Udvariatlanság a Pentagont kémkedéssel vádolni – Maxin Norbert, a fideszes kémügy gyanúsítottja

intelligence-spy-traditional

 

Rossz rendőrségi elgondolás alapján, valódi bizonyítékok nélkül, koncepciós módon zajlott a nyomozás a „fideszes kémügyben”, állítja Maxin Norbert, akit az USA, az IMF, illetve a Svájci Alap javára történt kémkedéssel gyanúsítanak a hatóságok, és jelenleg házi őrizetben, GPS-nyomkövetővel a bokáján várja sorsának alakulását. A férfi az Átlátszónak adott először interjút, miután több mint féléves fogvatartás után kiengedték az előzetesből. Azt mondja, politikailag a Fidesz felé volt elköteleződve, ezért érthető hogy a kormányzat hallgatásba burkolózik az ügyben, ugyanakkor Magyarország nemzetközi megítélésének rengeteget árthat, ha nyugati szövetségeseit kémkedéssel vádolja.

 

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

 

Előzmények

Etikai vizsgálatot kért az NNI a fideszes kémügyről nyilatkozó ügyvéd ellen, de az eljárást már ma befejezik

Nagyon kellemetlen a Fidesznek a legújabb magyar James Bond – közreadjuk a levelét

Milliárdos sikkasztásgyanú az amerikai kémkedéssel gyanúsított üzletember becsődölt vállalkozásánál

Nem kíváncsi a rendőrség az amerikai kémkedéssel gyanúsított üzletember cégügyeire és fideszes kapcsolataira

Az IMF képviselőjét és egy amerikai katonatisztet is gyanúsítottként hallgatnák meg a kémügyben

Kémkedéssel gyanúsítanak egy több éve eltűnt üzletembert

 

Az ügye egyik furcsasága, hogy amíg a jobbikos Kovács “KGB” Béla ügyében a Fidesz teljes nyilvánosságot követelt, addig ezt az állítólagos kémügyet elhallgatta, reagálás nélkül hagyta. Mi lehet ennek az oka?

Úgy gondolom, nem voltak felkészülve rá, és a kormánypártnak több szempontból is kellemetlen lehetett volna az ügy. Ennek az eljárásnak ugyanis kemény nyugatellenes szála van, mert a nyomozó hatóság állítása szerint USA-tiszteknek, az IMF magyarországi képviselőjének, illetve a Svájci Alap vezetőjének adtunk ki fontos információkat, amivel veszélyeztettük Magyarország érdekeit. Márpedig velük konfliktusba kerülni elég kellemetlen lenne.

Ha beleáll a kormányzat az eljárásba, az rosszabb lett volna számára. Nem reagálták le az ügyet, és ez nekem azt mutatja, hogy nem is tőlük indult ki az eljárás, ami teljesen olyan, mint egy ötvenes évekbeli politikai koncepciós per. Nincs is kémügy, bizonyítékok meg végképp nincsenek rá, ez csak egy rosszindulatú elgondolás a hatóságok részéről.

Mégis milyen érdekeket szolgáltak ki a rendőrök ezzel a koncepcióval?

Nem vontam le ebből következtetéseket, mint ahogy más ügyekben is óvatos vagyok ezzel, mert szerintem, ha ezt elhamarkodottan teszi meg az ember, akkor könnyen téves következtetésekre juthat és később már a feltevéseihez keres bizonyítékokat. Annyi biztos, hogy a rendőrök nem tettek mást, mint megálmodtak egy komplett kémszervezetet, amely szerintük kiszolgálta a nyugati országokat és tájékoztatta őket mindenről, ami érdekes lehetett nekik.

Mindazonáltal elég meredek állításnak tartom, hogy az USA részéről a Pentagon a hadiipar egyes szereplőinek kémkedett. Az ott is bűncselekmény és az USA ilyet nem is tesz. Ha tenne, akkor a saját érdekeiért kémkedne, nem a hadiiparnak. Visszatérve a magyar rendőrökre, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai úgy gondolják, a Pentagon-tisztek megrendelést kaptak az amerikai hadiipar egyes cégeitől a magyar honvédség fejlesztési stratégiájának megszerzésére. Bizonyítékuk viszont nincs erre.

