„Most már lehet beszélni” – a stadionokon kívül is bevetette a Fidesz a Fradi árnyékhadseregét

„Teljesen feketén ment minden” – mondja a Fradi egykori biztonsági embere, aki szerint a klub meccsein dolgozó szekusok nemcsak a stadionban, hanem célzottan a Fidesz rendezvényein is feltűntek. Kubatovék házi őrző-védői a stadionokban és azokon kívül is informális szabályok alapján dönthették el, kivel szemben és mikor alkalmaznak erőszakot. A Ferencváros árnyékhadseregéből kerülhettek ki az Orbán Viktor országjárásán feltűnt feketeruhások is.  

A kormányváltással hirtelen új megvilágításba kerülnek azok az ügyek, amikről évekig legfeljebb félhangosan és informálisan terjedtek hírek. Ilyen a Ferencváros és a klubot 2011 óta vezető Kubatov Gábor Fidesz-alelnök és pártigazgató kapcsolata is: az elmúlt másfél évtizedben ugyanis a Fradi nemcsak a sportsikerek, hanem jelentős közpénzek becsatornázása és a kormánypártközeli feladatokat is ellátó szekusok, avagy a kopaszok mentén volt témája a közbeszédnek.

Bár a Fradi tíz éve még nem szerette volna, hogy belekeverjék őket a politikába, Kubatov és Kocsis Máté személyében nemcsak a klubvezetés lett nyíltan fideszes: biztonsági embereiket is rendszeresen kapcsolatba hozták fideszes politikusokkal és milliárdos közbeszerzésekkel.

A klub bevételei 2011 és 2025 között évi négyszázmillió forintról több mint húszmilliárdra nőttek, nem számítva a stadionépítést (Groupama) és az egyéb államilag finanszírozott infrastruktúra-fejlesztéseket. A Fradi működését az Orbán-kormány olykor többmilliárd forintos minisztériumi pénzekkel is segítette, de a külön projektekre – például a soha meg nem épült Fradivárosra – további, akár huszonötmilliárd forintos kereteket is elkülönítettek.

Ebben a közegben működött az a hírhedt, „Kubatov katonáinak” is csúfolt biztonsági infrastruktúra, amiről forrásunk, X. most részletesen beszélt az Átlátszónak: viselt ügyeik a kopaszügytől a Fradi-meccsek biztosításán át egészen az Orbán országjárásán akciózó feketeruhásokig terjednek.

Nem volt mindig felhőtlen a viszony

A ferencvárosi ultrák és a klubvezetés viszonya nem volt mindig problémamentes: a szurkolók és Kubatovék között 2013-ban éleződött ki látványosan a konfliktus, amikor egy MTK elleni meccsen egy „In memoriam Csatáry László” feliratú molinó jelent meg a lelátón. A háborús bűnök miatt halálra ítélt, Kassa rendőrparancsnokaként tizenötezer zsidó deportálásáért felelős férfi néhány nappal korábban halt meg.

Akkor Kubatov felszólította a szurkolókat, jelentkezzenek önként azok, akik a feliratot készítették. Az ultrák közül sokan erre úgy reagáltak, hogy létrehoztak egy „Mi voltunk!” nevű Facebook-oldalt, amihez majdnem ötezren csatlakoztak. Az oldal egészen 2022-ig működött.

Az ügy hatására szponzorok léptek vissza, mások a támogatás megvonásával fenyegették a klubot.

Kubatovék ezután egészen 2016-ig nem kértek az ultrákból, az ultrák pedig nem fogadták el a feltételeket, így inkább a tizenötmilliárd forintból felhúzott stadionon kívül maradtak. A komolyabb tárgyalások csak azután kezdődtek el, hogy a bojkott látványosan visszavetette a nézőszámot.

„Teljesen feketén ment minden”

A klub meccseinek biztosítása évtizedeken át konfliktusok forrása volt: előfordult, hogy az erős emberek elszámolási vitája lövöldözésig fajult, de közülük kerültek ki azok a verőemberek is, akik 2013 márciusában felsorakoztak a Fidesz Lendvay utcai székházánál, hogy az alkotmánymódosítás ellen tüntetőktől védjék az épületet.

Forrásunk, X. évekig dolgozott az egyik biztonsági cégnél, azon belül is az úgynevezett „bevetési egységnél”. Állítása szerint a házi őrző-védőknél már a foglalkoztatás alapja is szabálytalan volt: a fizetésüket zsebbe, bármilyen írásos megállapodás vagy bejelentés nélkül kapták, ráadásul senki sem tudta, milyen elszámolás alapján.

