Nem akar orosz „ügynöknek” látszani Pesty László, aki többször is Moszkvába utazott, úgymond a székelyek ügyében. Az Átlátszó cikksorozata arról szól, hogy miképpen került Moszkva az eredetileg egy székely csoportosulás kezdeményezésére indult aláírásgyűjtésbe, és egyáltalán hova tűntek a székelyek abból a kampányból, amit a valaha legendás dokumentumfilmes folytatott magyar állami százmilliókból a petíció mellett. Az európai uniós aláírásgyűjtésnek indult kezdeményezés Pesty keze alatt, székely-orosz tengelyen fordulhat Brüsszel ellen. Cikksorozatunk záró része.
Amikor ezen a cikksorozaton hónapokkal ezelőtt dolgozni kezdtünk, még nem tudtuk, hogy az újfent felforrósodó ukrajnai konfliktus fog szomorú aktualitást adni témánknak. Ukrajnában ugyanis a Kreml az ottani orosz kisebbség érdekeire hivatkozva lép fel. „Az orosz nyelv és kultúra felszámolása, az asszimilációs nyomás folytatódik” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én, hétfőn a televízióban is sugárzott beszédében. Ezután röviddel került sor az ukrajnai szakadár köztársaságok elismerésére, majd megkezdődött az orosz hadsereg bevonulása a területre, csütörtökön pedig egész Ukrajnát megtámadták.
Azoknak a szakértőknek az elmondásából, akikkel ennek a cikksorozatnak a készítése közben beszéltünk, az a kép rajzolódik ki, hogy ez az eset nem egyedi. Oroszország, ha a helyzet úgy diktálja, kőkeményen kihasználja a kisebbségvédelem (amúgy jogos) indokait geopolitikai érdekei érvényesítésére. Nemcsak Ukrajnában, hanem az orosz nézőpontból közel-külföldnek számító Baltikumban is. És éppen az sincsen kizárva, hogy ezekben a stratégiai szempontból hasznos kérdésekben mások – például a székelyek – irányában igyekezzenek szövetségeseket keresni.
Az Átlátszó cikksorozata arról szól, hogy miképpen került Moszkva az eredetileg egy székely csoportosulás kezdeményezésére indult aláírásgyűjtésbe, és egyáltalán hova tűntek a székelyek abból a kampányból, amit Pesty László dokumentumfilmes folytatott magyar állami pénzből a petíció mellett. Az Átlátszó több hónapnyi kutatómunkával, adatbázisok és iratok, valamint több tucatnyi háttérbeszélgetés és interjú segítségével tárta fel Pesty László kampányának titkos történetét.
Hétfői cikkünkben már leírtuk, hogy Kiss Szilárd, a nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott egykori moszkvai magyar diplomata áll amögött, hogy egy aláírásgyűjtési kampány fókuszába kerültek a baltikumi orosz ajkú kisebbségek. Az eredetileg székely kezdeményezésű petíciónak kampányoló Pesty László dokumentumfilmes Kiss Szilárd segítségével olyan lettországi orosz partnerekkel épített ki kapcsolatot, akik az ottani nemzetbiztonsági szervek látókörében vannak. Cikksorozatunk első részét itt lehet elolvasni:
Bukott moszkvai diplomata vitte orosz irányba az európai uniós székely petíciót | atlatszo.hu
Pestyt és Kisst egy operatőr és egy social media-szakember kísérte. Mind a négyen egy olyan aláírásgyűjtési kampány stábjához tartoztak, amelynek munkáját a magyar kormány jelentős összegekkel finanszírozta és diplomáciai eszközökkel is segítette. A kampány lényege eredetileg az lett volna, hogy Pestyék minél több támogató aláírást gyűjtsenek egy olyan európai uniós kezdeményezéshez, ami kedvez a Romániában található, magyarlakta Székelyföldnek.
