Július 31-én a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának engedélyével interjút csináltunk volna Portik Tamással. Az 1990-es évek alvilági robbantásai, gyilkosságai (az Aranykéz utcai merénylet, Prisztás József és Fenyő János megölése) miatt 2012 óta börtönben ülő, jelenleg épp a Fenyő-per tárgyalására váró Portikot a róla megjelent, Dezső András által írt, s az Átlátszón is bemutatott könyvben leírtakról terveztük kérdezni. Csakhogy az alig több mint negyedórája tartó, Skype-videókapcsolaton át zajló interjút egy Főfelügyelő Úrnak nevezett egyenruhás férfi technikai okokra hivatkozva félbeszakította. Hiába kértük az interjú folytatását, az országos parancsnok nem engedélyezte, majd a csonkán maradt interjú szövegének közlését is megtiltotta. Indoklást tartalmazó írásbeli határozatot egyelőre nem kaptunk, pedig a törvény ezt előírja. A Belügyminisztériumtól az ügy kivizsgálását kértük, eddig hiába. Így a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséghez fordulunk.
Ahogy korábbi cikkünkben már beszámoltunk róla: miután az Átlátszón részletes elemzés jelent meg a Nagyfőnök – Portik Tamás és körének felemelkedése és bukása című, Dezső András által írt kötetről (amely cikk Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter, korábbi országos rendőrfőkapitány szerepére, felelősségére is kitért), interjút kértünk Portik Tamástól. Az országos börtönparancsnok engedélye alapján Budapesti Fegyház és Börtön parancsnokának általános helyettese, Rózsahegyi Tamás büntetés-végrehajtási ezredes, büntetés-végrehajtási főtanácsos végül 2023. július 31-én 11 és 12 óra között engedélyezte a Skype-beszélgetést.
Hozzátéve: az interjú az intézet sajtóreferensének jelenlétében valósul meg, a hívást ő fogja kezdeményezni. Ez így is történt, nem sokkal 11 óra után a bv-százados sajtóreferens és Portik Tamás ott is voltak a videókapcsolat másik végén, a börtön egyik helyiségében. Pár perc előzetes beszélgetés után a Dezső András által írt könyvről, illetve a benne szereplő, vele kapcsolatos állításokról kérdeztük Portikot. Aki válaszolt is.
A beszélgetésről készült hangfelvétel 18. percében azonban belépett a helyiségbe egy Főfelügyelő Úrnak nevezett egyenruhás férfi, és közölte:„Technikai okok miatt meg kell szüntetnünk az interjút.” Aztán ismét azt mondta: „Kérem, szakítsák meg.” Mármint a videókapcsolatot, amely kiváló minőségű volt. Hiába kérdeztük, mi az oka a megszakításnak, nem kaptunk választ: „Nem mondtak semmit, csak ennyit tudok” – mondta a főfelügyelő.
A később telefonon, majd SMS-ben megkeresett sajtóreferens is technikai hibával indokolta a megszakítást. Ami furcsa, hisz a videó kiváló minőségben ment, minden látható és hallható volt. Az interjú megszakítására technikai okok miatt került sor.” – mondta a BvOP Kommunikációs Főosztálya a 2023. augusztus 2-án, 17 óra 55 perckor (vagyis az események után több mint két nappal) érkezett válaszában.
„Az interjú folytatására vonatkozó kérelmét új kérelemnek tekintjük, megkezdtük annak engedélyezési eljárását. Az eljárás lezárásáig szíves türelmét kérjük.” – fogalmaztak ugyanezen levélben. Melyre válaszolva az interjúkészítő reményét fejezte ki, hogy bármi is okozta az interjú megszakadását, sikerült elhárítani, és a következő interjú során ez a technikai hiba nem fog jelentkezni, s az interjú teljes egészében való befejezésének nem lesz akadálya.
Augusztus 4-én, 13 óra 17 perckor viszont megjött a döntés: „Tájékoztatom, hogy Portik Tamás fogvatartottnak szóló interjúkérelmét a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoka nem engedélyezte. Megértését köszönjük.” – továbbította Dr. Tóth Tamás büntetés-végrehajtási altábornagy, főtanácsos, országos parancsnok döntését a Kommunikációs Főosztály. Nehezen érthető, hogy egy, korábban már engedélyezett, aztán technikai okokra hivatkozva félbeszakított interjút miért nem lehet újra engedélyezni.
