Szellemi közösségként, baráti társaságként emlegették a tanúk azt a Birodalom elnevezésű „szervezetet”, amelyhez a nyomozó hatóságok gyanúja szerint az USA-nak és az IMF-nek kémkedő Maxin Norbert és gyanúsított társa, B. Béla tartozott. Az Átlátszó birtokában lévő nyomozati anyagok alapján az ügyről ennél több nem is derül ki, az iratok nagy része más eljárásokhoz kapcsolódik, és a tanúként meghallgatottak sem tesznek említést a gyanúsítottaknak felrótt hírszerző tevékenységről. Ellenben beszéltek fideszes politikai körökkel való kapcsolatról, ismert üzletemberekkel folytatott tárgyalásokról, valamint Maxin Norbert értékes műgyűjteményéről, és annak eltüntetéséről.
Kísérletet tesz a rendőrség arra, hogy gyanúsítottként hallgassa ki a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) kémkedés miatt folyó büntetőeljárásban az IMF volt magyarországi képviselőjét, Irina Ivasenkót, és egy korábban az USA budapesti nagykövetségén állomásozó amerikai katonatisztet, akik egyébként diplomáciai mentességet élveznek – mondta az Átlátszónak Kertész Gusztáv, a legújabb kémkedési ügy főszereplője, Maxin Norbert védőügyvédje.
Megjegyezte, mivel ügyfele és társa a nyomozók szerint nekik adott át olyan dokumentumokat, amelyek az ország biztonságát és érdekeit veszélyeztetik, logikus, hogy ők is érintettek az ügyben, amelyben csak gyanúsítottként lehet őket kifaggatni. Ezt támasztja alá az NNI azon, az Átlátszó birtokában lévő jelentése, amelyben arról írtak több mint egy évvel ezelőtt, hogy a nagykövetségen állomásozó amerikai katonatiszt és Irina Ivasenko is „tényállásszerű cselekményt követtek el”, szerepüket vizsgálni kell.
Az ügyvéd hozzátette azt is, hogy ehhez jogsegélyekre van szükség, amelyek miatt azonban az eljárás igencsak elhúzódhat. Minderről megkérdeztük a rendőrséget, ám megkeresésünkre csak annyit közöltek, hogy a nyomozás jelenlegi határideje április 16., és a további válaszokat a nyomozás érdekeire hivatkozva elutasították.
Két héttel ezelőtt írtunk arról, hogy az USA-nak és az IMF-nek való kémkedéssel gyanúsítják a magyar hatóságok az amerikai bejegyzésű Arcade LLC tulajdonosát, Maxin Norbertet, és a cég magyarországi képviselőjét B. Béla Szabolcsot. Megjegyeztük, hogy a kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható cselekmények érdekessége, hogy nyolc, illetve hat évvel ezelőtti történetekről van szó, és olyan dokumentumok átadásáról, amelyek elvileg a másik félnek is rendelkezésére álltak. Még furcsább, hogy az eljárás anyagai nincsenek a kémügyeknél szokásos módon titkosítva.
A nyomozati iratokból kiderül, hogy Maxin Norbert fideszes kötődésű üzletember.
„Az ellenzéki időktől fogva részt vettem a Fidesz politikai tevékenységében. Jó viszonyt ápoltam Varga Mihállyal és titkárával Tóth Attila Simonnal. Akivel együtt számos gazdaságilag és politikailag fontos ügyben vettünk részt.”
Mindezt maga Maxin Norbert mondta el az ügy eladójának idén február 11-én tett vallomásában. Az egyik tanú is arról beszélt, hogy maga Varga Mihály nemzetigazdasági miniszter is megerősítette neki, hogy ismeri Maxin Norbertet.
A műgyűjteményt építő, annak múzeumot létrehozni szándékozó férfi olyan politikusok mellett bukkant fel, mint Schneller Domonkos, vagy az előző parlamenti ciklusban Rétvári Bence KIM-államtitkár titkárságvezetőjeként tevékenykedő Sölch Gellért, korábbi XI. kerületi Fidelitas-elnök.
A nyomozati iratokból is a jobboldali vonal rajzolódik ki. Maxin Norbert különböző ügyletek során egy asztalnál ült Varga Mihállyal, annak politikai tanácsadójával, Tóth Attila Simonnal, továbbá a milliárdos Demján Sándorral és a szintén trigránitos Nyúl Sándorral. Erről Maxin kollégája és gyanúsított társa, B. Béla írt az emlékeztető jelentéseiben.
Többek között helikopter beszerzések és más fajsúlyosnak tűnő üzleti ügyek miatt folytak tárgyalások, de például Maxin egyeztetett Varga Mihállyal és Schneller Domonkossal a Budapest Airportnál kialakult problémás privatizációs helyzetről is.
B. Béla 2006-2007-ben Varga Mihály jelenlegi nemzetgazdasági miniszter politikai és gazdasági tanácsadója volt, majd miután távozott a Maxin Norbert érdekeltségébe tartozó Arcade Kft-től, 2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba került. Innen 2013-ban átigazolt a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-hez, ahol egy éven át dolgozott.
A kémkedés gyanúja miatt indult büntetőeljárással kapcsolatos, a Legfőbb Ügyészséghez írt panaszait B. Béla az egyik fideszes káderfoglalkoztató hely, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. stratégiai tanácsadójaként jegyezte. Sőt, a nála megtartott házkutatás során lefoglalt informatikai eszközökről úgy nyilatkozott, hogy azok a külügyminisztérium felügyelete/irányítása alá tartozó MNKH tulajdonában vannak.
Maxin Norbert az IBM egyik legnagyobb magyarországi partnervállalataként ismertté vált Polygon Kft. révén bukkant fel utoljára évekkel ezelőtt a sajtóban. 2012-ben a Délmagyar hozta le, hogy a kft-nél, amelynek stratégiai igazgatói posztját töltötte be az üzletember, állítólag több milliárd forint eltűnt.
A történet a nyilvánosság számára itt zárult. Még az Átlátszó birtokában lévő nyomozati anyagokból sem derül ki, hogy mi történhetett a Polygonnál, illetve, miként folytatódott az ügy. Erről sem a tanúk, sem a gyanúsítottak nem beszéltek vallomásaikban. Rebesgették viszont, hogy Maxin Norbert eltűnt, sőt, olyan szóbeszéd is szárnyra kapott, hogy a fideszes körökhöz tartozó, műgyűjtőként is ismert üzletembert megölték. A családja 2013. május végén kezdett el aggódni Maxin miatt, miután semmit nem tudtak róla és nem is érték el.
Az IBM számítógéprendszerek forgalmazásával és kutatás-fejlesztéssel foglalkozó Polygon Kft. 2014-ben felszámolás alá került, csak úgy, mint a tulajdonosa, a többek között információ-technológiai szaktanácsadó Polygon Invest Kft., amelynek ügyvezetőjeként Maxin Norbert tevékenykedett. Az utóbbi vállalkozás tagja az amerikai bejegyzésű Polygon Informatics Corporation.
A cégnyilvántartás adatai alapján a Polygon Kft-vel szemben több végrehajtás van folyamatban, és a tagok vagyoni részesedésre 2013 májusában rátette a kezét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A kft. tevékenységével kapcsolatban az utolsó pénzügyi adatok 2011-esek. Akkor az értékesítés nettó árbevétele 2,3 milliárd forint volt (2010-ben 3,5 milliárd), az adózott eredménye pedig 111,1 millió. A cég eszközeinek értéke 2,8 milliárd forintra rúgott.
Az üzletember eltűnése előtt üzlettársa, Osvárth Zoltán hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést, mert meg volt győződve arról, hogy a Polygon által tulajdonolt DAIS Zrt. telephelyére, egy XIII. kerületi Váci úti lakásba, álrendőrök mentek be. Az intézkedést pedig azzal magyarázták, hogy aggódtak Maxin Norbert miatt, ugyanis a lakásban egyfolytában égett a villany és mentek a számítógépek.
A nyomozást az ügyben megszüntették, pedig képbe került egy biztonsági cég, amelynek embereivel kapcsolatban felmerült, hogy ők tettek úgy, mintha rendőrök lennének.
„Az egyik egy rendőrigazolványhoz hasonló igazolványt felmutatott. Azt nem mondták, hogy melyik rendőrség, melyik részlegétől valók. A rendőrségtől sem utcai járőrök vagy bárki, aki hivatalosan bemutatkozott volna, nem volt a helyszínen. Házkutatási parancsot, vagy bármilyen engedélyt a lakásba való bejutásba nem mutattak fel.” Mindezt Maxin Norbert édesapja mondta el a nyomozóknak tavaly január 11-én.
