A brutális energiaárak miatt sorra zárnak be az intézmények és üzletek az országban

A tél közeledtével egymás után zárnak be a különböző kulturális, oktatási és sportintézmények, mert nem tudnák kifizetni a horribilis rezsiköltségeket. Videós körképünkben egy kistelepülés, egy nagyváros és egy megyeszékhely példáján keresztül mutatjuk be az önkormányzatok nehéz helyzetét. A válság azonban a magánszektort is érinti, több vállalkozás már lehúzta a rolót, és valószínűleg még sok fog megszűnni az elkövetkező hónapokban. A bezárástól való félelem a fővárosban is jelen van: utcai kérdezősködésünk alapján leginkább a vendéglátásban és a turizmusban dolgozók tartanak munkahelyük elvesztésétől.

A kormány nyáron a lakosságnak részben, egy bizonyos elfogyasztott mennyiség fölött szüntette meg a rezsicsökkentést. Az önkormányzatoknak és a cégek többségének azonban teljesen megszűnt a kedvezmény, nekik teljes árat kell fizetniük az áramért és a gázért is. Az Oroszország által visszafogott gázszállítás miatt az energiaárak az egekben vannak, amit tovább tetéz a rekordmagas infláció – lehetetlen helyzetbe hozva az önkormányzatokat és vállalkozásokat.

2022. július 1-től az önkormányzatokat és szinte az összes céget kiléptette a kormány a rezsicsökkentésből, vagyis nekik azóta teljes árat kell fizetniük az áramért és a gázért is. Mivel Oroszország tavaly óta szándékosan a szokásosnál jóval kevesebb földgázt szállít Európába, annak ára sokszorosára emelkedett. Ukrajna lerohanása óta, az európai uniós szankciókra válaszul az oroszok még kevesebb gázt küldenek, emiatt az energiahordozó ára rekordokat dönt.

Ez vezetett odáig, hogy a Fidesz-kormány egyik legerősebb politikai fegyvere, a rezsicsökkentés korábbi formája fenntarthatatlanná vált: idén nyáron az intézményi fogyasztóknak gyakorlatilag teljesen megszüntették, és a lakosságnak is csak egy bizonyos fogyasztásig hagyták meg.

Így győzte le a Fideszt a rezsidémon

Már a háború előtt fenntarthatatlanná vált a rezsicsökkentés, de ésszerűsítés helyett a kormány hagyta elszabadulni az MVM és az állam adósságait.

Az önkormányzatok általában 1-2 évre szóló energiaszerződéseket kötnek, néhányan a januártól januárig, mások az októbertől októberig tartó időszakra. Szeptember elején kezdett látszani, hogy mennyire nehéz helyzetbe kerültek a települések a kormány döntése nyomán: jó esetben öt-hatszoros, rosszabb esetben tíz-hússzoros árajánlatokat kaptak az energiabeszerzési tendereken.

Emiatt a legtöbb önkormányzat különböző költségcsökkentő lépéseket (= megszorításokat) tett, jellemzően komplett épületeket és intézményeket zártak be heti néhány napra, vagy akár az egész fűtési szezonra. Leginkább kulturális (könyvtár, művelődési ház), oktatási (óvoda, kollégium) és sportintézmények (sportcsarnok, uszoda) estek a spórolás áldozatául.

Sokszorosára nőtt az önkormányzatok rezsije, több intézményt bezárnak a télre | atlatszo.hu

A települések vadul számolgatnak, hogy miből fogják tudni kifizetni a megemelkedett rezsiköltségeket. Több helyen felmerült bizonyos nem létfontosságú épületek – könyvtárak, uszodák, sportcsarnokok, művelődési házak – bezárása a fűtési időszakra, hogy így spóroljanak az energiadíjakkal. Még Székesfehérvár fideszes polgármestere is közölte, hogy a stadion rezsijét biztosan nem tudják vállalni, hiszen az óvoda, az orvosi rendelő és a nyugdíjasotthon fűtése a legfontosabb.

A vállalkozásokat az óriási energiaköltségek és hatalmas infláció mellett a visszaeső kereslet, a hasonló gondokkal küzdő lakosság csökkenő vásárlóereje is sújtja. Magyarán az emberek kevesebbet vásárolnak, mert nekik is nagy az infláció, drága minden a boltokban, és félnek, hogy nem fogják tudni kifizetni a rezsijüket. A cégek a növekvő költségeiket áremelésekkel kompenzál(hat)ják, ám emiatt még inkább elkerül(het)ik őket a vásárlók, akik maguk is anyagi nehézségekkel küzdenek és spórolni akarnak.

Ez egy ördögi kör, sok helyen inkább az időszakos vagy teljes bezárás mellett döntöttek. Leginkább az energiaigényes és a turisztikai, vendéglátóipari vállalkozások, például szoláriumok, fürdők, hotelek, pizzériák, éttermek, pékségek húzták le a rolót a magánszektorban. A K-Monitorral közösen folyamatosan frissülő térképre tettük az érintett üzleteket, valamint a bezárt állami vagy önkormányzati intézményeket is.

Bezárási hullám söpör végig az országon – térképen mutatjuk a részleteket | atlatszo.hu

A térképen látható nyilak mögött mindenhol nehéz szívvel meghozott döntések, kényszerpályák állnak. Az energiaválság pedig nem válogat: „jómódú környékek népszerű, beágyazott vendéglátóhelyei is bezártak, és a XII. kerületben ugyanúgy becsukják az intézményeiket, mint a román határnál fekvő Biharkeresztesen.

Szerettük volna megmutatni a hírekben szereplő helyeket és a mögöttük lévő emberi sorsokat, ezért elmentünk egy kistelepülésre, egy nagyvárosba és egy megyeszékhelyre is. Ezekben az a közös, hogy a brutális rezsidrágulás miatt különböző megszorításokra kényszerültek.

A Baranya megyei, 3 ezer lakosú Sásd képviselőtestülete például lázasan gondolkodik azon, honnan teremtsen elő 8 millió forintot a gázra, és miként tudja nyitva tartani a családsegítőt. A 10 ezer lakosú Somogy megyei város, Nagyatád több intézménye bezárására kényszerült: köztük van egy óvoda, a városi múzeum és a művelődési ház. Hasonló a helyzet a 150 ezer lakosú Miskolcon is, a borsodi megyeszékhelyen ugyanis fürdők, könyvtárak és közösségi házak zárnak be a magas energiaárak miatt.

A brutális energiaárak miatt sorra zárnak be az intézmények és üzletek az országban

A tél közeledtével egymás után zárnak be a különböző kulturális, oktatási és sportintézmények, mert nem tudnák kifizetni a horribilis rezsiköltségeket. Videós körképünkben egy kistelepülés, egy nagyváros és egy megyeszékhely példáján keresztül mutatjuk be az önkormányzatok nehéz helyzetét. A válság azonban a magánszektort is érinti, több magánvállalkozás is lehúzta a rolót, és valószínűleg még sok fog megszűnni az elkövetkező hónapokban.

A fővárosban egyelőre nem ennyire drámai a helyzet, bár szaporodnak a „megszűnt” feliratok a cukrászdák, kávézók, kisboltok ajtaján. A további bezárásoktól való félelem pedig erősen jelen van a lakosság körében: utcai kérdezősködésünk során azt tapasztaltuk, hogy leginkább a turizmusban és vendéglátóiparban dolgozók tartanak attól, hogy a rezsiárak miatt elveszítik a munkahelyüket.

Ez az aggodalom pedig sajnos nem alaptalan. Ahogy azt az Eurostat által közzétett adatok alapján megírtuk, a magyarországi cégeknek drágább az áram és a gáz is, mint a németországi vállalkozásoknak. Még úgy is, hogy a gyenge forint csökkenti az euróban kifejezett hazai árat.

Magyarországon a gáz és az áram is drágább a cégeknek, mint Németországban | atlatszo.hu

Ha a tényleges árakat euróban nézzük, az látszik, hogy míg a németek 2017-ben 0,0453 eurót fizettek egy kWh gázenergiáért, addig a magyarok 0,0287 eurót. 2022 első félévében Németországban 0,0561 kWh-t fizettek, vagyis ott 24 százalékkal drágult a gáz. Összehasonlításképpen: a magyar hatósági ár feletti lakossági ár nagyjából a hétszeresére drágult, ami 632 százalékos áremelkedést jelent.

Erdélyi Katalin

Videó: Balogh Dénes és Bodoky Bence, közreműködött Katus Eszter, Szopkó Zita, Zsilák Szilvia. Címlapkép: Balogh Dénes.