akku-hulladék

Türingiában ezerrel tiltakoznak a SungEel akku-feldolgozójának létesítése ellen

Míg Magyarországon környezet- és katasztrófavédelmi engedély nélkül kezdhette meg a SungEel akku-feldolgozója a működését, Németországban az engedély kiadásáig sem jutott el a dél-koreai cég. Türingiában ugyanis helyi lakosok és német szakértők már a második helyszínen akadályozzák a SungEel Hitech akku-újrahasznosítójának létesítését. Mindez súlyos anyagi veszteséget jelent a cégnek. 

A türingiai Gera-Cretzschwitz településen szeretne évi 44 ezer tonna kapacitású akku-feldolgozó üzemet nyitni a SungEel HiTech Europe Kft. és a Samsung C&T Deutschland GmbH. A lakosság azonban tavaly szeptember óta erőteljesen tiltakozik az üzem létesítése ellen: egy helyi egyesület petícióját közel tízezren írták alá.

Korábban megírtuk, hogy a németországi lakosok bizalmatlanságát a Magyarországon történt balesetek és a cég botrányainak híre is táplálja. A kinti lakosság hivatkozik arra is, hogy a korábban egy másik német helyszínen, Rudolstadt városa mellé tervezett akkumulátor-feldolgozó üzem terve az ottaniak tiltakozása és természetvédők szakmai érvei miatt bukott meg.

Nem kap simán engedélyt

Az újabb türingiai helyszínen tervezett üzem létesítése ellen tiltakozó polgári kezdeményezés közleménye szerint a veszélyes ipari beruházásnak nincs helye mezőgazdasági területek és lakóövezetek közelében. A Gera-Cretzschwitz településen lakók közül sokan élnek a mezőgazdaságból, többen biogazdálkodást folytatnak, és szerintük földjeikre és egészségükre komolyt veszélyt jelentene az új üzem.

A helyiek alaposan tájékozódtak a cég magyarországi akku-feldolgozóinak botrányairól, az Átlátszón és más magyar hírportálokon a témában megjelent cikkeket széles körben terjesztik. Tüntetéseiken hangsúlyozzák, hogy nem kívánatos számukra a botrányos hírű, Magyarországon már számos alkalommal megbírságolt cég jelenléte.

Az üzem környezetvédelmi hatósági eljárása azonban januárban megindult. A SungEel több mint 1000 oldalas dokumentációt nyújtott be a helyi hatóságnak, melyhez áprilisig lehetett észrevételeket küldeni. Ennek nyomán pedig közel

8000 lakossági és szakértői észrevétel érkezett a környezetvédelmi hatósághoz.

A benyújtott észrevételek nagy száma miatt a május 28-ra meghirdetett közmeghallgatást – Németországban ugyanis kötelező az érintettek személyes részvételével közmeghallgatást tartani – az engedélyező hatóság határozatlan időre elhalasztotta.

Mint ahogy arról Gera város közleménye beszámolt, a német környezetvédelmi hivatal a szakhatóságok bevonásával mind a 8000 benyújtott észrevételt elemeztetni kívánja. Az eljárás folytatására így sokak szerint csak ősszel kerülhet sor.

Az ügy jelentőségét mutatja, hogy több német médium részletesen foglalkozott a témával. A németországi regionális közszolgálati műsorszórók szövetsége, az ARD nemrégiben videóriportban járta körül az ügyet. A riport készítői a türingiai tiltakozókon kívül felkeresték és megszólaltatták a bátonyterenyei, valamint szigetszentmiklósi politikusokat és lakosokat, továbbá az Átlátszó újságíróját is.

 

A riportban nyilatkozik Gera város polgármestere is. A lakosok tiltakozása ugyanis azután indult el, hogy a gerai önkormányzat engedélyezte a SungEel számára a feldolgozó létesítését – a helyiek szerint viszont ez az ő megkérdezésük nélkül történt.

A polgármester  a riportban hangsúlyozza: a cégtől azt kérte, hogy teljesen átláthatóan működjön, terveit ismertesse a lakossággal, s csak ezután indítsa el a hivatalos engedélyeztetési eljárást. A német városvezető szerint ugyanis csak így lehet elejét venni a „pletykáknak és a téves hiedelmeknek.”

Aggályok a hulladék és a balesetek miatt

A riportban a szigetszentmiklósi, valamint bátonyterenyei lakosok és politikusok a SungEel botrányairól, a munkahelyi balesetekről és félelmeikről beszéltek. A német stábnak az Átlátszó munkatársa, Bodnár Zsuzsa elmondta: a magyar hatóságok a rákkeltő anyagokkal való veszélyeztetésről, a tűzesetekről és a bírságolásokról nem adtak részletes információkat, a határozatokat nem tették közzé – csak újságírói utánajárással lehetett megszerezni őket.

Az MDR német rádió- és televízióadó egy podcastban szintén foglalkozott a témával, és közzétette a beszélgetés leiratát is. Az adásban szó esik a SungEel magyarországi baleseteiről, valamint arról, hogy a cég nem tudta elhelyezni a felgyülemlett hulladékot, amit aztán környezetveszélyeztető módon több helyszínen tárolt, engedély nélkül.

Ahogy a videóriportban, úgy ebben a podcastban is megszólal a SungEel Recycling Park Thüringen Gmb dél-koreai vezérigazgatója. Ő elismeri, hogy valóban történt „két baleset” a magyarországi üzemekben, ezeket azonban szerinte „emberi mulasztások” okozták – a leállított darálógépeket ugyanis a készletek megnövekedése miatt beindították. A németországi leányvállalat vezetője ugyanakkor nem említi a magyarországi üzemek dolgozóinak súlyos veszélyeztetését, a veszélyes hulladékok hamis kóddal való ellátását és azok szabálytalan tárolását sem.

A műsorban megszólal egy akku-újrahasznosítással foglalkozó cég szakértője is. A SungEel engedélyezési dokumentumai kapcsán

a német szakértő elmondja: szerinte a dél-koreai cég sokkal kevesebb szennyező anyagot tüntet fel, mint amennyi a hulladékfeldolgozás során valójában keletkezni fog.

A tiltakozó civilek honlapján szintén megtalálható egy, a hatósághoz benyújtott, környezetvédelmi szakértők által készített 280 oldalas szakvélemény. Ez ízekre szedi a SungEel által benyújtott dokumentációt, és a kibocsátott szennyezőanyagok mennyiségével és a veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatban számos kifogást emel.

De nemcsak a lakossági ellenállás és az engedély kiadása lassítja a SungEel üzemének létesítését. Az ARD riportjában bemutatott,a magyarországi akku-feldolgozókban történt „horrorisztikus” balesetek sokkolták és tiltakozásra késztették a gerai ipari park három másik vállalatának vezetőjét is.

Több német médium, köztük a Thüringen24 írta meg a minap, hogy egy nagy múltú, elektromos cikkeket gyártó vállalat, valamint egy festéküzem és egy informatikai cég vezetője úgy nyilatkozott: ha a szomszédságukban engedélyt kap az akku-feldolgozó, akkor ők bezárnak és kivonulnak Gerából. A cégek nemcsak pénzügyi veszteségtől és hírnevük csorbulásától tartanak, de munkavállalóik, családjaik biztonságáért is aggódnak, és jogi lépéseket is kilátásba helyeztek érdekeik védelmében.

Geracretzschwitz Auto Fb

A lakosok az autójukon is hirdetik a tiltakozást (fotó: Facebook)

Dél-koreai sajtó: „növekvő jövedelmi bizonytalanság”

A SungEel Hitech tengerentúli üzemeinek problémáival – a magyarországi üzemek felfüggesztésével és a németországi tiltakozással – a dél-koreai sajtó is foglalkozott. A Chosun biz hírportál egy május elején megjelent cikkében azt írja, hogy a cégnek „egyre növekvő jövedelmi bizonytalansággal” kell szembenéznie. A hírportál beszámol arról, hogy a SungEel magyarországi üzemeit tavaly be kellett zárni „egy sor baleset és környezetszennyezési probléma miatt”.

A kényszerű leállás miatt a cég árbevétele a felére esett vissza, a magyar leányvállalat működési vesztesége a cikk szerint mintegy 7,3 milliárd dollár volt. A SungEel-t emellett a lítium és a nikkel árának csökkenése és a „lassú üzleti környezet” is sújtja.

„Magyarországhoz hasonlóan Németországban is hasonló okok miatt késik egy akkumulátor-újrafeldolgozó üzem építésének terve. A hulladék akkumulátorok újrahasznosításával kapcsolatos környezetvédelmi és biztonsági aggályok miatt egyre nagyobb a helyi ellenállás a projekttel szemben. Az eredeti tervek szerint a beruházás az idei év első negyedévében kezdődött volna, de a hatóságok késleltették az engedélyeket, és a közmeghallgatást május végére halasztották.” – írja a dél-koreai hírportál.

A német hatóságok azonban a májusi közmeghallgatást is elhalasztották, vagyis az engedély megszerzése és a türingiai üzem építése tovább tolódik.

A német és a magyar hatóságok működése fényévekre van egymástól

Mindebből egyrészt az tűnik ki, hogy a SungEel Hitech magyarországi szabálytalan működése hatással van a német közvéleményre is, és a cég beruházási terveit jelentősen késlelteti.

Másrészt óriási a különbség a magyar és német hatóságok működése közt. Németországban nem fordulhat elő, hogy „gyorsított tempóban”, a nyilvánosság kizárásával történjen a hatósági engedélyezés, még ha a késlekedés láthatóan számos érdeket is sért. Ahogy azt sem teheti meg ott egy külföldi cég, hogy ne adjon meg minden információt a lakosság számára.

Kötelező közmeghallgatást és lakossági fórumokat tartani, és az összes dokumentumot közzé kell tenni.

A magyar hatóságok ezzel szemben lényegében csak elfogadják a külföldi cégek által benyújtott dokumentációt, szakmai kifogásokat jószerivel nem támasztanak. Ha vannak is hatósági ellenőrzések, azoknak az eredményét, a szabálytalanságok részleteit eltitkolják a nyilvánosság elől.

 

A lakosságot itthon teljesen kizárják a tájékoztatásból, a gyorsított eljárások esetén észrevételek benyújtására nincs mód – igaz, hogy olyan független szakértők sincsenek Magyarországon, akik érdemben és alaposan vizsgálnák és véleményeznék az akkus cégek engedélyezési anyagait.

Bodnár Zsuzsa

Címlapkép: A türingiai civilek tiltakozó molinója a SungEel akkufeldolgozója ellen (fotó: BürgerInitiative Gera Cretzschwitz / Facebook). Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült.

Megosztás