Bezárás
Adatigényléses perek

Mit értünk el a tárgyalótermekben és jogászkodással 2014-ben? Most kiderül!

Az atlatszo.hu az oknyomozó újságírás és a tényfeltárás mellett évek óta a tárgyalótermekben is küzd a közérdekű adatok nyilvánosságáért és az állam átláthatóságáért. Most sem volt ez másképp. Év végi összefoglalónkban szelektív visszatekintőnket olvashatjátok – szaftos ügyes jogászkodással fűszerezve.

MTVA szerződések –hosszú jogviták vége

Az év elején egy hosszú pereskedésre került pont, amikor régi barátunktól, az MTVA-tól újévi ajándék gyanánt megkaptuk 48 céggel kötött, döntően műsorkészítési szerződéseiket. A perben meghozott jogerős ítélet világossá tette, hogy a perindításhoz nem szükséges jogi érdeket igazolni, azt tulajdonképpen maga az Alaptörvény teremti meg azzal, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot biztosítja. Ez nem is olyan bonyolult egyébként: nem kell igazolnunk az élethez való jogunkhoz fűződő érdekünket sem ahhoz, hogy jogunk legyen élni, de az adatgazdákkal ilyen szinten is vitatkozni kényszerül az ember. Az ítéletből kiderül az is, hogy az üzleti titokra való általános hivatkozás soha sem elég az adatkiadás jogszerű megtagadásához.

Az év ugyanúgy a közmédiával ért véget, ahogy kezdődött: decemberben az MTVA Kunigunda utcai székházával kapcsolatos hitelszerződéseket tehettük közzé a másodfokon is megnyert adatper, majd az MTVA ezt követő teljesítése eredményeképpen. Banktitok, üzleti titok, a szerződéseken dolgozó ügyvédi irodák szerzői jogai – csak néhány azok közül az alperesi érvek közül, amiknek nem volt jelentősége abból a szempontból, hogy az MTVA köteles a nyilvánosság felé beszámolni a 61,6 milliárd forintos (!) ingatlan- és adósságrendező hitelfelvétel részleteiről. Fontos ítéletek, fontos sikerek.

Antikommunizmus és demokratikus nyilvánosság a’la Fidesz.

Februárban a tisztességes sajtóorgánum és a tisztességes kormányzat tisztességes akciójával szembesülhettünk: az atlatszo.hu által kiperelt listát a kommunista diktatúrával kapcsolatos tevékenységük nyugdíjpótlékra méltatlanná vált személyek neveiről a kormány a Magyar Nemzetnek azelőtt adta ki, hogy lejárt volna az atlatszo perében a bíróság által megállapított teljesítési határidő. Így sikerült úgy a kommunista hatalom birtokosairól leplet lerántó médium szerepében tetszelegnie a Magyar Nemzetnek úgy, hogy az adatok nyilvánosságra hozatalához vezető jogi csatát mi vívtuk meg. Az ügy egyébként is érdekes tapasztalattal szolgált arról, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium mit gondol az Alaptörvénybe írt azon szakaszról, hogy „[a] kommunista diktatúra hatalombirtokosai[nak] a diktatúra működésével összefüggő szerep[ével] és cselekményei[vel] összefüggő személyes adata[i] nyilvánosságra hozhatók”. A minisztérium álláspont szerint ebből nem következik az, hogy megismerhessük azok nevét, akiktől a kommunista múltban betöltött szerepük miatt megvonták nyugdíjpótlékot.

Az olimpiai aranyérmes EMMI: a perelhúzás bajnokát avattuk márciusban

A 2012-es olimpiai játékok után több mint 2 milliárd forintot osztottak ki többek között az 1-8. helyezést elért olimpikonoknak, illetve edzőiknek. Ez rendben is lehet, az már kevésbé, hogy a senki által egyetlen másodpercben sem vitatott adatokat, miszerint kinek mennyit fizetett ki az Államkincstár, több mint egy év alatt, persze itt is jóval a perindítás után sikerült kiadni az EMMI-nek. Kiváló példája ez az eset annak, hogy mennyire veszik komolyan egyes minisztériumokban a közérdekű adatok nyilvánosságát.

