Bezárás
A belső ellenség

Nem kíváncsi a rendőrség az amerikai kémkedéssel gyanúsított üzletember cégügyeire és fideszes kapcsolataira

Félbeszakította a nyomozó a kémkedéssel gyanúsított Maxin Norbert legutóbbi vallomástételét, mondván, hogy amiről elkezdett beszélni, az nem része a büntetőeljárásnak. A férfi védője, Kertész Gusztáv többek között a védelemhez való jog sérelme miatt panaszt tett a Fővárosi Főügyészségen. Az Átlátszó korábban már beszámolt arról, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Maxin Norbertet B. Bélával együtt azzal gyanúsítják, hogy 2008-ban és 2010-ben az USA-nak és az IMF-nek kémkedett.

tamogatoi_rontgen_jav2

Előzmények

Az IMF képviselőjét és egy amerikai katonatisztet is gyanúsítottként hallgatnák meg a kémügyben

Kémkedéssel gyanúsítanak egy több éve eltűnt üzletembert

„Ez azt a feltevést kelti, hogy a nyomozóhatóságot ügyfelem védekezése nem csak, hogy nem érdekli, de a célja a kialakított és körülrajzolt kémszervezeti teória erőnek erejével történő fenntartása” – írta a Fővárosi Főügyészségre megküldött panaszában Kertész Gusztáv ügyvéd. Szerinte ugyanis ezt mutatja, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársa nem hagyta, hogy ügyfele, a kémkedéssel gyanúsított Maxin Norbert kérdésekre adandó válaszok helyett összefüggő vallomást tegyen.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az USA-nak és az IMF-nek való kémkedéssel gyanúsítják a magyar hatóságok az amerikai bejegyzésű Arcade LLC tulajdonosát, Maxin Norbertet, és a cég magyarországi képviselőjét B. Béla Szabolcsot. Megjegyeztük, hogy a kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható cselekmények érdekessége, hogy nyolc, illetve hat évvel ezelőtti történetekről van szó, és olyan dokumentumok átadásáról, amelyek elvileg a másik félnek is rendelkezésére álltak.

Még furcsább, hogy az eljárás anyagai nincsenek a kémügyeknél szokásos módon titkosítva.

A rendőrség Kertész Gusztáv ügyvéd közlése szerint kísérletet tesz arra, hogy gyanúsítottként hallgassa ki az ügyben az IMF volt magyarországi képviselőjét, Irina Ivasenkót és egy korábban az USA budapesti nagykövetségén állomásozó amerikai katonatisztet. Mivel ők diplomáciai mentességet élveznek, a védő attól tart, hogy a feloldáshoz szükséges jogsegély sokáig elhúzza az eljárást. A nyomozás jelenlegi határideje – a rendőrség tájékoztatása alapján – április 16.

Maxin Norbert március 22-én odáig jutott a vallomásában, hogy felvázolta a jelenleg felszámolás alatt lévő Polygon Kft. működését, amely az IBM fontos magyarországi partnervállalata volt: 2011-ben az értékesítés nettó árbevétele 2,3 milliárd forint volt, a cég eszközeinek értéke pedig 2,8 milliárd forintra rúgott.

polygonkft

 Infografika: ceginfo.hu (kattintásra nagyobb méretben nyitható)

A társaság IBM-technológiákat értékesített, amely kiterjedt pénzügyi rendszerek hardvereire és bankkártya-informatikai főrendszerekre is. Maxin vallomása szerint 2012-ben az amerikai tulajdonban (Polygon Informatics Corp.) lévő Polygon Invest Kft-n keresztül folytatták a Polygon felvásárlását. A cégnek új ügyvezetője lett és átvilágították a vállalkozást. Ennek során – Mint Maxin Norbert közölte – derült ki, hogy a cégből eltűnt ötmillió dollár és felmerült a nemzetközi pénzmosás gyanúja, amelyek miatt feljelentéseket tettek.

polygoninvest

Infografika: ceginfo.hu (kattintásra nagyobb méretben nyitható)

Az üzletember megjegyezte azt is, hogy nem tud arról, hogy a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére vizsgálnák a Polygon Kft. ügyét. Kitért arra is, hogy a hitelszerződésüket értesülése szerint a titkosszolgálat kérésére mondta fel a bank, továbbá, hogy ez után több banki partnerük adattorzulásokat jelentett be. Szerették volna erről az FBI-t is értesíteni, de a mail-szerverük nem tudta elküldeni a levelet az amerikai nyomozóhatóság számára.

Ezt követően még azt hozta fel Maxin Norbert, hogy az Arcade LLC rendőrök által megfigyelt és feltört irodája Szijjártó Péter alapítványának (FAID) is a székhelye volt.

Megjegyzendő, hogy Maxin korábban a Fidelitas volt budapesti elnökéhez, Schneller Domonkoshoz kötődőnek tulajdonította a szervezetet, amelynek egyébként a kurátorai között annak megszűnésekor Schneller és Maxin Norbert is ott voltak. Az alapítvány vezérkarában Maxinon kívül olyan fiatal politikusok bukkantak fel, akik a Fidelitas azon korszakához is kötődtek, amikor a szervezetet Szijjártó Péter, jelenlegi külügyminiszter vezette.