De ha már folytatni nem lehet, úgy véltük: az engedéllyel készített csonka interjú leközlésének nincs akadálya. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Kommunikációs Főosztályára 2023. augusztus 6-án, 18 órakor küldtem el a Portik Tamással készített interjú szövegét, azzal a kéréssel, hogy juttassák el azt Portik Tamáshoz.
Mivel nem jött válasz, hogy ez megtörtént-e, augusztus 10-én, 8 óra 15 perckor újabb levelet küldtem nekik, emlékeztetve őket, hogy a 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról a 125. §-ban kimondja: „Az elítélt – hozzájárulásával készített – nyilatkozattételét tartalmazó írás, kép-, hangfelvétel (a továbbiakban: közlésre szánt anyag) közzétételéhez az országos parancsnok engedélye szükséges.”
Ehhez viszont először be kell szerezni az interjúalany hozzájárulását, tájékozódni arról, az illető hozzájárul-e. Megkérdeztük a BvOP-tól: ez megtörtént-e? A fenti jogszabály kimondja továbbá:
„A közzététel engedélyezéséről vagy megtagadásáról az országos parancsnok a kérelem benyújtásától számított három napon belül dönt. Az engedély akkor tagadható meg, ha a 120. §-ban meghatározott érdekek valamelyikét sértené, vagy veszélyeztetné.”
A három nap az interjú óta letelt, viszont semmiféle választ, illetve döntésről szóló értesítés nem érkezett. Portik Tamást tájékoztatták-e az interjúszöveg megérkezéséről? – érdeklődtem, azt is idézve a jogszabályból, hogy: „Ha az országos parancsnok a közzétételt megtagadja, arról indokolt írásbeli határozattal dönt. A közzététel megtagadásáról szóló határozat ellen az elítélt bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A kérelmet a bv. intézet haladéktalanul továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz.” – szól a törvény. Fentiekből következően semmiféle írásbeli határozatot nem kaptam. Kérem tájékoztassanak, hogy ez miért nem történt meg a jogszabály által megszabott határidőn belül, illetve hogy hol tudok emiatt panasszal, jogorvoslati kérelemmel élni? – tudakoltam.
Minderre a BvOP 2023. augusztus 10-én 9 óra 33 perckor azt válaszolta: „Az Ön által megküldött cikktervezetet továbbítottuk a fogvatartott részére, akinek a visszajelzésére várunk jelenleg. Megkeresésével kapcsolatban hamarosan tájékoztatni fogjuk, addig türelmét kérjük.”
Mivel azonban hat napon át semmiféle válasz nem jött, 2023. augusztus 16-án, 16 óra 21 perckor elküldött elektronikus levélben jeleztem a BvOP-nak, hogy beszéltem Portik Tamás ügyvédjével, Dr. Vincze Tamással, akinek
Portik Tamás azt mondta: az általa átnézett, jóváhagyott szöveget ő már augusztus 9-én eljuttatta a BvOP helyi illetékeséhez.
Kértem tehát, hogy juttassák el hozzám az interjúalany hozzájárulásával engedélyezett szöveget – de ez továbbra sem történt meg.
2023. augusztus 18-án, 10 óra 57 perckor küldött e-mailben kértem Pintér Sándor belügyminisztertől: indítson vizsgálatot annak kiderítésére, a BvOP a jogszabályban megszabott hivatalos határidőt figyelmen kívül hagyva miért nem folytatta le az interjú engedélyezési eljárását, és miért nem értesített bennünket annak eredményéről. Kértük továbbá, hogy az interjú félbeszakításának, illetve a folytatás megtiltásának körülményeit is vizsgálja ki.
Ezt már egyébként korábban is kértem az interjú készítőjeként. Levelemre akkor ezt válaszolta a szaktárca: „A belügyminiszternek címzett megkeresésére kijelölés alapján válaszolva tájékoztatjuk, hogy a konkrét ügyben a tárca állásfoglalás kiadására nem jogosult, vizsgálat elrendelésére indokot nem lát.”