Miért lett volna nekik ez az anyag annyira fontos?

Nem tudom, de én a dokumentumot sem ismertem, amíg a kezembe nem adták. Nekem teljesen érdektelen ez az anyag és szerintem az amerikaiaknak is, főleg, ha hozzátesszük azt, hogy velük egy szövetségi rendszerbe, a NATO-ba tartozunk, így vélhetően a fejlesztési stratégiát együtt tekintették át. Ezért ezzel a dokumentummal kapcsolatban kémkedni teljesen felesleges.

Egyébként is vad feltételezés, mert ez nem a CIA kémkedése, hanem egy katonai „összeesküvés” a NATO-szövetség rendszerén belül, amit a Pentagon követett el az NNI szerint. Nem hallottam még ilyet, főleg saját szövetségessel szemben nem. Egyfelől elég udvariatlan dolog, más felől teljesen értelmetlen. De nem is találtam bizonyítékokat erre a nyomozati anyagban.

Mi a helyzet a Svájci Alap és az IMF esetében?

A nyomozók azokban az ügyekben sem rendelkeznek bizonyítékokkal. Sőt meg sem keresték az érintetteket, holott az eljárás elején még szó volt róla. Ha megtették volna, akkor ez az ügy már akkor hamvába holt volna. A hátuk mögött titokban kijelenteni, hogy ezek a szervezetek kémkednek, eléggé rosszindulatú, mivel nincs módjuk a védekezésre.

Miért kellene egyébként ezeknek a külföldi szervezeteknek beismerniük, hogy kémkedtek?

Feltehetően nem vallanák be, de joguk lenne tudni róla. De ez a két gyanúsítási pont azért érdekes, mert sem az IMF, sem a Svájci Alap a nem az a klasszikus kémszervezet, és Svájc sem egy kémállam. Mindkettő sok milliárd forintot juttatott hazánknak, támogatta a gazdaságot. Ha hozzátesszük, hogy hazánk úszik a svájcifrank-hitelekben, nem biztos, hogy egy ilyen konfliktus jól jönne.

Van egy bizonyíték erre a rendőrség szerint, mégpedig az egyik gyanúsított számítógépén megtalált dokumentum.

Ha azt hiszik, hogy a svájciak kémkedtek hazánk ellen, akkor higgyék azt. Biztosan igazuk van a nyomozóknak abban, hogy a magyar elitben dúló korrupcióról információt gyűjteni, Magyarország érdekeit veszélyeztető tett, és emiatt bűncselekmény. Ha ez így lenne, akkor az olyan, a korrupció ellen küzdő civil szervezetek, mint a Transparency International, vagy tényfeltáró újságírók is kémkedés gyanújába keveredhetnek.

Egyébként a Svájci Alap ügyében még úgy folyik a nyomozás ismeretlen tettes ellen, hogy megállapították, a szervezet vezetője elkövette a kémkedést. A hölgy biztosan nagy szemeket mereszt majd, ha értesül minderről.

Valakinek csak érdekében állhat, hogy baráti államokat és szervezeteket hozzanak ilyen helyzetbe. De mégis mit szolgált volna az elgondolás? A Fidesz nem használta fel a kémügyet és nem szajkózta nap, mint nap, hogy támadás alá került az ország. Pedig mi erre számítottunk.

Tisztában vannak azzal, milyen kínos diplomáciai helyzetbe kerültek volna, ha ezt megteszik. Főleg, hogy az IMF egy hitelszervezet, a pénzügyi stabilitás oszlopa a világon. Még azok az államok – Argentína, Malajzia, Ciprus vagy Görögország – sem jöttek elő ilyesmivel, amelyekkel a szervezetnek rossz lett a viszonya. Minden alap nélkül ezeket az erőket betámadni ostobaság. Ezért bár kiötlöttek a magyar hatóságok egy nagyszerűnek látszó ügyet, egy kémügyet, a kormány inkább hallgatott.

Említette, hogy ön szerint koncepciós ügyről van szó. Az eljárás mely része vagy mozzanatai támasztják alá, hogy előbb léptek, aztán ahhoz igazítottak mindent, vagyis a kabátot varrták a gombhoz?

