A Jozef Roháč-interjút is megtiltotta a börtönparancsnokság

A ’90-es évek alvilági leszámolásainak ügyeiben Magyarországon és Szlovákiában is elítélt férfival még addig sem jutottunk, mint az Aranykéz utcai robbantás, illetve Prisztás József megölése miatt elítélt, a Fenyő-gyilkosságban pedig szintén felbujtással vádolt Portik Tamással. Akinél a börtönparancsnokság engedélyezte az interjút, melyet félbeszakítottak, folytatni nem engedték, s a beszélgetés közlését is megtiltották. Roháč esetén (akárcsak Portiknál) a BVOP Kommunikációs Főosztálya azt kérte, küldjük át a neki feltenni akart kérdéseket. Miután ezt megtettük, az országos börtönparancsnok közölte: nem engedélyezi a Jozef Roháč-interjút. Ami azért is furcsa, mert korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól. A Portik-interjú ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, itt pedig megvárjuk, az esetleges fogvatartotti panasz nyomán lesz-e jogorvoslat. 

„Tájékoztatom, hogy Jozef Roháč fogvatartottal való interjúkérelmét a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága nem engedélyezte. Megértését köszönjük” – ezt válaszolta a szerzőnek a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának Kommunikációs Főosztálya. Roháč jogerősen életfogytiglant kapott az Aranykéz utcai robbantás, illetve a Fenyő-gyilkosság miatt. Mivel ezekben az ügyekben Portik is érintett (13 évet kapott az Aranykéz utcában megölt Boros Tamás elleni gyilkosságra való felbujtás miatt, a Fenyő-ügyben pedig Gyárfás Tamással együtt első fokú ítéletre vár) kíváncsiak lettünk volna Jozef Roháč véleményére is. Akit egyébként Szlovákiában is életfogytiglanra ítéltek ottani gyilkosságok miatt.

Különösen azért lett volna ez releváns, mivel a Prisztás József meggyilkolásának ügyében folyó bírósági tárgyaláson az Új Szó által 2019. június 14-én idézett MTI-közlemény szerint Roháč azt mondta: „a megbízást az ukrán maffiától kapta, a dunaszerdahelyi bűnözői csoport közvetítésével, és a gyilkosságot 15 ezer márkáért hajtotta végre.” Viszont ebben az ügyben Portik Tamást felbujtóként és Hatvani Istvánt pedig tettesként ítélték el. Ön szerint tévesen? – kérdezte volna e sorok írója Jozef Roháčot, ha nem tiltották volna meg.

Amely azért is figyelemre méltó, mivel Pegasus-kémszofverrel vették célba a korábban Portik Tamást is védő Patócs Ilona ügyvéd telefonját. Pont akkor, amikor Jozef Roháč tanúvallomása igazolta: Hatvani István, akit Prisztás megölésével gyanúsítottak, valószínűleg ártatlan, s a férfit ezután szabadlábra helyezték, másodfokon azonban ismét elítélték. „Az ügyvéd szerint a döntés mögött politikai indokok vannak: a cél igazából nem Hatvani, hanem Portik Tamás börtönben tartása. „Az én ügyfelem igazából csak járulékos veszteség” – tette hozzá. Szerinte ugyanis, ha Hatvani érintettsége az ügyben megkérdőjelezhető, könnyebben kérvényezhető az őt állítólagosan felbujtó Portik ítéletének a felülvizsgálata is. Portik ügyvédje kezdeményezett is perújítást Roháč vallomástételét követően, ezt azonban elutasították” – derül ki a Direkt36 riportjából.

Az elutasított interjúkérelem ügyében Jozef Roháč jogorvoslattal élhet, ha ezt megteszi, a felülvizsgálat során született döntésről be fogunk számolni. Ismert, hogy Jozef Roháč korábban több esetben is nyilatkozhatott. Így került sor a börtönben korábban P. Gál Judit újságírónak adott interjújára, amely a szerző Halálosztók – Ördögök ügyvédei című könyvében jelent meg, és nyilatkozhatott Dezső Andrásnak, a Nagyfőnök – Portik Tamás és körének felemelkedése és bukása című könyv szerzőjének is. (A műről részletesen írtunk az Átlátszón.) Ezekben az esetekben a büntetés-végrehajtás engedélyezte az interjúkat, és azok közlését is.

Kérdés tehát: ha más újságírók beszélhettek Roháčcsal, 2015-ben (amikor ugyanaz a kormány volt hatalmon, mint jelenleg) pedig még az Átlátszó is interjúzhatott Portikkal, akkor vajon mi történt, ami miatt a végrehajtó hatalom nem akarja, hogy kérdéseket tegyünk fel a rendszerváltás utáni legnagyobb, szervezett bűnözéshez köthető, emberek halálával járó cselekmények ügyében elítélteknek? Talán a Prisztás-perhez hasonlóan ismét van új bizonyíték, tanúvallomás, amely fordulatot hozhat valamelyik ügyben? Ez okozta a korábbi, az interjúkat megengedő döntésekhez képest furcsa, érthetetlen reagálást?

A legrejtélyesebb a Portik-interjú sorsa. Ha Portik Tamás esetén ugyanaz történik, mint a Jozef Roháčra vonatkozó interjúkérelemnél, vagyis hogy kapásból elutasítják, az előzmények ismeretében az is nagyon furcsa lett volna, de ennyire azért nem.

