Januártól könnyebb lesz lopni: megint lehet majd közpénzből támogatni a pártközeli szervezeteket és a családot

alkalmazni

A pénteken benyújtott költségvetést megalapozó törvényjavaslatban a Kormány a hazai forrásból finanszírozott költségvetési támogatásokra vonatkozóan jelentősen korlátozza a nyilvánosság szintjét, az összeférhetetlenségi szabályokat, így például azt, amely szerint a döntéshozók, a kormánytagok és hozzátartozóik, valamint a pártokhoz kötődő szervezetek nem támogathatóak, nemes egyszerűséggel megszüntetné. Mindezt persze a 194 oldalas törvényjavaslatban gondosan eldugva, egy hangnyi tartalmi indokolás nélkül.

Az ember ül egy jó csésze kávé mellett péntek délután, olvasgatja a frissen benyújtott költségvetési salátatörvényt, jóleső izgalommal, miként a karácsonyi ajándékokat bontogató gyermek. Majd ráköpi a kávét a monitorra. Először ott, amikor a 120. oldal alján, a 293. §-ban megtalálja a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény alábbi rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését:

6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban

f) az az egyesület vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező azon szervezeti egysége, valamint az egyházi jogi személy

fa) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben együttműködési megállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal (a továbbiakban: párt),

fb) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson,

Ennek indokát is adja az előterjesztő Varga Mihály: a cél a “civil szervezetek közötti megkülönböztetés megszüntetése”. Ennél azonban jóval komolyabb következményekkel jár az a módosítás (42. oldal, lap teteje, 54. § 62. pont), ami az államháztartás alrendszereiből nyújtott minden költségvetési támogatást (azaz minden hazai támogatást) kivesz ugyanennek a törvénynek a hatálya alól.

Hogy ennek jelentőségét felmérjük, tudnunk kell, hogy hét éve – amúgy szocialista képviselők javaslatára, egy uniós támogatásokat érintő botránysorozat után elfogadott – támogatási átláthatósági törvény egyrészt viszonylag széleskörű nyilvánossági követelményeket támaszt a támogatási pályázatok, döntések és szerződések esetében, másrészt összeférhetetlenségi szabályokat mond ki, például kizárva, hogy a kormánytagok és a többi állami vezető, a támogatási döntést meghozó személyek vagy családtagjuk támogatásokat kaphasson. Ebben a törvényben szerepel a ma a fenti tilalom a pártokhoz kötődő szervezetek támogatására.

A törvény szabályai,amelyek egyaránt vonatkoznak a hazai támogatásokra, az uniós támogatásokra, valamint a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb támogatásokra, az elmúlt hét évben érdemben nem változtak. A hivatalban lévő kormány talán eddig se szerette túlságosan ezeket a korlátozásokat, de például a KEHI norvég alapos adatkéréseiben lényegében az ebben található nyilvánossági szabályok képezték az egyetlen komolyan vehető jogi hivatkozást.

Most azonban, így a választási év végén, a kormány megszabadul attól, ami kellemetlen neki: mindenek előtt – valószínűleg éppen azért, mert a kormánypártok egyes szövetségesei most jöttek rá, hogy a következő öt évben nem kaphatnának közpénzeket – a hazai, az uniós, sőt, a norvég, svájci, stb. pénzekre is megszűnne a párthoz kötődő (vele közös jelöltet indító vagy együttműködési megállapodással rendelkező) szervezetek támogatásának tilalma. Ez különösen ahhoz képest nagyon elegáns, hogy ha visszaemlékszünk, akkor a norvégozás anno úgy indult, hogy a Kormány által jóval közvetettebb összefüggés alapján pártközelinek gondolt szervezetek kaptak támogatást,most meg az se lesz gond, ha valaki formálisan is pártokkal együtt állított jelöltet.

Az igazi aljasság azonban az, hogy a három támogatási kategória közül a hazai költségvetési támogatásokra egy különösen sunyi módosítás eredményeként szabad kezet adna magának a Kormány. Kizárja a félreértést, hogy az indokolás a teljes támogatási átláthatósági törvény hatályon kívül helyezéséről szól (azaz valószínű, hogy az eredeti szándék minden támogatás esetében a garanciák megszüntetése volt, és ez valamikor benyújtás előtt változhatott), egyben arról tájékoztat, hogy a törvény “érdemi és az államháztartásról szóló törvény kereteibe illeszkedő rendelkezései az államháztartásról szóló törvény önálló alcímébe kerültek átemelésre”. Hát, sajnos elég kevés illett az NGM szerint az államháztartási törvénybe, mert ez azt jelenti, hogy ugyan a nyertes pályázatokra és azok végrehajtására vonatkozó adatok maradnak nyilvánosak, de a vesztesekre vonatkozóak nem, sőt törölni kell őket az elbírálás után (ami szinte kizárja a visszaélések utólagos feltárását, lásd a trafik- és a földügyekben követett hasonló megoldást), mint ahogy a bírálók személyre vonatkozó adatot se kell mostantól közzétenni.

Igazán azonban – az amúgy nem túl szigorú, valójában az alapvető etikai követelményekből következő – összeférhetetlenségi szabályok eltörlése a felháborító a történetben: januártól hazai közpénznél semmi sem tiltja majd, hogy a támogatást a miniszter felesége, a helyettes államtitkár, a támogatási döntést meghozó közhivatalnok gyermeke vagy a támogatási döntést előkészítő személy saját maga kapja. Persze a hazai kulturális hagyományokkal a Rokonok megírása után nyolc évtizeddel is ez van inkább összhangban, de ettől még ehhez a jogalkotási húzáshoz iszonyatos cinizmus és pofa kellett.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!