rezsihorror

A rezsicsökkentés miatt 12 százalékkal több gázt használt el tavaly a lakosság, mint 2020-ban, mert nem érzékelte a drágulást

Ellátásbiztonsági okok miatt 2019-ben és 2020-ban is teljesen feltöltötték a hazai gáztárolókat, ez derül ki a MEKH és az FGSZ napokban publikált adataiból. Korábban erre nem volt példa. A közműhivatal azt is írja, hogy „a nem lakossági felhasználók 2021-ben jelentős áremelkedést tapasztalhattak a nemzetközi trendek tovagyűrűzése miatt.” Vagyis, a két hivatal elismeri a tényt, hogy már a háború előtt kilőttek az árak. A lakosság viszont ebből akkor még semmit nem vett észre a rezsicsökkentés miatt.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az FGSZ Földgázszállító Zrt. közös kiadványban elemzik a gázellátás 2021-es adatait.

„A hazai felhasználók által elfogyasztott földgáz mennyisége tavaly elérte a 11,06 milliárd m3-t. A hazai lakossági fogyasztók, változatlan árak mellett, 12%-kal több földgázt használtak fel, mint 2020-ban, a nem lakossági felhasználás pedig 4%-kal nőtt az egyetemes szolgáltatók és kereskedők adatai alapján. A nem lakossági felhasználók 2021-ben jelentős áremelkedést tapasztalhattak a nemzetközi trendek tovagyűrűzése miatt” – az idézet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az FGSZ Földgázszállító Zrt. közös, napokban publikált kiadványából származik, melyben a 2021-es évet elemzik a gázellátás kapcsán.

A nem lakossági fogyasztókra vonatkozó kijelentés azért is meghatározó, mert ezzel az állami közműhivatal is kimondta, hogy a gázár növekedésének oka a kormányzati kommunikációval ellentétben nem a 2022 februárjában indított orosz háború, és pláne nem az arra válaszul később bevezetett uniós szankciós politika (ami a gázra nem is vonatkozik).

Bár a kormánypárti Magyar Nemzet arról ír, hogy a szankciók, pontosabban azok lehetősége miatt idén nyáron háromszorosára nőtt a gáz ára: „a számítás világos: a gáz ára a háború előtt 80 euró környékén volt, mára 250 euróra ugrott”, arról megfeledkeznek, hogy Orbán Viktor februári moszkvai látogatásakor Vlagyimir Putyin már jelezte: „Lehet, hogy az európai partnereknek lesznek jövőre gázproblémáik, de Magyarországnak nem, köszönhetően az orosz gáznak.”

És lett is probléma. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az orosz állami gázcég, a Gazprom a 2022-es esztendőben hogyan csökkentette a szállítást, és hogyan változott ettől a gáz ára. Vagyis nem csak a kereslet hajtja fel a gázárat, hanem a lecsökkent kínálat is.

 

Hogy mekkora szerepe van Moszkvának az árfelhajtásban, azt jól mutatja Frank Umbach, az University of Bonn kutatójának írása. Ez az orosz támadás előtti héten jelent meg és Umbach azt írta: „Moszkva döntése, hogy korlátozza az Európába irányuló gázszállítást Ukrajnán (és Fehéroroszországon) keresztül, ezzel fokozta az európai piaci zavarokat, és hozzájárult a gázárak magasan tartásához. Elmondható, hogy Oroszországnak nincs szüksége az Északi Áramlat 2 befejezésére – amely még a német szabályozó hatóságok, majd az Európai Bizottság jóváhagyására vár – ahhoz, hogy növelje Európába irányuló gázellátását. Meglévő csövön keresztül rengeteg jöhet. Oroszország 2011-ben mintegy 104,2 milliárd köbmétert pumpált Európába Ukrajnán keresztül, 2019-ben pedig 89,6 milliárd köbmétert.”

Oroszország visszaél árbefolyásoló szerepével, a lecsökkent szállítás miatt drága a gáz | atlatszo.hu

null

Ráadásul a gázra nincs szankció, ezt könnyű leellenőrizni az Európai Tanács honlapján,  az Ismertető az Oroszországgal szembeni uniós szankciókról című oldalon. Itt leírják:

  • miután Oroszország 2022. február 21-én elismerte Ukrajna Doneck és Luhanszk régiójának nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeit, 2022. február 24-én pedig provokáció nélkül, indokolatlanul inváziót indított Ukrajna ellen, az EU egy sor újabb szankciót vezetett be Oroszországgal szemben.
  • gáz nincs a listán
  • az olajembargó is csak később lép életbe, és nem is mindenkinek.

A kormánypárti média által jelenleg háború előtti alapnak vett, 80 eurós gázáráig is el kellett jutni.