Eddig is tudható volt, hogy a közhatalmat jelenleg gyakorló politikusok, intézményvezetők mind több esetben próbálják korlátozni a nyilvánosságot, a közérdekű adatok hozzáférhetőségét, önkényesen döntik el, kit engednek be egy sajtótájékoztatóra, kinek engedélyezik a bejutást valamely intézménybe. A Portik-interjú készítőjével  is megesett, hogy nem akarták beengedni egy, a fideszes vezetésű győri önkormányzatnál a légszennyezettségi mérések eredményéről tartott sajtótájékoztatóra. Még érdekesebb ügye volt a koronavírus-járvány idején, amikor a hozzátartozóknak is drasztikusan korlátozták a látogatást, a Blikk mégis bemehetett a győri kórházba egy újraélesztett szívbeteghez. Miközben más újságokat, portálokat nem engedtek be a kórházakba  – mint utólag kiderült, jogtalanul.

De olyan, hogy egy hivatalosan engedélyezett, a sajtóengedélyt kiadó intézmény által leszervezett interjút menet közben félbeszakítsanak, hogy aztán a folytatását már ne engedjék, a közölni akart, az interjúalany által jóváhagyott szöveget pedig letiltsák, precedens nélküli a rendszerváltás utáni sajtótörténetben.

Ahogy az is, hogy az interjúalany által kiegészített, jóváhagyott végleges szövegváltozatot az újságíró se láthatja, tehát igazából még ő sem tudja, mit is tiltottak le. Az pedig elég szürreális, hogy az interjút egy olyan technikai okra (hang- és képhiba) hivatkozva szakították meg, amelyet a helyszínen senki nem észlelt, illetve tett szóvá, a videókapcsolat túloldalán lévő újságíró se tapasztalt ilyet, az általa készített hangfelvételen sincs nyoma ennek, így nehezen hihető, illetve aligha vehető komolyan. Sanszos, hogy inkább valamilyen felsőbb utasításra, ismeretlen okból szakították meg a beszélgetést.

Korábbi cikkünkben felvetettük Pintér Sándor belügyminiszternek az ügyben játszott lehetséges szerepét. Tény, hogy a szerző beadványa és Vajda Zoltán MSZP-s honatya kérdése nyomán lefolytatott ügyészi vizsgálat szerint BVOP a Pintért is érintő kérdéseket jelölte meg az interjú folytatását megtiltó határozat okaként. Roháč esetén se tudunk másra gondolni, mint hogy valamiért nem akarták, hogy választ adjon az alábbi kérdésekre:

• A Fenyő-gyilkosság jelenleg is zajló perében Gyárfás Tamás mellett szintén Portik Tamást vádolják felbujtással, valamint az Aranykéz utcai robbantás miatt is Portikot ítélték el. Mi a véleménye Önnek ezekről a vádakról, illetve ítéletekről?
• Ön szerint ezekben az ügyekben tisztázott a felbujtók, illetve megbízók személye?
• A ’90-es évek robbantásos merényleteinél felmerült a szlovák titkosszolgálat, illetve a volt Szovjetunióból származó, esetlegesen rendőri, politikai és titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező szervezett bűnözői körök részvétele. Egy régebbi, 2002. december 10-i Népszabadság-cikk szerint „Ivan Lexa, a szlovák titkosszolgálat egykori vezetője volt az Aranykéz utcai robbantás megrendelője”, valamint hogy, a Lexa vezette szlovák titkosszolgálat, a SIS „titkos akciókat tervezett és szervezett Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban, amelyek célja ezen országok politikai és közrendjének megzavarása, s ezáltal az akkor már küszöbön álló NATO-csatlakozásuk késleltetése.” Ön mit gondol erről?
• Portik Tamás 2015-ös, az Átlátszónak tett nyilatkozatában, valamint Dezső András a Nagyfőnök – Portik Tamás és körének felemelkedése és bukása című könyvében egyaránt foglalkozik Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszternek, korábbi országos rendőrfőkapitánynak fent említett, illetve más, ezekhez kapcsolódó ügyekben játszott szerepéről, amelyre a cikkeimben én is kitérek. Ön hogyan látja ezt? Olvasta Dezső András könyvét?
• Vanak más ügyek – így például Muskovics Gyula halála, Seres Zoltán lelövése – amelyekben még nem történt vádemelés. Ön miként látja ezek hátterét?
• Ön szerint a rendőri és politikai korrupció, illetve politikai érdekek játszhattak-e szerepet abban, hogy ezek az ügyek megoldatlanok, illetve hogy a folyamatban lévő eljárások, valamint a kimondott ítéletek esetén is kétségek merülnek fel?

Szemlátomást úgy tűnik, az állam igyekszik a cikkírót elzárni a fenti ügyek börtönben ülő kulcsfiguráitól. Abban azonban nem tudják megakadályozni, hogy oknyomozást folytasson, háttérbeszélgetéseket folytatva, riportokat, interjúkat készítve az ügyek szabadon lévő tanúival, forrásaival. Amint ez elkészül, közre fogjuk adni, ezzel is próbálva fényt deríteni rá, mi lehet a betiltás, illetve általában a Portik-ügy hátterében. S emellett nemzetközi szinten is harcolunk a jogorvoslatért.

Papp László Tamás

Címlapfotó: Jozef Rohác a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én. MTI Fotó: Kovács Tamás