Az MNB megveszi a teljes elektronikus banki átutalási rendszert működtető Giro Zrt-t 9.5 milliárdért – de az ügy részleteiről egy szót nem hajlandó mondani

A Nemzeti Banktól két információra voltunk kíváncsiak. Kértük, hogy küldjék meg a tulajdonrész megszerzésére vonatkozó szerződést, valamint a Magyar Nemzeti Bank által a Giro Zrt.-ben gyakorolt tulajdonosi jogokat érintő minden további szerződést vagy más megállapodást. Így kiderülhetne, hogy pontosan mit és mennyiért vásárolt az állam nem kevés pénzért. A másik kérdésünk a döntés előkészítésére irányult, hiszen talán még érdekesebb, hogy mi volt a motiváció, milyen érvek szóltak a vásárlás mellett, hogyan alakult ki a vételár stb. Kértük, hogy küldjék meg a szerződésekről, megállapodásokról született döntéseket megalapozó minden dokumentumot. Határidőben válaszra sem méltattak minket, majd felháborodtak azon, hogy ezt megírtuk, mert ők a törvényes határidő után nyolc nappal válaszoltak – elutasították az adatkérést. A per folyamatban van, reméljük, az érintettek érzékenysége idővel fejlődik majd, és fogékonyak lesznek mások igényeire is: például azon állampolgárokéra, akik alapjogaikkal úgy szeretnének élni, hogy ahhoz nem kell egy giga állami szervvel pereskedniük.

Precedens jelentőségű siker az Alkotmánybíróság előtt a TASZ és az Átlátszó közös perében

Főszerkesztőnk, Bodoky Tamás a Vértesi Erőmű Zrt. milliárdos veszteségeit megalapozó szerződéseket és ezekhez kapcsolódó belső vizsgálati anyagokat kérte ki még jóval az Átlátszó létrehozása előtt. Az adatigénylés teljesítését arra hivatkozva tagadták meg, hogy a Vértesi Erőmű nem lát el közfeladatot. Annak ellenére állították ezt, hogy a Vértesi Erőmű a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában áll, melyről már rengetegszer kimondta a bíróság, hogy közfeladatot ellátó szervnek minősül. Bodoky – az ügyet végig, bár az alkotmánybírósági szakban már az átlátszós jogászok bevonásával gondozó Társaság a Szabadságjogokért segítségével – perelt, sajnos ezúttal sikertelenül. A felülvizsgálati eljárásban hozott – a nyilvánosság számára kedvezőtlen – döntésében a Kúria azzal érvelt, hogy csak azok a cégek kötelesek elszámolni a közpénzek elköltésével, melyek az állami, illetve most már a nemzeti vagyonról szóló törvény mellékletében nevesítve is szerepelnek, mert csak ezek látnak el közfeladatot. Az Alkotmánybíróság azonban elfogadta érvelésünket és megállapította, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása szempontjából a tartós állami tulajdonban lévő meghatározó befolyása alatt álló leányvállalatot is olyan gazdasági társaságnak kell tekinteni, amely közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó személynek minősül. Így nem lehetséges már az, ami a Kúra döntése alapján még járható út lett volna: a közfeladatot ellátó és közpénzből működő gazdasági társaság kiszervezi a tevékenységét és a vagyonát általa alapított leányvállalatokhoz, akik már nem kötelesek elszámolni a köztulajdon feletti rendelkezésről.

A norvégok, a KEHI és a civilek elleni hadjárat

Részben az átláthatóság kapcsán kialakult össze-vissza beszéd miatt, részben a Norvég Civil Támogatási Alapból finanszírozott projekt kedvezményezettjeként elkerülhetetlen volt, hogy publikáljuk a témával kapcsolatos álláspontunkat. Talán a kormányzatnak is segítve felhívtuk a figyelmet arra, hogy bizony a norvég pénzekre is vonatkozik a közérdekű adatok nyilvánosságának követelménye, mégpedig a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény alapján. Jeleztük aztis már ekkor, hogy ennek ellenére a KEHI-nek nincs hatásköre semmilyen vizsgálatra az ügyben. Aztán megvizsgáltuk a nemzetközi jogi környezetet is, amely alapján senki számára nem lehet kétséges, hogy nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi jog is kizárja a KEHI vizsgálatát az NCTA működése kapcsán. Zárszóként az ügyben elemeztük a KEHI nyilvánosságra hozott jelentését is, amiben hivatkozott idézetet itt is megismételjük, érzékeltetendő, milyen hangulata van az embernek a jelentés lapozgatása közben:  „Mutasson nekem egyetlen embert ebben a tetves országban, akire ha kell, 5 perc alatt nem bizonyítom rá, hogy bűnös! Magára is, magamra is, mindenkire!”

Az Eon 600 milliárdos vesztesége és az évtized egyik potenciális botránya

Másfél éves hercehurca végén, augusztusban nyertünk a Kúria előtt is abban a perben, amelynek az állami tulajdonú Magyar Villamos Műveknek az Eon földgáz-nagykereskedő és a földgáztározók megvásárlásáról döntő közgyűlésére kiadott felhatalmazást és az azt megalapozó előterjesztések kiadása volt a tárgya. A kiadott iratok alapján az év, de lehet, hogy az évtized egyik botrányára derült fény: a vételárat már a cégek teljes körű átvilágítása és a szerződés kitárgyalása előtt, a miniszterelnök és az Eon vezére közötti szándéknyilatkozatban meghatározták. Sőt a szerződés teljes kitárgyalásáig az E-on nem volt hajlandó teljeskörű iratbetekintést biztosítani a magyar állam képviselőinek, épp a legfontosabb üzleti kockázatokat tartalmazó szerződéseket csak a szerződések parafálása volt hajlandó megmutatni. Az is kiderül az iratokból, hogy az orosz Gazprommal fennálló hosszú távú földgáz-nagykereskedői szerződés alapján egy előre meghatározott mennyiségű földgázt akkor is ki kell fizetnie a magyarországi nagykereskedőnek, ha egyébként azt nem tudja értékesíteni, ami önmagában sok százmilliárdos kockázat. Az előkészítő iratokból az derül ki, hogy legrosszabb esetben a kialkudott vételár akár 600 milliárd forinttal is felülárazott lehet. Ehhez képest a stadionépítés nem is olyan nagy dolog. Így érthető, hogy miért kellett első fokon, másodfokon és felülvizsgálatban is megküzdeni az adatokért.

Ez a Minimum – önkormányzati átláthatósági program

Az Átlátszó.hu, K-Monitor, Political Capital, TI Magyarország közös projektje volt, amelynek keretében arra bíztattuk az önkormányzati választásokon induló képviselő-jelölteket, hogy vállalják, hogy megválasztásuk esetén, már munkájuk első száz napjában fellépnek önkormányzatuk átláthatóbbá tételéért. Örömünkre a szervezetek közös javaslatainak nagy részét először foglalta jogszabályba a zuglói önkormányzat, azóta több más helyeken is beterjesztettek hasonló javaslatot. Hogy van-e érdemi hatása az új szabályoknak az önkormányzatok átláthatóságára, illetve az általuk eszközölt beszerzésekre, az jövő ilyenkor már látható lesz.

Közadatperes adatbázis

Az átláthatóságért dolgozó szervezet számára az egyik legfontosabb cél, hogy az állampolgárok és a területtel foglalkozó jogászok számára is könnyebbé tegyék a jogérvényesítést. Az adatkérés rutinszerűvé tételét szolgálja a korábban indított kimittud.atlatszo.hu, ahol a beküldött adatkérések száma meghaladja a 3,500-at. Minél több az adatkérés, annál több jogi probléma merül fel természetesen. Ezek kezelésében egyik segítségnyújtási mód, hogy a hozzánk érkezett kérdéseket folyamatosan megválaszoljuk. A másik pedig egy ezévi fejlesztés, az Adatperes Tezaurusz, amelyben feldolgoztuk a Bírósági Határozatok Gyűjteményében nyilvánosan elérhető közadat-peres bírósági döntéseket, és kiválogattuk belőlük a más perekben is felhasználható általános megállapításokat, végül tárgyszavakkal és törvényi hivatkozással láttuk el őket. Az adatbázis felhasználóbarátabbá tételére a jövő évben kerül majd sor.

Ne zavarj, lopok! 2.0

November végén hívtuk fel a figyelmet arra, hogy a költségvetést megalapozó törvényjavaslatban a Kormány a hazai forrásból finanszírozott költségvetési támogatásokra vonatkozóan jelentősen korlátozni tervezte az átláthatóságot és az összeférhetetlenségi szabályokat, így például azt, amely szerint a döntéshozók, a kormánytagok és hozzátartozóik, valamint a pártokhoz kötődő szervezetek nem támogathatóak, nemes egyszerűséggel megszüntetné. A tervezet ellen a levélkampányt is folytattunk a Transparency Internationallal és a K-Monitorral. Az akció részleges sikerrel járt: az átláthatósági szabályok szűkítésétől visszakozott a kormány, de az összeférhetetlenségi szabályok felpuhítása maradt: a pártokkal együttműködő civil szervezetek a jövőben indulhat hazai forrásból támogatott pályázatokon majd, ami segítség lehet a Fidelitas, a Lungo Drom vagy a Fidesszel közös polgármester- és képviselőjelöltet állító két tucat civil szervezetnek. És az MLSZ is jobban titkolózhat majd egy kicsit, és jó eséllyel nem fogjuk majd megtudni, hogy mely cégek adják a miniszterelnök szerint közpénznek egyébként sem minősülő társasági adójukat a felcsúti fociklubnak.

Volt még persze sok minden, ennyi ízelítőnek elég. És ha szabad, akkor egy kedves, a választások kapcsán megismert jelszóval zárjuk év végi összefoglalónkat: Folytatjuk!

M. Tóth Balázs – Sepsi Tibor

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom