Strasbourgba visszük a félbeszakított, majd letiltott Portik-interjú ügyét

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az Átlátszó, amiért a BVOP először megszakította, majd nem engedte folytatni a börtönbüntetését töltő Portik Tamással készített interjúnkat, és az elkészült rész közlését is megtiltotta. Jogászunk szerint az interjú megszakítása a sajtószabadságot önkényesen és alaptalanul korlátozta, de jogorvoslatra itthon nincs lehetőségünk. Az ügyben szerettük volna megszólaltatni Pintér Sándort is, de a belügyminiszter nem kívánt élni a lehetőséggel.

Idén július 31-én csináltunk volna interjút a ’90-es évek legnagyobb alvilági leszámolásaival, gyilkosságaival (Prisztás József és Fenyő János megölésével, az Aranykéz utcai robbantással) vádolt, illetve az ügyek egy részében már el is ítélt Portik Tamással. Csakhogy az interjút technikai okokra hivatkozva félbeszakították, folytatását nem engedélyezték, az elkészült – és az interjúalany által jóváhagyott – rész közlését pedig megtiltották.

Az ügy komoly figyelmet keltett, számos műsor és orgánum foglalkozott az Átlátszónak a témában megjelent cikkeivel. Az interjúkészítő mellett Vajda Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő is a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) törvényességi felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészséget kérte az ügy kivizsgálására. Az ügyészség válaszai azonban csak a kérdőjeleket és a kételyeket gyarapították, így nemzetközi szinten keresünk jogorvoslatot.

A Portik-interjú félbeszakítása, valamint a folytatásának, illetve közlésének megtiltása után érdeklődő ellenzéki politikusnak a Legfőbb Ügyészség azt válaszolta: „A rendelkezésre álló adatok alapján a fogvatartott nyilatkozattételét 2023. július 31. napján a Budapesti Fegyház és Börtönben technikai ok (a kép és a hang hibája) miatt szakították félbe. Az ilyen okból történő félbeszakítás műszaki kérdés, a büntetés-végrehajtási szervezet erre vonatkozó eljárását jogszabály nem rendezi”.

Az Átlátszó munkatársának adott bővebb válaszában az ügyészség azt is elmondta, hogy „a fogvatartotti oldalon felmerült technikai ok (a kép és a hang hibája) miatt szakították félbe” az interjút. „A műszaki probléma fennállása ténykérdés, a műszaki okból történő félbeszakítás pedig jogilag nem szabályozott technikai kérdés, amelynek jogszerűsége tárgyában nem lehet állást foglalni”  – tette hozzá az eljárást a Legfőbb Ügyészség Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztálya részéről lefolytató Dr. Székely István János legfőbb ügyészségi tanácsos.

Ez a „technikai ok” tényszerűen nem igaz, hiszen – mint már korábban leírtuk – a Skype-videókapcsolat kitűnő volt. Mint az az újságírói hangfelvételből is kiderül, Portik Tamással tökéletesen láttuk és hallottuk egymást. A felvételen semmi olyan nem hallható, hogy bárki annak minőségére panaszkodna. A helyiségbe lépő Főfelügyelő Urat is jól láttuk és hallottuk. Nehezen hihető el tehát bármiféle olyan technikai, műszaki hiba megléte, ami az interjú folytatását lehetetlenné tette volna.

További kérdéseket vetett fel az, amivel az interjú folytatásának megtiltását indokolja az ügyben eljáró ügyész az újságírónak adott válaszában. „Az Ön elítélti nyilatkozattétel folytatására irányuló (2023. július 31-i) kérelmét az országos parancsnok újabb nyilatkozattételre irányuló kérelemnek tekintette, és azt – az Ön által 2023. július 28-án közölt, az interjú során feltenni szándékozott kérdésekre figyelemmel – 30500/4208-15/2023 ált. számú határozatával elutasította”. A július 28-i kérdések egy része Pintér Sándor belügyminiszterre, korábbi országos rendőrfőkapitányra vonatkozott.

Eleve furcsa, hogy a félbeszakítást nem létezőnek tűnő (a résztvevők által nem észlelt, egyetlen ott lévő által sem panaszolt) technikai hibával indokolják, a folytatásnál pedig tartalmi okok merülnek fel. Ami azért is nehezen érthető, mivel a BVOP július 28-án megkapta ezeket a (korábbi cikkünkben leközölt) kérdéseket, továbbította őket Portik Tamásnak, és ekkor még semmi baja nem volt az interjúval, amely három nappal később el is kezdődött. Ráadásul a megszakítás sem tartalmi, hanem technikai okokra hivatkozva történt (ami szintén gyenge lábakon áll), három nappal később viszont tartalmi okokra hivatkozva került sor az elutasításra.

A Pintér Sándorra vonatkozó kérdések miatt felvetődött, hogy az interjú félbeszakításának, a folytatás, illetve a közlés megtiltásának politikai, illetve konkrét politikushoz köthető oka volt. Az üggyel kapcsolatban a Belügyminisztériumot többször megkerestük, a belügyminisztertől pedig interjút kértünk, amelyre a BM Kommunikációs Főosztályától ez a válasz jött:

„Tájékoztatjuk, hogy dr. Pintér Sándor belügyminiszter a felkínált interjú lehetőségével nem kíván élni.”

Mivel úgy tűnik, hogy érdemi tisztázásra, magyarázatra, jogorvoslatra hazai szinten egyelőre nincs remény, az Átlátszó, valamint az interjút készítő újságíró úgy döntött, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

„Az interjú megszakításának hivatalos indokát ellenőrizni, valós okát kideríteni, illetve ezeket hatékonyan vitatni a magyar jog alapján nem tudjuk. Bár az ilyen döntések a sajtószabadság határait jelölik ki, velük szemben az újságíró és a szerkesztőség mégsem rendelkezik olyan jogorvoslati lehetőséggel, amivel a jogszabályokban foglaltakat a büntetés-végrehajtáson bírósági úton tudnák számonkérni” – mondta el Sepsi Tibor, az Átlátszó, illetve a Portik-interjú készítőjének ügyvédje.

„Az ügyet ezért közvetlenül Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságához visszük, mivel szerintünk az interjú megszakítása a szólásszabadságot és a sajtószabadságot önkényesen és alaptalanul korlátozta, a jogorvoslat hiánya pedig emellett az európai emberi jogi egyezményben a bírósághoz fordulással kapcsolatban elismert jogokat is sérti” – tette hozzá az ügyben eljáró jogász.

Papp László Tamás

Címlapkép: Portik Tamást elvezetik az ellene a Tanyi-Lakatos-ügyben emberölés bűntettének kísérlete miatt indult büntetőügy előkészítő ülése után a Fővárosi Törvényszék folyosóján 2019. november 27-én. (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)