A műgyűjteményt építő, annak múzeumot létrehozni szándékozó Maxin Norbert fideszes kötődésű. A másik gyanúsított, B. Béla 2006-2007-ben Varga Mihály jelenlegi nemzetgazdasági miniszter politikai és gazdasági tanácsadója volt, majd miután távozott a Maxin Norbert érdekeltségébe tartozó Arcade Kft-től, 2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba került. Innen 2013-ban átigazolt a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-hez, ahol egy éven át dolgozott.

A kémkedés gyanúja miatt indult büntetőeljárással kapcsolatos, a Legfőbb Ügyészséghez írt panaszait B. Béla az egyik fideszes káderfoglalkoztató hely, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. stratégiai tanácsadójaként jegyezte.

Visszatérve a néhány nappal ezelőtti vallomástételhez, az ügyvéd az Átlátszónak is elmondta, hogy a Polygon Kft-vel kapcsolatos ügyek és a fideszes kapcsolatok taglalása közben a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársa Maxin kihallgatását váratlanul megszakította, mondván hogy ezek a kérdések nem kapcsolódnak a kémügyhöz.

megszakitom

Kertész Gusztáv szerint a történtek miatt sérült ügyfele védelemhez való joga még akkor is, ha arra még mindig van lehetősége Maxin Norbertnek, hogy papírra vesse vallomását és úgy nyújtsa be azt az előadónak. A védő azért is tartja furcsának a nyomozó hozzáállását, mert nem tudhatja előre, hogy a gyanúsított a vallomása további részében miről akar beszélni.

Ráadásul, mint megjegyezte, a nyomozati anyag nagy része nem a kémkedéssel, hanem Maxin Norbert kapcsolatrendszerével, gazdasági szerepvállalásával, illetve életvitelével foglalkozik, és ezekből tesz megállapításokat.

„Ügyfelem úgy gondolta, hogy a tévesen levont következtetéseket, felállított téves teóriákat leellenőrizhető módon meg akarja magyarázni, ennek érdekében feltárja a tárgyidőszakban végzett tevékenységét kronológiai sorrendben. Azért sem kívánt összefüggő vallomása során kérdésekre válaszolni, hogy ne törjön meg a kronológiai és az általa felállított fontossági sorrend. De ehhez természetesen joga van. Mint ahhoz, hogy az ügyvédjét bármikor felhívja, de ezt három hete nem tudjuk elintézni.”

Kertész Gusztáv egy másik beadványban azt kérte az ügyészségtől és a Budai Központi Kerületi Bíróságtól, hogy helyezzék szabadlábra Maxin Norbertet. A négy hónapja előzetes letartóztatásban lévő védencével szemben ugyanis a büntetőeljárásnak semmilyen alapja nincs.

A hatóság a bizonyítékokat azokban a feljegyzésekben és papírokban látja, amelyeket a másik gyanúsítottnál, B. Bélánál találtak. Ezekből a feljegyzésekből viszont – hangsúlyozta az ügyvéd – nem derül ki az, hogy azokat Maxin Norbert számára írta-e. „A feljegyzésekben semmi sem utal felbujtásra, továbbá azt sem tudni, az azokban említett dolgok valóban megtörténtek-e” – tette hozzá a védő.

Ez azért fontos, mivel Maxin Norbert nyilatkozott arról, hogy az adathalászattól és a gazdasági kémkedéstől tartva a megbeszéléseikről készült feljegyzésekben szándékosan rejtettek el dezinformatív elemeket. Ezért fordult elő az is, hogy konspiratív módon viselkedtek. Kertész Gusztáv megemlítette még azt is, hogy sem a lefoglalt iratok, sem a tanúk nem támasztották alá a kémkedést, vagy a Birodalom, mint kémszervezet meglétét.

Sőt a Birodalom tagjainak tevékenységét illusztrálandó az alábbi fotót csatolta a kérelemben.

eper

A védő több kérdést is feltesz az ügyészségnek. Így kíváncsi arra, hogy a gyanúsításban lévő állítást, miszerint B. Béla Maxin Norbert utasítására adott át egy tanulmányt az IMF küldöttségét vezető Irina Ivasenkónak 2010 júniusában, mi támasztja alá?

Továbbá az átadott dokumentum tartalma, az, hogy Magyarországon a pénzek kihelyezésénél ügyelni kell arra, hogy azokat egyik érdekcsoport se tegye magáévá, valóban alkalmas volt-e arra, hogy hazánk tárgyalási pozícióját negatívan befolyásolja, illetve a gyanúsítottak ezzel az ország érdeke ellen cselekedtek-e?

„Magyarország korrupciós mutatóit ismerve az erre való hajlam majdhogynem köztudomású tényként kezelendő” – írta az ügyvéd arra jutva, hogy „a gyanúsítás szerint tehát a magyar emberek érdeke az, hogy a pénzt bizonyos érdekkörök lenyúlják?”

Nem érti Kertész Gusztáv azt sem, hogy miként lehet az IMF-nek kémkedni, miközben a nemzetközi szervezetnek hazánk 1982 óta a tagja.

(Folytatjuk)

Csikász Brigitta

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom