„A velünk folytatott beszélgetését is rögzítette” – Kovács Lajos, a Fenyő-gyilkosság egykori nyomozója Portikról

Az Átlátszó Portik Tamással készített interjúját félbeszakították, aztán a folytatását sem engedélyezték – mint az ügyészségi vizsgálatból kiderült, az Orbán-kormány belügyminiszterére, Pintér Sándorra vonatkozó kérdések miatt. Végül pedig a megcsonkított interjú közlését sem engedélyezték. Ugyancsak megtiltották, hogy a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás ügyében életfogytiglanra ítélt Jozef Roháč nyilatkozzon az Átlátszónak. Elhárította interjúkérelmünket Pintér Sándor, akinek feltettük volna ugyanazokat a kérdéseket, amelyekre Portik Tamás nem válaszolhatott. Az ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk. Interjút adott viszont nekünk az egykori rendőrnyomozó, aki – még több mint fél évtizeddel a 2012-es letartóztatása előtt – hosszan beszélgetett Portikkal.

A nyugdíjazásáig a Döglött Ügyek Osztályát, vagyis a Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztályt vezető Kovács Lajos ezredes a Fenyő-ügyben hallgatta meg Portikot, akit időközben Prisztás József megölése, illetve az Aranykéz utcai robbantásban meggyilkolt Boros Tamás halála miatt is elítéltek, a Fenyő-gyilkosság perújításában pedig Gyárfás Tamással együtt felbujtással vádolnak. A médiavállalkozó halála óta több mint negyedszázad telt el, de még elsőfokú ítélet sincs.

Kovács Lajos utólag tudta meg: Portik a vele folytatott beszélgetését titokban rögzítette. Nemcsak ő járt így: Portik hosszú éveken át szinte minden fontos beszélgetését felvette. Az interjúban szóba került: mi lett a sorsa ezeknek a hanganyagoknak? Kovács Lajost a Fenyő-ügy hátterével összefüggésben arról is megkérdeztük, érzékelt-e politikai nyomást a munkája során? Lehet-e, hogy a hatóságok a Portik-ügyben ugyanúgy rossz embert fogtak el, mint a móri bankrablásnál? Mennyire lehet hitelt adni a Portik ellen tanúskodó egykori bűntársaknak? Milyen erősek a bizonyítékok a Fenyő-ügyben? Interjúnkban az egykori rendőrtiszt arról is beszél, milyennek találta Portik Tamás személyiségét, lehetett-e Portik az FBI ügynöke?

Átlátszó: Mikor beszélt először Portik Tamással?

Kovács Lajos: Valamikor 2006 elején, egy kollégámmal együtt, aki az előadója volt a Fenyő-ügynek, közel négyórás tapogatozó jellegű, informális beszélgetést folytattunk vele.

Ekkor még nem merült fel Portik személye gyanúsítottként a Fenyő-ügyben?

Nem, dehogy, szó sincs róla. Ekkoriban semmilyen büntetőeljárás nem folyt ellene, és az Energol-ügyben, tehát az olajszőkítés miatt elrendelt körözést is évekkel azelőtt megszüntették.

De akkor miért akartak beszélni vele, hogy merült fel a neve?

Egy véletlenen múlt az egész. Bejött hozzánk Riskó Judit, Portik anyósa, vagyis az élettársa, Halmos-Riskó Alma édesanyja. Valamilyen ajánlás alapján keresett meg minket. És elmondta, hogy a lányát egy konditeremben ismerte meg Portik Tamás, ott találkoztak. Portik befűzte az Almát, aki szerelmes lett bele, gyerekeik is születtek. A szülők viszont, amikor megtudták Portik előéletét, nem örültek, hogy a lányuknak ilyen barátja van. Elmérgesedett a viszony Portik és a gyerekek nagyanyja között, így eltiltotta tőle Almát meg az unokákat is. Riskó Judit azért keresett meg minket, hogy próbáljunk meg segítséget nyújtani ahhoz, hogy találkozhasson az unokáival és a lányával. Annyit tudunk mondani, hogy mi ezzel nem foglalkozhatunk, ez más szervekre tartozik. Ő ekkor már volt Budaörsön a rendőrkapitányságon, ahová lakhely szerint Portikék tartoztak, illetve a gyámhatóságon is járt. De mindenhonnan elhajtották, lerázták, hogy nem tudnak mit csinálni, mert a gyerekek szülei döntenek erről. És ha ők nem akarják, hogy az unokák találkozzanak a nagyanyjukkal, akkor nincs mit tenni.

Riskó Judit csak ebben a családi ügyben akart segítséget, bűncselekményekről nem beszélt?

Igen, csak ebben a családjogi kérdésben. Azért döntöttünk mégis úgy, hogy felvesszük a vallomását, tehát kihallgatjuk tanúként, mert a Riskó Judit által elmondottakból kiderült, hogy a Fenyő-ügyben érintett Gyárfás Tamás kapcsolatban van Portik Tamással. Ami nekünk csak ekkor vált ismertté. Riskó Judit mondta el, hogy Alma, a lánya, amikor még tudott vele rendszeresen találkozni, elmesélte neki, hogy Portik járt Gyárfás Tamás házában, ahová meghívták őket vendégségbe, s ide Alma is elkísérte. Leült a nappaliban, újságokat lapozgatott, Portik meg bezárkózott Gyárfás Tamással egy irodába. Aztán egy óra múlva kijött a Portik és annyit mondott: indulunk. Nem volt ebéd, pedig úgy volt, hogy ebédre vannak meghívva.

Ez a találkozó Gyárfás és Portik között még a Fenyő-gyilkosság előtt volt?

Igen, még előtte. Arról, hogy Portik ismeri Gyárfást, nekünk addig fogalmunk sem volt. Elkezdtük hát kideríteni, milyen szintű lehet ez az ismeretség. Riskó Judit mutatott egy lakberendezési újságot, ahol egy cikk arról szólt, hogy egy budai juppinak a lakása milyen modern bútorokkal van berendezve. Nem írták le a cikkben, hogy az illető kicsoda, de Riskó Judit elmondta, hogy ez a Portik által használt lakás. Egy svéd bútorokkal, modernül berendezett kégliről volt szó. Portik megengedte, hogy a lap közöljön a lakásáról képeket, hogy milyen elegáns környezetben lakik, de úgy, hogy az ő neve ne derüljön ki. Riskó Judit elmesélte, hogy ez a lakás Gyárfás Tamás egyik ingatlanában van, amit tőle bérel Portik Tamás. Ekkor döntöttünk úgy, hogy beszélünk Portikkal.

Beidézték kihallgatásra?

Nem, informálisan próbáltuk utolérni.  Ő nem volt könnyen elérhető, nem az a típus, hogy csak úgy beidézem, aztán eljön. A valódi lakcíme sem volt meg, ahol ténylegesen lakik, mi legalábbis nem tudtuk. Bűnözők útján egy kollégám jutott el egy olyan telefonszámhoz, ami Portiké volt, és felhívta.

Portik nem félt attól, hogy ez csapda, és valami titkos nyomozás alanya vagy célpontja lesz?

