Bezárás
A belső ellenség

Etikai vizsgálatot kért az NNI a fideszes kémügyről nyilatkozó ügyvéd ellen, de az eljárást már ma befejezik

Etikai vizsgálatot kért az ügyvédi kamarától a gyanúsítottak ügyvédje ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója a kémkedéssel gyanúsított üzletemberről szóló cikkeink miatt. A rendőrség kiemelt bűnügyi szerve szerint ugyanis az üggyel kapcsolatos beszámolók és az általunk megjelentetett dokumentumok befolyásolhatják a tanúkat. A hét elején aztán teljesen váratlanul és minden előzmény nélkül bejelentették, hogy befejezik az eljárást és szerdán iratismertetést tartanak. 

tamogatoi_800_450

Tavaly ősz óta vizsgálják a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Vagyonvédelmi Osztályán, hogy az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak, Maxin Norbert és társa hat, illetve nyolc évvel ezelőtt kémkedtek-e az Amerikai Egyesült Államoknak, az IMF-nek és a Svájci Alapnak.

Az eljárásban nem csak az a furcsa, hogy az állítólagos bűntettek elkövetése óta ennyi év telt el, hanem az is, hogy az ügy dokumentumai nincsenek titkosítva, így a gyanúsítottak védője beszámolhatott az ügyről a sajtónak.

Korábbi cikkeink a fideszes kémügyről

Nagyon kellemetlen a Fidesznek a legújabb magyar James Bond – közreadjuk a levelét

Milliárdos sikkasztásgyanú az amerikai kémkedéssel gyanúsított üzletember becsődölt vállalkozásánál

Nem kíváncsi a rendőrség az amerikai kémkedéssel gyanúsított üzletember cégügyeire és fideszes kapcsolataira

Az IMF képviselőjét és egy amerikai katonatisztet is gyanúsítottként hallgatnák meg a kémügyben

Kémkedéssel gyanúsítanak egy több éve eltűnt üzletembert

Ezen írások közül hármat sorolt fel a Nemzeti Nyomozó Iroda a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének megküldött levelében, Maxin Norbert védőjével, Kertész Gusztávval szemben etikai vizsgálatot kérve. Arra hivatkozva írta ezt Bezsenyi Mihály NNI-igazgató Bánáti Jánosnak, hogy a cikkek a kitett dokumentumokkal, valamint a gyanúsított Facebook-oldala problémát jelentenek, mert „alkalmasak a tanúk befolyására.”

Az igazgató hangsúlyozta, hogy „a védő az ügyfelek érdekeit képviseli, illetve a tőle kapott feladatokat hajtja végre”, de jogerős bírósági döntés van arról, hogy Maxin Norberttel nem lehet interjút készíteni.

Kicsit fából vaskarika módjára alakul a történet, mert a kérelem másik részében a nyomozó iroda vezetője épp azt jegyzi meg, hogy az elutasított újságírói kérés miatt folyik ilyen módon a közvélemény tájékoztatása. Ami „etikai kérdéseket vet fel” a parancsnok szerint.

Az ügyvéd szerint el akarják hallgattatni

S hogy mit gondol erről a kamaránál felnyomott ügyvéd, Kertész Gusztáv? „Az NNI el akarja hallgattatni a kémügy védőjét” – összegezte véleményét a védő az Átlátszónak.

„Az NNI bejelentése nem kevesebbet állít, mint hogy a sajtón keresztül befolyásolni kívánom a tanúkat. Ezt a feltételezést visszautasítom, az önmagában is képtelenség. Az, hogy ilyen egy hatóság tagjában felmerülhet, illetve, hogy ily módon próbálja akadályozni a védőt munkája végzésében, ismét a pártállami időket idézi. Jelzem, a jelen, átpolitizált ügyben nyilván kényelmetlen a nyilvánosság a hatóságnak és más személyeknek.”

A védő megjegyezte azt is, hogy számított valami kedves meglepetésre, valamilyen retorzióra, de leginkább egy adóhatósági ellenőrzésre gondolt. „Persze nem akarok ötleteket adni.”

Nem tudják a nyomozók, mit kezdjenek a külföldiekkel

Nem igyekeznek a rendőrök a szerintük a kémkedésben részt vett külföldi személyek kifaggatásával, pedig korábban az NNI munkatársai úgy gondolták, hogy az információkat átvevő személyek is elkövethették a bűntettet. Esetükben – fejtették ki egy jelentésben – még vizsgálják, hogy amikor az megtörtént, diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élveztek-e. Maxin Norbert védője panaszt jelentett be amiatt, hogy rendőrség elutasította az érintettek kikérdezését.

