A Székely Nemzeti Tanács indította azt az európai polgári kezdeményezést, amibe Pesty László bevonta Kiss Szilárdot, a nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott volt moszkvai diplomatát. A kezdeményezést segítő kampányra 673 millió forintot adományozott a magyar kormány egyik pénzalapja, ám ezt az összeget nem a székelyek társadalmi szervezete, hanem a Pesty László érdekeltségében álló nonprofit cég költhette el. Pesty ígéretével szemben a magyar adófizetőknek nem 1, hanem nagyjából 5 euróba került minden egyes aláírás. Cikksorozat, második rész.
Tegnapi cikkünket egy különös eseménysor felidézésével kezdtük: Pesty László dokumentumfilmes és Kiss Szilárd, a nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott volt moszkvai diplomata Lettországba magánrepülőztek, hogy egy, a lett nemzetbiztonsági szervek látókörében lévő, helyi orosz kisebbségi párt képviselőivel egyeztessenek. Cikksorozatunk első részét itt olvashatja:
Bukott moszkvai diplomata vitte orosz irányba az európai uniós székely petíciót | atlatszo.hu
Pestyt és Kisst egy operatőr és egy social media-szakember kísérte. Mind a négyen egy olyan aláírásgyűjtési kampány stábjához tartoztak, amelynek munkáját a magyar kormány jelentős összegekkel finanszírozta és diplomáciai eszközökkel is segítette. A kampány lényege eredetileg az lett volna, hogy Pestyék minél több támogató aláírást gyűjtsenek egy olyan európai uniós kezdeményezéshez, ami kedvez a Romániában található, magyarlakta Székelyföldnek.
A sajátos körülmények között létrejött tárgyalás állítólag egy székely kezdeményezésű aláírásgyűjtés érdekeit szolgálta volna. A szóban forgó, az úgynevezett nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés hivatalos főszervezője Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, helyettese pedig Dabis Attila, a SZNT külügyi intézője.
De hol voltak a székely tótumfaktumok, amíg Pesty és Kiss a lettországi oroszokkal egyeztetett? Az SZNT prominenseiből az Átlátszó hónapokon át próbált válaszokat kiszedni. Végül Izsák azzal hárította el az érdemi válaszadást, hogy már „a magyarországi választási kampány közepén vagyunk”, és hogy nem szeretne problémát az Orbán-kormánnyal.
Izsák válasza hárító, mégis sokatmondó. Pesty László – és Kiss Szilárd – ugyanis éppen azért kerülhetett a kampány közelébe, mert az SZNT embereinek nincsenek erős kapcsolatai a magyar kormányban.
Az Orbán-kormány korábban a Bethlen Gábor Alapon (BGA) keresztül komoly összegekkel finanszírozott egy hasonló, Minority Safepack névre hallgató aláírásgyűjtést, amit az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) nevű nemzetközi szervezet kezdeményezett.
Székely petíciók Az elmúlt években két különböző, székely vonatkozású úgynevezett európai polgári kezdeményezés aláírására is lehetőségük volt az Európai Unió valamely tagországához tartozó állampolgároknak. Ha egy ilyen kezdeményezést legalább hét tagországban, összesen pedig legalább egymillióan támogatnak az aláírásukkal, akkor az Európai Bizottságnak (EB) kötelező érdemben foglalkozni az adott kérdéssel. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szervezte a Minority Safepack névre hallgató petíciót, ami a nemzeti kisebbségek jogainak helyzetét mozdította volna előre. A sikeres aláírásgyűjtés után az EB úgy döntött, hogy nem hoz a kérdésben semmilyen intézkedést. A nemzeti régiókról szóló második petíció azt célozza, hogy a nemzeti kisebbségek régiói könnyebben hozzáférjenek uniós forrásokhoz. Ezt hivatalosan a Székely Nemzeti Tanács emberei szervezték, és emellett kampányolt Pesty László is. Az aláírásgyűjtési fázis sikeresen zárult, de az EB még nem döntött a továbbiakról.
A BGA elnevezésű pénzalap, illetve a rajta keresztül a határon túlra juttatott évi több tíz- vagy százmilliárd forint nagyságrendű támogatás az egyik legfontosabb eszköze annak, hogy Orbán Viktor politikai rendszere a határon túli magyar közösségeket integrálja a magyarországi politikába. Az alapnál különböző minisztériumokat képviselő, négyfős bizottság dönt a támogatási pénzekről.
Politikai befolyásszerzésre használják Orbánék a külhoni magyarok állami támogatását | atlatszo.hu
Ezek a külhoni támogatások sokfélék, ám egy nemzetközi újságírócsapat feltárta, hogy a 2011 és 2020 között született pozitív döntések és kifizetések között nagyon sok a hasonlóság.
2019-ben, amikor Izsákék szervezésében megindult az európai „nemzeti régiókért” folytatott aláírásgyűjtés, nem érkezett az SZNT-hez a magyar állami alaptól a másik kezdeményezéshez mérhető támogatás. Hogy miért? Az Átlátszó Erdély értesülése szerint a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnökhelyettes Semjén Zsolt például komolytalannak nevezte a székelyföldi szervezet kezdeményezését. Ami nem meglepő: az SZNT nem rendelkezik sem jogi személyiséggel, sem komolyabb személyi vagy pénzügyi infrastruktúrával. Állami támogatás híján az aláírásgyűjtés egészen addig nem igazán haladt sehogy, amíg 2020 elején Pesty bele nem került a dologba.
Pesty László, az 1964-ben, Budapesten született dokumentumfilmes nevét az SZNT prominenseivel szemben jól ismerik a magyar fővárosban. Róla készült a rendszerváltás korának egyik ikonikus fényképfelvétele: 1989 nyarán egy Vencel téri tüntetésen a csehszlovák hatóságok őrizetbe vettek több magyar aktivistát, köztük a Fidesz tagjait. És Pesty Lászlót is, aki az első magyar független médiavállalkozás, a Fekete Doboz szerkesztőségének munkatársaként tudósított a tüntetésről. A fotón az látható, hogy amint lefogják, még át tudja dobni a kamerát egy társának.
Pesty László a brüsszeli sajtóklubban (forrás: Irdala.hu Facebook-oldal)
A férfi később Pesty Fekete Doboz néven saját céget indított. Dokumentumfilmjeit a Magyar Televízió vetítette, de a politikába is belekóstolt: ő vezette Fidesz-KDNP által támogatott főpolgármesterjelölt, Tarlós István sikertelen 2006-os választási kampányát. Pár éve egy interjúban beszélt kitűnő orosz kapcsolatairól, továbbá arról, hogy személyesen Orbán Viktorral is jóban van.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke arra kérte meg Pestyt 2020 elején, hogy keressen meg kormánypolitikusokat és celebritásokat, akik a nyilvánosság előtt támogatnák az ügyet. Pesty az Átlátszónak ezt azzal egészítette ki, hogy „szerveztem nekik Budapesten különféle sajtóorgánumoknál interjúkat. Tehát például kézen fogtam az egyik külüggyel foglalkozó emberüket, és besétáltam vele az ATV-be. Leültettem. Az csak nézett, hogy az ATV-sek!”
Nemcsak az ellenzéki közönségnek szóló ATV, hanem szinte minden magyar médium szívesen biztosított teret a székelyeknek. A saját bevallása szerint is erős fideszes kötődésű Pesty szekértáborokon átlépve kilincselt politikusoknál, turnézott tévékben, adott interjút újságokban.
„Ilyen nagy a baj, hogy már a Válasz Online-t is felhívja?” – kérdezte Pestytől a kampányvezérrel interjút közlő kormánykritikus hírszájt újságírója. A teljes politikai spektrum támogatta az ügyet. „A kezdeményezés támogatásával a valódi nemzeti érdekeket nézzük, nem pedig a pártpolitikai hovatartozásokat” – üzente Karácsony Gergely, Budapest baloldali főpolgármestere. „Ennek az ügynek a támogatása minden magyar kötelessége” – mondta Kocsis Máté, a kormányzó Fidesz frakcióvezetője.