Székely petíciók Az elmúlt években két különböző, székely vonatkozású úgynevezett európai polgári kezdeményezés aláírására is lehetőségük volt az Európai Unió valamely tagországához tartozó állampolgároknak. Ha egy ilyen kezdeményezést legalább hét tagországban, összesen pedig legalább egymillióan támogatnak az aláírásukkal, akkor az Európai Bizottságnak (EB) kötelező érdemben foglalkozni az adott kérdéssel. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szervezte a Minority Safepack névre hallgató petíciót, ami a nemzeti kisebbségek jogainak helyzetét mozdította volna előre. A sikeres aláírásgyűjtés után az EB úgy döntött, hogy nem hoz a kérdésben semmilyen intézkedést. A nemzeti régiókról szóló második petíció azt célozza, hogy a nemzeti kisebbségek régiói könnyebben hozzáférjenek uniós forrásokhoz. Ezt a Székely Nemzeti Tanács emberei szervezték, és emellett kampányolt Pesty László is. Az aláírásgyűjtési fázis sikeresen zárult, de az EB még nem döntött a továbbiakról.
A lettországi kalandozáson túl Pesty a kampányidőszak alatt során háromszor utazott Moszkvába. Vagyis többször, mint ismereteink szerint bármilyen, a kampányban konkrét szerepet játszó európai uniós országba. Szakértő forrásaink egybecsengő véleménye szerint Moszkva bevonása kimondottan káros a székely ügynek.
A három moszkvai utazásból egyet tudtunk azonosítani. Cirka egy hónappal a székely aláírásgyűjtés kampányának vége előtt Pesty László az orosz fővárosba repült. „Felkutatjuk azokat a lehetséges partnereket, szervezetek és influencereket, akik sikerre tudják vinni Észtországban a székelyek ügyét, és rajtuk keresztül megpróbáljuk minél több emberhez eljutni (sic!) a petíció üzenetét” – nyilatkozta a férfi a Magyar Nemzetnek. Arra nem tért ki, hogy az észteket miért Moszkvában keresi.
Észtországban végül közel sem gyűlt össze elegendő aláírás. Pesty szerint végül szándékosan nem kampányoltak ebben a balti országban.
„Nem csináltuk meg, mert egy kollégám kitalálta, hogy ha még az észtországi oroszokat is odapakolod, akkor aztán a Jóisten le nem mossa rólad, hogy te az orosz lobbinak, az FSZB-nek, a KGB-nek, [vagyis orosz titkosszolgálatoknak], a nem tudom, minek a kinyújtott karja vagy” – mondta Pesty az Átlátszónak.
Pesty kinti tárgyalófelei közül egyet tudtunk azonosítani. Egy orosz marketingszakember, Irina Romanova ugyanis bejelölte Pestyt is azon a közösségi profiljára kitett fotón, amelyen tárgyalás közben láthatóak a moszkvai Marriott szálló előterében.
Tárgyalás a moszkvai Marriott szállóban; Pestytől jobbra Irina Romanova (forrás: Irina Romanova/Facebook)
A nő a közösségi profilja szerint az Expli.ru orosz marketingügynökség társalapítója. Az ügynökség honlapja szerint ügyfeleik közé tartozik a Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSO) nevű orosz titkosszolgálat.
„Ez a szervezet az orosz állam legfelső szintű vezetőinek védelméért felel, a kulcsfontosságú épületek védelméért felel, például Putyinra is ők vigyáznak. Ugye annak idején ez a KGB része volt, de a szovjet felbomláskor a KGB-t szétbontják néhány nagyobb és rengeteg kisebb darabra. Az FSO az egy közepes nagyságú darab” – mondta Rácz András, a posztszovjet térség szakértője az Átlátszónak. Rácz szerint nem elképzelhető, hogy valaki valós alap nélkül tegye ki a honlapjára referenciaként ezt a szervezetet.
Az FSO személyvédelmi jellege dacára magasan van a Kreml hierarchiájában, ugyanis közvetlen hozzáférésük van a vezetőkhöz. Nincs arról információnk, hogy Pesty tudott-e erről a kapcsolatról.
A referenciák között középen az FSO logója (forrás: expli.ru)
Pesty csapatának egy tagja azt mondta az Átlátszónak, hogy a marketingest a stáb egy másik résztvevője ajánlotta mint a legjobb barátnőjét, és alapvetően baltikumi kapcsolatokkal rendelkező influenszer-összekötőként tárgyaltak vele.
Irina Romanovát több csatornán keresztül is kerestük, de nem kaptunk választ.