Az Átlátszó megkereste a Fővárosi Főügyészséget, ahonnan az Átlátszót a nyomozó hatóság sajtóosztályához irányították, valamint azt közölte, hogy „tervezett nyomozati cselekményről (így külföldi személyek esetleges kihallgatásáról), illetve a nyomozás irányának meghatározásáról” nem adnak tájékoztatást.

Amennyiben helyt adnak a védő kérésének, akkor csak azokat a külföldi állampolgárok tudja azonnal kihallgatni a rendőrség, akik nem rendelkeznek mentességgel. Azok esetében, akiket véd a diplomáciai mentességük, esetleg jogsegélyek révén lehet valamit lépni, azok miatt azonban az eljárás igencsak elhúzódhat.

Kertész Gusztáv felhívta a figyelmet arra is, hogyan alakultak az elmúlt két hónap történései: azután, hogy a bíróság döntött Maxin Norbert előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról, tízórás házkutatást tartott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Maxin édesanyja lakásán és édesapja orvosi rendelőjében, Kertésznek pedig rejtélyes körülmények között eltűnt, majd megkerült a táskája a Maxin-ügy irataival.

„A nyomozóhatóság egy általam indítványozott tanú kihallgatásáról úgy értesít, hogy véletlenül se tudjak jelen lenni. Természetesen prominens közéleti személyiségről van szó. És talán a legfontosabb: az ügyben már több mint egy hónapja indítványoztam az érintett külföldi személyek meghallgatását, de minimálisan esetleges diplomáciai mentességük fennálltának megállapítását. Ezt a nyomozóhatóság nem bírálja el, majd az indítványt, miután ismételten beadom, elutasítja. Vajon miért? A nyomozóhatóság feladata nem a tényállás teljes körű felderítése lenne?”

“Egy ilyen politikai jellegű büntetőügyben ügyfelem és a védelem jogait álláspontom szerint leginkább a nyilvánosság védi. Ezt továbbra is fenntartom, bármi legyen is a következő retorzió” – jelezte Kertész Gusztáv, hogy a jövőben miként fog eljárni.

Az Átlátszós jogász sem érti a rendőrség problémáját

Ha tanúkat akar valaki az ügyvéd felhasználásával befolyásolni, akkor azt nem a sajtóban megjelentetett cikken keresztül teszi – válaszolta az üggyel kapcsolatos kérdésünkre Tóth Balázs, az Átlátszó és a Helsinki Bizottság jogásza.

„Hallottunk már olyanról, hogy egy vádlott a védőjét jogilag tiltott célra használta, de ezt soha nem a sajtóban megjelent cikkek útján tette. Ugyanis a büntetőeljárásról szóló törvény szerint abban az esetben, ha bizonyítható, hogy az előzetesen letartóztatott a védővel való kapcsolattartás felhasználásával a tanúk befolyásolására, és ezzel együtt az eljárás sikerének meghiúsítására törekszik, akkor őt a bíróság az eljárásból kizárhatja. Vagyis ha a konkrét esetben az ügyészség úgy véli, hogy ez az eset áll fenn, akkor nem etikai vizsgálatot kell kérnie, hanem a védő kizárását kell indítványoznia.” – magyarázza Tóth.

Ami a kérdés elvi részét illeti, a jogász szerint a terület valóban furcsán szabályozott, hiszen a vádlott maga rendelkezik az általa megismerhető információkról. Így ha az ügyvédjének felmentést ad a titoktartási kötelezettség alól a nyilvánosság irányába is, akkor az ügyvéd a megismert információkat publikálhatja is. Ez elvileg járhat az eljárás sikeréhez fűződő érdek sérelmével is.

Ugyanakkor ezt a veszélyt ellensúlyozza az a szabály, hogy a vádemelésig a terhelt sem fér hozzá minden büntetőeljárási irathoz, csak azokhoz, amelyek megismerése nem sérti az eljárás érdekeit, illetve amelyekre az előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványt alapozták. Mindebből valóban állhat elő érdekellentét, de a sajtó tájékoztatásával kapcsolatos szabályok csak a hatóságokra vonatkoznak, így azok ma nem kérhetők számon az ügyvédeken.