Nem. Mondom, akkor már évek óta megszűnt a körözése. Szabadultak az emberek, az ő büntetőügye is elévült. Nem volt elfogatóparancs hatálya alatt. Akkor nyilván nem jött volna be. De nem volt már mitől félnie.

Hogy történt ez a behívás?

Tudnánk-e magával beszélni, Tamás? – kérdezte tőle a kollégám. Portik azt mondta, hogy igen. Mikor meghallotta, hogy az én egységemről van szó, most nem akarom fényezni magunkat, de bizalom ébredt benne valamilyen formában. Később mondta is, amikor bejött, hogy úgy hallotta, hogy mi nem vagyunk aljasok. Nem tartott tőle, hogy valami trükkel le akarjuk csukni, vagy ki akarunk vele baszni. Egyszerűen nem félt ettől, mert valamiféle bizalommal volt irántunk. De lehet, hogy ezt csak azért mondta, hogy megalapozza a kapcsolatot. Utólag már sokféle magyarázata lehet. A lényeg az, hogy bejött hozzánk.

Mi volt a beszélgetés témája?

Sok mindenről beszélt a Portik, politikáról is, de mindent tagadott, a bűncselekményeket, köztük a Fenyő-ügyet is tagadta.

A politikával kapcsolatban említett konkrét politikai kapcsolatokat vagy politikusokat?

Nem, de azt említette, hogy politikusokkal volt kapcsolatban, üzletelt velük, hogy az olajból pénzt adtak a politikusoknak, sok mindenkinek. De nem nevezett meg senkit, nem ez volt a téma. Azt kérdeztük tőle, hogy került a Gyárfás ingatlanába, mennyi ideig lakott ott, melyik ingatlan volt ez? Milyen volt a kapcsolata Gyárfás Tamással? Beszélt-e Gyárfás a problémáiról? Erre próbáltuk irányítani a beszélgetést, hogy arról beszéljen, milyen volt a Gyárfással a kapcsolata, mennyire volt mély ez a kapcsolat?

Portik azt is állította később, hogy a rendőrség őt megbízta azzal, hogy próbáljon kiszedni terhelő információt Gyárfásból.

Igen, a tárgyaláson is azt mondta, mi arra buzdítottuk, arra próbáltuk rávenni, hogy vegye fel a beszélgetést Gyárfással.

De nem volt ilyen?

Azt kértük, ha hall valamit, mondja el nekünk. Ekkor még nem gondoltunk arra, hogy ő lehet a felbujtó. Eszünkbe jutott, hogy lehet valami köze hozzá, de semmi nem volt a kezünkben.

De akkor ilyen kérés nem volt, hogy vegye fel vagy hallgassa le Gyárfást?

Nem, ő ezt magától csinálta. Portik már 2003-tól felvette a beszélgetéseit. Bárhova ment, bárkivel találkozott, azt mindig rögzítette a zsebébe dugott magnóval vagy telefonnal. Ez a letartóztatása után derült ki, mikor lefoglalták ezt a rengeteg felvételt.

Lehet tudni, hogy a felvételek mekkora része játszik szerepet az eljárásokban, illetve hogy a többi felvétellel mi történt?

Azt én nem tudom. Az a nyomozócsoport, ami próbálta megfejteni ezeket a régi ügyeket, kapott egy információt, hogy a Farkasréti temetőben vannak eldugva ezek a felvételek. Mikor oda kimentek, zsákszámra találtak ilyen felvételeket.

Tehát nem egy-két felvétel volt, hanem százával találtak ilyeneket?

Több száz volt, és azok között mindenféle felvételek voltak. Még telefonbeszélgetések is fel voltak véve. Portiknak óriási archívuma volt titokban rögzített hangfelvételekből.

Tudomása szerint ezeket mind ki is elemezték?

Nem tudom, ezeken a felvételeken mi van, mert én csak én egyet kaptam meg. Mert kiderült, amikor Portik bejött hozzánk, azt a beszélgetést is titokban felvette. Leíratták a rendőrök az egész felvételt, és azt megkaptam. El is olvastam, mert nem emlékeztem már rá 14 év elteltével.

Ha a rendőrség talál egy bűncselekménnyel gyanúsított embernél ilyen felvételeket, akkor azokat, akik a felvételen vannak, értesíti, hogy kiderült: egy bűncselekmény lehetséges elkövetője lehallgatta őket?

Nem. Ezt nem a titkosszolgálat vette fel, hanem egy magánember. Erről nem kell értesíteni senkit. Ha a titkosszolgálat felvett valamit, mert az illetőnek elrendelték a lehallgatását és beszélt valakivel, akkor tájékoztatni kellett a másik embert, aki a vonalban volt. Előírta egy törvény, amikor ezt elkezdték szabályozni. Hogy most mi van érvényben, azt nem tudom. Biztos, hogy értékelték ezt a több száz felvételt. A Portik mindent felvett. A saját kollégáival vagy munkatársaival folytatott beszélgetéseket is. Hogy a velünk folytatott beszélgetést is rögzítette, az eszünkbe nem jutott, őszintén szólva. Rajta van a felvételen, hogy a kapunál mondja neki az őrséget ellátó rendőr hölgy, hogy rakja ki a telefonját a fachba. Közben a felvételen rajta van, hogy „bemegyek a rendőrségre”, mintha mormolná a szöveget saját magának.

Ezt nem telefonnal, hanem diktafonnal vette fel?

Nem tudom. Talán valami kis diktafonnal.

Erről mondtak valamit utána, kik lehetnek az a kör, akik szerepelnek a felvételeken?

Nem. A mi felvételünknél rögtön kiderült, kik vannak rajta, mert bemutatkoztunk egymásnak. Rajta volt, hogy az Aradi utcába jött, a rendőrség épületébe. Rögtön tudták, hogy hozzánk jött és mi vagyunk azok akik beszélgetnek vele. S amikor kihallgattak engem tanúként a Fenyő-ügyben az akkori nyomozócsoport tagjai, akkor mondta nekem az egyik nyomozó, aki kihallgatott, hogy tudom- e hogy amikor bent járt nálunk a Portik, azt felvette. Megvan a felvétel, a nyomozó oda is adta.

De ekkor az még nem merült fel, hogy ő gyanúsított is lehet? Ez, ha nem is baráti, de nem is gyanúsítotti beszélgetés volt?

Nem kezeltük gyanúsítottként. De nagyon érdekes volt, hogy azért sok mindenről beszélt nekünk. Többek között az Aranykéz utcai robbantásról, amit ő maga hozott szóba. Egy erkölcsi tanmesét adott elő nekünk, hogy az Aranykéz utcai merénylet civileket, gyerekeket veszélyeztetett. Ott négy ember meghalt, ártatlanok haltak és sérültek meg. Aki ezt csinálta, mondta nekünk Portik, az 100 évet érdemelne.

Az ítélet szerint szerint se adott arra Portik utasítást, hogy robbantsanak, hanem azért kapott csak 13 évet mert a megbízott, a felbujtott személy túlterjeszkedett azon amit ő, az ítélet szerinti felbujtó mondott.

Ezt hallottam én is. De ezt soha nem fogjuk megtudni, hogy ő mire adott megbízást, mivel nem tett beismerő vallomást.

Volt egy tanúvallomás amely szerint Portik „Kapott egy telefonhívást, és a telefonhívás alatt már őrjöngött, teljesen kikelt magából, fel volt háborodva, hogy felrobbantották a Boros Tamást, mert – nekem a beszélgetés alatt az jött le, hogy ő valakit megrendelt, megbízott azzal, hogy a Boros Tamást lőjék le.”

Nem tudom. Én is csak annyit olvastam, ami erről megjelent.

Akkor, 2006-ban gondoltak rá, hogy esetleg Portik állhat a háttérben?

Nyilván az felmerült, hogy Borost neki állt érdekében megöletni. A fejünkben megvolt a gondolat: lehet, hogy ő az.

A beszélgetés során Portik szörnyülködött a civil áldozatok miatt?

Olyan dolog miatt szörnyülködött, aminek ő maga volt az elkövetője, el is ítélte a bíróság annak az ügynek a felbujtójaként. De akkor még szó nem volt róla, hogy eljárás alá vonják az Aranykéz utcai ügy miatt. Ez tette utólag is érdekessé a beszélgetést.

De akkor ez a szörnyülködés még Önnek, mint rendőrnek is hitelesnek tűnt?

Nem tűnt hitelesnek, mert az egész beszélgetés nem tűnt teljesen hitelesnek. Portik mindig annak akar kedvezni a beszélgetés során, aki vele szemben ül. Látszott, hogy ő igyekszik annak szituációnak megfelelni, amiben éppen van. Hogy szemben ül két rendőrrel, aki faggatja őt Gyárfás Tamásról.

Portik nem lepődött meg azon hogy a Fenyő-ügyben kérdezik?

Nem. Kérdezte hogy miről akarunk beszélni. Mondtuk hogy a Fenyő-ügyről. Visszakérdezett: miért pont a Fenyő-ügyről? Az hitte hogy sokkal nagyobb ügyről lesz szó. Kérdeztem tőle: milyen nagyobb ügyről? Az Aranykézről, felelte. Ő hozta fel, azt hitte hogy arról akarunk beszélni.

Miből gondolhatta ezt Portik?

Fogalmam sincs.

Tehát ő maga vetette fel?

Igen, az Aranykéz utcát ő hozta fel. Mindig vissza vissza kellett kanyarodnunk Fenyő-ügyhöz meg a Gyárfás Tamáshoz, mert folyton elkalandozott. Sok irányba ment el és sok más dologról beszélt. Vissza kellett mindig terelgetni. Végül is elég sok mindent elmondott a Gyárfásról. Azt, hogy került bérlőként Gyárfás ingatlanába, oldalakon keresztül fejtegette. Hogy milyen volt a kapcsolatuk, amikor ott laktak Gyárfás lakásában. Portik energolos társa, Drobilich Gábor lakott az egyik szinten a családjával.

Ők pusztán azért ismerkedtek meg, mert Gyárfás meghirdetett egy ingatlant, hogy bérbe adná? Előtte nem volt köztük ismeretség? Ennyi volt, hogy Portik mint bérlő megjelent és akkor még nem is tudta Gyárfás hogy a Portik alvilági figura? Mennyire hihető ez?

Ez a ’90-es évek első felében volt. Hogy mit tudott akkor Gyárfás, utólag nehéz megmondani. A tárgyaláson azt mondta, akkor még nem is tudta, ki az a Portik Tamás, csak később derült ki a számára, amikor a Portik már ott lakott. Nagyon nehezen hiszem el, hogy egy médiaproducerként dolgozó embernek, akinek a stúdiójában millió interjúalany fordul meg, köztük rendőrök, bűnözők, Tasnádi Péter, annak a fejében soha fel se merüljön, hogy a Portik Tamás kicsoda a magyar bűnözési palettán.

Mi volt a benyomása Portikról?

Ez a beszélgetés a Portikkal meggyőzött arról, hogy ő mindent tagad. Nagyon sok mindent megígért ezen a beszélgetésen, hogyha majd hall valamit, akkor szól. De látszott, hogy nagyon óvatos. Például amikor megkérdeztük, hol lakik, ha meg akarjuk keresni, vagy be akarjuk idézni, hol találjuk meg? Azt válaszolta: hát nem is tudom a címet. A saját lakcímét. Úgy érti, nem tudja megmondani milyen lakcímen alszik mostanában? – kérdeztük. Azt mondta, majd utánanézek pontosan, mert sokat költöztem, de felhívom magukat és megmondom, mi a címem.

A lakcímnyilvántartóban fals cím volt?

Volt egy bejelentett lakása, de nem ott élt. Ő sok helyen lakott. Mindig a gyerekei anyjának, Almának a nevére íratta az ingatlanokat. Magyarázta is később, hogy ezt azért csinálta, hogy elérhetetlen legyen, ha akár a bűnözői, akár a rendőrségi oldal meg akarja találni őt, akkor ne tudják, hol lakik. Erre évekig nagy súlyt helyezett, hogy illegalitásban hogyan kell rejtőzni.

Önnek meggyőződése, hogy a Fenyő-ügyben, illetve az Aranykéz utcában, a Prisztás-gyilkosságban ő lehetett a felbujtó? A Portik Tamás 2012-es letartóztatása utáni években úgy tűnt, hogy a ’90-es évek alvilág robbantásos, leszámolásos ügyei, és azon belül a Fenyő-gyilkosság is a megoldódni látszik. Ön a 2009-es, a Mór megtette című könyvében is leírja, hogy a móri ügyben voltak kételyei, amelyek végül be is bizonyosodtak. A Portik-ügyben nem  nem merültek fel önben ugyanígy kételyek, hogy talán nem ez a megoldás, például a Fenyő-ügyben esetleg nem az a hunyó, akit letartóztattak?

Felmerültek volna, ha nincs néhány dolog, ami meggyőz arról, hogy itt azért nagyon sok ügy mögött a Portik áll. Nyilván nem minden mögött, ami alvilági leszámolás volt. Volt egy csomó merénylet, amit oroszok követtek el egymás sérelmére, meg más bűnözők. De ki lehet emelni ezekből azokat az ügyeket amelyekben 99 százalék, hogy a Portikhoz köthetőek. Hogy aztán egyedül ő volt, vagy a Drobilichcsal, Ferencsikkel, Radnaival vagy Csüllög Zsigmonddal, tehát az Energol Conti-Car-kör tagjaival megbeszélve, tudva egymás tevékenységéről, közösen döntöttek-e el dolgokat, azt nem tudom. Nyilván itt mindenkinek az az érdeke, hogy tagadjon. Nem igazán tettek beismerő vallomásokat sokáig.

Maga Portik sem.

A mai napig nem tett. Háromszor is voltam a Gyárfás-perben tárgyaláson, ahol, mint másodrendű vádlott, be volt kötve kamerarendszeren át Portik is. Aki végighallgatta ez egész tárgyalást, és kérdéseket is joga volt feltenni a tanúkhoz, hozzám is konkrétan. Lehetett látni, hogy ő nagyon szereti a saját hangját, nagyon sokat beszél, nagyon sokat kérdez. De semmit nem ismer be. Amikor olyan dolog merül fel, ami egyértelműen rá utal, és bizonyítható, akkor hallgat. Vagy azt mondja: ez hülyeség, elneveti magát, zavarba jön, próbálja annullálni, de nem tudja megmagyarázni. Az ő védekezési taktikája egyrészt a tagadás. Másrészt pedig az, hogy bárki tesz rá terhelő vallomást, próbálja hitelteleníteni a személyét. Hülye, vagy, hazudsz, rosszul emlékszel. Megkérdőjelezi a vallomások igazságtartalmát.

