Egy évvel ezelőtt, 2021 tavaszán értesült róla az Átlátszó, hogy a XII. kerület, Béla király út 3/a szám alatti, 2141 négyzetméteres állami ingatlant Áder János leköszönő államfőnek építik újjá. 2021 nyarán megszereztük a beruházás építési engedélyét, amelyből kiderültek a villa paraméterei, illetve az is, hogy az ingatlan a Normafa Park történelmi sportterület része, a rajta zajló beruházás pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy. Az építkezés költségét a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság az Átlátszó adatigénylésére adott válaszában 929,1 millió forintban jelölte meg.
A „kiváltságos” státuszt egy 2020 utolsó napjaiban hozott kormányrendelet-módosítás tette lehetővé annak érdekében, hogy megkönnyítsék vele a beruházás előkészítését és kivitelezését, valamint hogy sajátos – a helyi építési rendeleteknél megengedőbb – beépítési szabályokat alkalmazhassanak az ingatlan újjáépítése során. Nyomozásunk közben többször is megkerestük a Köztársasági Elnöki Hivatalt, hogy erősítsék meg értesüléseinket, de ezt se 2021 októberében, se 2022 februárjában nem tették meg, mondván: „a lakáshasználati jog iránt hivatalos kérelem benyújtására nem került sor, az államfő erről még nem döntött.”
Mi ennek ellenére tovább folytattuk az ügy feltárását, és közadatigényléssel fordultunk az építtető Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF), hogy megismerjük a beruházás költségeit. Az érdemi adatszolgáltatásra most, 6 hónappal (!) az adatigénylést követően került sor. Azóta az is kiderült, jók voltak az Átlátszó tavalyi értesülései, ezért most – a költségek ismeretében – közöljük csaknem fél éve „fiókban pihenő” írásunkat, amelyből további, eddig ismeretlen részletek is kiderülnek a beruházásról.
A Blikk tavaly nyáron cikket jelentetett meg, mely Angela Merkel német kancellár leendő nyugdíja kapcsán a 2022 májusában leköszönő magyar köztársasági elnök juttatásaival is foglalkozott. Az írásból kiderült: Áder János volt köztársasági elnökként a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj összegével megegyező pénzbeli juttatást kap (kb. bruttó 3,5 millió forint), egykori EP-képviselői munkája után pedig nyugdíjban részesül. Ez utóbbi összege előreláthatólag 430 ezer forint lesz, amely az egykori, négy éven át kapott és havi 8900 eurós (kb. 3,2 millió Ft-os) EP-képviselői fizetése után jár neki.
A lap arról is beszámolt, hogy a leköszönő köztársasági elnököt a törvény szerint megilleti egy állami tulajdonú és fenntartású lakás használata, a lakás üzemeltetési feladatainak ellátásához egy fős személyzet, személyes gépkocsihasználat sofőrrel, valamint legfeljebb háromfős titkárság irodával, gépjárművel. A cikk a köztársasági elnök akkori vagyonnyilatkozatát is szóba hozta, és egy abban szereplő, 2019-ben vásárolt II. kerületi ingatlan kapcsán felvetette: Áder János nem biztos, hogy élni fog a törvény által számára biztosított lakáshasználat jogával.
Az Átlátszó – a Blikk akkori feltételezésével ellentétben – 2021 nyarán arról értesült, hogy a XII. kerületi, Béla király út 3/a szám alatti, 2141 négyzetméteres állami ingatlant építik újjá a leköszönő köztársasági elnök számára.
Az Átlátszó megszerezte a Budapest Főváros Kormányhivatala (Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály) által 2021. február 9-én kiadott építési engedélyt is. Az ebben szereplő tartalom illusztris lakó érkezésére és egyedi igényekre utalt. Kiderült belőle ugyanis, hogy a villához szauna, fitneszhelyiség, mosókonyha szennyesledobóval, két beállós gépjárműtároló, személyfelvonó, valamint terasz és tetőkert is kialakításra kerül.
A dokumentumból azt is megtudtuk, hogy a teljes átépítést és felújítást követően a 2141 négyzetméteres telken álló épület nettó alapterülete 637 négyzetméterre változik, amihez hozzáadódik még 178 négyzetméter terasz és tetőkert is.
A hivatalos irat azt is felfedte, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó építkezés „a Normafa Park történelmi sportterület megvalósításához szükséges beruházásokkal összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy”. Miután a vizsgált beruházás valójában nem kapcsolódik a megjelölt témához, megállapítható: a Kormány így kívánta kiemelni a beruházást a helyi építési szabályozások alól, illetve megkönnyíteni és felgyorsítani az építkezés előkészítését, valamint kivitelezését.