A „hatósági incidens” színhelye, egy Váci úti lakás a Schneller Domonkoshoz – korábban a Fidelitas budapesti elnöke, illetve XI. kerületi önkormányzati képviselő – köthető Fiatalok a Demokráciáért Alapítványnak is a székhelye, egyben az Arcade LLC irodája volt.
Maxin Norbert eltűnése miatt közigazgatási eljárás indult a XI. kerületi kapitányságon, mert arra gyanakodtak, hogy a vállalkozót megölhették. Két évvel ezelőtt még a körözését is elrendelték.
Az ügyben készült nyomozói jelentésben szerepel, hogy Maxinnal O. Milán, illetve a kémkedési sztori másik gyanúsítottja, B. Béla tartotta a kapcsolatot, amire az érintettek telefonhívásainak elemzése alapján jutottak a nyomozók. Viszont 2015. március 18-a után már ezek sem segítettek az eltűnt üzletember tartózkodási helyének meghatározásában, ami alapján a rendőrök arra jutottak, hogy Maxin elköltözhetett az V. kerületből.
Ugyanakkor B. Béla egyik ismerősével, F. Istvánnal egy másik eljárás miatt is többször megfordult a rendőrségen, mert rágalmazás gyanúja miatt vizsgálódtak ellenük. Tavaly december 15-én Maxin Norbertet is megkínálták a rendőrök az üggyel, mert a nyomozás során arra jutottak, hogy a két férfi az ő felbujtására jelentetett meg Vályi-Nagy Vilmosra, az infokommunikációért felelős egykori államtitkárra nézve sértő blogbejegyzéseket.
Az anonim módon, az interneten publikált írásokban súlyos vádakat fogalmaztak meg Vályi-Nagy Vilmossal szemben. Többek között ezeket rótták fel a Maxin Norbert meggyanúsításakor felvett jegyzőkönyv alapján.
Vályi-Nagy Vilmos a tanúmeghallgatásain arról beszélt a nyomozóknak, hogy Maxin Norbert – mint megismerte – vezető politikai körökben mozgott.
„Ezt követően főnökömet, Fellegi Tamást tájékozttam a Norberttel történt beszélgetésről, majd megkérdeztem arról, valóban létezik-e ez a lista. Tamás erre azt válaszolta, hogy valóban létezik az engem lejárató, sok oldalas anyag, de ne foglalkozzak vele.”
A B. Bélánál tavaly március közepén megtartott házkutatás során olyan telefont is lefoglaltak, amelyben O. Milán mellett Maxin Norbert száma is megtalálható volt. Ezek alapján az NNI nyomozói által 2015. október 27-én elkészített összegző jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az üzletember életben van.
Nem meglepő, hogy ezek után a rendőrség hamis tanúzás miatt eljárást indított B. Bélával szemben a Budapesti Nyomozó Ügyészségen. Kérdés, hogy a férfinak és társainak a hatóság félrevezetése miatt felelniük kell-e majd. A házkutatás azonban nem csak az emberölés gyanújának tisztázásában segített, hanem ekkor kerültek elő azok a dokumentumok, amelyekre felfigyelve a Nemzeti Nyomozó Iroda az éveken át bujkáló Maxint, valamint segítőjét B. Bélát kémkedéssel gyanúsította meg.
A rendőrségi irat összefoglalója szerint a két férfi hírszerzési pozíciókat alakított ki magyarországi gazdasági, tudományos és politikai élet, valamint az államigazgatás képviselői körében. Az így megszerzett információkat Maxin Norbert megbízásából B. Béla az Amerikai Egyesült Államok, valamint a Nemzetközi Valutaalap részére átadta, a feladatok végrehajtásáról pedig írásbeli beszámolókban tájékoztatta megbízóját. Ezzel veszélyeztették az ország honvédelmi, nemzetbiztonsági, továbbá a központi pénzügyi és nemzetközi kapcsolataival összefüggő érdekeit.
Mindezt egy Birodalom nevű szervezet keretében tették – állítja a rendőrség. A hatósági hozzáállás alapján véresen komolynak tűnik a dolog, ugyanakkor a tanúk és B. Béla elmondásaiból egy történelmi önképzőkör, egy baráti társaság sejlik fel, akik nem csak a tatárjárás eseményeit elevenítették fel, hanem gyümölcsöt főztek be, karácsonyi partit tartottak, vagy együtt nyaraltak a Balatonnál.
A Birodalom minden tagjának saját neve volt, így például Bilaro, Civ, Oz vagy Jane. B. Béla a társaságot egyfajta szellemi közösségként jellemezte a nyomozóknak tavaly július közepén tett vallomásában, olyan csapatként írta le azt, amely az egyének képességeinek fejlesztését szolgálta különböző feladatokkal.
A rendőrség és az ügyészség szerint, mint fentebb írtuk, a gyanúsítottak az Arcade LLC-t és az Arcade Kft-t használták fel hírszerzési és lobbi-tevékenységükre a 2000-es évek végétől, és így kerültek kapcsolatba az USA magyarországi nagykövetségének tisztjével, S. Jeffrey-vel, valamint a Nemzetközi Valutalap, az IMF magyarországi képviselőjével, Irina Ivasenkóval.
A nyomozati anyag alapján még egyiküket sem kérdezték meg, de nincs is jele annak, hogy a rendőrség tervezi-e az ügyben esetleg érintett politikai vezetők, többek közt Varga Mihály gazdasági miniszter meghallgatását.
Az egyik, Jeff megjelölésű jelentésben B. Béla az amerikaiakkal való találkozóról számolt be.
„A tárgyalási terveknek megfelelően végigmentünk pontról pontra az amerikaiakat érintő biztonsági problémákon… Az amerikaiak tisztán látták a három fő veszélyt: muszlim illegális munkások a kijelölt biztonságosnak vélt körletekben, biztonságukat nem garantáló ex-komcsi titkos szolgák által vezetett magáncégek korrupciós ügyei, amelyek orosz irányban eresztenek, biztonságukat védő eszközök elavultsága vagy szabálytalan keresése (biztonsági kerítés, rádiók).”
Varga Mihály vallomása abból a szempontból is érdekes lenne, hogy 2013. január végén a Blikk fotókat közölt arról, hogy Varga, akkor az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszterként vendégül látta az IMF küldöttségét. A zenés vacsora során a miniszter politikai tanácsadója Irina Ivasenkóval ropta a táncot.
Az IMF delegációját három éve vendégül látó Varga Mihályt, jelenlegi nemzetgazdasági minisztert szerettük volna az üggyel kapcsolatban megkérdezni. Leginkább arra lettünk volna kíváncsiak, hogy miként emlékszik a Maxin Norberttel való tárgyalásokra, és hogy akkoriban volt-e bármilyen jele annak, hogy az üzletember és B. Béla, akivel Varga együtt dolgozott, hírszerzésre adta a fejét. Kérdéseink azonban a kért időpontig válasz nélkül maradtak.
Az üggyel kapcsolatban Maxin Norbert védője, Kertész Gusztáv azt mondta az Átlátszónak, hogy több fenyegető levél is érkezett egy biztonsági cég aláírásával Maxin Norbertnek és Osvárth Zoltánnak címezve, kilátásba helyezve tönkretételüket. Hozzátette: a rendőrség által tervezett jogsegélyek megküldésével akár évekre is jegelni lehet az eljárást anélkül, hogy bármi előrelépés történne.
„Maxin egyébként kihallgatásán legalább harminc személyt felsorolt, akik a Birodalom tagjai voltak. Köztük megemlítette többek között Varga Mihályt és Schneller Domonkost is. Ha a nyomozó hatóság úgy gondolja, hogy a Birodalom egy kémszervezet volt, akkor az ügyben őket is meg kell kérdezni.”
Ezzel együtt az ügyvéd kizártnak tartja, hogy a gyanúsítás mögött jobboldali politikai támadás lenne.
Ügyvédjén keresztül, írásban üzenve Maxin Norbert annyit tett hozzá a történethez, hogy kettős mércének tartja hogy az orosz kémgyanúba keveredett jobbikos Kovács Béla szabadlábon van, míg őket előzetesben tartják. „Az Arcade LLC befektetéstámogatási és kutatásfejlesztési tevékenysége miatt tartott kapcsolatot a követséggel” – írta Maxin, a Polygon Invest Kft-t pedig “a nevek összekeverése miatt, a bedöntött Polygon Kft. helyett számolta fel a cégbíróság”.
Csikász Brigitta
Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Szakértők szerint újra kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyt, a hatóság ingerküszöbét azonban nem érték el a bekövetkezett változások.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.
A gyerekek nem kicsi felnőttek – vallják a gyerekorvosok, akik szerint nem jó, hogy Pest megyében csak három helyen van gyerekügyelet.