Sok olyan interjút is lehet találni ebből az időszakból, amiben elő sem kerültek az SZNT emberei. Ilyenkor egyedül Pesty László mint kampányfőnök nyilatkozott az aláírásgyűjtésről. Az SZNT-elnök szerint a filmes alaptalanul nevezte ki magát kampányfőnöknek. „Ő egy önkéntes segítőnk volt, akire valahogy ráragadt ez a titulus” – mondta később Izsák egy interjúban. Nem ez volt az egyetlen magánakciója: az SZNT-s nemzetiregiok.eu-val párhuzamosan Pesty egy saját weboldalt is bejegyzett az irdala.hu domainen.
Akár kampányfőnök, akár önkéntes segítő: Pestynek olyan pedigréje volt a kormánypártoknál, amivel Izsákék nem rendelkeztek. „Elmentem Semjén Zsolthoz. Elmentem Potápi Árpád János államtitkár úrhoz. Szili Katalint régóta ismertem. [Szintén meglátogattam] Kövér Lászlót, [akit] talán 33 éve még a Fidesz megalapítása óta [ismertem]. Németh Zsolt ugye, aki szintén sokat foglalkozik a határon túliakkal. És elmondtam, hogy hölgyeim és uraim, van itt egy fontos ügy. És azt mondták, hogy igen, ez tényleg egy fontos ügy” – mesélte a filmes az Átlátszónak.
Ez az impresszív felsorolás gyakorlatilag mindenkit tartalmaz, akinek szava van a kormányzati nemzetpolitikában. Ennek azért van jelentősége, mert a határon túli magyarokkal kapcsolatos kisebbségvédelmi feladatoknak nincsen egyszemélyi gazdája Orbán Viktor rendszerében.
A kormányban a nemzetpolitikai ügyek Semjén Zsolt miniszterelnökhelyetteshez tartoznak, de a feladattal nem jár tárca. A vadászat iránti vonzalmáról ismert Semjén ráadásul a Fidesz-szövetséges mikropárt KDNP elnökeként politikailag sem fajsúlyos figura.
A területen korábban aktív Németh Zsolt sokat vesztett a befolyásából, amióta a külügyi államtitkárságot a parlamenti külügyi bizottság elnöki posztjára cserélte. A befolyásos Kövér László házelnök, aki a Fideszen belül biztosítja Orbánnak a szükséges hátországot, megosztó stílusa miatt nem tudja betölteni a fő-nemzetpolitikus szerepét. Szili Katalin, akit Orbán Viktor nevezett ki a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó megbízottjának, volt szocialista politikusként nem rendelkezik kormánypárti beágyazottsággal.
Vagyis Pesty be tudott jutni mindenkihez, akinek beleszólása lehet abba, hogy megnyissák a BGA pénzcsapjait.
Pesty László és Potápi Árpád János a támogatásról szóló sajtótájékoztatón Ópusztaszeren 2020. augusztus 18-án (forrás: MTI/Rosta Tibor)
2020 nyarán Ópusztaszeren sajtótájékoztatón jelentette be Semjén Zsolt államtitkára, Potápi Árpád, hogy a magyar kormány mégis támogatja a kezdeményezést. Ez anyagi támogatást is jelent, és a szervezőmunkát is segítik, „minden kapcsolatrendszert megmozgatnak” – mondta a kormánypolitikus. A bejelentéskor Pesty László ült az államtitkár mellett. A Székely Nemzeti Tanács képviselőit viszont nem lehet látni a fényképeken.
Ennek az a magyarázata, hogy ahhoz a céghez, amely végül megkapta a több száz millió forintos állami támogatást, semmi köze az SZNT-nek. A polgári kezdeményezés hivatalos, EU-s honlapján a támogatási összeg nem is szerepel a nyilvános költségvetésben.
A hivatalos szervezők, vagyis Izsák Balázs és társai az Átlátszó információi szerint később úgy tájékoztatták az Európai Bizottságot, hogy semmilyen kapcsolatban nem álltak ezzel a céggel, és nem kaptak tőle semmilyen segítséget.
A Pesty által említett politikusokat e-mailben kerestük, választ egyiküktől sem kaptunk.
