zoltán műsorvezető éppen az akkor Siklósi alá tartozó M5 egyik műsorában vette elő a Kitörés-túra tájáról már ismert állítások kíséretében a témát, sőt, Trombitásnak véletlenül annyira egy húrra járt az agya a dextramédiásokkal, hogy neki is pont Zrínyi jutott eszébe a kitörésről.

Az meg már a legkülönösebb véletlen, hogy a műsorban pont a Kitörés-túráról kezdett beszélni, mondván, hogy a program lényege a megemlékezés a „hősökről (…) akik értünk és mindenkiért harcoltak”; hozzátéve: „sokan önmagában egy ilyen megemlékezést is bűnnek tartanak. Miért lenne ilyen veszélyes egy egyszerű teljesítménytúra?”

Hogy Moysék a tévén túl is mennyire beépültek az állami szférába, arról a Hazajáró Egylet alapításkori, 2015-ös elnökségi névsora tanúskodik. A már akkor is vezető szerepet vállaló Moys és Schödl mellett az anno gazdasági alelnöknek kinevezett Erdélyi Rudolf például azóta a külhoni magyar ügyekben pénzosztó állami szerv, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója lett.

(A már ismeretes módon futott végig a magyar médián tavalyelőtt a hír, hogy a Hazajáró Egylet honismereti programot indít. A gyakorlatban az egyesület kárpát-medencei hálózatépítésről szóló indítórendezvényen a BGA vezetőjeként fellépő Erdélyi arról beszélt, számukra “minden olyan program fontos, amely a magyar közösségeket építi”.)

Erdélyinél egy fokkal sejtelmesebb az egylet akkori elnöki főpozícióját leakasztó Thuma Róbert feltűnése. A nyilvánosság előtt gyakorlatilag ismeretlen Thuma teljesen atipikus karrierpályát leírva politikai színezettől függetlenül minden kormány alatt évtizedeken át került szuperkényes, pénzkörnyéki pozíciókba.

Thuma 1996-2001 között a Pénzügyminisztériumban és az Államkincstárban dolgozott, 2002-től 2010-ig az unióspénz-osztásban kulcsszerepet kapó Nemzeti Programengedélyező Irodának főigazgatója, később igazgatója volt. Orbán újbóli eljövetelével fölfelé lépegetve előbb az NGM kincstárért felelős helyettes államtitkárának, majd az Államkincstár elnökének tették meg, innen előbb az MNV, majd az NGM vezetői tanácsadójának ejtették lejjebb.

Thumát 2014 elején mégis megtették a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetőjének, de év végére kirakták: aztán 2015 közepén betették az ugyancsak homályos történetű, akkor frissen államosított Új Világ Nonprofit Kft. (korábbi, ismertebb nevén: Welt 2000) igazgatóságába, csak hogy pár hónap múlva innen is távozzon. Feltűnése, ahogy az életrajza is, nehezen értelmezhető.

A Kitörés-túra mögötti szervezőcsapat belső kapcsolatrendszere

Még homályosabb a jelenleg adatvédelmi bizniszben utazó Gyimesi Kende felbukkanása, aki korábban a Hazajáró Egylet napi ügyekért felelős alelnöke volt: Gyimesi az újpesti labdarúgócsapat szurkolói közül indulva jó évtizedet működött a klub biztonsági-szervezési főemberként; 2016-ban a tornaegylet és az újpesti focis cég kívülről nehezen átlátható, a stadion jókora pénzeket megmozgató felújításával kapcsolatos vitájának került a középpontjába. Erdélyi, Thuma és Gyimesi egyletképviseleti joga amúgy egyaránt megszűnt a tavalyi év során.

További érdekes egybeesés, hogy azóta a Kitörés-túrázók háza táján is felbukkant némi stadionpénz. 2017 végi döntés szerint ugyanis mintegy 774 millió forintot juttatott a Váci Reménység Egyesület által használt, amúgy egyházi tulajdonú sportpálya felújítására a kormány. A váciak onnan lehetnek ismerősek, hogy őket emlegette tavalyi, már idézett beszámolójában a Kitörés-túra társzervezőiként a Hazajáró Egylet.

