rezsicsökkentés-csökkentés

Az MVM 721 milliárd forint állami támogatást kapott rezsivédelemre 2023 első felében

Az állami energiacég első féléves beszámolója szerint a korábban megkötött ügyletek miatt az áramot és a földgázt is drágábban vette, hiába estek estek időközben az árak. De sebaj, az állam kisegítette az MVM-et: „rezsivédelemre” 721 milliárd forint támogatást kapott 2023 első félévében. A rendszerhasználati díj drágulásán 128 milliárdot keresett a cég, és 108 milliárdos osztalékot fizet ki a tulajdonosának, vagyis az államnak.

„Egy ország büntetlenül sohasem úszhatja meg, hogy van egy kormánya, amely másfél éven keresztül kormányzás helyett csak propagandát, kampányt, hazugsághadjáratot tervez és vezet le. Érzékelni a bajt, amely a gazdaságban megjelent, majd évekig nem csinálni semmit, csak a hatalommal törődni, ez a politikusi szakmában elfogadhatatlan, mert ennek – a valóság elfedésének és a kormányzati döntések elmulasztásának – az árát valakinek meg kell fizetnie” – közölte Orbán Viktor. Az idézet nem a szokásos pénteki interjúból származik, hanem 2007-ből, amikor még Fidesz-elnökként kritizálta a Gyurcsány-kormányt. Az Inforadio.hu által megőrzött anyag szerint Orbán Viktor azt is mondta a gazdasági nehézségek kapcsán, hogy „Mindig az emberek fizetnek, sohasem a miniszterelnökök vagy a miniszterek.”

Az utóbbi mondat ma már aligha hagyná el a miniszterelnök száját. Pedig most is az emberek fizetnek, a rezsicsökkentésért is. Az MVM – a legnagyobb hazai gáz- és villamosenergia- szolgáltató – a napokban tette közzé első féléves számait. Eszerint a cég közel kétszer annyi rezsitámogatás kapott 2023 első hat hónapjában, mint egész 2022-ben. Azt tavaly ősszel mutattuk be ebben a videóban, hogy a rezsicsökkentést hogyan győzte le a valóság.

Az áramot és a gázt is drágábban vették

Az MVM első féléves beszámolója szerint „az ellátási félelmek következtében az árak 2022. nyár végére újabb rekordot döntöttek. Európa földgáz-ellátásbiztonságával kapcsolatos tavaszi-nyári félelmek nem realizálódtak 2022-2023 telén. Az árak 2023-as évben stabilizálódnak, bár a 2020-as és előtte tapasztalt árszínvonal továbbra is távolinak tűnik.”

Vagyis a kormánysajtó rémítgetésével ellentétben nem fagytak meg a németek: az árak drasztikusan estek. Az Eurostat adatai pedig azt mutatták, hogy az orosz függőségről gyorsabban lejött Európa nagyobb része, mint azt bármikor is gondolták. Egészen pontosan 2022 második negyedévében Oroszország volt a vezető kőolaj-szállító az EU teljes importjának 15,9 százalékával. 2023 második negyedévében Oroszország csak a 12. helyen állt, 2,7%-os részesedéssel, ami 13,2 százalékponttal kevesebb 2022-hez képest.

Hasonló volt a helyzet a gáz halmazállapotú földgáz esetében is: Oroszország részesedése 14,5 százalékponttal 13,8 százalékra esett vissza az EU teljes importjából, míg Algéria (+9,3 százalékpont) és Norvégia (+6,2 százalékpont) részesedése jelentősen nőtt. 2023 második negyedévében Norvégia volt az EU legnagyobb beszállítója az EU teljes importjának 44,3%-os részesedésével, ezt követi az Egyesült Királyság (17,8%) és Algéria (16,5%).

 

Az MVM mégis többet fizetett a gázért, hiszen azt a csúcsáron vette. A beszámoló szerint „A földgáz-beszerzés értéke 497 715 M Ft-tal emelkedett, annak ellenére, hogy 2023. év első felében a piaci árak konszolidálódása volt megfigyelhető (57,4%-al csökkentek 2022. I. félévéhez képest). Ez egyrészt a korábbi időszakban megkötött fedezeti ügyletek hatása, másrészt az okozza, hogy 2023. I. félévében még a korábbi időszakban magasabb áron betárolt földgáz értékesítésére került sor.”

A gáz mellett az áram is drágult az MVM-nek. Erről azt írták, hogy „a villamosenergia-beszerzés költsége 98 944 M Ft-tal növekedett annak ellenére, hogy a 2023. év első felében a villamosenergia termékárak korrekciója is megfigyelhető volt (53,2%-kal csökkentek 2022. I. félévéhez képest). Ez egyrészt a beszerzési struktúra átalakulásának, másrészt a korábbi időszakban megkötött fedezeti ügyletek elszámolásának hatására vezethető vissza”.

Vagyis a csökkenő ár ellenére többet fizetett a cég az áramért, de ez nem hiba, hanem a tervezés része volt. Az MVM ugyanis úgynevezett határidős ügyletet kötött: ha nőtt volna az ár, akkor nyert volna, így viszont, hogy csökkent, nem nyert, maradt a magas ár. Ez a növekedés a kockázatkezelésből származik.

Rezsivédelemre 721 milliárd közpénz

„A földgáz-értékesítésből származó árbevétel 2023. I. félévben 1 417 495 M Ft, amely 42 484 M Fttal 3,1%-kal magasabb az előző időszakhoz képest. 2023. I. félévben a piaci árak konszolidálódása volt megfigyelhető: a földgáz tőzsdei átlagára (TTF) 2022 I. félévében még 101,5 EUR/MWh volt, I. félévére azonban az átlagár 57,4%-kal esett vissza 58,3 EUR/MWh-ra.

Az árkörnyezet bázisidőszaki árakhoz képest jelentkező visszaesése a szabályozott piac tekintetében nem vonta automatikusan maga után az MVM Csoport árbevételének csökkenését. 2023-ban az egyetemes szolgáltatás (továbbiakban ESZ) árképzése tekintetében változás történt: a 63 645 MJ éves fogyasztási rész fölötti vételezés már nem jogosult a kedvezményes ESZ árra, ehelyett az átlagfogyasztás felett felhasznált földgáz lakossági piaci áron kerül értékesítésre, ami az árbevétel növekedését vonta maga után.” – írják.

Többször bemutattuk, hogy ez a versenypiacinak nevezett lakossági gázár miért fikció. Legutóbb arról írtunk, hogy „a lakossági piaci gázár feléért kapják bizonyos állami intézmények a gázt októbertől”.

A rezsivédelem áráról is írnak a beszámolóban: „Az MVM Csoport részére

a 2023. I. félév során 721 212 M Ft került folyósításra támogatásként a magyar rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésére

és 44 356 M Ft a cseh ársapka miatt.” Mivel az MVM-nek erre nincs forrása, tulajdonosa pedig a Magyar Állam, a támogatást közpénzből kapta. Vagyis az emberek nem közvetlenül, a villany- és gázszámlákon keresztül fizették ki a drágább árakat, hanem az államnak befizetett adóforintjaikból, közvetve.

Az MVM székháza (fotó: Átlátszó/Szakál Szebáld)

Rendszerhasználati díjból 128 milliárd bevétel, 108 milliárdos osztalék

„Az Átvitel, rendszerirányítás, rendszerszintű szolgáltatásokból származó árbevétel 128 235 M Ft-tal emelkedett 2022. I. félévhez képest annak köszönhetően, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozatának értelmében 2022. július 1-től jelentős mértékben – 2,787 Ft/kWh-ról 9,8 Ft/kWh-ra – nőtt az átviteli rendszerhasználati díj összege.” – ez az a tétel, amit az energiadíjon felül fizetünk a számlában.

Ez most már az MVM-nek is jelentős bevétel lett. A beszámoló szerint „A TTF árak 2023. év elején 80 EUR/MWh szintről folyamatosan csökkentek a május végi 25 EUR/MWh szintig, amely elsősorban az enyhe tél, a fogyasztáscsökkentési intézkedések, a villamos energia szegmens relatíve alacsony földgázigényének és az európai tároló relatíve magas töltöttségi szintjének volt köszönhető.”

Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy osztalékra is jutott pénz az MVM-ben. Míg 2022-ben mindössze 7,5 milliárd forintot fizetett tulajdonosának, az államnak, addig „a 2023-as évben az MVM Zrt. Egyedüli Részvényese 25/2023 (IV.25.) számú határozata alapján

108 048 M Ft osztalék pénzbeli juttatásban történő teljesítéséről döntött.”

És ez még csak az idei első félév volt.

Ugyanakkor hiába csökkent jelentősen a gázár, az egyetemes – rezsicsökkentett – ár azt még nem fedezi. „A földgáz beszerzési ára továbbra is jelentősen meghaladja az egyetemes szolgáltatói szegmensnek történő értékesítés egységárát, mely a rezsivédelmi alapon keresztül kerül kompenzálásra. Döntően ennek hatására az egyéb működési bevételek 580,7 Mrd Ft-tal haladták meg a bázisidőszaki értéket.”

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter (j) felavatják a most elkészült nagynyomású földgázszállító vezetéket a Kiskundorozsma Nemzetközi Mérőállomáson 2021. szeptember 30-án. Ezzel megkezdődik a földgáz kereskedelmi forgalmazása a két ország között. (fotó: MTI/Rosta Tibor)

A cégek több gázt használtak, a lakosság kevesebbet. És az árampiac is változott. „A villamosenergia egyetemes szolgáltatói értékesítés árbevétele 17,3 Mrd Ft-tal növekedett a forgalom 1,1 TWh-s bővülése mellett, a felhasználói értékesítés árbevétele 274,7 Mrd Ft-tal magasabb az egységárak jelentős, és a forgalom 1,1 TWh-s növekedése mellett.

Az elosztókkal történő mennyiségi eltérés elszámolása 63,8 Mrd Ft-tal növelte az időszaki árbevételt, mivel mind mennyiségében, mind egységárában jelentősen növekedett. A földgáz-értékesítés árbevétele 242,8 Mrd Ft-tal magasabb a kereskedelmi forgalom 1,2 TWh-s növekedése, valamint az egyetemes szolgáltatói értékesítés 5,7 TWh-s csökkenése mellett”. – olvasható a beszámolóban.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Átlátszó

Megosztás