Nem sokkal ezután, 13 óra 27 perckor megjött a BvOP válasza:
„Tájékoztatjuk, hogy a vonatkozó jogszabály alapján a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága az interjú közzétételére vonatkozó kérelmét elutasította. Megértését köszönjük.”
Válaszlevelünkben kértük a döntést indokló írásbeli határozat megküldését. Továbbá azt is megkérdeztük, hogy Portik Tamás, mint interjúalany megkapta-e ezt a határozatot, illetve tájékoztatták-e róla, hogy ez ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. Válasz még nem jött – ha befut, természetesen közölni fogjuk.
Hasonló eset történt 1999-ben (ugyancsak a Fidesz kormányzása, Pintér Sándor belügyminisztersége alatt) amikor a TV2 csinált interjút Dietmar Clodóval. „Az interjúra sor került. Azonban, amint kiderült, hogy Clodo korrupcióval és más bűntettekkel vádolt meg tisztségviselőket, a börtön igazgatója, Bökönyi István vezérőrnagy az utolsó pillanatban betiltotta a már összeállított összefoglaló anyag leadását a Tények-ben.
A Jó estét Magyarország!-ban a nézők egy leegyeztetett változatot láthattak. A vitatott részeket kihagyták. Az adás gyártói nem értették, Clodo miért nem mondhatja ki a belügyminiszter nevét. Talán azért, mert a találkozásukkal kapcsolatos híresztelések kellemetlen napokat okoztak volna Pintér Sándornak.” – idéztük az ügyre is kitérő 2017-es cikkünkben.
De még ott sem az interjú egészét tiltották le, a csonka változat lemehetett. Azt tehát nyugodtan kijelenthetjük: az ilyen súlyú ügyeket nézve a rendszerváltás óta példátlan esetről van szó. Azt pedig egyelőre nem tudjuk, milyen indokok alapján döntött úgy a BvOP, hogy megtiltja a közlést, tehát az olvasóink ne tudhassák meg, miről beszélt nekünk Portik Tamás.
Az Átlátszó jogi útra tereli az ügyet, mert mindenképpen közölni szeretnénk a beszélgetést. 2015-ben már készítettünk interjút Portik Tamással. Akkor senki nem akarta megtiltani a közlést. Mi történt azóta? Mi lehet az, ami miatt 2015-ben még beszélhetett az Átlátszónak Portik Tamás, 2023-ban viszont már nem?
Papp László Tamás
Frissítés 2023.08.21. 14:34
„Tájékoztatjuk, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a vonatkozó jogszabály alapján jár el a fogvatartotti interjúkérelmekkel kapcsolatban, továbbá felhívjuk figyelmét, hogy a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, bármely fogvatartottal kapcsolatba hozható valamennyi adat, információ bűnügyi személyes adat, így a hatályos jogi szabályozás nem ad lehetőséget válaszadásra konkrét személyre, eseményre vonatkozó kérdések tekintetében.” – válaszolta a BVOP Kommunikációs Főosztálya cikkünk megjelenése után, augusztus 21-én, 11 óra 48 perckor, érdemben továbbra sem indokolva az interjú közlésének megtiltását.
Címlapkép: Portik Tamás (k) vádlott az ő és két vádlott-társának büntetőperén a Fővárosi Törvényszéken 2023. június 16-án. (fotó: MTI/Illyés Tibor)
Portik Tamás az utolsó szó jogán mondott hosszadalmas beszédében a bíróságon azt állította, hogy nem csak az Átlátszót, de a kormánypárti napilap Magyar Nemzetet is cenzúrázta a börtönparancsnokság.
Korábban két újságíró is csinálhatott vele interjút, nem sokkal az Átlátszó újságírójának elutasított interjúkérelme után pedig Roháč által írt, az életéről szóló könyv jelent meg Szlovákiában.
A börtönparancsnokság előre bekérette a kérdéseket, aztán közölte: azokban a bulvársajtóra jellemző nyelvi klisék vannak, és az interjú alkalmas lehet a bűnözői életmód népszerűsítésére.
Korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól.