A földgáz 2021 januárjában 17 euró/MWh-volt, innen nőtt több mint hatszorosára az ár: 2021 decemberében már 107 euró/MWh volt.

Ezt nehéz a 2022 februárjában kezdődő háborús időszakra fogni. Ahogy arról korábban írtunk, a piaci szereplők szerint az oroszok tudatosan éltek árfelhajtó szerepükkel, ahogy az olaj esetében az OPEC szokott.

Emlékezetes, az origo.hu és egyéb kormánypárti oldalak mind megírták Szijjártó Péter 2021 szeptemberi moszkvai útja után, hogy a Fidesz-kormány nagyon előnyös megállapodást írt alá: „az orosz Gazprommal kötött hosszú távú gázvásárlási szerződés minden szempontból megfelel Magyarország nemzeti érdekeinek, a tárgyalások során pedig ez volt a kormány egyetlen szempontja”. Ahogy akkor Szijjártó állította: „Az 1996-ban megkötött magyar-orosz gázmegállapodás szeptember 30-án lejár, és a hosszú tárgyalások után hétfőn aláírt új szerződés pénteken lép hatályba. Ennek nyomán Magyarország ellátása a következő 15 évben biztosított. Évente 4,5 milliárd köbméter gázt fogunk vásárolni az eddiginél kedvezőbb áron.” Mára kiderült, hogy szó sincs olcsó orosz gázról, épp ellenkezőleg: olyan drágán kapjuk, hogy 3 évig fogjuk törleszteni az idei télen leszállított mennyiség egy részét.

A MEKH-FGSZ tanulmány arra is kitér, hogy a szabadpiaci kereskedők árbevétele 2020-hoz képest megduplázódott. Míg az egyetemes szolgáltatásból a teljes piaci bevétel 2021-ben 366 milliárd forint volt, addig a szabadpiacon vásárlók 655 milliárd forintot fizettek a kereskedőknek – ez 2020-ban 307 milliárd forint volt.

Az időjárás jelentősen befolyásolja a hazai gázfogyasztást, az alábbi ábra ezt jól mutatja. Érthető módon a hidegebb napokon több gáz fogyott.

 

A közműhivatal arról is ír, hogy „a 2019-es és 2020-as években ellátásbiztonsági okból a hazai föld alatti gáztárolók teljes mértékben feltöltésre kerültek. A szokásosnál nagyobb rendelkezésre álló készletek és a jelentős árnövekedés miatt a kereskedők az importtal szemben a tárolókban lévő alacsony árú készletek kitárolását helyezték előtérbe. Ennek eredményeként csökkent a nettó import 420 millió m3-rel, valamint esett vissza a hazai termelés is 203 millió m3-rel”. Hiába kérdeztük, hogy mi indokolta ezt, nem válaszoltak.

Így győzte le a Fideszt a rezsidémon

Már a háború előtt fenntarthatatlanná vált a rezsicsökkentés, de ésszerűsítés helyett a kormány hagyta elszabadulni az MVM és az állam adósságait.

A hatósági ár, vagyis a rezsicsökkentés a fogyasztást is befolyásolta. 2021-ben a háztartások 43 TWh energiát égettek el, míg 2016-ben 36,52 TWh-t. A FŐTÁV adatai szerint 2016-ben hidegebb volt, mint 2021-ben, így a többletet nem lehet az időjárásra fogni. De az index.hu is megírta, a 2021/2022-es tél az átlagnál mintegy két fokkal melegebb volt.

Európa egyre kevesebb energiát használ, Magyarország pazarlása viszont kirívó | atlatszo.hu

Az energiaárakról az Odyssee-Mure tanulmány azt írja, hogy „az egy lakásra jutó energiafogyasztás 2000 óta általában véve csökken, de 2014 óta alacsonyabb ütemben, miután az egy lakásra jutó energiafelhasználás 2000 és 2014 között meglehetősen egyenletesen csökkent (-1,3%/év), a legnagyobb csökkenés 2008 és 2014 között volt (-2,2%/év)”.

A mesterségesen alacsonyan tartott lakossági árak nem ösztönözték spórolásra és korszerűsítésre, szigetelésre a lakosságot. A hazai gázpazarlást az „Egy főre jutó belföldi bruttó földgázfelhasználás európában [MWh/fő]” adatsor is jól szemlélteti. A rangsorban Magyarország az ötödik, míg Németországban kevesebb gáz fogy fejenként, mint itthon. Sokkal takarékosabbak nálunk a csehek, szlovákok, osztrákok, de még a dánok is.

Segesvári Csaba

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Pixabay.com

Megosztás