Előbb készültek el a kémkedést megállapító jelentések, és csak utána kezdték megvizsgálni, vannak-e bizonyítékok. Szerintem ez nem sikerült, és ezért akartak tőlünk gyanúsítottaktól beismerő vallomásokat kicsikarni. Így ment ez a régi koncepciós ügyekben is. Nem hiába mondta a kommunista koncepciós per fő teoretikusának tartott Visinszkij: a bizonyítékok királynője a beismerő vallomás.

Az érthető, hogy a hatóság erre törekszik.

Csak nem mindegy, milyen eszközökkel. Például azt hangoztatni valakinek, hogy addig nem láthatja a gyerekeit, amíg mindent be nem ismer, már nem megengedhető. Engem csak felszólítottak párszor arra, hogy ismerjek be mindent. Ennél sokkal durvább volt az esetemben, hogy bizonyítékok nélkül helyeztek előzetes letartóztatásba. Szigorított fegyház fokozatú cellában tartottak fogva, ami elviselhetetlen körülményeket és nagy nyomást jelentett.

A rendőrség arra hivatkozott a bírónál az előzetes elrendelésekor, majd azok meghosszabbításainál, hogy amikor elfogták, meg akart szökni.

Ez önmagában nem ok az előzetes letartóztatásra. Az ügyhöz kapcsolódó bizonyítékok kellenek hozzá. Márpedig arra, hogy a Birodalom elnevezésű kémszervezetet vezetném, semmilyen bizonyíték nem volt a nyomozók kezében. Sem októberben, sem novemberben, sem decemberben. Ez egy légből kapott állítás. Beleírták egy jelentésbe, és ez a papír lett a bizonyíték az ügyben.

A Birodalom egyébként a baráti köröm tagjait jelentette. Különben is az üzlet és a politika teljesen más lapra tartoznak. A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai abból indultak ki, és azt szerették volna felfesteni, hogy ez a baráti társaság maga a kémszervezet. Valójában persze nem. A barátaim is azt nyilatkozták, hogy nem tudtak ilyesmiről. De nem is tettünk ilyet.

Meg azért az is mutatja, hogy ez milyen nulla, légből kapott ügy, hogy a hatóság szerint a baráti társaság tagjainak a becenevei ügynöki fedőneveket takartak. Holott azt azért az átlagemberek is tudják, hogy az ügynökök nem mutatkoznak be a fedőnevükön. Képtelen feltevés, amit csak azért találtak ki, hogy egy nagyobb kémszervezetet tudjanak vizionálni.

A felbujtói státuszomat, amit semmi nem igazol egyébként, arra alapozták a nyomozók, hogy szerintük egy volt alkalmazottam kém, így nyilvánvalóan én, mint főnöke, a kémkedésben is irányítottam őt és a többi alkalmazottat. Pedig ha egy cég két dolgozója elmegy bankot rabolni, az nem jelenti egyben azt is, hogy a munkahelyi főnökük utasítására teszik.

Ha két gyanúsítással kapcsolatban megvolt az iratismertetés, a Svájci Alap ügyében pedig nem önnel, hanem ismeretlen tettessel szemben folyik az eljárás, visszakapott minden holmit és iratot, amit lefoglaltak öntől?

A nyomozás lezárása után, mindent, ami nem bizonyíték az ügyben, ki kellett volna adniuk. Mivel a Svájci Alap esetében sem tudják, ki az elkövető, erre az ügyre hivatkozva sincs joguk az irataimat és a személyes dolgaimat maguknál tartani. Mindezek ellenére sem az üzleti feljegyzéseimet, sem magániratokat, sem a bizánci birodalom történetéről szóló kéziratomat, továbbá a fotóimat és cégirataimat sem kaptam vissza.

Mit szóltak ahhoz a rendőrök, amikor az ismerősei között olyan emberekkel találták szembe magukat, mint a fideszes Schneller Domonkos vagy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, korábban a Miniszterelnökséget vezető államtitkár? Kérdezgették róluk?

Nem tudom, mit véltek, csak utalásokat tettek arra, hogy lehet hogy ez egy nem létező kapcsolatrendszer. A rendőrség álláspontja szerint a testület politikától mentes. Őket inkább az érdekelte, hogy miként lehet az, hogy valaki kapcsolatban áll a svéd Wallenberg-csoport embereivel, az amerikai hadiipari cégekkel, meg a Gaz De France Suezzel, az IMF alkalmazottaival stb. Felvilágosítottam őket arról, hogy az üzleti tevékenység lényege éppen az, hogy az ember széleskörű kapcsolatokkal rendelkezik és ismer bizonyos szereplőket.

