Eltűnt, bezúzott, titkolt olajakták: kiderül-e valaha az igazság?
Miközben a kormányülések jegyzőkönyveitől az ügynökaktákig szinte mindent nyilvánosságra hoznak, itt valamiért nincs erre komoly szándék.
Miközben a kormányülések jegyzőkönyveitől az ügynökaktákig szinte mindent nyilvánosságra hoznak, itt valamiért nincs erre komoly szándék.
A rendszerváltás óta nemigen volt arra precedens, hogy egy hivatalosan engedélyezett, folyamatban lévő interjút "hatalmi szóval" ilyen módon tiltsanak meg.
Az olajbizottság által 2000-ben bekért, de oda soha meg nem érkezett 405-ös számú ukrán nyomozati anyag mellett a belügyminiszter kabinetfőnöke által a bizottság kérdéseire adott válaszoknak, illetve a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata összefoglaló jelentéseinek is nyoma veszett.
Az Átlátszóhoz eljutott a bűnöző kézírásos levele, melyben az ártatlanul elítélt Kaiser Ede ügyével példálózik.
A kormányváltás után az új tárcavezetés azt válaszolta: mindenhol megnézték, de nem találtak ilyen anyagot.
Az Aranykéz utcai robbantásért és a Fenyő-gyilkosságért elítélt szlovák férfi ügyvédjén keresztül közölte: ő volt a robbantások végrehajtója, neki azt mondták, hogy ezek "a Fidesz érdekében" történtek.
Az ősszel megjelent Újságírás-etika Kelet-Európában című könyv szerzőivel beszélgettünk.
A jogerős ítélet szerint bűnszervezetet vezetett, ő viszont a börtönbüntetése letöltése után is tagadja, hogy bármi köze lenne a két ember halálával járó leszámoláshoz. Interjú.
A vele együtt elítélt Koszi-testvérek - Szabó István és Szabó Miklós -, illetve Kaszap Ferenc (alias Ferike, illetve Frenki) egyáltalán nem szólalhattak meg az Átlátszónak.
A Magyarországra fenekedő ukrán szervezett bűnözéssel összefüggő NER-kampány ténybeli alapjairól próbáltunk az illetékesek megkérdezésével információkhoz jutni.
A diósdi kettős gyilkosság ügyében 2010-ben húsz évre ítélt férfinek számos kérdést tettünk fel a Hidegre vagy hűvösre című, tavaly megjelent könyvének apropóján.