Ha Pesty a székelyek ügyében Moszkvába megy, akkor „nem jó helyen kopogtat” – mondta az Átlátszónak a 2009–2010 között a magyar külügyminiszteri posztot betöltő Balázs Péter. „A székelyek ügye a román államon, az ottani politikai hangulaton múlik kizárólag. Tehát senki sem fog ott zöld utat engedni, csak a román többség. Velük kell megegyezni. Őrájuk Franciaország, Németország, a nagy európai tekintélyek lehetnek hatással. A románoknak történelmi ellenfele az orosz expanzió. Mindig is az volt.”
„Ez akkor most milyen biznisz? Esetleg valami orosz küldetés? A gyanú árnyéka ott lebeg fölötte. Nem kéne ezt összekapcsolni” – mondta Balázs, aki korábban 2004-ben az EB magyar biztosa is volt. – „Az orosz expanzió jut az ember eszébe, ami nagyon is élő dolog Kelet-Ukrajnától a balti határig. Úgyhogy csak gyanút kelt. Nem a béke angyala vagy a kisebbségek angyala Vlagyimir Putyin.”
„A magyar kisebbségi pártok mindig törekedtek arra, hogy lehetőleg távolságot tartsanak az oroszoktól” – mondta egy, a téma érzékenységére tekintettel neve elhallgatását kérő, kisebbségpolitikára szakosodott tudományos kutató. Szerinte az orosz kisebbségi pártok „egy birodalom meghosszabított karjaként működnek”. És egy esetleges székely-orosz összekapcsolásra nagyon könnyen mondhatja például Románia, hogy „na, hát akkor ne foglalkozzunk ezekkel az oroszbérenc magyarokkal”.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő szerint mindeddig nem is volt „bármiféle székely-orosz kapcsolat. Ezt [a teóriát] a románok terítik mindenfelé, Washingtontól kezdve Brüsszelig. A román propaganda nagyon erősen dolgozik Magyarország ellen. […] És megpróbálják Magyarországot úgy beállítani, meg az erdélyi magyarokat, mint akik az oroszok ötödik hadoszlopa.”
Demkó Attila fikciós könyve, a Máglyatűz borítója (forrás: kiado.reakcio.hu)
A történész végzettségű Demkó korábban 16 évig dolgozott a magyar Honvédelmi Minisztériumban, ebből 2014–18 között a védelempolitikai főosztály vezetőjeként. A férfi néhány éve figyelemreméltó geopolitikai thrillerrel jelentkezett. A Máglyatűz című könyv arról szól, hogy a székelyföldi magyar-román etnikai feszültségre Oroszország titkosszolgálati eszközökkel ráerősít.
„Oroszország minden egyes törésvonalat, amit lát a NATO-n belül, […] kihasznál” – mondta Demkó az Átlátszónak.
A lángokat pedig a törésvonal mindkét oldalon szítják. Ugyanaz a Sputnik híroldal, amelynek a lettországi mutációja a székely kezdeményezés aláírására buzdított, a román nyelvű verziójában az Úzvölgyén tavalyelőtt történt incidens során a magyar katonai temetőbe a székelyek élőláncán át erőszakkal betörő román szélsőségeseket dicsőítette.
A román tudományos akadémia leányszervezeteként működő, információs hadviseléssel foglalkozó LARICS intézet egyébként pusztán Pesty orosz útjaira hivatkozva egy (kérdéses alaposságú) jelentésében már tavaly arról írt, hogy eszerint Magyarország az Oroszországi Föderáció segítségét keresi a polgári kezdeményezéshez.
Pesty és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke között is lejátszódott egy nyilvános csörte az orosz főváros kapcsán. Pesty előbb egy interjúban arról beszélt, hogy Moszkvában „is ki kell építsük azokat a kapcsolatokat, amelyek a majdani, egy-másfél év múlva bekövetkező brüsszeli meghallgatás pillanatában mögöttük állnak”. Izsák erre azt nyilatkozta, hogy „a fenyegetésnek semmilyen formáját sem tartom megfelelő politikai eszköznek”, az SZNT pedig nyilatkozatban határolódott el „a külső segítők által terjesztett alternatív értelmezésektől”.
Noha az aláírásgyűjtés hivatalos főszervezője Izsák Balázs volt, a magyar kormány mégsem neki, hanem a Pesty László érdekeltségében álló Írdalá.hu Nonprofit Kft.-nek adott 673 millió forintot a kampány lefolytatására. Erről a témáról szóló második cikkünkben írtunk bővebben. Cikksorozatunk második részét itt lehet elolvasni:
Több mint félmilliárd adóforintot kapott Pesty cége a székely petíció promóciójára | atlatszo.hu
A Székely Nemzeti Tanács indította azt az európai polgári kezdeményezést, amibe Pesty László bevonta Kiss Szilárdot, a nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott volt moszkvai diplomatát. A kezdeményezést segítő kampányra 673 millió forintot adományozott a magyar kormány egyik pénzalapja, ám ezt az összeget nem a székelyek társadalmi szervezete, hanem a Pesty László érdekeltségében álló nonprofit cég költhette el.
Izsák egy másik interjúban arról beszélt, hogy Pesty László „nem diplomata. A nemzetközi viszonyokat nem is érti.”
Ha Pesty nem is diplomata, a kampány körül több nemzetközi beágyazottságú karakter is megfordult. Kiss Szilárd, a nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott egykori moszkvai diplomata például a kampánystáb több tagjának elmondása szerint a kapcsolatait mozgatta az ügy érdekében. „Ő egy összekötő” – hallottuk a csapat egyik segítőjétől. „Neki nagyon jó kapcsolatai vannak” – mondta a Pestyvel és Kissel a lett fővárosba elutazó operatőr.
De volt még egy mindeddig ismeretlen diplomata is a képben. Aki miatt Pesty László egyáltalán nekifogott a székely kampánynak. „Leültem egy nagyon tapasztalt, idős diplomata barátommal beszélgetni, aki harminc éve nyomja ezt a témát, egész Európában ismeri a kisebbségi helyzetet […]” – mesélte Pesty egy interjúban. — [Azt mondta nekem ez a diplomata,] figyelj, Laci, akkor is álljatok bele, szedj össze minden pénzt, amit tudsz, szedj össze minden politikai kapcsolatot, amit tudsz, szerezz médiafelületet, és csinálj egy profi csapatot.”
Pesty az Átlátszó kérdésére úgy mesélte, e javaslat nyomán nemcsak a saját pénzét tette fel a kampányra, hanem még kölcsön is kért. „Nekiálltunk. Kölcsönkértem. Beraktam a kis pénzemet, amit az életemben megspóroltam. Idehívtam a barátaimat. Kértem itt, kértem ott, megalázkodtam bizonyos helyeken, igen, ami nekem elég nehéz, hogy adjanak akár kölcsön, majd visszaadtam abból, amit másnap adományként kaptam, tettem-vettem azokat a kis pénzeket” – mesélte Pesty.
De ki lehet ez a rejtélyes kisebbségügyi szakértő, akinek a szavára a dokumentumfilmes eldob mindent, és tartozásokba veri magát? A kérdésre csak egy keresztnevet kaptunk válaszként: „Lajos”.
A Pestyvel személyes kapcsolatban álló exdiplomatákon túl a filmes a kormány, sőt, Orbán Viktor háza tájáról is kapott nemzetközi tanácsokat. Elvégre a kampánycsapat tagjaként szereplő Bajkai István fideszes országgyűlési képviselőt a sajtóban az Orbán-család ügyvédjeként szokták emlegetni. „Én úgy tudom, hogy [Pesty és Bajkai] sokszor tárgyaltak meg beszélgettek” – mesélte egy, a kampányon dolgozó forrásunk.
Bajkai István, Orbán családi ügyvédje tanácsokkal segítette Pestyt (forrás: Bajkai István Facebook-oldala)
Pesty az Átlátszónak úgy mesélte, Bajkainak az SBGK nevű ügyvédi irodájával voltak szerződéses viszonyban, és nemzetközi jogi természetű tanácsokat kaptak tőlük. Hogy pontosan milyeneket, azt nem tudtuk meg sem Pestytől, sem Bajkaitól, aki nem válaszolt a neki küldött kérdéseinkre.