Még be sem jegyezte a cégbíróság a Pesty László érdekeltségében álló Írdalá.hu Nonprofit Kft.-t, 2020 augusztusában a BGA vezérigazgatója máris aláírta a céggel a finanszírozásról szóló támogatói okiratot. A szerződés, amelyet az Átlátszó megismert, 435 millió forintról szól. Egy későbbi módosítás az összeget 673 millió forintra emelte. (Pesty László kérdésünkre azt mondta, az általuk bevételezett támogatás ennek az összegnek a 80–90 százaléka. A dokumentumfilmes nem magyarázta meg az eltérés okát.)
Az Írdalá.hu az okirathoz mellékelt projekttervben közölte: „vállalást tettünk, miszerint most, a hosszabbításban nem 7, hanem 10 országot pipálunk ki, nem egymillió, hanem kétmillió aláírást teszünk le Brüsszel asztalára”.
A hivatkozott számok az európai polgári kezdeményezés teljesítésének minimális feltételeire utalnak. Ahhoz, hogy az EB elé kerüljön a téma, összesen legalább egymillió darab érvényes digitális vagy papíralapú támogató aláírás szükséges. További feltétel, hogy a beérkezett aláírások száma legalább 7 európai uniós tagországban meghaladjon egy országonként népességarányosan megállapított, négyezer–hatvanezer közötti határértéket.
A többször meghosszabbított folyamat legelső, 2020 májusi határidejekor az egymilliós szám éppen csak, de összejönni látszott. (Az ekkor még nem alkalmazott validálási eljárást a gyűjtés legvégén végezték, az érvényesség-ellenőrzésen az összes szavazat 10,5 százaléka vérzett el.) Viszont a szükséges nemzeti limitek csak Magyarországon, Romániában és a szintén nagylétszámú magyar lakossággal bíró Szlovákiában teljesültek.
Pestyék vállalásának az volt a lényege, hogy a szükséges minimumhoz képes jóval nagyobb koalíciót kovácsolnak az Európai Unión belül az első körös eredmények alapján csak a magyarokat érdeklő kezdeményezés mögé. A költségkalkuláció az Írdalá.hu projektterve szerint „az egész Unióban 8 éve elfogadott 1 Euro / 1 aláírás elv alapján került kiszámításra. Ezt a számítási modellt számtalan nemzetközi tanulmány támasztja alá, melyek a témában avatott szakértőktől származnak és New Yorktól Prágáig íródtak”.
Az aláírások érvényesítési folyamatának 2021 végi lezárulta után ma már meg tudjuk határozni, hogy mennyit sikerült Pesty László kampányának teljesítenie ezekből a vállalásokból. A minimumfeltétel meglett, így a petíció az Európai Bizottság elé fog kerülni.
De a szükséges nemzeti limitek az ígért 10 helyett mindössze 8 országban teljesültek, az állami pénzből finanszírozott kampány pedig a plusz egymillió helyett alig négyszázezer szignót gyűjtött. A kétmilliós szám „nem is vállalás volt, hanem egy célkitűzés volt” – mondta erre utólag Pesty az Átlátszónak.
Tegyük hozzá, Pesty nem egyedül dolgozott az ügyön. Saját eszközeivel az SZNT is kampányolt, nemzetközi kapcsolataival besegített a FUEN is. „Sok helyen nem lett volna meg az adott ország, ha nem a FUEN kapcsolatait használjuk, például Litvániában, Horvátországban és így tovább” – mesélte Vincze Loránt, a FUEN elnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője az Átlátszónak. Az első fázisban egyébként az RMDSZ 150 ezer, a Rákóczi Szövetség 92 ezer papíralapú aláírást gyűjtött a nemzeti régiós kezdeményezésnek.
Hogy állunk az aláírások bekerülési költségével? Pesty szerint időközben már kiderült, hogy szignónként egy euró már nem elég. „Ma már másfél-kettő euróra saccolják – mondta az Átlátszónak. – Szerintem másfél, az én számításaim szerint, ami a minimális esélyt biztosítja, vagy két euró per aláírás. És ahhoz képest keveset kaptunk, és mégis megcsináltuk.”
Az Átlátszó számítása szerint, ha az érvénytelen aláírásokat nem is vesszük figyelembe, az Írdalá.hu kampányában egy darab aláírás a magyar adófizetőknek átlagosan nem egy vagy másfél vagy kettő, hanem 4,6 euróba került. Ha az érvénytelen szignókat is bekalkuláljuk, akkor az aláírásonként elköltött pénz meghaladja az 5 eurót is.