A kormányrendelet sajátos beépítési szabályokat is meghatároz a műemléki környezetben fekvő ingatlan kapcsán: beépíthetőség terén nagyobb (15% helyett 20%), a kötelező, minimális zöldterület esetén pedig alacsonyabb (65% helyett 60%) limitet állít fel a helyi építési szabályozáshoz képest.
A Normafa Park történelmi sportterület ügyét szabályozó 2013-as kormányrendeletet egy 2020. december 30-án megjelenő és másnap, Szilveszter napján hatályba lépő kormányrendelet módosította, amely külön paragrafust (4/A. §) is szentelt a szóban forgó ingatlannak. Vagyis ekkor vált a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé. A kormányrendelet dátuma tehát azt jelzi, hogy már 2020 végén megkezdődött az ingatlan hasznosításának előkészülete, a beruházás kiemelt üggyé tétele, az átépítés sajátosságai és a beruházás nagyságrendje pedig arra utal, hogy a munkálatok konkrét igény alapján, vagyis a ház leendő lakójának tudtával történtek.
Mindezek tekintetében, bár a KEH 2021-ben küldött válasza – miszerint az államfő még nem döntött az lakáshasználati jog hivatalos kérelmezéséről – megfelelt a valóságnak, az épület hasznosításának célja valójában már 2020 végén eldőlt.
Az Átlátszó még 2021 októberében közadatigényléssel fordult a beruházást megrendelő Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF), hogy megtudja, mely közbeszerzési eljárás és szerződés keretében, illetve milyen költségek mellett rendelték meg a felújítást. A koronavírus-világjárvány okozta veszélyhelyzet miatt a KEF-nek 45+45, azaz 90 nap állt rendelkezésére a válaszadásra, amit ki is használt. A 2022 januárjában érkező válasz azonban kifejezett kérésünkre sem tartalmazta a vizsgált beruházás költségeit, csupán a keretszerződés és annak módosító dokumentumainak elérhetőségét adták meg.
Emiatt újabb közadatigénylést kezdeményeztünk az adatok pótlására, amelyre ugyancsak kétszer 45 nap állt a KEF rendelkezésére. A Főigazgatóság ezúttal is élt a hosszabbítás jogával.
Első adatigénylésünket követően – felkészülve a hosszadalmas és nehézkes adatszolgáltatásra – megkértünk egy iparági szakértőt, hogy becsülje meg a beruházás értékének nagyságrendjét. A neve elhallgatását kérő szakember – a Budapest Főváros Kormányhivatala által kibocsátott dokumentumban leírt műszaki tartalmak, valamint az általunk bemutatott fotók alapján – 1 milliárd forint körüli összegre tette az építkezés költségeit.
Szakértőnk megjegyezte, hogy a nagyságrendi ár kalkulálásakor figyelembe vette a jelentős mértékű bontási munkálatokat, amelyek nagy pluszköltséggel járnak, illetve az átlagosnál jobb minőségű anyagok felhasználásával számolt, figyelembe véve, milyen céllal, vagyis kinek készült a beruházás. A megadott összeg ugyanakkor elmondása szerint nem tartalmazta a belső kivitelezés (pl. burkolatok, bebútorozás) árát, ahogy a minden bizonnyal kiépítésre kerülő biztonsági rendszer költségeit sem. Ez utóbbi tételek – tekintettel az ingatlan méreteire – jelentősen növelhetik a beruházás összköltségét, ami így elérheti akár a 1,5 milliárd forintot is.
A KEF április 28-án megküldött válaszából jelenleg azt tudjuk, hogy „a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság a vagyonkezelésében lévő ingatlanon végez állagmegóvó, értéknövelő beruházást 929 116 725 forint értékben”. Az adatigénylésben kért dokumentumokat (árajánlat, megrendelés) a KEF ugyanakkor nem csatolta a válaszleveléhez, így az sem derül ki egyértelműen, hogy a megküldött ár milyen feladatokra vonatkozik, illetve hogy lefedi-e a beruházás teljes összegét.