Akik tanúskodtak Portik ellen, ugyanahhoz a körhöz tartoztak annak idején, mint ő. És annak a körnek nem ő volt az első számú vezetője. Ha egy maffiacsoporton belül vagy két csoport között leszámolás van, akkor általában a vezető dönt erről, vagy a vezetőség közösen dönti el, nem?

Így képzeljük el a maffiafilmek alapján.

De valójában nem így volt?

Nem tudjuk, mert nincs beismerő vallomás ebből a körből. Ilyenkor próbálunk verziókat felállítani, kitalálni, hogy szerintünk hogy történt. De ennek csak az a része válik vádirattá és tárgyalássá, amit be is tudunk bizonyítani. A ’90-es évek második felétől, az Aranykéz utcai robbantás után központi kérdéssé vált, hogy ez a leszámolási hullám kinek a nevéhez köthető? Felmerült az Energol vezérkara, illetve Portik személye, hogy ő adta a megrendelést. Boros Tamás a vallomásában, ami kiszivárgott, ezt elmondta, hogy egy csomó olyan merénylet, robbantás történt ami mögött a Portik áll. Nyilván Portik azt mondta ez az egész kamu, ez hazugság. Soha nem ismerte el, hogy ennek a vallomásnak igazságtartalma van. Sőt még tőlem is kérdezte, láttam-e a felvételt, és mennyit hiszek el belőle.

Ön rendőrként mikor hallotta először Portik Tamás nevét?

A Fenyő-gyilkosság előtt nem volt olyan ügyem, amiben Portiknak szerepe lett volna. De mivel különböző vezetői beosztásokban dolgoztam, hivatalból is érdeklődtem egyéb bűnügyek iránt, ami nem a miénk volt, hanem máshol nyomoztak benne. A Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság Aradi utcai épületében dolgozott az általam vezetett Döglött Ügyek Osztálya is. A közös vezetői értekezleteken pedig már elég sokszor említésre került Portik neve. Aztán 1998 februárjában jött a Fenyő-ügy. Akkor már túl voltunk Muskovics, aztán Cinóber, majd Prisztás megölésén, néhány hónappal Fenyő után jött az Aranykéz utca. Utána pedig a Seres Zoltán-gyilkosság. De nem ugyanazok a szervek nyomozták ezeket az ügyeket. A Seres-ügy Tahitótfalun történt, vagyis a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, az Aranykezet és Prisztás halálát a BRFK-tól Doszpot Péterék. Más ügyeket, köztük Fenyő meggyilkolását hatáskörébe vont a KBI, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság. A Pest megyei főkapitányság nyomozott a Seres-ügyben, így ha felmerült egy csomó alvilági kapcsolat, azokat a vallomásokat nem látta a BRFK azon csoportja, amelyik a Prisztás-ügyet vizsgálta.

Nem volt központi adatbázis?

Nem, akkor, ezeknek a gyilkosságoknak az idején nem volt. Ma megnyomok egy gombot a számítógépen, és olyan vallomásokat tudok megnézni, amiket az ország más részén vett fel egy ottani rendőrkapitányság. De akkor még nem létezett ilyen rendszer. Voltak ugyan elemző, értékelő részlegek, ám azok sem jöttek létre azonnal a rendszerváltás után, csak egy bizonyos idő elteltével kezdték el megalakítani ezeket, amikor rájöttek, hogy a szervezeten belüli információáramlás döntő fontosságú. Ezért is merül fel a gyanúja, hogy ez az egész ügykomplexum, amiben a Portik a fő gyanúsított, mennyire lehet igaz? Igaz-e az, hogy egy csomó merénylet mögött Portik áll, vagy valami másról van itt szó?

Ön szerint megbízhatóak a Portikot terhelő vallomások?

Mielőtt erre válaszolnék, tegyünk egy kitérőt. A legtöbb szervezett bűnözői csoport bukását az okozza, hogy a bomlás a jelei kezdenek mutatkozni a szervezeten belül. Mindig van egy vagy több figura, aki valamiért kiugrik. Az életét érzi veszélyben, az érdekei már máshová kötik, kihagyják az üzletből, vagy szorult helyzetbe kerül egy másik bűncselekmény miatt, s érdeke fűződik ahhoz, hogy elkezdjen beszélni, mert akkor meg lehet úszni. A vádalku intézménye pont erre épül. Ez történt Portik esetén is. Elindult egy olyan erózió, ami szerintem Zsóvár Imre első vallomásával kezdődött. A Zsó becenevű figura, aki az Aranykéz utcánál is tanúskodott. Radnai volt a második, aki a kecskeméti maffiaperben vádlott lett, elítélték, és úgy próbálta enyhíteni a büntetését, hogy elkezdett beszélni. Utána Drobilich is megszólalt, aztán Szemán József, Portiknak a Fürge becenevű korábbi jobbkeze. Végül jött a 2. számú tanú, a Györgyi nevű nő, aki Portik közvetlen munkatársa volt. Nagy feltáró vallomást tett, ami komoly áttörést jelentett, azzal együtt hogy őt nagyon zavarba hozták a tárgyaláson és nem mindent tudott megmagyarázni.

Volt olyan bíró is, aki őt megbízhatatlan tanúnak tartotta.

Igen, pont az Aranykéz utca ügyében. Nem őt egyedül, hanem sok más tanút is kizártak akkor.

Ön szerint is megbízhatatlanok voltak ezek a Portik elleni tanúk?

Nem az én dolgom ezt megítélni. Nyilván, akik egy bűnszervezet belső köreiből vallomást tesznek, azok szintén bűnözők. És az ő szavukat nagyon könnyű hitelteleníteni. Hogy szavahihetetlen, megbízhatatlan, önérdekből mondja, ami mond, tódít, rosszul emlékszik, hazudik, tehát nem használható fel bizonyítékként. Ki is zártak egy csomó tanúvallomást a bizonyítékok köréből, köztük Györgyiét is az Aranykéz utcai robbantás ügyében.

Ön ismerte ezeket a tanúkat?

Györgyit konkrétan igen. Nyugdíjas voltam már, amikor 2011-ben, még a Portik letartóztatása előtt egy régi kollégám felhívott telefonon: van egy ember, aki szeretne beszélni régi ügyekről, csak nem tudja, mennyi hiteles abból, amit mond. Ő nem ezen a területen dolgozott, így nem is tudja ellenőrizni, még fejből sem, hogy valós-e ez vagy csak valami kreálmány. Megkérdezte, tudnék-e beszélni ezzel a tanúval, aki pont Györgyi volt. Akkor alakítottak egy nyomozócsoportot, ami próbálta leküzdeni azt a nehézséget hogy több rendőri szervnél vannak az információk. Ők próbálták összegyűjteni a Portikra meg az Energolra vonatkozó információkat, hogy a különböző szinteken folyó nyomozások informatív szinten találkozzanak. Hogy kik azok a tanúk, akik több ügyben tudnak vallomást tenni, kik azok, akik Portik egész tevékenységére rálátnak. Nem az egyes ügyekre vonatkozó információkat próbálták nyomozni, mint ahogy korábban a rendőri szervek tették ezt. Szóval leültünk egy sörözőben. És Györgyi elmondta mindazt, amit aztán a tárgyaláson is.

