Nem kellene az energiaáraktól rettegni, ha a kormány nem kaszálja el a lakossági energiakorszerűsítést 2015-ben

15 kormányhivatalt mintegy 30 milliárd forintból korszerűsítettek az elmúlt években. Az energiafogyasztásuk ezután 40-50 százalékkal csökkent, jelentős részben a szigetelések miatt. Lázár János 2015-ben jelentette be, hogy nem lesz lakossági energiahatékonysági felújítás, csak az intézményeknek ad a kormány erre uniós forrást. A lakosságot azóta is a magas energiaárakkal ijesztgetik, az ún. „rezsicsökkentést” pedig az emberek és a cégek adókon keresztül fizetik.

„Tehát Európai Uniós pénzből lakossági energia-korszerűsítési program nem lesz” – mondta 2015-ben Lázár János, aki akkor a Miniszterelnökséget vezető miniszter volt. Kijelentésén többen felháborodtak, az Index akkori cikkében azt írta, hogy „A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) értetlenségének adott hangot, az Energiaklub pedig »óriási nemzetstratégiai hiba« elkövetésének veszélyére hívta fel a figyelmet a kijelentés kapcsán, mivel az Európai Bizottság operatív programjaiban és a közelmúltban a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában is kiemelik a lakossági energia-korszerűsítés fontosságát.”

Lázár akkor arról is beszélt, hogy európai uniós pénzből csak állami intézmények energiakorszerűsítési programját akarják megvalósítani „annak érdekében, hogy az állam dologi kiadásai érdemben csökkenthetőek legyenek”.

A kormány kedvence az úgynevezett „rezsicsökkentés” – azért idézőjelben, mert az állam évente százmilliárdokkal támogatja az állami rezsiszolgáltatót, vagyis nincs csökkentés, csupán átrendezés. Az államnak pedig nincs saját pénze, csak az, amit adóként beszed a lakosoktól és cégektől. Röviden és tömören: a „rezsicsökkentést” az emberek a saját befizetett adójukból kapják.

Az igazi rezsicsökkentés az ingatlanok felújítása és hőszigetelése lenne. Cikkünkben most bemutatjuk:

• hogyan alakult a kormányhivatalok energiafelhasználása a felújítás után,
• mennyi pénz ment el a felújításokra,
• mekkora megtakarítást lehetett ezzel elérni,
• hogyan alakult az MVM piaci áram- és gáztarfiája 2022 óta,
• hogyan nézett ki a piaci ár 2020-ban,
• mennyibe kerül a környező országokban a gáz a lakosságnak és a vállalatoknak.

A szigeteléssel lehet(ne) spórolni

„Magyarországon az energiafelhasználás mintegy 40%-a épületekben történik. Ha ezeket jól szigeteljük, és megújuló energiaforrásokat használunk, gyermekeink, unokáink nemzedékeinek energiabiztonságát is megteremtjük. Ehhez nyújt segítséget a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program által elérhető KEHOP-5.2.2 „Középületek kiemelt épületenergetikai fejlesztései” pályázati kiírás” – áll a Pest Megyei Kormányhivatal oldalán, ahol az is kiderül, hogy 1,44 milliárd forintot kapott a hivatal a felújításra. De nem csak ez, hanem az ország 20 kormányhivatalában költöttek szigetelésre, összesen mintegy 30,3 milliárd forintot.

Az eredményeket is lehet követni. 15 kormányhivataltól (azoktól, ahol a legtöbbet költötték felújításra) energiafogyasztási adatokat kértünk a 2017-2024 közötti időszakra. Mind a gázra, mind a villanyra, de nem forintban, hanem kWh-ban és m3-ben, hogy látható legyen a változás. Hiszen az intézmények nem hatósági áras, „rezsicsökkentett” áron veszik az energiát, így a rezsiköltségből nem derülne ki a fogyasztás.

Az alábbi táblázat tartalmazza a kapott adatokat.

Az jól látható, hogy

a legtöbb helyen 40-50 százalékkal kevesebb gáz fogyott 2024-ben, mint 2017-ben.

Sokat spórolt Csongrád-Csanád, Somogy és Vas megye kormányhivatala. Mindegyiket megkérdeztük, hogyan látják az energiafogyasztást.

A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal azt írta, hogy számukra „kiemelten fontos érték a természeti erőforrások fenntartható használata, valamint a racionalizált, gazdaságos működés biztosítása. A gázfogyasztás csökkenése több tényező együttes hatásából adódik: 2023-24-ben több telephelyünkön valósítottunk meg energetikai korszerűsítést: többek között a mórahalmi járási hivatal geotermikus közműre csatlakozott, Makón és Röszkén napelemes rendszereket bővítettünk, több szegedi épületben pedig hőszivattyús fűtésre tértünk át.

Az említett főbb korszerűsítések mellett 2021 óta a Kormányhivatal több épületet is visszaadott a Magyar Államnak, így kevesebb helyszínt kellett fűteni, temperálni. A 2022-től bevezetett igazgatási szünetek és a 2024-es enyhe tél szintén hozzájárult a fogyasztás mérséklődéséhez.”

Vas megye így reagált: „A Vas Vármegyei Kormányhivatal kiemelt figyelmet fordít az energiafelhasználásra. Az energiafogyasztás csökkentése érdekében épületenergetikai megújításokat, korszerűsítéseket végeztetett, emellett pedig a feladatellátása tekintetében átszervezéseket, áthelyezéseket hajtott végre, és az így kihasználatlanná vált épületeinek működését megszüntette.”