Az építkezés fővállalkozója az elmúlt évek gigaméretű – több tízmilliárd, sőt, százmilliárd forintos – állami közbeszerzéseit elnyerő B+N Referencia Zrt. A cég eddigi legnagyobb „fogása” egy 3+1 évre szóló 300 milliárd forint keretösszegű kórháztakarítási megbízás volt, amit még 2021 elején nyert el. A közbeszerzéseken aratott sikereket az Opten cégadatbázis adatai is tükrözik. Ezek alapján a vállalat 2016–2020 között folyamatosan fejlődött: éves nettó árbevétele 13,7-ről 67,3 milliárd forintra, adózás előtti eredménye pedig 1,5 milliárdról 6,3 milliárd forintra nőtt.
Mint az a hiányosan teljesített közadatigénylésből kiderült, a szóban forgó felújítási projekt a B+N Referencia Zrt. által még 2020 novemberében elnyert, eredetileg összesen 100 milliárd forint keretösszegű közbeszerzés egyik része alá tartozik, amely állami tulajdonú ingatlanok igény szerinti karbantartási, felújítási, javítási és üzemeltetési feladataira szólt.
A cikkünk tárgyát képező Béla király úti ingatlan a KEF nyugat-magyarországi ellátási körébe tartozik. Így a projekt annak a közbeszerzésrésznek az egyik eleme, amelybe eredetileg 135 db (99 db budai, 36 db Budapesten kívüli) ingatlan tartozott a szerződéskötéskor. A nettó 223 ezer négyzetméternyi területtel kapcsolatos munkákra mintegy 35 milliárd forint értékben szerződött a B+N Referencia Zrt., de 2021-ben – a pandémia-helyzettel kapcsolatos, előre nem kalkulálható körülmények és kormányzati döntések miatt – módosították a szerződést, és a keretösszeget 52,5 milliárd forintra emelték.
Göncz Árpád, a rendszerváltás utáni első köztársasági elnök 2000-ben köszönt le, második elnöki ciklusa végén. Az egykori államfő a budai Vérhalom téren álló Kocsis-villát kapta meg használatra. A Belügyminisztérium kezelésében lévő, 2873 négyzetméteres telken álló 590 négyzetméteres villát akkor, vagyis 22 évvel ezelőtt 129 millió forintért újíttatták fel.
Mádl Ferenc államfő az első köztársasági elnöki ciklusát követően, 2005-ben távozott a hivatalából. A KEH akkor, vagyis 17 évvel ezelőtt 126 millió forintért vásárolt meg egy 160 négyzetméteres, rózsadombi társasházi lakást, egy garázst és egy tárolót az egykori elnök számára.
Az ugyancsak egy elnöki ciklust szolgáló Sólyom László államfő számára a KEH a Normafa közelében, egy 2018 négyzetméteres telken álló ikerházban vásárolt lakást. A 265 négyzetméteres, 5 szobás, belső liftes házhoz 75 négyzetméteres garázs és 55 négyzetméteres terasz tartozott. Az országgyűlés a lakás megvásárlására és felújítására 340 millió forintos keretet biztosított, amelyből a KEH 195 millió forintot használt fel 2010-ben, azaz 12 évvel ezelőtt.
Schmitt Pál köztársasági elnök nem töltötte ki ötéves elnöki mandátumát, mert 2 év után, 2012-ben lemondásra kényszerült plágium-ügye miatt. Ennek ellenére az akkoriban – számára kedvezően – megváltoztatott törvény lehetőségeivel élve, kérelmezte a lakáshasználati jogot, de mielőtt megtalálták volna a számára megfelelő ingatlant, lemondott róla az ország rossz gazdasági helyzetére való hivatkozással.
Áder János köztársasági elnök második ciklusa végén, 2022 májusában köszön le a tisztségéről. Az elnök egy állami tulajdonú 2141 négyzetméteres telken álló, 637 négyzetméteres budai villába költözik, amelyet érkezéséig teljesen újjáépítenek. Az építkezés költségét a KEF az Átlátszó adatigénylésére adott válaszában 929,1 millió forintban jelölte meg.
Brassai Kornél
A szerző felvételei. Drónvideó: Magyar Kétfarkú Kutya Párt.
Április 20-án jelent meg a Freedom House 2022-es demokrácia jelentése, amely a posztszovjet térség és az egykori keleti blokk 29...
Az önkormányzati újságban jelent meg április elején, hogy „a drasztikus gyermeklétszám-csökkenés miatt” kiemelnek három óvodát az intézményrendszerből. Erről még április...
Nemrég írtunk arról, hogy az országgyűlési választás után két nappal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) cége elindított egy eljárást Kucsora...
A Húszezren a tiszta választásért 2022-ben (20k22) csoport segítségével térképre tettük, hogy a civil delegáltak honnan tettek bejelentést választási csalásokról....