Miért ne gondolhatnák a rendőrök, hogy az üzleti tevékenység álcája alatt szerezett meg információkat, és továbbította azokat külföldi szervezetet számára?

Gondolni lehet, persze, nincs ezzel semmi probléma, csak szeretném látni az erre vonatkozó bizonyítékokat. Mert még csak minimálisan sem sikerült azokat beszerezni. Ráadásul, ha ezen logika mentén haladunk tovább, akkor bármelyik üzletemberre rá lehet fogni a kémkedést. Elmeháborodott feltevés, hogy mindenki kémkedik, az USA, a Nemzetközi Valutaalap és a Svájci Alap is. És mindegyik Magyarország ellen és mindegyik az én segítségemmel.

Szijjártó Péter alapítványának hogyan lett az elnöke, és miért az ön Váci úti irodájában volt a szervezet székhelye? Egyáltalán milyen kapcsolatban volt a politikussal?

Azért lettem az alapítvány (Fiatalok a Demokráciáért) elnöke, mert támogattam a fiatal fideszesek szervezetét, a Fidelitast, ezért lett az irodám az alapítvány székhelye. Így ismertem meg Szijjártó Pétert, a Fidelitas akkori elnökét is. Vele egyébként felületes kapcsolatban voltam, jobban ismertem a kerületi szervezetek vezetőit, meg Schneller Domonkost, a Fidelitas egykori budapesti elnökét, korábbi XI. kerületi önkormányzati képviselőt. Az alapítvány nem azt jelentette, hogy a Fidesz csúcsvezetőivel voltam kapcsolatban.

Varga Mihályt állítólag jól ismerte. Milyen viszonyban voltak?

Néhány havonta találkoztam csak vele, intelligens embernek ismertem meg, ami ritka a politikában, számos dologhoz ért. Valami oknál fogva a nyomozók a kémügyben lefoglalták a vele kapcsolatos feljegyzéseket is, és nem hajlandóak azokat visszaadni.

Számíthatott volna arra, hogy a múltbéli jó kapcsolat miatt a kormány vagy a Fidesz részéről a kémügyben kiállnak ön mellett?

Nem, azzal szerintem rosszul jártak volna, rögtön involválódtak volna. A hallgatás is kínos, de ha nyilatkoznak, az nem jött volna jól nekik.

Mennyire kötődött a Fideszhez üzletileg? Tárgyalt például az állam számára történő helikopter-vásárlásról.

Üzletileg nem kötődtem, mert politikailag elköteleződtem a párt felé. És ha valamilyen állami tenderen indultunk és nyertünk volna, rögtön betámadtak volna ezzel. Bármilyen furcsa, ezt el akartam kerülni. Így nem is nagyon indultunk tendereken. Nincs annál rosszabb, mint amikor egy ember politikai kapcsolatok révén felfúj egy céget, majd amikor bekövetkezik a kormányváltás, akkor a vállalkozás nem jut megrendelésekhez.

Rövidtávon vannak ugyan előnyei a hatalmon lévőkkel való biznisznek, hosszútávon azonban már nem igazán. Még ha az olvasóknak ez hihetetlen is, de nekem ez a véleményem. Persze tudom, hogy a jelenlegi gyakorlat más, és az emberek nagy része úgy gondolja, hogy sok pénznél jobb a több, de hosszútávon másképp kell gondolkodni.

Szép hozzáállás, ám a cége, a Polygon Kft. sem működött nagyon sokáig.

Az egyik tulajdonos voltam a társaságban, amely 2012-ben hirtelen konfliktusba keveredett az OTP-vel és a bank egyik napról a másikra megszüntette a hitelszerződését, illetve inkasszózta a számlánkat. A cég működése ezek után ellehetetlenült. Olvastam a sajtóban, hogy a bank azért lépett fel velünk szemben így, mert az OTP-nek azt mondták, hogy a Polygon kémkedéssel foglalkozik. Ezt megemlítik a kémügyben is, de hogy konkrétan miképpen zajlott, a rendőrök nem írták le.

