Az elmúlt év legjobb oknyomozó újságcikkét jutalmazó Transparency-Soma-díjat Wirth Zsuzsanna és Marton Kamilla, a Direkt36 munkatársai nyerték el a kórházi fertőzésekről szóló cikksorozatukkal. Elismerésben részesült az Átlátszó két munkatársa, Zsilák Szilvia és Bodoky Bence is, a fák nélküli lombkorona-sétányról szóló cikksorozatuk miatt.
Csütörtök este Budapesten immár a 22-ik alkalommal adták át Magyarország legrangosabb oknyomozó újságírói díját, amelyet a fiatalon elhunyt tényfeltáró újságíró, Gőbölyös József (becenevén Soma) tiszteletére alapítottak barátai 2001-ben. Az egymillió forinttal járó elismerést a Transparency International Magyarország által szervezett díjátadó eseményen vehették át a díjazottak.
A pályázatok elbírálásának három fő kritériuma: az oknyomozó munka mennyisége és minősége, a téma relevanciája, továbbá a közérthetőség. Négyfős zsűri döntött az év legjobb munkájáról, és a shortlistre került néhány további, kiemelkedő munkát is nyilvános elismerésben részesítettek.
A zsűri idén a beérkezett 31 anyag közül a Direkt36 oknyomozó portál munkatársai által nevezett pályaművet választotta a legjobbnak. Wirth Zsuzsanna és Marton Kamilla egy, a hazai közvéleményt évek óta foglalkoztató témát, a kórházi fertőzések kérdését dolgozták fel a cikksorozatukban. A szerzők azt járták körül, miért halnak meg ennyien Magyarországon kórházi fertőzésben, és hogyan próbálja szőnyeg alá söpörni a problémát a magyar kormány.
A zsűri szintén méltatta azokat a pályázatokat, amelyek kiemelkedtek a mezőnyből. Kimagasló teljesítményt nyújtott a Direkt36 egy másik írása is: Panyi Szabolcs, Pethő András és Szabó András mélyreható tényfeltáró cikkükben a NER egyik kiemelt vállalatának, a 4iG-nek az elmúlt évekbeli felemelkedését mutatták be.
Szintén elismerésben részesült Jandó Zoltán, a G7.hu újságírója, aki a NER-es cégeken belüli pénzmozgások útját és módszertanát leplezte le. A zsűri szintén kiemelte Sarkadi Zsoltnak, a Telex.hu újságírójának 30 milliárd forint, egy rejtegetett kötvény és 8 év az életemből című cikkét, amiben egy FHB-kötvény kalandos útját mutatta be.
Rövidlistára került mindezek mellett Magyari Péternek a Válasz Online hasábjain megjelent háromrészes cikksorozata is. Az újságíró annak járt utána, miképpen érkeznek a Távol-Keletről, azon belül elsősorban Indonéziából és a Fülöp-szigetekről vendégmunkások Magyarországra.
A zsűri szintén kiemelésre érdemesnek találta az Átlátszó munkatársainak a cikkét is, amely egy konkrét eseten keresztül mutatta be, miképpen nyúlják le az Európai Unióból érkező forrásokat. A Nyírmártonfalván történtek hetekig beszédtémát adtak, a tarra vágott erdő sok olvasó retinájába égett bele, a lombkorona-sétány kifejezés pedig egyenértékű lett az adófizetői pénzek szemtelen lenyúlásával.
A lombkorona-sorozat legfontosabb darabjai:
A beérkezett pályázatokat szakmai zsűri bírálja el, melynek tagjai: Bogár Zsolt újságíró, a Deutsche Welle Magyar kiadásának vezető szerkesztője, Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója, Stumpf András Válasz Online újságírója, a lap egyik alapítója, Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Mérték Médiaelemző Műhely igazgatója.
Az évente a legjobb oknyomozó cikkekért odaítélt elismerést korábban az Átlátszó több újságírója is elnyerte. 2008-ban az akkor még nem létező lapunk főszerkesztője, Bodoky Tamás az Indexen megjelent 2006-os cikksorozatáért részesült az elismerésben. 2014-ben az akkor nálunk dolgozó Oroszi Babett az állami filmtámogatások osztogatásának kormányzatokon átívelő belterjes gyakorlatáról írt cikksorozatáért nyerte el a díjat, 2019-ben pedig az Átlátszó nagy botrányt kavart magánrepülőgépes-luxusjachtos tényfeltáró cikkének szerzői, Erdélyi Katalin, Németh Dániel és Bátorfy Attila nyertek.
A 2021-es díjátadón a zsűri a mezőnyből kiemelkedő írások között ismerte el az Átlátszó két újságírójának, Horn Gabriellának és Németh Dánielnek azon cikkeit, amelyekben feltárták, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László nagyvállalkozó luxusjachtján utazott. A 2023-as díjátadón a zsűri listáján előkelő helyre került az akkor nálunk dolgozó Rédl Boglárka és Sarkadi Nagy Márton több részes cikksorozata, amiben bemutatták: az európai szintű aláírásgyűjtés, melynek eredeti célja a nemzeti kisebbségek által lakott régiók, így Székelyföld az európai uniós források könnyebb elérésének és felhasználásának az elérése lett volna, az elmúlt években a petíciót felkaroló szereplők ténykedésének „hála” az eredeti célkitűzéshez képest más irányt vett. Az aláírásgyűjtést, melynek egyik fő szervezője és arca a dokumentumfilmesként ismertté vált Pesty László lett, a magyar kormány is felkarolta és támogatta több száz millió forintnyi közpénzzel.
Címlapkép: A 2023. évi Transparency-Soma Díj nyertesei és zsűrije (fotó: Átlátszó)
Az általunk megkérdezett, földügyekben jártas ügyvéd szerint a jogosult kérelmére törölhető az elővásárlási jog bejegyzés a tulajdoni lapról, de ebben az esetben ez jogszabályba ütközik, ami kimondja, hogy az államnak minden világörökségi területre elővásárlási joga van.
Kollégánk a hét legérdekesebb közéleti híreiről beszélgetett a Magyar Hang újságíróival. Az adás itt újra megnézhető.
A tatabányai Szent Margit Katolikus Gimnázium befejezési munkálataira 845 millió forintot adott az állam.
2022-ben 188 852 tesztet semmisítettek meg az OVSZ-nél, amit Bayer Zsolt felesége vezet, és Bayerné ismerőseinek cégétől vett teszteket milliárdokért.