Györgyi milyen benyomást tett önre?

Nála is ugyanaz a kérdés merült fel bennem, mint általában a döglött ügyeknél: ennek a vallomásnak ennyi év elteltével vajon mennyi lehet a valóságtartalma? Tizenegynéhány évvel később hogy tud az ember visszaidézni olyan beszélgetéseket, találkozásokat, amelyet aztán a bíróságon is el kell mondania? A tárgyaláson is ez volt a probléma. Ekkor és ekkor, szerdán délután fél 4-kor a Művészinasban, Portik Tamás éttermében ott ültem, mondja Györgyi, és hallottam, hogy elhangzik ez vagy az. Erre röhögőgörcsöt kap a Portik a tárgyalóteremben, hogy ez milyen hülyeség. Cáfolni is próbálta a Györgyit szemtől szemben, hogy ezt nem hallhattad, egyrészt előtted ilyenről nem beszéltünk, másrészt nem is voltál ott, harmadrészt ezek az emberek sem voltak ott a Művészinasban. Az egészet úgy ahogy volt, letagadta. A bíróságban pedig felmerült a kétely, hogy amit Györgyi mond, az mennyire lehet igaz? És itt van egy olyan kérdés, ami minden tanúnál felvethető, nemcsak Györgyinél. Az ő és mások vallomásában is azt vettem észre, hogy a puszta tény, amit említenek, valószínűleg igaz. Mert ilyet nem lehet kitalálni. Hogy ennyire stimmeljenek a vallomások egymással, hogy stimmeljen a vallomások lényege. De sajnos az is törvényszerű, hogy ennyi idő elteltével a helyben és a dátumban akkor is tévedhet az ember, ha a vallomás lényege igaz. Vagyis a puszta tény, a hallomás feltételezésem szerint tényleg elhangzott.

Tehát Ön szerint hihető, amit Györgyi mondott?

Igen, mert Györgyi olyan dolgokat mondott, olyan apró részleteket Portik életéről, amelyek a vallomását hihetővé teszik. Ő nem Portiktól értesült a gyilkosságokról, hanem a banda más tagjaitól, akik beszéltek egymás között bizonyos emberölésekről, s ő ezt hallotta. De abban biztos, hogy téved tizenvalahány év elteltével, hogy konkrétan ez mikor volt, melyik napszakban, hány órakor. Györgyitől felvettek egy majdnem hatvan oldalas jegyzőkönyvet. Minden ügyre külön vettek fel tőle vallomást. És kifilézték a legapróbb részletekig. A tárgyaláson meg ezt össze kellett foglalnia három mondatban. És nem emlékezett jól arra, hogy mit mondott a rendőrségen, és már arra sem emlékezett, hogy történt, hol történt és mikor. És ezért nyilván mondta a tárgyaláson, ami eszébe jutott, ami nem biztos hogy igaz volt. Ezek a sok év elteltével tett vallomások ilyenek. Azt gondolom, hogy Györgyi vallomásában nagyon sok minden passzolt tartalmilag. De az alakiságok, az időpontok, a helyek tekintetében biztos, hogy téved. Magamon is észrevettem ezt, mikor volt kollégáimmal beszélünk régi ügyekről, amik 20-30 éve történtek. A lényegben azonosan emlékszünk, de a részletekben már nem. Hogy ki mit mondott, hol állt vagy milyen nyomozási cselekmény történt éppen, abban egészen másként emlékezünk. Mindenkinek mások az emlékképei. A lényeg, a tartalom viszont azonos.

Ön mennyit tudott Fenyő Jánosról, amikor megölték?

Azt sem tudtam ki az a Fenyő János, azt hittem először, hogy Fenyő Miklóst lőtték le. Mikor elmondták, hogy lelőtték a Fenyőt, mondtam te jó isten, a csápoló Hungária-rajongók most gyászba borulnak. Erre mondják, hogy nem a Fenyő Mikit, hanem a Fenyő Jánost. Erre visszakérdeztem: ki az a Fenyő János? Mert addig nem is hallottam róla. Persze bizonyos körökben, a magyar üzleti világban ő egy ismert figura volt, ez később kiderült számomra is. De miután lelőtték, akkor persze mindennek utána kellett nézni, hogy ki is ez a Fenyő János? És kiderült a múltjáról, az anyagi helyzetéről, a médiabirodalmáról egy csomó minden, látszott, hogy ez nem akármilyen ügy.  Nagyon valószínű, hogy a rendőri vezetés számára is világossá vált, hogy ez egy más mértékkel mérhető nyomozás, mint bármilyen más leszámolás.

A Fenyő-ügy nyomozása hogy zajlott?

Az elején a BRFK nyomozott, a Doszpoték, talán egy hétig, tíz napig. Akkor született egy döntés, hogy pont azért, mert ekkora súlyú ügyről van szó, a KBI vegye át. Aztán teltek a hónapok, és a KBI részéről még mindig nem volt eredmény az ügyben. Volt egy nagy átszervezés a rendőrségen, amikor megalakult az általam vezetett Döglött Ügyek Osztálya. S az a döntés született, hogy mi kapjuk meg, mivel ez egy megoldatlan régi ügynek kezd  már számítani. 1999 elejétől 2002-ig mi nyomoztuk a Fenyő-ügyet.

Lehetett érezni felülről olyan nyomást, hogy bizonyos irányba nem kéne menni? Vagy hogy az ügy bizonyos része politikailag tabu?

Hogy ebben az ügyben végig mellettünk állt-e a rendőri vezetés, azt nem nagyon tudom megítélni. Történtek olyan intézkedések, melyekről nehezen lehet eldönteni, hogy szakmai döntés volt-e, vagy akadályozni akarták, hogy tovább tudjunk lépni. Miután hozzánk került az ügy a KBI-től, mi már a legelején eljutottunk a felbujtó, Gyárfás Tamás személyéig. Mégpedig azért, mert voltak olyan operatív hírek, hogy Gyárfás Tamás megbízta Tasnádi Pétert a Fenyő megölésével. Mi ezt előrevettük az ellenőrizendő nyomozati adatok sorában, annyira konkrét hír volt. Ráadásul akkor keletkezett, amikor még élt a Fenyő.

Még Fenyő halála előtt?

1997 őszén született ez a hír. Itt azért rengeteg informátorral dolgozott a titkos nyomozásokban a rendőrség. Az egyik ilyen nyomozás során merült fel az, hogy az Aranykéz utcában megölt Boros Tamás környezetéből mondta valaki: hallotta, hogy Gyárfás Tamás megbízta Tasnádi Pétert, hogy szervezze meg a Fenyő János megölését. Ez hónapokkal Fenyő lelövése előtt ismert volt. Csak hát Fenyő sok fenyegetést kapott, és ezt nem vette komolyan sem ő, sem a rendőrség.

Ez az információ arról szólt, hogy Gyárfás konkrétan megrendelte Fenyő János megölését?

Az információ szerint Gyárfás konkrétan Tasnádit megbízta Fenyő megölésével, így szólt a hír. Hogy ezt akkor, amikor a hír amikor keletkezett, mennyire ellenőrizték le, azt nem tudom. De tény, hogy amikor lelőtték Fenyőt, akkor leíratták ezt a jelentést, mert addig nem volt leírva, szóbeli információ volt. De amikor meghalt Fenyő, akkor kiderült, hogy ezt komolyan kellene venni. Mert ha egyszer tényleg lelőtték Fenyőt, akkor ez lehet a magyarázata.

Gyárfás tehát a kezdetektől képben volt?

A legelső pillanattól – és Tasnádi is. Az én szememben is tartotta magát erősen a gyanú, hogy Gyárfás adott egy megbízást. Pláne, amikor megnéztük Gyárfás és Fenyő konfliktusát. Mert erre azért ezer bizonyítékot találtunk, peranyagokban, nyilatkozatokban is. Ez a két ember gyűlölte egymást. És ahogy ez kiderült, egyre inkább a táptalaja lett annak, hogy nem alap nélküli a hír, hogy Gyárfás adhatott egy megbízást Tasnádinak. Aki valószínűleg továbbadta a feladatot, hogy hajtsák végre – gondoltuk akkor. És ezt kezdtük el nyomozni, amikor megkaptuk a Fenyő-ügyet. Mert ez annyira kézenfekvő volt, hogy amíg ezt nem tisztázzuk, hogy ennek a végén van-e a gyilkosság vagy sem, addig nem is kéne mással foglalkozni. Persze több irányba nyomoztunk, de jóval túl voltunk egy évvel a bűncselekményen, leszálló ágban volt az érdeklődés.

Besegített az a körülmény, hogy ugyanabba az általános iskolába jártam Tasnádi Péterrel, osztálytársak voltunk, elsőtől hatodikig, és viszonylag jóban voltunk gyermekként. Úgy véltem, talán előnyt jelent, hogy volt osztálytársaként keresem meg, így velem esetleg másképp fog beszélni, mint a rendőrökkel általában. Mert neki van egy elég érdekes stílusa, nem könnyű ember. Megkerestem Márianosztrán a sitten, mert pont ült akkor. Bementem hozzá a sittre, és mondtam neki, hogy van itt egy hír, miszerint téged megbízott a Gyárfás Tamás. Azt mondta nem igaz, hülyeség.

Tehát akkor nem mondott még semmit?

Nem mondott, letagadta. Azt kérdezte: azt akarod velem kimondatni, hogy Gyárfás meg akarta öletni a Fenyőt? Nem kimondatni akarom, hanem az igazságot szeretném hallani, hogy tényleg elhangzott e ez a megbízás – mondtam neki. Ő ezt tagadta, annak ellenére, hogy akkor már túl voltunk azon, hogy Tasnádi környezetében találtunk tanúkat. A feleségétől kezdve, pár alkalmazottjáig, bűntársáig, barátjáig. Akik szintén igazolták: nekik elmesélte, hogy ezt a megbízást megkapta.

Még Fenyő halála előtt mondta el nekik?

Igen, még Fenyő halála előtt. De hiába mondtam neki, hogy több tanú is állítja, hogy te ezt a megbízást megkaptad, pénzt is kaptál Gyárfástól a végrehajtásra. Ő ennek ellenére azt mondta, hogy ilyen megbízást nem kapott. Úgy álltunk hozzá, Tasnádi ugyan nem ismeri be, de mi bizonyítottnak fogadtuk el a többi tanú vallomása alapján. Bevallotta embereknek: pénzt kapott Gyárfástól Fenyő megöléséért, hogy szervezze meg. És ezt vallomásban mi felvettük több embertől, több tanútól. És megpróbáltunk az elkövető irányába tovább menni. Hogy hova jutott ki a feltételezett Tasnádi-féle gyilkosságszervezés, ki lehetett a végrehajtó?

Roháčról akkor még szó nem volt, az albán vonalat nyomoztuk. Mert volt egy albán származású figura, Salihi Mead, aki Portiknak dolgozott. Ekkor tehát már felmerült Portik neve, olyan vonatkozásban, hogy Mead úgy emlegette, mint az istent, őneki nagyon nagy ember volt a Portik. Egy sokadik beszélgetésnél Mead elmondta nekünk, hogy Portik támogatta őt, mikor benn volt sitten, ő meg behajtott a Portiknak pénzt, Portiknak volt a katonája. És Mead ott volt a Fenyő-gyilkosság helyszínén, igazoltatták a rendőrök, ezt később el is mondta egy vallomásban, hogy látta, amikor megtörtént a Fenyő-gyilkosság.

Mit mondott, miért volt ott?

Azt állította véletlenül ment arra kocsival. Látta, hogy tumultus van, megállt kiszállt, látta, hogy ott fekszik egy halott. Elkezdtünk foglalkozni Mead személyével, aki az albán szervezett bűnözői körhöz tartozott. Arra gondoltunk, ez a véletlen nem biztos, hogy véletlen. A nyomozó mindjárt gyanakszik. Kezdtük Meadot körbeinformálni, s kiderült, hogy Tasnádit is ismeri. Kezdtük azt hinni, hogy a Gyárfás megbízta a Tasnádit, s lemegy a megbízás egy bűnözői körbe, aminek valamilyen szinten tagja Mead is. És akkor albánok lehetnek a végrehajtók, mert Mead sok albán bűnözővel állt kapcsolatban. Egy darabig tartotta magát ez a verzió. Próbáltuk lenyomozni, hogy melyik bűnözői kapcsolat köthető Meadhoz. DNS-teszteket csináltunk, de nem volt találat egyik albánra sem, pedig több tucatnyi embert ellenőriztettünk, de mindegyiket kizárta a szakértői vélemény.

Gyárfás Tamásnál azt próbáltuk vizsgálni, hogy egy ilyen kaliberű vállalkozó, ha meg akar öletni valakit, kihez fordul? Hogy lehet Magyarországon bérgyilkost szerezni? Tasnádi kézenfekvő volt, mert Gyárfás és Tasnádi fiatalon mindketten a sportszakmában dolgoztak, Tasnádi sportlapoknak is dolgozott, illetve sportszervezetek reklámját szervezte. Többször volt a Napkeltében is Tasnádi. Tartották a kapcsolatot, azt nem mondom, hogy barátok, de jó ismerősök voltak. Ha én meg akarok öletni valakit, és gyerekkori barátom Tasnádi Péter, akkor őt kérem meg. De a Gyárfás nem Tasnádit kérte meg, mert az kiderült számunkra, hogy Tasnádi csak lehúzta pénzre a Gyárfást.

Ezt aztán ő is elmondta.