Úgy tudjuk, hogy a Polygonnál akkor kezdődtek a gondok, amikor a társaságnak új vezetői lettek, akik konfliktusba kerültek a régi cégvezetéssel.

Igen, ekkor derült ki, hogy éveken át nagyobb összeget utaltattak egy külföldi bankszámlára. A cég kára közel egymilliárd forint. Lényegében arról volt szó, hogy az ügyvezetés részéről arra kérték az amerikai partnert, hogy a svájci Polygon Gmbh-nak utaljanak, mert a kettő egy és ugyanaz a társaság. Amikor ez néhány tulajdonostárs számára kiderült, akkor lett belőle rendőrségi ügy.

Már négy éve vizsgálódik a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, ám ez idő alatt sehová sem jutottak, pedig a bizonyítékok megvannak. Sőt az adóhivatal is megállapította, hogy hiányzik a pénz és bírságot szabott ki a Polygonra.

Ez hozzájárult az ön 2013-as eltűnéséhez?

Az járult hozzá, hogy már akkor felvetődött ez a kémkedéses sztori, mint az OTP-vel kapcsolatban megemlítettem. Az is megtörtént, hogy az irodámba magukat rendőrnek kiadó biztonsági őrök betörtek és szétnéztek. Természetesen ettől nem éreztem magam olyan nagy biztonságban. Főleg hogy azt is közölték, aggódnak az életem miatt. Amikor az ember ezt mástól hallja, nem túl jó érzés. Jobbnak láttam, ha nem vagyok a környéken. Egyébként meg az ember ott lakik, ahol akar.

Amikor úgy döntött, hogy háttérbe vonul, átgondolta, hogy mi lesz a cégekkel, és az értékes műkincs- és könyvgyűjteményével?

A vállalkozásokra vonatkozóan azt gondoltam, megy majd minden a maga útján. A gyűjteményemet is biztonságban éreztem, nem gondoltam, hogy eltüntetik. Többek között lába kélt az 1890-es évekből való, több ezer darabos Zsolnay-készletnek, keleti műtárgyaknak, festményeknek, 1848-as Kossuth-kéziratoknak, Deák Ferenc és Széchenyi István leveleinek, valamint Weöres Sándor kiadatlan leveleinek és verseinek, továbbá a Rákóczi-szabadságharc első pátensének.

Ezeknek a különleges értékeknek a megőrzésére egy alapítványt szerettem volna létrehozni, de most már hiába. Van sejtésem arról, hogy kinek a keze van a dologban, de a rendőrség dolga kideríteni pontosan mi történt.

Miből tudta ezt az állítólag több milliárd forintot érő könyv- és műkincsgyűjteményt megvenni?

Nem én, hanem a cégek vásárolták meg mindet. Befektetésnek is jó volt, hiszen egyedi dolgokról beszélünk. Persze lehetett volna ingatlanokban is gondolkodni, de én a műtárgyak értékállóságában hittem.

Nemrég került ki az előzetes letartóztatásból házi őrizetbe. Egy ilyen eljárás közepén milyen tervei lehetnek az embernek?

Továbbviszem a korábbi üzleti terveket, még ha nem is egyszerű jelenleg a helyzetem; szerintem a hatóságok még legalább három évig próbálkoznak majd. Engem továbbra is a modern technológiák érdekelnek, pontosabban azok alkalmazási lehetőségei, valamint az, hogy külföldön miként értékesíthetőek. Nehezebb a dolgom természetesen, de menni kell tovább azon az úton, amelyen elindultam, még akkor is, ha kevés barát és munkatárs maradt meg mellettem.

A külföldi irányt többre értékelem, mert úgy látom, hogy hosszabb távon nem érdemes a magyarországi piacon üzletelni, mivel az nagyon kicsi, a lakosság pedig csökken. Minek építenék várat a mocsárra, ha előre várható, hogy elsüllyed? Nyilván a külföldi kapcsolatrendszeremet is lebombázta ez a kémügy, és jól tudom, lesznek olyan vállalatok, szervezetek, illetve emberek, akik emiatt nem állnak majd szóba velem, de amit elkezdtünk, folytatjuk ezektől az ügyektől függetlenül.

Csikász Brigitta

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.