Somogy megye pedig ezt írta: „Összességében elmondható, hogy

az elmúlt években a fogyasztás csökkenésének döntő része azoknak a felújítási és korszerűsítési munkálatoknak tudható be, amelyek során a hivatal épületei szigetelést kaptak, nyílászáró- és kazáncserék valósultak meg.

Továbbá három kaposvári épület rácsatlakozott a városi távhőrendszerre. A fogyasztás csökkenésében szerepet játszhatott az időjárás, valamint a 2022-től bevezetett év végi igazgatási szünet.”

Így alakult az MVM piaci gáztarifája 2022 óta

A piaci ár meghatározásához az MVM Basic tarifáját használjuk. A lakosság 2013 óta hatósági árat fizet, függetlenül a gáz valódi árától.

Hogy megtudjuk, mennyibe került a gáz a kormányhivataloknak 2022 előtt, arra egy 2020-as közbeszerzést vettünk alapul. Eszerint 243 forintra jött ki a nem lakossági gázár. Ez  – miután Oroszország megtámadta Ukrajnát – 2022 nyarán 1400 forintig ugrott, majd 2023-ban 386 forint körül mozgott, míg 2024-ben 400, majd 2025-re átlag 350 forintra csökkent, ami összességében 44-64 százalékos árnövekedést jelent.

Mit tartalmaz az ár? TTF havi átlag (EUR/MWh) – Dutch TTF Natural Gas Futures historical settlement., Spread (S) = 40 EUR/MWh – a BASIC hirdetmény szerinti kereskedői felár, FX = éves átlagos EUR/HUF árfolyam (2022–2025 történeti, 2026 aktuális szint), GD képlet a hirdetmény szerint, Forgalomarányos rendszerhasználati díj (FD), 27% ÁFA

Összehasonlítva a kormányhivatalok megtakarításával még mindig az látható, hogy a szigetelés jelentős megtakarítást hozott az intézményeknek.

A lakosság fizeti a rezsicsökkentést

Ha a piaci ár magasabb, mint a lakossági, akkor abból csak az következhet, hogy a kettő közötti különbséget valaki fizeti. Jelen esetben az állam, a lakosságtól és cégektől beszedett adókból, mert az államnak más bevétele nincs. Az MVM beszámolói alapján 2022-2025 között 2645 milliárd forint közpénz ment az államkasszából a hatósági árszabályozásra.

A MEKH adatai szerint a teljes értékesített gázmennyiség 10-12 százaléka a lakossági egyetemes fogyasztás, a többi cégeké. Azt, ugye, már megmutattuk, mennyi a nem lakossági gázár, és még érdekesebb, ha azt is megnézzük, hogy a környező országokban hogyan alakul a nem lakossági gázár. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy

2022-ben és 2023-ban a magyar piaci ár jóval a régiós piaci ár felett volt,

majd ez 2025 első negyedévére az átlag alá csökkent. Nincs zsákbamacska, nem csak a cégek fizették meg a kiugró piaci árat, hanem a lakosság is – a cégek egyre emelkedő áraiban. És így zárul be a kör: a lakossági rezsicsökkentést a lakosság fizeti, csak nem közvetlenül a gázszámlával, hanem adókon keresztül.

Még egy adatsor a türelmes olvasónak. Ausztriában és Magyarországon így alakultak a gázárak a nem lakossági fogyasztóknak.

Ugye mindenki el tudja képzelni, mit jelentett egy magyar cégnek 2022-ben az osztrákhoz képest másfélszeres gázár? Hatalmas versenyhátrányt.

De vissza az első vizsgált kérdéshez. A Széchenyi 2020-ban a KEHOP-5.2.2-16 programban középületek kiemelt épületenergetikai fejlesztéseire összesen 108 milliárd forint támogatást osztottak ki – ebből 30,3 milliárd forint volt az általunk vizsgált kormányhivatalokra költött pénz. Csak hogy a nagyságrendet érzékeltessük:

• 92 milliárd forintba került a paksi Tomori Pál-híd, melynek forgalmát 2200 járműegység/napra tervezték (A paksi hídhoz legközelebbi, szekszárdi híd forgalma nőtt a legfrissebb adatok szerint, 4849 jármű, az autóforgalom elől lezárt Széchenyi Lánchídon napi 5 ezer egységjármű halad keresztül),
• 389 milliárd forintból épül a mohácsi Duna-híd,
• 75 milliárdos keretmegállapodást kötött 2025-ben Rogánék hivatala Balásy Gyula cégeivel kormányzati kommunikációra,
• 119 milliárd forintot költött el a Fidesz-kormány konglomerátum az úgynevezett nemzeti konzultációkra.

Ha csak a fent felsorolt összegek egy részét lakossági ingatlanfelújításra fordította volna a kormány, akkor ma a piaci gázárral keveseket tudna riogatni. Hogy le lehet-e ezt az egészet lakossági megtakarításra fordítani? Nehéz, de nem lehetetlen.

A 2022-es választások után átlagfogyasztás felett durván megnövelte a Fidesz-kormány a gázárat, ami miatt a lakosság elkezdett spórolni, ezért 2023-ra már harmadával csökkent a fogyasztás. Ha ezt szigeteléssel is kombinálnánk, még jobb eredmények lennének, és a házak is sokkal komfortosabbak, melegebbek lennének – kevesebb gázból, olcsóbban fűtve. De ennek a lehetőségét 2015-ben a kormány elkaszálta.

Segesvári Csaba

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián, címlapkép: Átlátszó-montázs