A kampánystábnak dolgozott Pécsváradi János ügyvédi irodája is: az ő neve kormányközeli karakterekkel és uruguayi ingatlanvásárlásokkal kapcsolatban került elő néhány éve.
A dokumentumfilmes a magyar külügyi apparátushoz is fordulhatott segítségért, jótanácsért.
„Menczer Tamás államtitkár úr közvetítésével Szijjártó Péter külügyminiszter úr pár nap alatt, három nap alatt kiadta nekem a diplomataútlevelet” – büszkélkedett Pesty. – [És azt mondta,] Lacikám, ennyiben tudunk segíteni, továbbá abban, hogy a külképviseletek, nagykövetségek, konzulátusok adott helyen, ahol ti dolgoztok, amit tudnak, információval, néhány telefonszámmal, egy-két kis odaszólással, segítséggel kapcsolatosan segíteni fognak. És segítettek is.”
(A külügyminiszternek írott kérdéseinkre sem kaptunk választ.)
Pesty tehát nem állt egyedül, elveszve a nemzetközi diplomácia világában. Sőt, az Átlátszónak azt mondta: abban a tudatban dolgozott, hogy a nemzeti régiókról szóló kezdeményezés előképével, a Minority Safepackkel kapcsolatban azért nem tett konkrét lépéseket az Európai Bizottság, mert az EB egyik közismert tagja orosz érdekeket gyanított a háttérben.
Ez az európai politikus „azzal kezdte a felszólalását, hogy: székely kezdeményezés? Egyáltalán vannak ezek? Vagy csak kitalálták? Vannak székelyek, vagy nincsenek? Mindegy is, ez egy orosz lobbi, ezt az oroszok találták ki, ez az EU ellen szól. Ad absurdum, még az FSZB (tehát a KGB, úgy tudja) is mögötte lehet. Úgyhogy ha lehet, húzzuk le gyorsan a vécén, és pár óra alatt le is húzták” – mesélte Pesty.
Az Átlátszó két további forrásától is hallotta ezt a történetet. Az egyaránt másodkézből származó értesülések szerint Frans Timmermans holland EB-alelnök érvelt hasonlóan. Timmermans nem reagált az Átlátszó megkeresésére, az EB sajtószolgálatától azt a választ kaptuk: pletykákkal nem foglalkoznak.
Tisztázatlan, hogy ha Pesty ezekkel a fenntartásokkal eleve tisztában volt, akkor vajon miért hasznosította a kampányában a nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott és orosz ügyeivel a sajtó reflektorfényében lévő Kiss Szilárdot, és miért egyeztetett a lettországi nemzetbiztonság látókörében lévő helyi orosz párttal. Érdemes hozzátenni, hogy a lett hatóságok eljárása során annyi ottani aláírást hiteltelenítettek, hogy Lettországban végül nem is teljesült a székely aláírásgyűjtés minimumfeltétele.
„Az az ok amiért [Kiss Szilárd] megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, ez azért egy olyan típusú információ, amit az EU- és a NATO-tagországok jellemzően megosztanak egymás között. Ugye annál is inkább, mert ez a bizonyos moszkvai vízumgyár, amit a magyar médiában Kiss Szilárd nevéhez kötöttek, az itt kiállított vízumokkal nem csak Magyarországra jöttek mindenféle kétes hátterű figurák, hanem szerte Európába” – mondta az Átlátszónak a posztszovjet és a magyar biztonságpolitika szakértője, Rácz András.
Rácz András (forrás: ceid.hu)
A Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa szerint nagyon furcsa lenne, ha „Kiss Szilárd felbukkanása, pláne jelenléte, nem tűnne föl a helyi biztonsági szolgálatoknak. Különösen 2014 kontextusában. Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt, hogy 2014 és az ukrajnai háború kezdete milyen elképesztően fontos határpont a balti régió biztonságpolitikájában is. Tehát onnantól sokkal jobban figyelnek minden Oroszországhoz köthető befolyásolási kísérletre, mert mint Ukrajna példája megmutatta, ez a sztori ez képes vérre menni.”