De csak évek múlva. Akkor még Tasnádi mindenkinek mindent tagadott, kivéve azt a néhány tanút, akinek elmondta a megbízást. Nekünk egyre inkább kiderült, hogy Tasnádi részéről csak lehúzásról van szó. Nem akarta, vagy nem merte megöletni Fenyőt, nem is szorgalmazta, csak pénzt akart látni. Amit meg is tett: háromszor kért pénzt azért, amit nem követett el, nem hajtotta végre a megbízást. Azt a látszatot keltette, mintha neki lenne köszönhető Fenyő halála. Mikor lelőtték Fenyőt, újra jelentkezett Gyárfásnál, megoldottuk a problémádat, jössz még ennyi pénzzel. Úgy tett, mintha végrehajtotta volna a megbízást, hogy tudjon még egy újabb összeget kérni. Okos.

Ez Portiknál is felmerülhet?  Hogy miért vall be valaki olyat, amit nem ő követett el. Portiknál vannak olyan tanúvallomások, hogy Prisztás és Cinóber ügyében elmondta Radnainak, hogy ők hárman, az energolos kör állnak a gyilkosság mögött: Drobilich, Ferencsik és Portik. Itt nem lehet ugyanaz, ami a Tasnádinál: felvállalok egy nem is általam elkövetett gyilkosságot, hogy nagyobb legyen a tekintélyem, legyen pénzem, féljenek tőlem?

Portik esetében ezt nem hiszem. Tasnádinál viszont ténylegesen bebizonyosodott, hogy ez egy fals vonal. A megbízás végén nincs gyilkosság. Elhangzott a megbízás, ez biztos. De akit megbíztak, nem hajtotta végre. Mikor ez bebizonyosodott, új figura után kellett néznünk, aki Gyárfásnak képes megszervezni egy bérgyilkosságot. Az első olyan nyom, amiről korábban már beszéltem, Riskó Judit vallomása, ami bizonyított Gyárfás részéről egy másik alvilági kapcsolatot Tasnádin kívül.

Tehát Ön szerint Portik bűnös ezekben az ügyekben?

Úgy gondolom igen, mert egyre többen kezdtek terhelő vallomásokat tenni Portikra. Ha itt egy tanúról lenne szó, akkor azt mondanám lehet szó a tanú befolyásolásáról, egy betanult vallomásról. De itt sok tanú tett terhelő vallomást nem is egy ügyben a Portikra. Azzal, hogy egy politikai hátterű összeesküvésnek lett volna az egyetlen bűnbakja Portik Tamás, nem tudok egyetérteni.

Számomra be van bizonyítva az, hogy Portik rendelte meg Prisztás halálát, hogy Boros Tamás elárulta őket azon a felvételen, és Portikék eldöntötték, hogy meg kell halnia. A DNS-teszt igazolta, hogy a Fenyő-ügyben Roháč az elkövető. Ő, valamint Ladislav Trnka és Jozef Hamala hárman ültek a Fenyőt követő autóban, ott van az a rengeteg DNS, mind a hármukét sikerült beazonosítani. És még száz összefüggés azt bizonyítja, hogy Portik szerepe egyértelmű az Aranykéz utcai robbantásban is. Nem alaptalanul ítélték el, nem összeesküvésnek lett az eredménye Portik elítélése, hanem a bizonyítékoknak.

A 90-es évek második felének robbantásainál merült fel az Omega fedőnevű szlovák titkosszolgálati művelet. Ön hallott róla?

Sőt, olvastam is róla. A Meciar-kormány bukása után készítettek egy jelentést az előző ciklus titkosszolgálat működéséről és abban tényleg szerepeltek ilyen kitételek.

Tehát ezekben a merényletekben, mint az Aranykéz utca és más robbantások, felmerült a szlovák hírszerzés szerepe?

Mint lehetőség? Persze.

És a Roháčnál felmerült, hogy a szlovák titkosszolgálat ügynöke volt?

Ennek hivatalosan nem jártam utána a szlovák rendőrségnél, de ismertem szlovák rendőröket. Azt mondták, hogy ott is elég komoly kapcsolatban volt Roháč a titkosszolgálat embereivel. Ahogy Portik is találkozott Laborccal. Nem tudjuk, Szlovákiában Roháč kikkel találkozott. De nem kizárt, hogy a szlovák titkosszolgálatnak ezekhez a dolgokhoz, a Roháč által elkövetett cselekményekhez valamilyen manipulatív köze lehetett. A Mitro-jelentés szerint a Meciar által vezetett akkori szlovák kormány felhatalmazta a titkosszolgálatokat a környező országokkal kapcsolatos tevékenységre.

Van az a feltételezés. ami megjelenik Dezső András könyvében is, hogy Portik Tamás egy alvilági fake news-t, dezinformációs kampányt indított, hogy az általa elkövetett bűnöket az orosz, a posztszovjet vagy szláv ajkú maffiára fogja. Elképzelhető ez Portikról, hogy nemcsak elkövet egy bűncselekményt, de ezt egy rettegett, nála nagyobb hatalmú orosz keresztapára még rá is fogja?

Portik bizonyos újságírókon keresztül próbált terjeszteni ilyen híreket, hogy oroszok csinálták a merényleteket. Erről én is hallottam adatokat, és ki is nézem Portikból. Lehet tehát, hogy tett ilyen kísérleteket, nyilván nem tévesztett meg vele mindenkit. De hogy ezzel egy másik irányt is adott bizonyos nyomozásoknak, próbálta tévútra vinni azokat, az simán elképzelhető.

Portik képes lehetett-e ennyi megrendelést adni gyilkosságokra?

Ezen töprengtem én is. Mert az a négyórás beszélgetés elég érdekes képet rajzolt az ő személyiségéről. Csak a Fenyő-ügy miatt találkoztam személyesen Portikkal, de ez éppen elég volt ahhoz, hogy egy érdekes kép rajzolódjon ki róla. Nekem úgy tűnik, Portik Tamás egy viszonylag mélyről érkező ember, aki megtalálta azt a vezetői attitűdöt, ami a félelemre, a fenyegetésre, a megvesztegetésre és a jutalmazásra vagy ezeknek valamiféle egyvelegére épült, és feltétlen hűséget próbált önmaga irányában elérni. És elég sok embernél el is érte. Aztán bejött az olajszőkítés, ami hihetetlen üzletet jelentett nekik, ők is rácsatlakoztak erre és nagyon nagy pénzeket szakítottak.

Portik azt mondja hogy ebből csak 20-30 százalék volt az övék, a többit azt a politikusoknak leadták. Ebben kétségeim vannak, hogy mennyit fizetett a politikának. Mert ez nagyon jól hangzik, de a fene se tudja, mennyire igaz. Portik eljutott egy olyan szintre, amikor úgy érezte, már sok mindent megengedhet magának. Hogy a pénzzel, a befolyásával, a személyiségével, az embereivel, a magas szintű politikai kapcsolataival ő annyira komoly tényező, hogy megkerülhetetlen. A saját maga nimbuszában elmélyülve eljut oda, hogy élet-halál urának képzeli magát, és ennek megfelelően adja ki a megrendeléseit. De ezek a megbízások bizonyos emberek láb alól való eltételére nem úgy hangzottak, hogy te most mész, és megölöd azt az embert.

Hanem hogy?

Van egy problémánk, meg kéne oldani. Vedd kézbe a dolgokat. Nem is kellett kimondani, hogy miről van szó. Mert már tudták az emberei, hogy amikor utal valamire vagy valakire, az pontosan mit jelent.

