Versenykorlátozónak tűnik az Integritás Hatóság 100 milliós és a KEF 88 milliárdos tendere

Egy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó segítségével tavaly cikksorozatot indítottunk, amelyben már a kiírás pillanatától fogva nyomon követjük a versenykorlátozónak vagy egyeneses irányítottnak tűnő közbeszerzési eljárásokat. Többek között vizsgáltuk már a Miniszterelnökség, a II. kerület, de Körösszegapáti önkormányzatának tendereit is. Most az Integritás Hatóság és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egy-egy eljárása akadt fenn a rostán a feltételrendszerük miatt. Előbbi esetében az objektív értékelési pontok hiányoznak, míg utóbbi annyira komplex feladatot és feltételrendszert írt ki, hogy alig van cég Magyarországon, amelyik alkalmas lenne rá. Persze egy NER-kedvenc azért akad.

Az általunk megvizsgált legfrissebb tenderek közül a legfurcsábbat az Integritás Hatóság (IH) írta ki tavaly év végén „EU-s érdekképviseleti szolgáltatások” címmel. A kiírás két részfeladatot foglal magában: a Hatóság stratégiai kommunikációját támogató szolgáltatást és a Hatóság érdekképviseletét támogató szolgáltatást az EU-ban. Mindkét részfeladatra 125-125 ezer eurót, azaz nagyjából 50-50 millió forintot szánt a közpénzből működő szervezet. A jelentkezőknek azonban nagyon nincs könnyű dolguk.

A felhívás szövege szerint a nyertes(ek) feladata lesz többek között az Európai Uniós intézményekkel és egyéb véleményformáló szervezetekkel, egyénekkel, továbbá a nemzetközi szakhatóságokkal és szervezetekkel való kommunikáció, valamint találkozók, rendezvények előkészítése és szervezése. A feladatellátás helye mindkét esetben Brüsszel, időtartama pedig 18 hónap.

Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint ez a feladat nyilván erősen bizalmi jellegű, a megbízónak az ilyen szolgáltatások esetén az ajánlati áron túlmenően leginkább a nyertesként kiválasztott cég alkalmassága, felkészültsége vagy adott esetben a már meglévő kapcsolatrendszere az elsődleges fontosságú.

Ez nem mentesíti ugyanakkor a Hatóságot azon követelmény alól, hogy objektív szempontok alapján válassza ki a nyertest.

Márpedig több jele is van annak, hogy ez nehezen fog menni.

Az Integritás Hatóság a jelentkezőktől logikus és észszerű módon megköveteli a releváns tapasztalattal rendelkező szakemberek meglétét és a megfelelő nyelvtudást. Ugyanakor előírja a jelentkezők számára egy úgynevezett szakmai ajánlat elkészítését is, amellyel kapcsolatban több probléma is felmerül.

1. Egyrészt rendkívüli módon megnehezíti a pályázaton részt venni kívánó cégek dolgát, hogy már azelőtt el kell készíteniük – ingyen – a szerződés teljesítésének koncepcióját, hogy megtudták, nyertek-e. Ez rengeteg céget visszatarthat a részvételtől.
2. Másrészt a szakmai koncepcióban a pályázóknak olyan információkat kell megadniuk, amelyeket valójában a kiíró feladata lett volna meghatározni (például a teljesítés módja, ütemezése, gyakorisága stb.). Ez felvetheti azt a kérdést is, hogy összehasonlíthatóak lesznek-e a beérkezett ajánlatok.
3. A legnagyobb problémát azonban mégis az jelentheti, hogy a koncepciók értékelésének módszertana nem tűnik objektívnek. A tenderdokumentáció szerint ugyanis a beadott szakmai anyagokat egy 3 tagú szakmai zsűri fogja elbírálni olyan szempontok alapján, mint „a szakmai ajánlatban megtett javaslatoknak az EU intézményrendszere működési mechanizmusához illeszkedése” vagy „az EU intézményei felé történő kommunikáció fajtája, módja”. Miközben semmilyen objektív mércét nem határoz meg, amelyek mentén a koncepciók elbírálhatóak lennének (pl. melyik kommunikációs mód tekinthető kedvezőbbnek, melyik megoldás kap több pontot stb.).

Ez a gyakorlat nem felel meg a Miniszterelnökség által az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzések ellenőrzéséhez készített útmutatóban megfogalmazott elvárásoknak sem. Ott ugyanis azt írják, „a módszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy biztosítsa a jogszerű, átlátható és objektív értékelést (ez leginkább a sorbarendezés vagy pontkiosztás módszerével történik), rögzítenie kell, hogy mely tartalmi elemeket minősítik előnyösnek, milyen szempontok határozzák meg a sorrendet illetve a pontozást, továbbá milyen vállalások alapozhatnak meg magasabb pontszámot.”

Ilyen támpontokat azonban a pályázók ebben az esetben látszólag nem kaptak.

Hogy ezen problémák vagy valami egészen más miatt, de tény: az Integritás Hatóság épp a napokban tette közzé, hogy „az érdeklődő gazdasági szereplők alacsony száma miatt – a közbeszerzési eljárás eredményességének és a minél szélesebb körű verseny biztosítása érdekében – szükségesnek tartja az ajánlattételi határidő meghosszabbítását”.

Nem az Integritás Hatóság azonban az egyetlen ajánlatkérő, aki nem követi mindenben  a Miniszterelnökség útmutatóját. Legutóbb a Magyar Közút egyik olyan tenderét mutattuk be, amely egy torzított pontkiosztási rendszert alkalmazott – a Miniszterelnökség határozott javaslata ellenére.

Szinte biztosan tudható, hogy ki lesz a befutó a KEF 88 milliárd forintos tenderén

Míg az Integritás Hatóság tendere inkább „csak” szakmai szempontokból megkérdőjelezhető, addig a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) egyik legutóbbi kiírása szándékosan irányítottnak tűnik.

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság feladata, hogy bizonyos árukat és szolgáltatásokat központilag szerezzen be a kormányzati szektor valamennyi szereplője számára. Hozzájuk tartozik például a központosított irodaszer-, üzemanyag-, gépjármű- és bútorbeszerzések bonyolítása. Mivel a teljes államigazgatás számára írnak ki hatalmas (adott esetben sokszáz milliárdos) közbeszerzéseket, elvárás lenne ezen szervezetek felé, hogy megfelelő szintű versenyt generáljanak.

A Közbeszerzési Értesítőben január 17-én üzemeltetési feladatokra meghirdetett tenderük azonban ezt a követelményt nagy valószínűséggel nem fogja teljesíteni.

A KEF ezúttal ingatlankarbantartási feladatokra írt ki közbeszerzési eljárást 24 + 12 hónapos időszakra. A mennyiségek és a keretösszegek impozánsak:

1. feladatrész: Nyugat-Magyarország területén lévő épületekben gondnokolási, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatok végzése összesen 384 db (90 db budapesti (budai) és 294 db Budapesten kívüli) helyszínen, megközelítőleg összesen nettó 260 000 négyzetméter alapterületen. Keretösszeg: 28 milliárd Ft.
2. feladatrész: a KEF ellátási körébe tartozó, Kelet-Magyarország területén lévő épületekben gondnokolási, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatok végzése: összesen 556 db (206 db budapesti (pesti) és 350 db Budapesten kívüli) helyszínen, megközelítőleg összesen nettó 1 200 000 négyzetméter alapterületen. Keretösszeg: 60 milliárd Ft.

Vajon hány cég képes ennek a hatalmas ingatlanállománynak az üzemeltetésére? Nyilván nem sok.

De a KEF még tovább csökkenti a verseny lehetőségét a rendkívül komplex feltételek meghatározásával.

Így például a jelentkezőknek rendelkezniük kell:

• OHSAS 18001:2007 munkahelyi egészségvédelem és biztonsági irányítási rendszerrel;
• ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszerrel;
• ISO 50001 energiairányítási rendszerrel;
• nemzeti minősített adatok kezelésére jogosító telephely biztonsági tanúsítvánnyal;
• legalább 12 hónapja 0-24 órás munkarendben működő rögzített telefonvonalas diszpécserszolgálattal;
• legalább 382 ezer m2 nettó alapterületet és legalább 23 db eltérő helyszínen lévő épületet érintő és legalább 6 hónap időtartamig folyamatosan végzett épületüzemeltetési referenciával.

És hogy ki fog tudni ennek megfelelni? A válasz nagy eséllyel megtippelhető, mivel majdnem pontosan erre a feladatra 2019-ben volt már egy közbeszerzése a KEF-nek, amelynek a feltételei (pl. a kért referenciák) szinte teljesen megegyeztek a mostani tenderével.

Az akkori kiírásra összesen 3 ajánlat érkezett: a B+N Referencia Zrt.; a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HMEI Zrt.); és a Jánosik és Társai Kft. tett ajánlatot. A közbeszerzést a NER-kedvenc B+N Referencia Zrt. nyerte, míg a másik két cég ajánlatát érvénytelenné nyilvánította a kiíró. Így sosem tudjuk meg, hogy ők milyen árakat adtak.

Arról, hogy ki áll a kormány kedvenc takarítócége mögött, több médium is cikkezett már. A Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonában álló vállalkozásban egy ideig Tombor András, Orbán Viktor korábbi biztonságpolitikai főtanácsadója is üzletrészt vásárolt, de a Zoom.hu szerint a B+N mögött korábban Simicska Lajos személye is felsejlett. Tombor és Kis-Szölgyémi emellett együtt vezette a Multireklám Kft.-t is, amelyet Tombor végül Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségének adott tovább – mutatott rá a Népszava. A cég számtalan állami tendert behúzott már, többet igencsak megkérdőjelezhető feltételek mellett.

Az állami tulajdonban lévő HMEI Zrt. egyébként érdekes módon mindig feltűnik a KEF pályázatain a B+N Referencia Zrt. ajánlata ellenében (pl. a kórházak takarítására kiírt 300 milliárdos tenderen is), de sosem nyer. Így felvetődhet a kérdés, hogy valóban azért vesznek részt a tendereken, mert el szeretnék nyerni azokat, vagy csak azért, hogy úgy tűnjön, hogy több ajánlat érkezett.

Nagyon hasonló kiírás jelent meg 2020-ban is egy eltérő ingatlanállomány üzemeltetésére is. A jelentkezők szintén ugyanazok voltak, a nyertes pedig ismét a B+N Referencia Zrt. lett.

Nagy meglepetés valószínűleg idén sem várható, és szinte biztosra vehető a B+N Referencia Zrt. ismételt győzelme. A kérdés csak az, hogy miért írja ki a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság harmadjára is ugyanazokkal a feltételekkel a közbeszerzést több tízmilliárd forintra, amikor borítékolható, hogy szinte senki nem tud indulni rajta. Miközben megtehetné, hogy több kisebb részfeladatra bontja a kiírást, nagyobb versenyt generálva ezzel a kis- és középvállalkozások között is.

Katus Eszter

A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. A nyitókép illusztráció. Fotó: pixabay.com/Átlátszó montázs