Érdekesség, hogy amikor 2022 elején a közérdekű adatigénylésünk eredményeként a BGA székházában betekinthettünk a támogatói okiratba, a szintén igényelt – és a szerződés szerint tavaly még nyáron leadott – elszámolási iratokat nem nézhettük meg. Úgy mondták, azért, mert a teljesítés elfogadása még zajlik. Hogy ezt mikorra kell befejezni, arra nincsen szabály.
Annyi biztos, hogy a Pestyék által benyújtott költségtervek szerint az első körben elnyert összeg oroszlánrészét, 312 millió forintot „közösségi médiát kiszolgáló tartalmak gyártása” céljára kérték. Hasonló nagyságú összegre, 296 millió forintosra lőtt ki a Pesty tulajdonában lévő, a megelőző években csak vegetáló, amúgy filmgyártással foglalkozó Visual Factory Kft. árbevétele 2020-ban.
A dokumentumfilmes az Átlátszó kérdésére megerősítette, hogy több száz millió forint került a BGA támogatásából a Visual Factorybe. Egyébként ez volt az a cég is, amely a korábbi cikkünkben emlegetett orosz nyelvű baltikumi hírszájtokon megjelent fizetett hirdetést megrendelte.
Pesty kampánya legalább egy vonatkozásban látványosan fittyet hányt a támogatási feltételekre: az okiratban foglaltakkal szemben ugyanis sem az irdala.hu szájton, sem számtalan, a közösségi médiában publikált marketingképen és -videón nem olvasható, hogy azok a magyar kormány támogatásával készültek.
Az öteurónként begyűjtött átlagosan egy darab aláírás különösen annak a fényében alacsony szám, hogy 2020 nyaráig egy fitying állami pénz nélkül is összejött egymillió szignó. Pestynek a nemzetközi kampány során már nem volt olyan egyszerű dolga, mint Magyarországon, ahol elég volt csak felemelnie a telefont.
Facebookon összesen több százezren nézték meg azokat a rövid, támogató videókat, amiket a filmes 2020 első felében politikusokkal és celebritásokkal készített. A Hosszú Katinka úszófenoménnel készült kisvideó például egyenesen virálissá vált. Százezernél is többen nézték meg ezt az egy interjút, amiről aztán több mint száz online újságcikk született – mind magyar nyelven. Ezek a cikkek közel 75 ezer lájkot és megosztást kaptak a közösségi portálon.
Nehezen értelmezhető képes tartalom. A Pesty László érdekeltségében álló cég 312 millió forintot költöttt a közösségi médiát kiszolgáló tartalmak gyártására (forrás: Sign it Europe Facebook-oldal)
Pesty nemzetközi kampányának Sign It Europe névre hallgató angol nyelvű Facebook-oldalán már nem találni hasonlóan sikeres tartalmat. A legtöbb videót alig néhány százan nézték meg. Ami nem véletlen: sok ilyen tartalomnak nemcsak székelyekhez vagy kisebbségekhez nincsen sok köze, hanem egyenesen érthetetlen. Például egy 18 másodperces felvétel, ami a címe szerint a katalán fővárossal, Barcelonával kapcsolatos 8 legérdekesebb tényt ígéri bemutatni, miközben a képeken mindössze a katalán zászlót felvillantó televíziókészülékek és a Sign It felirat látható.
„Voltak egészen hajmeresztő dolgok – mesélte a kampányon dolgozó egyik forrásunk. — Nem voltak ütemtervek, nem voltak határidők, nem tudtam, ki kinek számol el.” Pesty csapatából menet közben többen távoztak. Egyikük véleménye szerint a kampány amatőr volt és alapvetően sikertelen. Miközben a kampányfőnök a nyilvánosságban arról beszélt, hogy csapatának a túlnyomó része évek óta online marketinggel foglalkozó profikból áll, a stáblistát átböngészve leginkább a Pesty filmes cégének már korábban dolgozó nevekkel lehet találkozni.