Ezért használtak bűnügyi nyelvészt a Fenyő-gyilkosság perében, Gyárfás és Portik beszélgetéseinél is? Mert ebben a körben, a szervezett alvilágban csak kódoltan utalnak a gyilkosságra?

Igen, a szervezett bűnözői körökben ismert ez a kommunikáció, hogy egyfajta virágnyelven beszélnek egymással és a megbízóval is. Nem feltétlenül mondják ki úgy, mint a filmekben látjuk, hogy te most vedd a fegyvered és lődd agyon az illetőt. Nem ennyire direktben hangzanak el ezek az utasítások.

Portik az oroszoktól sem félt már?

Hogy ő félt-e az oroszoktól vagy sem, azt nem nagyon tudom. Egy darabig együtt dolgozott az oroszokkal, ahogy hallottam. Aztán már nem akart. Főleg anyagi ok van ilyenkor szinte mindig a háttérben.

A Magyar Nemzet szerint Portik az „FBI-nak információkat szolgáltatott a magyar elit és a posztszovjet maffia kapcsolatairól.” A Magyar Idők azt írta: „Magyar források szerint Portikot még a Gyurcsány-kormányok idején szervezte be az FBI” Lehetséges, hogy mivel Portikról tudták, hogy összeveszett az oroszokkal, így tőle próbálhatott az FBI a posztszovjet bűnözőkről adatokat szerezni?

Én ezt nem hiszem. A magyar rendőrség együttműködött az FBI-al gyilkossági ügyekben, a quanticói profilozókat is meghívták, hogy segítsenek több ügyben, a bolti sorozatgyilkosságban, és a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozatban is. De egészen más dolog, hogy egyetlen konkrét ügyben profilt alkot az FBI, mint hogy besúgóként alkalmazzák Portikot. Ha be is akarták szervezni őt, az nem úgy megy, hogy valaki szembejön az utcán és beszervezem. Komoly tanulmányozás alá vetik azt, akit be akarnak szervezni. Meg kell ismerni, hogy milyen a személyisége, mennyire megbízható, milyen a hírszerzési lehetősége, milyen körökben forog, számíthatunk-e tőle olyan információkra, ami nekünk fontos.

Úgy ítélem meg, hogy az FBI egy elég profinak mondható szervezet. És ha ők megismerték Portiknak a személyiségét, egy idő után kizárták. Biztos rájöttek volna, hogy elég sokat hantázik, elég sokszor nagyítja a tényeket, nem az igazat mondja, hanem lódít. Például szerintem a politikai kapcsolatairól is azt hitte, hogy azokkal mindent elintéz. Hogy mindent ütnek a politikai kapcsolatai. Túldimenzionálta a saját fontosságát. És egy idő után ez kiderül. Látszik, ha valaki önértékelési deficittel rendelkezik.

Akár elfogadja valaki Portik Tamás bűnösségét, akár kételkedik benne, az mindenképpen feltűnik, hogy több ilyen ügyben még ép ésszel felfogható értelmes indíték sincs. Például Muskovicsnál és Lakatos Csabánál is annyi derül ki az indítékról, hogy még csak nem is hivatalos vallomásban, jegyzőkönyvben, hanem informális, bizalmas beszélgetésben a rendőröknek mondtak Portikról valami terhelőt. Amiből, ha megtörtént is, semmi nem lett, mert akkor, 1995-ben, illetve 1996-ban ezek miatt semmilyen eljárás nem indult Portik ellen. Ezért lövetett volna rájuk?

Azt hallottam Portik személyiségéről, hogy nála ez elég volt. Ha valakiről csak a gyanúja merült fel az ő szemében, hogy róla árulkodik a nyomozóknak. És lehet hogy voltak a környezetében olyanok, akik azt mondták amit hallani akart. Ilyenkor mindig van egy-két olyan ember, aki csontig nyal, aki túllihegi és elébe megy a főnök óhajának. Amit hallani akar, arra rátódítunk, felnagyítjuk, hogy megfeleljünk az elvárásnak. És neki elég volt hogy csak meghallja valakitől, hogy mással is üzletel, vagy átverte őt, vagy rosszat mondott róla a háta mögött. Ő egy eléggé indulatos, gyorsan döntő, drasztikusan radikális figura lehetett. Ezt többen mondják egyébként, azért gondolom, hogy létező motívum lehetett nála. Hogy pusztán a rossz hír terjesztőjét is képes volt lelövetni. Annyira nem ismerem, de kinézem belőle, azok alapján amiket a személyiségéről mondtak.

A gyilkosságokban nyilván közvetlenül nem működött közre korrupt rendőr vagy politikus. De maga az, hogy az elkövetői kör kapcsolatban lehetett különböző politikusokkal vagy rendőrökkel, mennyire lassíthatta a gyilkossági nyomozást? Mert ilyenkor nemcsak a gyilkosság derülhet ki, de az is, hogy az illető a gyilkosságtól függetlenül bizalmi viszonyban volt egy politikai vagy rendőri vezetővel. és amikor meghallja a politikus vagy a rendőr, aki esetleg sáros, hogy ezt az embert, akivel ő jóban volt, gyilkossággal vádolják, akkor vajon mit tesz?

Ha nem derül ki egyéb úton, akkor rá van bízva, hogy mit csinál. Leírja, nem írja, bevallja, nem vallja.

Az például előfordulhat, hogy nem is a Portiknak tulajdonított gyilkosságok miatt félnek bizonyos emberek attól, hogy mi kerül elő ezekben az ügyekben, hanem azért mert ezekben a sokórányi felvételekben nem a gyilkosságokra vonatkozó adatok vannak, hanem mondjuk nagyon kínos magánéleti, üzleti, politikai dolgok?

Lehet, de én nem tudom, kikkel vette fel a beszélgetéseit, és ott mik kerültek szóba. A Gyárfással folytatott beszélgetései ilyen szempontból nagyon érdekesek. Gyárfás mindig azt mondta, hogy mi épp csak annyira ismertük egymást, mint a bérlő és bérbeadó. Ehhez képest ők nagyon sokat beszélgettek, olyan témákról is, amikről az ember az albérlőjével nem biztos, hogy beszél. Magánjellegű dolgokról, pletykákról, a művészvilágról. Nem hallottam valamennyi beszélgetést, de akik igen, azok nekem ezt mondták.

Portiknak a Gyárfás általi felbujtása hogy történhetett?

Azt nem tudjuk, hogy hangzott el, mert erre nincsen bizonyíték. Az, amit annak gondoltak, hogy letettük a fenyőfát, valójában nem hangzott el a beszélgetésben. Az konkrétan, tanúvallomásokban elhangzott, le van írva, hogy Gyárfás  Tasnádinak szó szerint említette, hogy ölesse meg Fenyőt. Megbízást adott neki a likvidálására. Szó szerint.

Portiknál nincs ugyanilyen bizonyíték?

Nincs. Pont ez a probléma.

Ott közvetettebb vagy gyengébb a bizonyíték?

Sokkal közvetettebb.

Papp László Tamás

Fotók: Bodoky Bence / Átlátszó