Pesty az Átlátszónak azt mondta, azért vitte magával Kiss Szilárdot Lettországba, mert az exdiplomata „anyanyelvi szinten beszél oroszul. Nagyon ismeri az orosz gondolkodást, kultúrát. Kedves felesége is orosz származású, orosz asszony, Lenocska. És segítségét kértem. Kapcsolatokat, nyelvtudást, kultúraismeretet, […] amikor szakkérdésekről, részletekről esik szó, akkor Szilárd nagyon magas szintű orosz tudása volt, ami tolmácsként átsegített minket ezeken a nehézségeken.”
„Magyarországon nagyon sokan tudnak tolmács-szinten oroszul. Tehát azok után én ezt őszintén nem érteném, hogy valaki miért Kiss Szilárdot választja” – mondta az Átlátszónak a biztonságpolitikai szakértő Rácz András.
Kiss Szilárd (forrás: írdalá.hu/stab)
Kiss egyébként nem beszél anyanyelvi szinten oroszul. A Pesty és Mitrofanov helyi pártelnök közötti, online is közvetített rigai beszélgetésen a képről lemaradva, oldalról a volt diplomata tolmácsolt. Eközben elrontotta Litvánia nevét, a románok megnevezését, néha oroszul értelmetlen szófordulatokat vagy érthetetlen szót dobott be.
Az Átlátszó kérdésére Pesty László elmondta: személyesen közel harminc éve jóban van Kiss Szilárddal.
„Nagyon sokat köszönhetünk Szilárdnak, akit mint említettem, jogerősen, minden vádpont alól fölmentettek a magyar bíróságok, és teljesen ártatlan, és rágalomnak bizonyult minden, amit az elmúlt években a fejére szórtak. Egy tisztességes ember, aki nagyon sokat tett a kezdeményezésünkért” – fejtette ki Pesty.
A dokumentumfilmes ezzel az első ismert magyar személyiség, aki nyilvánosan kiáll Kiss Szilárd mellett azóta, hogy a volt diplomatát hét éve letartóztatták. (A Kissel kapcsolatos két büntetőügyből az úgynevezett vesztegetési ügyben a volt diplomatát különös körülmények között felmentették, a vízumgyár ügyében különös körülmények között vádemelés nélkül zárták le a nyomozást.)
Pestyn keresztül Kiss Szilárdtól is interjúlehetőséget kértünk, de erre nem érkezett visszajelzés.
Miroslav Mitrofanov, a lettország nemzetbiztonsági szolgálat látókörében lévő ottani etnikai orosz mikropárt, az LKS elnöke szeretné szorosabbra fűzni a szálakat Székelyfölddel. „Nagyon szeretnénk együttműködni az erdélyi városokkal, és szeretnénk rátok támaszkodni, ezeket a kapcsolatokat kihasználni, hogy ti is segítsetek nekünk” – mondta Pesty Lászlónak tavaly februárban Rigában, egy közös, nyilvános beszélgetésen, amelyen Kiss Szilárd tolmácsolt.
Miroslav Mitfrofanov és Pesty László a rigai nyilvános beszélgetésen. A jobb oldalt tolmácsoló Kiss Szilárd nem látszik a képen, bár a gesztikuláló keze néha feltűnik (forrás: LKS Facebook)
Pesty László megnyugtatta. „Ma este, amikor ezt az országot kipipáljuk”, Erdélyben mindenki ismerni fogja Miroslav Mitrofanov nevét – mondta. „Ezek az erdélyi magyarok nem sokat tudnak [Lettországról]” – fejtette ki —, de „ma egész Erdély nézi a médiát. Ma is, holnap is, holnapután is. Annyit fognak tudni, van valahol egy [lettországi] társaság, ott van Miroslav, aki nekünk segített.”
De Kiss Szilárd nem pontosan ezt tolmácsolta. Kiss azt mondta, hogy az erdélyi magyarok nem ismerik eléggé a lettországi oroszok problémáit, és ezért egy információs kampányt szükséges csinálni a témában Székelyföldön. „Köszönöm. Ez megnyitja az utat a későbbi együttműködés előtt” — nyugtázta Mitrofanov.
Történt-e itt valami félreértés? Pesty László szerint nem. „A székelyeket érdekli az, hogy az Európai Unió más tagállamaiban más őshonos etnikai kisebbségek is elszenvednek gazdasági, kulturális, politikai elnyomást” – fejtette ki az Átlátszó kérdésére.