Az ügyvédi kamara minden bejelentést kivizsgál

„Nem példanélküli, bár nem sokszor tapasztalható, hogy a nyomozó hatóság nem ért egyet azzal, hogy mi fér vagy mi nem fér bele az ügyvéd védői minőségében kifejtett tevékenységébe” – közölte az Átlátszóval Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre.

Bánáti szerint az ügyvédnek is be kell tartania a büntetőeljárás szabályait, ugyanakkor előfordulhat, hogy a nyomozás során a hatóság és a védelem érdekei ütköznek. „Az illetékes kamara a rendőrség bejelentését természetesen minden esetben kivizsgálja” – mondta a MÜK első embere.

Hack Péter büntetőjogász kérdésünkre arra hívta fel szerkesztőségünk figyelmét, régi problémát jelent az, hogy jogilag nincs megfelelően tisztázva, hogy a nyomozás során keletkezett iratokat hogyan lehet felhasználni.

„A Pestisrácok honlapján jelent meg a Vizoviczki László vesztegetési ügyével kapcsolatos operatív felvétel, aminél úgy tűnt számomra, hogy azt maga a titokgazda adhatta ki a sajtónak. De más ügyekben is tapasztalható volt, hogy a hatóság szivárogtatott ki információkat egy büntetőeljárásról, ugyanakkor azt nem engedélyezte, hogy a gyanúsított nyilatkozzon.”

Így előfordult, hogy egy terhelt, kockáztatva hogy eljárás indul ellene és le is tartóztatják, saját maga hozza nyilvánosságra a nyomozás anyagait, mint tette azt a Sukoró-ügyben Császi Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt jogi igazgatója. Hack felidéz egy olyan esetet is, amikor valaki a gyanúsítotti meghallgatása után hazaérve azzal szembesült, hogy minden, amit ott elmondott, a Kurucinfón már olvasható.

„Mindezek miatt elvileg mondhatja a hatóság, hogy a büntetőeljárás során közzétett nyomozati dokumentumok hátráltatják az ügy sikeres lezárását vagy befolyásolhatják a tanúkat, ugyanakkor maguk a hatóságok is felhasználhatják ugyanezeket az iratokat tisztességtelen eljárásra.” – vélekedik a büntetőjogász.

A fideszes kapcsolati háló zavarja a nyomozást?

„Az ellenzéki időktől fogva részt vettem a Fidesz politikai tevékenységében. Jó viszonyt ápoltam Varga Mihállyal és titkárával, Tóth Attila Simonnal. Akivel együtt számos gazdaságilag és politikailag fontos ügyben vettünk részt.” – nyilatkozta Maxin Norbert a nyomozás során.

A másik gyanúsított, B. Béla 2006-2007-ben Varga Mihály jelenlegi nemzetgazdasági miniszter politikai és gazdasági tanácsadója volt, majd miután távozott a Maxin érdekeltségébe tartozó Arcade Kft-től, 2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba került. Innen 2013-ban átigazolt a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-hez, ahol egy éven át dolgozott.

A kémkedés gyanúja miatt indult büntetőeljárással kapcsolatos, a Legfőbb Ügyészséghez írt panaszait B. Béla az egyik fideszes káderfoglalkoztató hely, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. stratégiai tanácsadójaként jegyezte. Sőt, a nála megtartott házkutatás során lefoglalt informatikai eszközökről úgy nyilatkozott, hogy azok a külügyminisztérium felügyelete és irányítása alá tartozó MNKH tulajdonában vannak.

Mindezek miatt a Jobbik többször kérte a Fidesztől, hogy adjon valamilyen tájékoztatást az eljárással kapcsolatban, de ez eddig nem történt meg.

Váratlanul befejezik az eljárást

Miközben a rendőrség azt jelezte az ügyvédi kamarának, hogy Maxin Norbert védője akadályozza a nyomozást, váratlanul és minden előzmény nélkül bejelentették, hogy befejezik az eljárást, és július 13-án, szerdán iratismertetést tartanak.

Kertész Gusztáv érthetetlennek tartja a történteket, ugyanis három héttel ezelőtt arra hivatkozva hosszabbították meg védence előzetes letartóztatását, hogy a nyomozó hatóságnak még számos nyomozati cselekményt kell elvégeznie.

Csikász Brigitta

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom