Irredenta pólós srácok öltönyben – magyar nemzeti radikalizmus Szlovákiában II.

A nemzeti radikálisok közvetlen célja, a kettős állampolgársági törvény elfogadása után, a magyarországi választás alkalmából, minél több szavazó megszólítása. Ugyanakkor a megalakított szervezetek később is felhasználhatók irredenta, antiszemita és etnikai nacionalista világnézetük terjesztésére. E szélsőjobb csoportok és személyek közös jellemzője, hogy a civil életet és politikát szállják meg és egy pozitív, a “magyarság vállalása” etnicista üzenet mögé bújva fejtik ki kirekesztő, antidemokratikus és illiberális tevékenységüket.

A Klapka Kommandó utódai – magyar nemzeti radikalizmus Szlovákiában I.

A magyarországi szélsőjobb fokozódó érdeklődése illetve a szlovák és magyar nacionalisták harca, majd kiegyezése jellemzi a magyar nemzeti radikalizmus történetét az évtized elejéig Szlovákiában. Cikksorozatomban a szlovákiai magyar nemzeti radikalizmus történetét mutatom be a Klapka Kommandótól a HVIM “Felvidék”, az MKP Via Nova és a Jobbik “Felvidék” csoportokig. Az első részben a hőskorszaktól eljutunk a mozgalom professzionalizálódásának kezdetéig. Tovább a teljes cikkre.

Előző cikkünkben ott hagytuk abba, hogy az önképző kör-jellegű nemzeti radikális sejteket, csoportokat felfedezte magának a nagypolitika Dél-Szlovákiában is. A „standard” politikai pártoknak nem is nagyon kellett félni a nemzeti radikalizmus felemelésének vádjától. A speciális körülmények között megélt kisebbségi létben a nemzeti radikális csoportoknak nincs szükségük többé a hőskorszak szubkultúrájának második nyilvánosságára. A folyamatosan csökkenő lélekszámú magyar közösség egyre szűkülő közéleti tereinek nyilvánossága jelenti azt számukra.

Napi szinten együttműködnek standard politikai pártokkal, civil szervezetekkel, az egyházakkal, előadásokat, koncerteket, táborokat szerveznek. Elsősorban a fiatalokra koncentrálnak, ezért népszerűségük a fiatalok között folyamatosan nő. Fiala Butora János a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának jogásza úgy fogalmazott az atlatszo.hu-nak, hogy „a kisebbségi jogokról való viták során, azok módosításában, egyáltalán a kormányzat és a magyar kisebbség viszonyában nem jelentek meg érvként vagy ürügyként a szlovákiai magyar nemzeti radikális szervezetek”, mégis, további erősödésük az egész szlovákiai magyar közösséget elszigetelheti.

Az előző részben bemutatott Hatvannégy Vármegyek Ifjúsági Mozgalom “Felvidék” és Szávay István “baráti köreinek” nevezett Jobbik-közeli polgári társulások után a Nagy Szlovmagy Skizma, a 2009-es pártszakadás után a parlamenten kívül maradt Magyar Koalíció Pártja (ma: Magyar Közösség Pártja) ifi szervezetének és a belőle kiszakadó Jobbik “Felvidék” történetét ismerhetik meg.

A Magyar Koalíció Pártja Ifjúsági Csoportja (ICS)

2004-ben alakult, 2007-ben Via Nova Ifjúsági Csoport néven, civil szervezetként működött tovább. Jelenleg közel 1000-1500 tagot számlálnak. A csoport hat régióban, tizennyolc járásban van jelen. 2011 novemberétől a szervezet elnöke Gubík László, akit 2014 februárban újraválasztottak. A csoport újrafogalmazott politikai crédója alapján nem anyapártjuknak alárendelt ifjúsági szervezetként, hanem jogilag független, de az MKP-val szorosan együttműködő, mellérendelt szerepben politizálnak.

A Via Nova besorolása a nemzeti radikális csoportok közé indoklásra szorul. Ex-Via Novás informátorom szerint a vezetőség minden tagja – egy kivétellel – Jobbik-szimpatizáns. Ezt az állítást támaszthatja alá a szélsőjobb párt agendájának és szóhasználatának látványos felvállalása, egyes botrányok és egykori Via Nova tagokkal folytatott beszélgetések a szervezet radikális tábor felé minimum nyitottságot erősíti. A csoport ugyanakkor hivatalosan a Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) a partnere, amely tény – legalábbis a felszínen – némi távolságtartást mutat a szélsőjobbtól.

Nem tudom hova tenni őket, mert sokarcúak. Az általam ismert helyi szevezetekre nem tudom mondani, hogy radikálisok. Ugyanakkor van egy országos vezetőségük, ami egy másik irányba viszi a szervezeteket, ők hangosabbak – tesz különbséget a politikailag kevésbé tudatos tagság és az elkötelezettebb vezetőség között Fiala-Butora János az atlatszo.hu kérdésére. A Via Nova a magyarországi nemzetpolitika egyik elsődleges csatornájává vált, és bár vannak kapcsolataik a szélsőjobb felé, nem ezt érzem fő vonalnak, még akkor sem, ha közben egyensúlyoznak szimbólumokkal, gondolatokkal – véli Ravasz Ábel a Publicus Slovensko munkatársa.

A szlovákiai “EMI”: Kapocs Ifjúsági Tábor

Ha Erdélyben EMI tábor, akkor Szlovákiában Kapocs. A tábor idén már tíz éves múltra tekint vissza. A Kapocs Tábort a MKP akkor még ifiszervezeteként számon tartott Via Nova vezetői, Neszméri Tünde és Nagy Péter szervezték. A tábor helyszínéül dél-szlovákiai települések panziói szolgáltak, 2007-ben Kovácspatakon, 2009-ben Búcson. A tábor tematikája jellemzően lokális ügyek mentén alakult, fő feladata az MKP káder-utánpótlás képzése.

Ebben az időszakban rendszeresen jártak rendezvényeikre szlovákok is, és a jelenlegi Gubík-féle vezetéshez képest kevésbé erőszakosan léptek fel az ifjúság felé és nem erőltették rá senkire saját véleményüket – emlékszik vissza egy neve elhallgatását kérő, az első Via Nova táborok szervezésében aktívan részt vevő egykori ifi-tag az atlatszo.hu-nak. „Ezt most nem mondhatjuk el”. Ugyanakkor szerinte a szélsőséges elmozdulást nem feltétlenül csak a Jobbik, hanem az magyarországi politika egésze okozta.

De hogyan radikalizálódott az MKP ifi csoportja?

A szlovákiai magyar párt ifi csoportjának története a Fidesz kétharmados győzelme és a Jobbik parlamentbe kerülése után gyökeres fordulatot vett. 2010 júliusában egy ifjúsági kereszténydemokrata aktivista hívta fel az IKSZ Nemzetpolitikai Munkacsoportjának fegyelmét, hogy Felvidéken van egy aktív társaság, akikkel érdemes lenne felvenni a kapcsolatot, de a csoportot kiszúrta magának a Jobbik is.

A kapcsolatfelvétel megtörtént és rendkívül intenzív együttműködés kezdődött el a két szervezet között. Az IKSZ tagjai meghívást kaptak Budapesten tanuló lévai ICS-sek találkozójára a Budapesten tanuló Gubík László, a lévai ICS elnökétől. 2010. október 23-án már a Kossuth téri ünnepségen kárpátaljaiak, ICS-sek és IKSZ-esek együtt ünnepeltek Orbán Viktor miniszterelnök mellett a díszpódiumon.

 

Barátok közt, Szávayval

A Fidesz mellett a Jobbik sem akart lemaradni. Szávayt Szlovákiában a magyar kormány által finanszírozott Magyar Ifjúsági Konferencia Állandó Bizottságának magyarországi tagjaként, korábban a Rákóczi Szövetség ELTE-s alapszervezetének vezetőjeként ismerték, régi barátságokról beszélünk.Gubík budapesti jogi tanulmányai idején ismerte meg a Jobbikos politikust. E baráti kapcsolat segítette elő a magyarországi nemzeti radikalizmus beszivárgását az MKP ifi csoport vezetésébe is.

A fordulat

Öt hónappal a Fidesz elsöprő győzelme után, 2010 szeptemberben a szlovákiai Ipolyszakálloson megtartott éves Kapocs táborban már részt vett az MKP több jelentős politikusa, illetve több magyarországi vendég is. Korábban ez a nyüzsi elképzelhetetlen volt. Ekkor tűnik fel először hivatalosan az MKP, illetve a Via Nova körül Szávay István is, akkor mint a Jobbik Ifjúsági Tagozatának küldötte. A tábor szervezők nevében már nem Neszméri Tünde, hanem Gubík László szólalt fel.

Gubíkék a Via Novában “egyszer csak megjelentek”, az elején nem voltak “ennyire brutálisak”. “Aztán mintha felfedezték volna, hogy többen vannak egy véleményen, hozták a haverokat, lassan pedig minden normális ember elmaradt” – emlékszik vissza egy ifi MKP-s a kezdetekre. Ravasz Ábel szerint a Via Nova korábban valóban az MKP mindenkori vonalához jobban tapadó, de egyben kevésbé aktív, látható szervezete volt. Gubík és társai új irányt adtak a szervezetnek, láthatóvá tették, de érezhetően magyarországi hátszéllel is rendelkeznek.

A KÁP és “mártírjai”

2011. január 1-jén hatályba léptette a „külföldi”magyaroknak ajánlott állampolgársági törvényt. Bár a budapesti kormánypropaganda azt sugallta, hogy “felvidéki magyarok” tömegesen veszik fel a magyar állampolgárságot, ez hazugság volt, a statisztika mást mutatott. Ráadásul, a gyakorlat alapján, a szlovák ellentörvény érvényben hagyta a status quo-t, azaz csak az bukhatta el a szlovák állampolgárságot, aki direkt feljelentette magát.

És bár a KÁP intézménye érdeklődés hiányában egyértelmű kucarcot vallott Szlovákiában, a kétharmad kormánya és nemzeti radikális ellenzékének új nemzetpolitikájának jegyében valóságos mártírként állították be az önfeljelentő “felvidéki jogfosztottakat”. Gubík önfeljelentésével karriert teremtett, az Orbán Viktorral többször pózoló Tamási Ilonka néni mellett az ügy egyik fő szimbolikus arcává vált. A budapesti joghallgató lévai ifivezető szlovákiai politikai karrierje is felfelé ívelt: az év végén már a Via Nova elnökévé választották.

Nyíltan irredenta

Gubík elnöki programjában nyit a “nemzetileg erősen elkötelezett társadalmi csoportokra”. A Via Nova tagsága felé nyíltan felvállalta a szélsőjobb gondolatot és szavazóit, ahogy 2014-ben fogalmazott: „A Via Novában tökéletesen megfér egymás mellett a lévai, laza hétköznapi zsúrfiú, a rimaszombati cigány focista és a nagykaposi, irredenta pólóban fesztiválozó srác”. Céljuk “az egészséges nemzeti öntudatú” közösség kiépítése, amelyet “új hangnem” megütésével érnének el. Hogy mi ez az új hang, hamarosan megtudjuk.

Az egykor marginális ifi szervezet a szlovákiai magyarok lakta vidékén látványos alapszervezeti építkezésbe kezdett. 2011 decemberében az MKP a 2012-es országgyűlési választásokra elkészült listáján már Via Nova tagokat is indított. A bemutatkozó sajtótájékoztatón elhangzott: “vállalná a Felvidéken az ifjúsági szervezetek gyűjtőszervezetének szerepét” is, mivel a szervezet jó kapcsolatokat ápol szlovákiai civil szervezetekkel is, például az Egy Jobb Komáromért Mozgalom vagy Somorja Hangja.

Jobbikos tréning

2012 márciusában Gubík már Magyarországon pallérozódik, a Jobbik III. ceglédi vezetőképzőjében. A magyarországi Jobbik IT elnökök képzésére rendezett találkozó különlegessége volt, hogy először képviselték magukat határon túli magyar szervezetek vezetői, vendégei. A szlovákiai Via Nova Ifjúsági Csoporton kívül eljöttek az Erdélyi Magyar Ifjak, Magyar Ifjúsági Tanács (Románia), a Magyar Remény Mozgalom Ifjúsági Csoport (Szerbia) és a Horvátországi Magyarok Ifjúsági Közössége küldöttei is.

 

 

2012 novemberében Gubík László felvidéki magyar, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke már a Jobbik Ifjúsági Tagozatának vendégelőadójaként tartott beszámolót a “felvidéki magyarság 21. századi reszlovakizációjáról”. A budapesti hallgatóság soraiban ott ült Szávay István mellett a révkomáromi Via Nova ICS “oszlopos tagja” Pallér Péter is, akit egy hónappal később Vona Gábor a felvidéki Jobbik csoport szervezésével bíz majd meg.

 

Szávay “őszödi beszéde”

Politikai bombaként robbant a hír 2013 tavaszán a határon túli magyar közösségekben is a Jobbik nemzetkabinet vezetőjének nyilvánosságra került belső jelentésnek szánt politikai irata a határon túli magyar közösségek aktuális állapotáról és szavazatszállító képességéről. Szávay Szlovákiával kapcsolatban örömmel jelentette: Felvidéken a Jobbik elsőszámú – nem hivatalos – partnere az MKP Via Nova Ifjúsági Csoportja, amely a nemrégen bekövetkezett tisztújítás óta „teljesen jobbikos fordulatot vett”.

Az eset kapcsán Berényi József MKP elnök is megszólalt, egy interjúban elhatárolódott a Jobbik szlovákiai tevékenyéségétől, Gubík László Via Nova elnök ugyanakkor kiállt régi barátja Szávay mellett, akinek szerepeltetése miatt többször reklamáltak az ifjúsági szervezetben is, hasztalanul. Berényi elnök kijelentését ráadásul erősen tompították a civil szervezetté vált ifjúsági csoport körül állandósuló botrányok, az antiszemitizmus egészen nyílt vagy burkolt felvállalásától a nyílt irredentizmusig.

Cion Bölcseitől Kantár Csabáig

2013 augusztusában rendezték meg első alkalommal Szlovákiában – bőkezű magyarországi támogatással – Kövér László védnöksége alatt, a szlovákiai „Tusványost”, a Martosi Szabadegyetemet. Az esemény szervezésével az MKP ifjúsági csoportját, a Via Novát bízták meg. A kinyilatkozások szintjén a Fidelitasszal és IKSZ-szel együttműködő VN martosi táborában több olyan antiszemita könyv is felbukkant, amelyet addig nemzeti radikális rendezvényeken láthattunk. Az MKP nem, a VN cinikusan a szólásszabadságra hivatkozó sajtónyilatkozatban reagált a történtekre.

 

2000-ben alapította a ma már Kotleba-rajongó Borka Zoltán és Kantár Csaba a neonáci Levédia Kört. A tragikus hirtelenséggel elhunyt, MIÉP és Csurka István rajongó Kantárról 2003-ban a Levédia Kör díjat nevezett el. 2013 óta az MKP Via Nova is betársult, együtt adják át a “Kantár Csaba díjat” a “magyarság vállalásáért”. Kantár Csaba az antiszemitizmus vádjáról így írt: „Ha nézeteim miatt mégis az antiszemitizmus vádjában részesülnék, akkor vállalom a bélyeget”. Az eset gyakorlatilag visszhang nélkül maradt. “A Kantár Csaba ifjúsági irodalmi és közéleti díjat” 2014-ben is átadják.

És ez csak két példa az MKP tudatos radikalizálódására az ifi szervezet új vezetése által bevezetett új hangnemnek és politikának köszönhetően. A sort lehetne folytatni Jobbik-közeli előadók vagy a nemzeti rock műfaj képviselőinek rendszeres szerepeltetésével a Via Nova rendezvényein, illetve olyan civil szervezeteknek mondott, valójában Jobbik-közeli csoportokkal való együttműködéssel, amelyek „a magyarság felvállalásának” leple alatt valójában a magyar nemzeti radikalizmus terjedését segítik elő a szlovákiai magyar fiatalok körében.

Szebb jövőt! (Jobbik “Felvidék”)

A néhány éves alapozó munka után a Jobbik 2012 novemberében látta elérkezettnek az időt, hogy hivatalosan is bejelentse: nyílt szervezeti építkezésbe kezd. Hét regionális központot hoztak létre Szlovákiában. Vona Gábor a “felvidéki” Jobbik szervezésével Pallér Pétert, a Selye Egyetem volt hallgatóját, ógyallai általános iskolai történelem tanárt bízta meg. Pallér személye kapocs a Jobbik a HVIM “Felvidék” és a Magyar Közösség Pártja (MKP) között. Ez a tény – szlovák szemszögből – már nemzetbiztonsági kockázatokat is felvethet.

A fiatalembert korábban az MKP ifjúsági csoportjának számító Via Nova komáromi szervezetének “oszlopos tagjaként”, korábban “szervezőjeként” emlegették. Az atlatszo.hu minkettőjüket felkereste, de Gubík és Pallér is elutasította a válaszadást. Ugyanakkor Via Nova belső körökből megtudtam, Pallért egyenesen Gubík emberének tartják. A Via Nova elnökének – és később Szávaynak – figyelmét Pallér egyetemi időszak alatt kifejtett szervezői aktivitása keltette fel.

 

„Mi konzervatív-polgári értékrend mentén politizálunk, ő inkább a radikális vonalat választotta” – nyilatkozta Pallérról Samu István, a Via Nova alelnöke egy évvel egykori harcostársuk Jobbik-szervezővé avanzsálása után, de ez egyáltalán nem akadályozta meg őket közös szereplésekben.

Például 2013 márciusában Pallér együtt demonstrált Érsekújváron Samu Istvánnal az MKP elnökségi tagjával, Via Nova alelnökkel és Vésey Kovács Lászlóval, Via Nova sajtóreferenssel Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen, aki előző állomáshelyén, Dunaszerdahelyen “leszélsőségesezte” a vianovásokat.

Döcögő Jobbik kampány

A 2014 áprilisi magyarországi országgyűlési választásokra fordulva a Jobbik is aktivizálta szlovákiai emberét. Pallérral három lakossági forum leszervezésében egyeztek meg. A magyarországi szélsőjobboldali pártot Komáromban Vona Gábor, Dunszerdahelyen Balczó Zoltán, Királyhelmecen Mirkóczi Ádám képviselte. A rendezvény húzónevei mellett minden alkalommal jelen volt Szávay István és a “felvidéki szervező”, Pallér Péter.

 

A 2013 november 6-án – ezen a napon vonult be 1938-ban Horthy Miklós Komáromba – a Pokol szállóban megtartott rendezvényen mintegy 50-70 ember jelent meg, az esemény elérte a szlovák sajtó ingerküszöbét is. Az országos lapok a magyarországi szélsőjobb szlovákiai nyomulásáról tudósítottak.

Ez nem volt zavartalan – teszem hozzá. Idén februárban Dunaszerdahelyen már ellentüntetők fogadták Balczóékat, a verbális adok-kapok atrocitások nélkül ért véget. A párt bodrogközi rendezvénye pedig elmaradt, mert a helyszínt biztosító pizzeria tulajdonosa lemondta a rendezvényt.

Nem hagyományos pártépítés

Hivatalosan a Jobbik Szlovákiában mintegy húsz taggal rendelkezik, ettől persze valamennyivel több szimpatizánsuk lehet. Szávay korábban kijelentette, a Jobbik célja nem helyi alapszervezetek létrehozása, hanem olyan baráti közösségek (értsd: civil szervezetek), amelyekben a Jobbik által képviselt nemzeti radikális politikai gondolkodás megjelenhet.

„A legrosszabbul Felvidéken állunk a gyenge magyar identitás miatt, de „szerencsére” itt szinte elhanyagolható a magyar állampolgárok, így a potenciális magyar szavazatok száma is, így erre a régióra kell a jövőben a legkevesebb hangsúlyt fektetni” – írta még 2013 tavaszán kiszivárgott belső jelentésében.

Szervezői munkáért hely az EP-listán

Mindenesetre a szervező munkáért nem maradt el a jutalom: 2014-ben A Via Nova elnök Gubík Lászlót már a Fidesz európa parlamenti képviselő-jelölt listájának szimbolikus, 21. helyén találjuk, míg Pallér a 2014-es a Jobbik országos listáján a jelképes 49. helyén szerepelt. Gubíknak egyébként kifejezetten bejött a mártírkodás, kétszeri sikertelen államvizsga után, immár két éve a Szász Jenő-féle Nemzetstratégiai Intézet fizetett alkalmazottja.

Hogy az MKP végleg belegabolyodott a magyarországi nemzeti radikális pártba jelzi, a párkányi alapszervezeti MKP-tag Popély Gyula történész Jobbik EP listás 11. helye, igaz Csáky Pál az MTV-nek nyilatkozva megígérte, következményei lesznek Popély Jobbikos indulásának. Nem lettek.

A korábban Szlovákiában szubkultúraként létező magyar nemzeti radikalizmust Magyarországról exportálják és táplálják Szlovákiába a szlovákiai magyar értelmiség néma hallgatása mellett – tisztelet a kivételnek! –, ami egyelőre csak szórványos esetben érte el a szlovákiai közélet ingerküszöbét, ugyanakkor rendkívül aktív és töretlenül próbálja befolyása alá vonni a fiatalabb korosztályt és a szlovmagyar civil élet már létező tereit.

Bőtös Botond

Címlapkép: 2014 február, Rimaszombat. A Via Nova ICS országos tisztújító kongresszusán újraválasztották az országos elnökséget, az elnöki tisztségben megerősítették Gubík Lászlót.