Jogi csűr-csavarással törölték az állam elővásárlási jogát Orbán Ráhel világörökségi területen fekvő tokaj-hegyaljai birtokáról

Ahogyan arról tavaly az Átlátszó elsőként beszámolt, Orbán Ráhel 2023 tavaszán számos földterületet vásárolt, főleg szőlőket Tokaj-Hegyalján. Az összesen 94 hektárnyi megszerzett földterület egy részét korábban édesanyja, Lévai Anikó birtokolta. A terület egy részét a Patricius borház bérli, amelynek tulajdonosa Tiborcz István, Orbán Ráhel férje, aki az adásvétel során  is képviselte feleségét.

A két, ugyanaznap megkötött szerződés egyikében Sárazsadány környékén lévő földterületek szerepelnek, 48 helyrajzi számon, és 273 millió forintot fizettek értük. Az eladó, Kántor Andrea Erzsébet a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Szárhegy Kft.) korábbi ügyvezetője és társtulajdonosa.

Ez a cég anno Lévai Anikó résztulajdonában állt, azaz Orbán Viktor felesége birtokolta azt. A cég még 2001-ben 41 millió 475 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el, amivel anno cikksorozatban foglalkozott az Élet és Irodalom is.

Nem messze onnét Bodrogkeresztúron, Bodrogkisfaludon, Mádon és Tokajban is bevásárolt a miniszterelnök lánya 60 hektárnyi területet, összesen 327 millió forintért. Az eladó ebben az esetben dr. Molnár Péter, a Tokaji Hegyközségi Tanács elnöke, a Tokaj-Hegyalja Egyetem szőlészeti és borászati tanszékének tanszékvezetője, egyetemi docens, a Tokaj Nobilis Bt. társtulajdonosa, és nem utolsósorban a Patricius Borház Zrt. ügyvezetője és egyben birtokigazgatója.

A két szerződés egy napon keletkezett, és azóta már azt is tudni lehet, hogy az általunk megnézett tulajdoni lap alapján nem élt senki az elővásárlási jogával, így az adásvétel létrejött.

A 24.hu vette észre, hogy az egyik szerződésben szerepel, hogy négy ingatlan tekintetében a világörökségi terület miatt az államnak elővásárlási joga van, amit a 335/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályoz, mely „a világörökségi területté jelölés hazai eljárásrendjéről, a világörökségi kezelési tervek tartalmi követelményeiről és elkészítésük rendjéről, a gondnokságokról, valamint a világörökségi területen az államot megillető elővásárlási jogról” szól. A 2017-ben életbe lépett rendelet országos szinten több mint 80000 ingatlant érint. A teljes lista, helyrajzi számokra lebontva, itt tekinthető meg.

A vonatkozó jogszabályból kiderül, hogy a szerződést a területnek megfelelő miniszter számára  kell elküldeni, akinek a felterjesztéstől számítva 30 napon belül kell nyilatkozatot kell tennie az elővásárlási jog gyakorlásáról. A jogszabály szerint ha a miniszter a nyilatkozattételre nyitva álló határidőben nem teszi meg az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatot, azt az elővásárlási jog gyakorlásáról való lemondásnak kell tekinteni.

A szabályozás szerint ezen a területen az elővásárlásra jogosult a kulturális örökség védelméért felelős miniszter. Az egyik, világörökségi területet érintő ingatlanra – mely egyébként egyben Natura 2000-es terület is, a tulajdoni lapja szerint pedig kivett út, legelő besorolású – 2018.01.18-án került elővásárlási jog a Magyar Állam részére a világörökség okán. Ezt 2023.05.22-én már törölték is, úgy, hogy a kormányzati portálon a kifüggesztés első napja 2023. április 23. volt, míg az adás-vételi szerződés napja 2023. április 18-a.

Az általunk megkérdezett, földügyekben jártas ügyvéd szerint a jogosult kérelmére törölhető az elővásárlási jog bejegyzés a tulajdoni lapról, de ebben az esetben ez jogszabályba ütközik, ami kimondja, hogy az államnak minden világörökségi területre elővásárlási joga van.

A szerződések szerint azonban nem csak erre a négy földterületre lenne elővásárlási joga az államnak: az egyik szerződésben, mely dr. Molnár Péter és Orbán Ráhel közt köttetett, legalább 36 olyan helyrajzi szám szerepel, ami az ide vonatkozó kormányrendelet melléklete szerint szintén világörökségi helyszínen található, ám a szerződésben semmi nem utal arra, hogy megkeresték volna a minisztert, él-e ezen esetben az elővásárlási jogával az állam.

Az általunk lekért tulajdoni lapon sem szerepel az állam elővásárlási joga, ami az általunk megkérdezett szakember szerint nem meglepő, nem került fel az összes érintett tulajdoni lapra az elővásárlási jog – de ettől még ez él. Így teoretikusan még az is előfordulhatna, hogy az állam mégis érvényesíti ezt a jogát, és Orbán Ráhel helyett az állam tulajdonába kerülnek ezek a területek.

Az ügyben kerestük a Borsod Vármegyei Kormányhivatalt, azt kérdezve tőlük, hogy a földhivatal kinek a kérelmére és hogyan törölhet bejegyzett elővásárlási jogot, mely a Magyar Államot illeti meg, illetve azt, hogy hány ilyen eset történt az utóbbi öt évben a vármegye területén. Valamint azt is kértük, hogy adják meg, hogy a vármegye területén hány hány ingatlan esetében áll fel bejegyzett elővásárlási jog a világörökségi státusz okán.

Kérdéseinkre többszöri megkeresés után sem reagáltak.

Az ügyben Vadai Ágnes DK-s képviselő Polt Péterhez fordult, azt kérdezve tőle: Ön szerint Tokaj-Hegyalján nem gond az állami elővásárlási jog törlése? A legfőbb ügyész válaszában azt közölte, hogy a kérdést feljelentésként értékelte, és a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz továbbította. A hvg.hu értesülése szerint a rendőrség elutasította a feljelentést, a nyomozók szerint jogtalan előny vagy hátrány okozása ez ügyben nem történt.

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közleményt adott ki az elővásárlási jogokról. Ebben arról írtak, hogy világörökségi ügyekért is felelős miniszter megkeresésére törölte a földhivatal az ingatlanok tulajdoni lapjáról az állami elővásárlási jogot, arra való hivatkozással, hogy az elővásárlási jog akkor él, ha nem lakhatás céljára szolgáló épületről vagy termőföldről van szó, mert ezekre az ingatlanokra a törvény szerint nem vonatkozik világörökségi státusz miatti állami elővásárlási jog.

Ennek a magyarázatnak ellentmond, hogy a fentebb már hivatkozott kormányrendelet mellékletében felsorolt, világörökségi védelem alá helyezett ingatlanok esetében azt is rögzítették, hogy milyen művelési ágba tartoznak. Ráadásul a magyar államnak valamennyi mezőgazdasági területre elővásárlási joga van a földforgalmi törvény rendelkezései szerint is.

Az Átlátszó jogi szakértője szerint egyébként az ügyben a minisztérium megfejtése lehet a helyes: termőföldekre a világörökségi elővásárlási jog nem vonatkozik, az erről szóló kormányrendelet mellékletében tévedésből sorolták fel a szóban forgó helyrajzi számokat.

Zimre Zsuzsa

Címlapfotó: Pápai Gergely