De a két szervezet között amúgy is könnyű az átjárás, a sportegylet teljesítménytúrázó szakosztálya a honlapja szerint a Börzsöny Akciócsoport alapjain jött létre, elnöke Kenyeres Oszkár, titkára Moys Zoltán: “teljesítménytúrákat szerveznek a Börzsöny hegységben, melyeken többszázan vettek részt, sőt hagyományos budai kitörés túráikon kétezren felül vettek részt” – írta szakosztályról az egyesület tavalyi beszámolója.

A konkrét újfasizmust már csak imázsokokból sem szívelő Fidesz uralmi elitje feltehetően elsősorban Moys Zoltán rokoni kapcsolatai miatt hagyja jó évtizede szabadon játszani a dextramédiás fiúkat. Moys ugyanis a veje Lezsák Sándornak, aki a Magyar Demokrata Fórum egykori élvonalába tartozik.

A szervezőember Lezsákról a rendszerváltás idejében úgy tartották, gyakorlatilag az ő telefonkönyvéből pattant ki az első szabadon választott Országgyűlés vezető erejét adó MDF. Később, amikor a Fidesz leszalámizta, és bedarálta az MDF-et, Lezsák volt a párton belüli, orbánista ötödik hadoszlop vezetője.

Az Orbán belpolitikai nagystratégiai játékában mutatott együttműködéséért cserébe Lezsák a Fidesz új országlása alatt is csúcsközelben maradhatott – és nyilván a telefonkönyve sem lett rövidebb.

Családi protekció

Moys Zoltánt saját apja is a túlélő egykori MDF-esek csapatához kapcsolja. A váci Moys Csaba a rendszerváltás után MDF-es színekben lett alpolgármester, de még néhány éve is komoly szerepet játszott a város politikai életében. Amikor néhány éve a Hóman Bálint egykori németkollaboráns, zsidógyűlölő történész-politikus szobrának keresett helyet a róla elnevezett alapítvány, külsős önkormányzati bizottsági tagként Moys Csaba próbálta meg Vácra beintézni a szobrot. Mit ad isten, a Hazajáró Kupának egy Hóman Bálint Emléktúra is a része.

Az idősebbik Moys nemcsak szellemi ikonként szerepel a felvázolt kapcsolatrendszerben: noha ma nem tartozik a Váci Reménység elnökségébe, kérelmezőként mégis ő nyújtotta be tavaly az egyesület tao-kérelmét.

Hogy Moysnak és csapatának egyfajta különleges védelmet nyújthatnak a rokoni szálak, arra az utal, hogy a Fidesz fő csapásirányához képest Moysék pártpolitikai értelemben is kikacsintottak méginkább jobbra. E sorok írója még 2011-ben közölte elsőként a Hírszerző hasábjain, hogy az akkoriban éppen Hitlerről barátságos születésnapi évfordulós riportot közlő, a Jobbikkal baráti online N1TV domainjei (n1tv.hu, nemzet1tv.hu) a Dextramedia kezelésében állnak.

2014-ben az Átlátszón írtunk arról, hogy a Jobbikkal akkoriban szövetséges Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz kapcsolódó hvim.hu és a hvim.org, továbbá a magyarsziget.hu, a szentkoronaradio.hu, a toroczkailaszlo.hu, a zagyvagyula.hu, és a  nemzetifront.hu is a Dextramediánál vannak. A Dextramedia emellett a Jobbik-frakció korabeli szerződései között is felbukkan: 2011-ben 4,7 millió forintért szerződtek a képviselőcsoporttal három munkára, őket kérte fel a frakció például az “Út a győzelemig Gyöngyöspatán” című demonstrációs anyag elkészítésére.

A Fidesz környékén ennél jóval kevesebb politikai hűtlenkedésért is sokaknak kitörték már a nyakát. Hogy Moysék körmére sem ezért, sem a becsületnapozás miatt sem koppintottak rá, sőt, ahhoz évtizede láthatóan szabadon használhatnak állami forrásokat is, az arra utal: mindez a legfelsőbb körök jóváhagyásával történik.

Sarkadi Nagy Márton

Címlapfotó: Budapest, 2016. február 13. – Résztvevők a Becsület napja elnevezésű rendezvényen, ahol azokra a katonákra és civilekre emlékeztek szélsőjobboldali szervezetek 2016. február 13-án a Kapisztrán téren, akik Budapest 1945-ös ostroma során február 11-én megkíséreltek kitörni a szovjet csapatok által körülzárt várból. MTI Fotó: Kovács Tamás

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom