Csibi Barna, a román állam volt adóellenőre paramilitáris szervezetet próbált létrehozni egy fasiszta diskurzus miatt Budapesten már betiltott szervezet maradványain. Az ultranacionalista kirohanásairól ismert Csibi Barna egy határokon átnyúló szélsőjobboldali szervezet tagjaival volt üzleti kapcsolatban. Az utóbbi időben az oroszbarát szeparatisták által megosztott Ukrajnában tevékenykedik a kárpátaljai magyarok autonómiájáért. Bukaresti partnerünk, a Riseproject cikke.
2010 júniusában három Hargita megyei fiatal úgy döntött, hogy bíróságon bejegyzi a Székely Gárdát. A hétköznapokon mindhármuknak más-más elfoglaltsága volt: Csibi Barna adóellenőrként dolgozott, Csiszér Lóránt épp elkezdett dolgozni családja faipari vállalkozásában, Szőcs Tibor pedig a hegyi expedíciók iránt rajongó számítógépes szakember. Utóbbi hozta létre az irredenta retorikájú szövegekkel teli szekelygarda.ro honlapot.
A bírák két dolog miatt utasították el bejegyzési kérelmüket. Egyrészt a félreértések elkerülése végett, mert a „gárda” szót a román állami szervek használják. A második kifogás már érdekesebb volt: az indoklás szerint „tilos katonai vagy félkatonai tevékenységek állami felügyeleten kívüli megszervezése”. A három fiatal fellebbezett a döntés ellen, de nem jártak sikerrel.
Szőcs Tibor nem akart erről beszélni, arra hivatkozva, hogy Csibi Barna ebbe nem egyezett bele. A másik alapító, Csiszér Lóránt nem érti miért utasította el a bíróság a kezdeményezésüket:
„Mi egy baráti kör, elit csoport voltunk, akik a helybéli székely hagyományokat akartuk megőrizni, testi és szellemi képességeinket akartuk fejleszteni. Számukra (mármint a bírók számára – a szerk..) félkatonai szervezet voltunk.”
Csibi Barna a RISE Project-nek adott interjúban ellentmond Szőcs Tibornak:
„A Székely Gárda tulajdonképpen a magyarországon bejegyzett Magyar Gárda volt. A Magyar Gárda volt a minta, ami az ő alapító okiratukban szerepelt, azt mi átvettük.”
Szőcs Tibor és Csibi Barna 2010 augusztusában váltak ismertté Romániában. Akkor a csíkszeredai önkormányzat Csibi Barna kérésére engedélyezett egy tiltakozó akciót, mely nem maradt visszhang nélkül. Országos botrány lett abból, hogy a két fiatal egy csíkszeredai bevásárlóközpont elé egy „Szégyelld magad! Már megint zsidónál vásároltál!” feliratú plakátot tett ki.
Csibi szerint a felirat nem volt idegengyűlölő: „Nem egy zsidót támadunk, hanem a gazdaságukat. A piacgazdaság konkurrencián alapul, így tanultam az egyetemen. A piacgadaságban lehet azt mondani hogy ez jó, amaz pedig nem. Az üzenet lényege az volt, hogy Székelyföldön protekcionista gazdaságra van szükség. Vagyis a saját népedtől kell vásárolni, és ennyi” – mondta.
A 2007-ben alapított Magyar Gárda nevű civil szervezetet 2009 júliusában a Budapesti Törvényszék betiltotta, miután a gárdisták több ízben is cigány-lakta településekre vonultak. Romániában a Magyar Gárda támogatói megemlékezéseket szerveztek két háborús bűnösről, Wass Albertről és Horthy Miklósról.
Csibi Barna is részt vett ilyen rendezvényeken az utóbbi öt évben, azonban azt állítja hogy a magyar szervezet betiltása önkényes volt.
„A Magyar Gárda feloszlatása nem igazságos, mert napjainkban létezik amerikai gárda, ukrán nemzeti gárda, melyeket a nemzetközi média pozitív fényben tüntet fel. A Magyar Gárdával mindenki kötözködik. Ez diszkrimináció!”
Csibi Barna propagandaanyagok árusításából tartja fenn magát. Több erdélyi magyar fesztiválon is azon kapták a hatóságok, hogy szélsőségesen nacionalista anyagokat árult. A csíkszeredai bíróság 2011-ben bírság kifizetésére kötelezte, illetve elrendelte több árucikkének elkobzását. Ugyanabban az évben a rendőrök kétszer is azon kapták, hogy ilyen anyagokat árult Tusnádfürdőn illetve Csíkszentmártonban. A bíróság indoklásában több tucat golyóstoll, öntapadós, brossúra és Nagy-Magyarország feliratos póló szerepel. Más anyagok „Székelyföld nem Románia!” feliratot hordoztak. Ezt a felkiáltást több ezren használják autonómia-párti tüntetéseken.
Ugyanakkor ezt Csibi Barna saját márkaként próbálta bejegyezni 2009-ben az Országos Szabadalmi és Védjegy Hivatalnál (OSIM), sikertelenül. Az OSIM azzal indokolta az elutasítást, hogy az „ellentétes a közrenddel és a jó erkölcsökkel”.
Erről az esetről Csibi így mesél:
„Arra gondoltam, trikókra nyomtatom majd ezt a feliratot és pénzt keresek vele. Ez volt az elején. De aztán eszembe jutott, lássuk hogy reagál egy román állami intézmény erre az ötletre!”
A büntetések ellenére Csibi Barnát 2014 júniusában is propaganda-anyagok árusításán érték Csíkszeredában. A tárgyakat azonnal elkobozták a rendőrök, akik észrevették, hogy az áru kísérőlevelein a SC Hunnia Serv SRL pecsétje áll. Csibi a tárgyakat on-line is forgalmazza az előbbi cégen keresztül, mely a saját csíkszeredai lakására van bejegyezve.
A Hunnia Serv SRL-t 2009-ban alapította Csibi volt barátnője, Gálfi Katalin Réka, aki fél év múlva kiszállt az üzletből. Gálfi Katalin Réka nem kívánta kommentálni az epizódot, Csibi barna azonban azt állítja, hogy Gálfi Katalin átadta neki az üzletrészét, amikor kapcsolatuk véget ért.
A volt barátnője helyére a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) két tagja szállt be: Szőcs Csongor és Tóth Bálint. Később Kónya István Attila, a HVIM által szervezett rendezvények látogatója is csatlakozott. Csongor szerint Csibi Barna azért kérte meg hogy legyen partner az üzletben, mert neki közhivatalnokként tilos egyedüli tulajdonosként szerepelni egy cégben.
Alexandru Chiorean, aki a Hargita megyei adóhivatal vezetője volt akkor amikor Csibi Barna is ott dolgozott, úgy nyilatkozott, hogy szakmai szempontból nem érhette szemrehányás Csibi Barnát. Hozzátette ugyanakkor, hogy „az események miatt nem maradhatott”.
Chiorean egy 2011 márciusában történt eseményre utal: akkor Csibi egy, Avram Iancu arcát viselő bábut akasztott fel, kijelentve, hogy
„Így jár mindenki, aki a magyar és a székely nemzet ellen vétkezik”
Az epizód miatt az adóhivatal fegyelmi bizottság elé hívta Csibit.
Sorin Blejnar, az adóhivatal országos vezetője Abrudbányára helyezte át – ezen a településen több konfliktus is volt Avram Iancu és a magyarok között. Abrudbányán több helybéli tüntetett a magyar hivatalnok érkezése ellen, így végül Bukarestbe helyezték Csibit. Ő azonban nem jelent meg többé a munkahelyén, így kirúgták.
A nemkívánatosak csoportja
A HVIM vezetésének a sorsa hányatott Romániában: elnökét, Zagyva György Gyulát nemkívánatos személlyé nyilvánították 2014 márciusában. Toroczkai László alapítót 2013-ban állították meg a határon, és fordították vissza.
A HVIM-nek körülbelül 100 aktív tagja van Romániában és Magyarországon. Erdély Magyarországhoz való csatolásáért, illetve Székelyföld függetlenségéért lépnek fel. Magyarországon a HVIM közel áll a nacionalista doktrínájú Jobbikhoz. Toroczkai László, a HVIM egyik vezetőjét a Jobbik támogatásával választották a magyarországi Ásottthalom polgármesterévé.
Egyébként Vona Gábor, a Jobbik alapítója és elnöke, egyike a Magyar Gárda alapítóinak. Ezt szerette volna feléleszteni Romániában Csibi Barna. Szőcs Csongor és Tóth Bálint, Csibi Barna volt üzlettársai maguk is kampányoltak a Jobbiknak az EP-választásokon.
Az utóbbi évben Csibi Barna főleg Ukrajnában élt, a barátnőjénél, és ritkán járt haza Csíkszeredába. Ukrajnában a magyarlakta Kárpátalja függetlenségéért aktivál. Ők az utóbbi években autonómiát kérnek Kijevtől.
Csibi támogatja a donyecki és luganszki szeparatistákat:
„Vlagyimir Putyin az egyedüli, aki a két régióban élő emberek autonómiájához való jogát támogatja”
Mi több, azt állítja, hogy Oroszország romániai partnereket keres Székelyföld autonómiájának megvalósítására.
Csibi Barna már több, mint egy éve Ukrajnában él, ahol a kárpátaljai magyarok autonómiájáért kampányol, de közben nem tett le Székelyföld függetlenségéért való harcáról. A RISE Project riporterei Skype-on interjúvolták meg, két órával a 298 áldozattal járó donyecki repülőgépkatasztrófa után.
Riporter: Amikor legutoljára Csíkszeredában jártál, egy Vladimir Putyin arcával díszített pólót hordtál, melyen ez az idézet volt látható: „minden népnek joga van az önrendelkezésre!”. Egy orosz zászló is volt nálad. Gondolod hogy csak Oroszország tartja tiszteletben ezt a jogot?
Csibi Barna: Hát ha saját magaddal szemben őszinte vagy és körülnézel, akkor láthatod hogy csak Vlagyimir Putyin támogatja ezt a jogot. Hogyha megnézed a magyarországiak, Európa vagy az amerikaiak retorikáját, vagy akár Izrael retorikáját, akkor Koszovó óta soha nem hallottunk erről a jogról.
Amikor Koszovó ügye napirenden volt, mindenki az önrendelkezésről beszélt. Ahogy a Koszovó-kérdéskör lezárult, ez a jog mintha eltűnt volna, és mindenki a területi integritásról beszél: Ukrajna, Izrael területének az integritásáról.
Én azt hiszem amit látok, és te is ugyanazt teszed. Én azt látom, hogy Oroszország tiszteletben tartja a donyeckiek vagy luganszkiak önrendelkezéshez való jogát.
Sőt, én kicsit csalódott is vagyok Oroszország retorikájával és cselekvésével kapcsolatban. Ami ma Donyeckben és Luganszkban történik, az már emberiesség elleni bűncselekmény, és a nemzetközi törvények értelmében Oroszországnak minden joga meglenne közbelépni. Ennek ellenére ők nem lépnek közbe. Ott orosz ajkúak, sőt, orosz állampolgárok is vannak, akiket tucatjával ölnek meg. Világos, hogy ami ott történik, az emberiesség elleni bűncselekmény, ahogy azt a törvény meghatározza. Az az elmélet, hogy Oroszország majd mindent bekebelez, ugyanolyan legenda, mint az, hogy a zsidók vezetik a világot.
Az államok a nemzetközi törvények alapján működnek, a nemzetközi törvény pedig azt mondja: minden népnek joga van az önrendelkezésre. Az államok ennek a mondatnak az alapján működnek. A románoknak is joguk van az önrendelkezésre, a magyaroknak is, a szenegáliaknak és az üzbégeknek is. Ugyanaz a jog illeti meg a donyeckieket és a luganszkiakat is. Joguk van az önrendelkezésre, és ők ezzel a joggal éltek, amikor népszavazást írtak ki. Mindent teljesen legálisan tettek, a törvénnyel összhangban, és a népszavazásból kiderült hogy ők egy saját államot akarnak. Erre mit tesz Ukrajna? Szó szerint megtámadta ezt a két államot, és hidegvérrel megölte a lakosságot. Erre az Egyesült Államok azt mondja: hát ez Ukrajna belügye. És nem néz oda.
Koszovóban pont fordítva volt. A koszovóiak megcsinálták a saját államukat, és az amerikaiak voltak az elsők, akik elismerték. Nem hülye, nem két kapura játszik az amerikai? Ugyanaz a törvény, kétféleképpen értelmezve! Koszovónak joga van az önrendelkezésre. A Krími félszigetnek, Luganszknak és Donyecknek nem ismerik el az önrendelkezéshez való jogát. Miért? Napnál is világosabb, hogy ez diszkrimináció. Ugyanabban a helyzetben másképp vannak kezelve.
Novorusszija nem az orosz expanzionizmus, hanem a népek önrendelkezéshez való joga. Megszületett a Donyecki Köztársaság és a Luhanszki Köztársaság. Joguk van meghatározni melyik néphez akarnak tartozni. Én is ha akarom, akkor üzbégnek tartom magam, és akkor mindenki üzbégként kell kezeljen, mert nekem ehhez jogom van. És ez egy alapvető jog.
Csibi a donyecki repülőkatasztrófáról
Nem hiszem hogy az oroszbarát szakadárok lőtték le a repülőt, mert nekik erre nincsen okuk. Nem tudom nézed-e az amerika CSI sorozatot, ott van az hogy ha elkövetnek egy gyilkosságot, akkor kinek volt nyernivalója az adott gyilkosságból. Ki nyert volna Novorosszijában, ha lelövik azt a repülőt? Lehet hogy tévedésből lőtték le, ezt elfogadom. Ha ez hiba, akkor… tudod, én örülök hogy ez nem az én problémám.
Csibi arról, hogyan lehet létrehozni egy országot
Riporter: Gondolod hogy Oroszország támogatja a Székelyföld függetlenségét?
Csibi Barna: Oroszország támogatja Székelyföld függetlenségét. Stratégiai érdekből. A székely nép ugyanúgy óhajtja az önrendelkezést, mint a donyeckiek. Tulajdonképpen az oroszok, az orosz média sokat foglalkozik a székelyekkel. Én is elcsodálkoztam mennyi mindent tudnak rólunk. Egy viccet is kitaláltam: az oroszok többet tudnak rólunk, mint Orbán Viktor. Például ha most megkérdezzük Orbán Viktort hogy milyen településen, milyen bírói végzés alapján vették le a székely vagy a magyar zászlót, fogadjunk hogy fogalma sem lesz. Egy orosz cikk azonban leírja hogy Madarason levették a magyar zászlót, hogy Kézdivásárhelyen levettek két székely zászlót, hogy Erdőszentgyörgyön is levettek egy zászlót… és így tovább. Tehát ők tudnak egyet s mást onnan, Szibériából. Egyelőre Oroszországnak nincsen mit tennie, egyelőre kivár és szövetségeseket keres. Szövetségeseket keres Székelyföldön.
Hogyha, például, a nemzteközi jog értelmében Székelyföld kikiáltja a függetlenségét és kéri az ENSZ beavatkozását – így kell csinálni, kéred az ENSZ beavatkozását – az ENSZ-nek kötelessége megvédeni az önrendelkezést. Az ENSZ és NATO-csapatok minden olyan helyen megjelennek ahol konfliktus van, és akkor az ENSZ-en keresztül valamennyi orosz fegyveres is érkezik Székelyföldre. Hogy szavatolják a békét és hogy megalapítsanak mindent, ami egy állam működéséhez szükséges. Nagyjából ennyi. És onnatól fogva … a székelyek országa! A hunok országa!
És most legyünk komolyak, jelen pillanatban nagyon sok amerikai jár hozzánk, nem tudom mi okból kifolyólag. Mi alapján? Most olvastam, hogy valami nagy bulit rendeztek Kolozsváron az amerikaiak tiszteletére. Diplomatákként kezelték őket, amikor ők tulajdonképpen katonák. Akkora fogadást adtak tiszteletükre, mintha valami magas funkcióban levő politikusok lettek volna. Na… Mit keresnek ott az amerikaiak? Én azt hiszem, hogy az oroszok szövetségeseket keresnek.