„Teljesen feketén ment minden. Bejelentés, papír, semmi. Felhívtak, hogy hol kell lenni, oda mentél, dolgoztál, aztán kaptál valamennyit. Ennyi.”

Neve elhallgatását kérő forrásunk elmondása szerint az erődemonstráció érdekében a klubvezetés olykor elment a falig: a hazai mérkőzéseken száz-százötven, a nemzetközi meccseken akár ötszáz fő dolgozott a stadionban. Időnként más cégek, például a Valton is bevonultak – olyankor a biztonságiak létszáma elérhette az ezret is. A fizetést informálisan állapították meg: X. szerint a bérezés „pofára ment”: volt, aki ötezer forintot kapott egy napért, más tizenötezret, de a csoportvezetők ennél sokkal többet.

„Én a tizenötezres kategóriában voltam. De hogy ki miért kapott többet vagy kevesebbet, azt senki sem tudta. Idővel úgy gondolták, hogy teljesen mindegy, kik dolgoznak, csak legyen meg a létszám, ezért félhajléktalan, lecsúszott embereknek adtak öt-hatezer forintokat egy meccsért” – mondja.

X. szerint stadionon belül is íratlan szabályok uralkodtak – akkor is, ha a szurkolókkal szembeni fellépésről volt szó. A látogatókat informálisan három csoportba osztották: az „érinthetetlenek”, avagy a Kubatov-féle ultrák, akik szinte következmények nélkül bonthatták a rendet; a „köztesek”, akiket adott esetben kiemeltek, kivezettek, de erőszakot nem alkalmazhattak ellenük; és a „célcsoport”, akikkel szemben a fizikai erőszak is belefért.

„Ha a harmadik kategóriát kaptuk el, ott ment a dolog. Nem mindig finoman”

– ecseteli. A rendszer hatékonyságát segítette a hírhedt vénaszkenner és a fejlett arcfelismerő is: „Jött a fotó a telefonra, hogy kit kell kiemelni. Sor, szék, szektor – mindent tudtunk, és mentünk is érte,” folytatja forrásunk.

Forrásunk szerint rendszeresen előfordultak „túlkapások”: volt, hogy valakit azért vertek meg, mert túl sokáig ült a vécén; egy apát pedig a kislánya előtt ütlegeltek, majd a nyakláncát is letépték. Szerinte sokan élvezték, hogy végre „kiélhetik magukat”, és bár általában „próbálták tartani a normál szintet”, mindennapos volt, hogy a nem megfelelően viselkedő nézőket ököllel ütötték vagy rugdosták.

Tahóterror a Fidesz védelmében

Forrásunk szerint a rendszer belülről is nehezen átlátható: „van egy fő cég és több alvállalkozó, nem igazán tudni, ki kihez tartozik”. Egy szűk bizalmi kör, ahol a jól bejáratott brigádok több különböző cégnél, projektalapon mozognak együtt.

Mint mondja, a Fradi meccsein dolgozó szekusok közül többen részt vettek a Fidesz eseményeinek biztosításában – így Orbán országjárásain is.

X. szerint közülük kerülnek ki azok a kigyúrt, csuklyás „feketeruhások” is, akik a Fidesz választási gyűlésein önkényesen zártak le utcákat és dulakodtak az ellentüntetőkkel, miközben a rendőrség nemhogy nem avatkozott be, de láthatóan ott sem volt. Újságírói kérdésre tagadták, hogy közük lenne a helyszín biztosításához, csupán „aggódó állampolgárokként” hivatkoztak magukra.

A tahókommandó néhány tagját a 444 azonosíotta: Bazsó Adolf – aki aktívan részt vett egy nagykanizsai ellentüntető megrángatásában – egykori magyar válogatott birkózó, és a tavaly nyáron alapított BHW Security Kft. nevű cég tulajdonosa, ami papíron személy- és objektumvédelemmel, illetve „nyomozói tevékenységgel” foglalkozik. A szintén ex-küzdősportos, jó ideje Fidesz-közeli cégeknél mozgolódó Gremsberger Bertalan, aki mindösszesen huszonkét évesen lett ügyvezetője és tulajdonosa annak a Drogkutató Intézetnek, ami a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül jelentős állami támogatásban részesült, és ha kell, drogokra éhes, felfegyverkezett ukránokkal riogat.