Így lett rendezőasszisztensből kutatási felelős, fényképészből twitteres kreatív, filmes vágóból kreatív igazgató.
A kampányon dolgozó egyik forrásunk szerint a szlogenek, az üzenetek több alkalommal nem voltak eléggé átgondoltak, vagy arról árulkodtak, hogy a készítők egyáltalán nem ismerték a célországot. A székelyek ügyéből nem sok mindent sikerült átadni. Voltak olyan aktivisták, akiknek például az volt a dolga, hogy a barcelonai focicsapat világszerte közismert játékosainak a Facebook-oldalaira kommenteljenek „írdalás” dolgokat.
„Pesty az SZNT-től teljesen függetlenül, kicsit ilyen [elszabadult] hajóágyúként működött” – mondta egyik forrásunk. Szerinte volt olyan is, hogy a célcsoportba tartozó emberek értetlenkedtek azon, hogy miért jönnek velük szembe a marketinganyagok a közösségi médiában. És erre a kérdésre olyan magyarázatok születtek a kommentekben, hogy „hú, ezek ilyen kelet-európai fasiszták” – mesélte ez az illető.
A kommentelők egyébként nem tévedtek nagyot: Pesty a kampányban ugyanis a magyar szélsőjobboldalt is hasznosította. A Lánchídon és a Hősök terén készült két felvételhez az Identitás Generáció (IG) tagjai segítettek egy hatalmas molinót kifeszíteni. Bódi Ábel, aki négy éve a csoport vezetője, 2013–15 között az újnyilas Pax Hungarica Mozgalom tagja volt. Szerinte az IG nem szélsőjobboldali, a magyar radikális jobboldalról szóló kutatásokban mégis rendre előkerül a szervezet.
Pesty László a Bódi Ábellel készült közös fényképpel is kampányolt (forrás: Irdala.hu Facebook-oldal)
A páneurópai identitárius mozgalomnak egyébként nem túl jó a nemzetközi sajtója. Az anyaország Franciaország betiltotta a Génération Identitaire-t, Németország belbiztonsági ügynöksége igazoltan szélsőjobboldalinak minősítette a mozgalmat, az Egyesült Királyság pedig nem engedett be két külföldi identitárius aktivistát a brit határon – köztük Bódit sem.
Pestynek Belgiumban is sikerült meglepőt lépnie. Itt a Schild & Vrienden ifjúsági szervezet flamand vezetőjét, Dries van Langenhovét nyerték meg szövetségesnek. A belga parlamentben képviselősködő Langenhove és több társa ellen már két és fél éve húzódó eljárás folyik rasszizmusért és holokauszttagadásért, miután napvilágra kerültek azok a kicsit sem viccesen zsidózó és négerező mémek, amik a Schild & Vrienden zárt online csoportjában pörögtek.
Van Langenhove néhány éve Tusványoson futott össze Orbán Viktorral és Németh Zsolttal, a baráti csevegésről készült videó a magyar médiában is nagyot futott.
(folytatjuk)
Rédl Boglárka—Sarkadi Nagy Márton
A címlapképi grafikát Jeney Flóra Anna készítette. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Cikksorozatunk következő részében Pesty László kampányának nemzetközi implikációival fogunk foglalkozni.
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.
Az eredetileg székely kezdeményezésű petíciónak kampányoló Pesty László dokumentumfilmes Kiss Szilárd segítségével olyan lettországi orosz partnerekkel épített ki kapcsolatot, amelyek az ottani nemzetbiztonsági szervek látókörében vannak.
7300.hu: Komlón is fideszes képviselők egyesületei nyertek a Városi Civil Alap pályázaton A 4 milliárd forintos Városi Civil Alap szétosztásáért...
Mindkétoldali oknyomozásra használnák a képviselői jogosítványokat, és megszüntetnék a bennfentes közbeszerzési trükközést - ez a Magyar Kétfarkú Kutya Párt antikorrupciós programja a 2022-es választásokon.
Múlt szombaton indult hivatalosan a 2022-es országgyűlési választási kampány. Azóta gyűjthetik az ajánlásokat a képviselőjelölt-jelöltek. Megnéztük, hogy miként haladnak ezzel a pártok aspiránsai.