Riporter: Gondolod hogy valaha Székelyföld szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam lesz?
Székelyföld, tehát a székelyek országa? Hát hogyne!
Riporter: mennyi idő múlva?
Hát akár hamarosan.
Csibi a nemkívánatos intézményekről
Riporter: Számos panaszt teszel a Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) és bíróságokon amiatt, hogy az ügyészek részéről visszaéléseket tapasztalsz. Meg lehet oldani így problémákat?
Csibi Barna: Nem, a CNCD sosem ad nekem igazat. Van ott egy Haller István nevű személy, az RMDSZ részéről, aki egyszer egy különvéleményben azt mondta: Csibi Barnának mindig igaza van, de a CNCD diszkriminálja, mert nem szeretné, ha morális elégtétele lenne. Vagyis hogy nekem legyen igazam.
Én azt hiszem, hogy a törvény a legfőbb érték. Kell legyen törvényünk. Ha nincsen törvényünk, anarchia van. Azonban én oda jutottam, hogy már nem támaszkodhatok a törvényre. Akkor is ha a törvény alapján igazam van, nem nyerhetek bíróságon. Ez azt jelenti, hogy a bíróságokkal, a hatóságokkal van a baj.
Nézd, az én kezdeményezésem volt az, hogy Csíkszereda határában székely rovásírással írják ki a város nevét. A helyi tanács meg is szavazta. A kormánybiztos azonban megtámadta, az eredmény pedig az lett, hogy nem lehet rovásírással kiírni a helység nevét. A városban a többség magyarnak vallotta magát, a székelyek számaránya nem haladja meg a 20 százalékot.
Csakhogy Kolozsváron a magyarok számaránya alig 16 százalék. Egy bírói határozat értelmében azonban ki kell írni magyarul is a település nevét, mert egy hollandiai egyesület beperelte őket és megnyerték a pert. Tehát nekem igazam volt Csíkszeredában, mégsem adtak nekem igazat. Érted? Bárki előtt állítom, hogy a bíróság nem volt fair velem. Nem tudok megbízni ebben az intézményben, és nagyon sok ember fog az én helzyetembe kerülni. Akkor nagyon nehéz lesz. Akkor oda juthatunk, ahol most kelet-Ukrajna van. Ha én nem bízhatok a rendőrségben, ha nem bízhatok egyetlen intézményben sem, akkor az intézménynek mennie kell!
Az eredeti cikkek a Riseproject.ro honlapján jelentek meg románul július 22-én, itt és itt. A Riseproject és az Átlátszó oknyomozó projektjét az Open Society Foundations támogatja. Fordította Sipos Zoltán (Kolozsvár).
Még több cikk a szélsőjobboldalról
Ahol csődött mondott a jogrendszer: az Érpatak-szindróma
Nemzeti radikális hírportálok: Oroszország magyar hangjai
Gyújtogatás, fenyegetés, erőszak és rengeteg per kíséri az “érpataki modell” diadalmenetét
Vecsési hagyományőrző egyesület mögött szervezkedik a Betyársereg
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!
Nemzetközi hátterű, abortusz- és melegellenes szervezetek hálózata építkezne Magyarországon — egy pénzügyi vita óta a terveket egyelőre jegelik. Az alapítvány...
Most szombaton (mint minden évben), tucatnyi kisebb-nagyobb rendezvénnyel emlékeznek országszerte a Budapest második világháborús ostromának legvégén a budai várban többszörös...
Kormányközeli szereplők Magyarországon is megpróbálják meghonosítani a Donald Trumpot segítő alt-right trendet, csakhogy ez a mozgalom Amerikában ma már jószerivel...
Sneider Tamás, az Országgyűlés jobbikos alelnöke 2014 óta összesen 2,8 millió forintért rendelt 11 tanulmányt különböző témákban. A legolcsóbb dolgozat...