A Lázár János miniszteri biztosaként dolgozó Beregszászi Zsolt; Havasi Gergő egykori kajakozó és reality-szereplő, aki az árvízi védekezés idején Orbánnal fotózkodott; és nem utolsó sorban Kindlovits Máté, aki amellett, hogy Kubatov Gábor Fradi-elnök személyi titkára, a Békemeneteken és más fideszes rendezvényeken is testőrködik. Ő volt az, aki az idei Békemeneten verbálisan és fizikailag is durván inzultálta a hvg riporternőit.

Forrásunk szerint a Fradi szekusait más Fidesz-rendezvényekre is „kivezényelték”, hogy a tömegben elvegyülve, civil ruhában „avatkozzanak be ha szükséges”.

Amikor arról kérdezzük, miért pont mostanra időzítette a megszólalását, X. azt mondja: „Mert most már lehet beszélni. Talán most lesz következménye”.

Fejtágító az edzőknek a választás előtt

Egy hozzánk eljutott olvasói levél szerint a Fradi edzőinek idén márciusban, a választások előtt több fejtágítást is szerveztek, amiken kötelező volt a részvétel. Az előadásokon Nyíri Zoltán, a klub alelnöke egy „ellenzéki programra” hivatkozva állítólag arról beszélt, hogy a kormányváltással „megszűnnének” a tao- és az akadémiai támogatások és a kedvezményes ekho-s adózás, emiatt sokaknak csökkenne a fizetése, és elbocsátások is várhatók.

Forrásunk szerint Nyíri különböző módokon próbálhatott nyomást gyakorolni a résztvevőkre: azt hangoztatta, hogy számos fejlesztés a jelenlegi „állami sportfinanszírozási rendszernek” köszönhető, és az ellenzék mindezt veszélybe sodorná.

„Azt is mondta, hogy ne csináljon senki olyat, ami túlmegy egy határon az elkövetkező időszakban, mindenki őrizze meg a hidegvérét, mert akárki is győz, utána a másik szemébe kell tudni nézni. Ezt nem tudom, ki hogy értelmezte, nekem burkolt fenyegetésként jött át, hogy akármi is lesz az eredmény, ha nyíltan kiállunk a változás mellett, akkor utána az ő szemükbe kell nézni, mint dolgozó.”

– írta olvasónk.

A szakmai témák mellett szerinte több, lazábban kapcsolódó történet is előkerült: Nyíri arról beszélt, hogy egy ellenzéki önkormányzat állítólag megszüntette egy bokszszakosztály bérleti lehetőségét, aminek következtében több tucat hátrányos helyzetű gyerek „került utcára”. Az alelnök is mondta, hogy ő „családi meggyőződésből” nem támogat baloldali pártokat.

Mossák kezeiket

A forrásaink által elmondottakkal kapcsolatban kérdéseket küldtünk Kubatov Gábornak és az FTC sajtóosztályának is. Az utóbbitól az alábbi választ kaptuk megkeresésünkre:

„Az FTC-nek nincs biztonsági szolgálata, egyetlen biztonsági cégben sem rendelkezik tulajdonrésszel, az ezzel kapcsolatos kérdéseivel, kérjük, forduljon az illetékes gazdasági társaságokhoz. Az FTC által szervezett sporteseményeken a legfontosabb a nézők biztonsága, a szurkolók kiszolgálása. Az FTC a 2026-os országgyűlési választások előtt konkrét pártok megnevezése nélkül vázolta egy levélben, valamint több munkahelyi megbeszélésen az egyesület munkatársai, a klubban sportolók és azok hozzátartozói részére, hogy milyen változások lehetségesek. A levélről a magyar sajtó részletesen beszámolt. Az FTC senkire sem gyakorolt nyomást, hogy kire szavazzon. Az FTC-ben sosem volt és lesz alkalmazási feltétel az itt dolgozók, szakemberek és sportolók politikai hovatartozása, kizárólag szakmai alapon történt és történik a jövőben is kiválasztásuk.”

Solti Hanna

Címlapfotó: Ferencvárosi szurkolók a labdarúgó Európa-liga alapszakaszának 4. fordulójában játszott Ferencvárosi TC – Ludogorec mérkőzésen a Groupama Arénában 2025. november 6-án. MTI/Purger Tamás