Sőt, mint a válaszából kiderült: az is lehetséges, hogy létesülni fog „Székelyföldön egy központ, amely tájékoztatja a székelyeket az orosz kisebbség problémájáról”.
Miközben a magyar adófizetők pénzén kampányolt, Pesty László egyszer csak egy új weboldalt kezdett reklámozni. Ezen a lentebbi, a székely aláírásgyűjtéssel összefüggésben lévő csatornákon közzétett képen a gerilla.hu domaint hirdeti.
Két, Pestyhez tartozó webcím is feltűnik ezen a képen (forrás: írdalá.hu/Facebook)
A kartonlapra írt webcím nem más, mint Pesty új cége, sőt, cégcsoportja. A főtevékenysége szerint kommunikációval foglalkozó Gerilla.hu Kft.-t, a reklámügynökségi tevékenységet végző Gerilla Factory Kft.-t, továbbá a személybiztonsággal foglalkozó Gerilla Security Kft.-t egyaránt tavaly nyáron jegyezték be, ma mindkettő Pesty tulajdonában van.
Magán a webcímen a Pestyék által végzett különböző jelenlegi, illetve jövőbeni tevékenységeket reklámozzák. Az itt elérhető imázsvideó szerint „legfontosabb projektünk a székely brand felépítése az európai kontinensen”, a „Csillagösvény projekt”. Ennek a keretében „székelyföldi központtal indítjuk el a székely brandépítést, felhasználva az »Írd alá!« kampány során kialakított kapcsolatainkat” – írja a Gerilla.hu.
Pesty csapatának egy tagjától úgy tudjuk, a 2021 áprilisi moszkvai út során a dokumentumfilmes több place brandingben, tehát helymárkázásban tapasztalattal bíró orosz céggel tárgyalt. „Ugye, Erdéllyel kapcsolatosan. Kint nagyon jók ebben Oroszországban. […] Ez azért volt nekünk fontos mert ugye, Erdéllyel kapcsolatban hogyan tudunk akármilyen place brandinggel kapcsolatos technikát használni, amik nekik már nagyon jól bejöttek” – mesélte az illető. – „Információkat kellett nyilván kisajtolni, meg a következő projektjeikre, meg mindenre kíváncsiak voltunk, amit még nem tudtunk. Hogy milyen kapcsolataik vannak, hogyan építették fel az egészet.”
A gerilla.hu webszájt két nyelven, magyarul és oroszul elérhető. Az orosz verzión olvasható egy olyan szöveg, ami a magyaron nem. Ebben Pestyék a következőket írják: „Készek vagyunk a katalán, baszk, székely-magyar és más európai etnikai kisebbségek érdekeinek védelmezésére, de a balti országok orosz ajkú kisebbségei emberi jogainak tiszteletben tartása szintén fontos a számunkra. A legközelebbi jövőben folytatjuk az Európai Unió őshonos nemzeti kisebbségeinek jogaiért folytatott küzdelmünket.”
„Készek vagyunk Brüsszel ellenében is menni, ha szükséges” – olvasható orosz nyelven a gerilla.ru címen is elérhető oldalon.
Rédl Boglárka—Sarkadi Nagy Márton
Közreműködött: Anastasiia Morozova (Fundacja Reporterów). Címlapkép: Jeney Flóra Anna. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.
Saját lábra állni, elkezdeni az önálló, felnőtt életet egyetlen fiatal számára sem egyszerű, de az állami gondoskodásban nevelkedettekre ez különösen...
Miközben a magyar kormány hivatalosan az uniós közös álláspontot követve Ukrajna területi egységét támogatta, a fideszes médiagépezet jelentős része nyíltan Putyin pártján áll.
A koronavírus-járvány sok szempontból felforgatta az emberek életét az elmúlt évek során. Éppen ezért nem csoda, hogy 2021 elejétől az...
Varga Mihály pénzügyminiszter a vagyonnyilatkozata szerint 2020 óta bérel egy 204 négyzetméteres gyenesdiási nyaralót. Az Átlátszó kiderítette, hogy hol található...
