Elkészült a KEHI norvégjelentése, jöhetnek a koncepciós perek

tanu

Nyilvános lett a KEHI jelentése a norvég civil alap kapcsán lefolytatott vizsgálat eredményeiről. A jelentés jórészt az Ökotárs és konzorciumi partnereinek magatartását vizsgálja vagy tíz évre visszamenőleg, valamint a norvég állam részéről eljáró szereplők döntéseit. Mivel kordokumentumról van szó, érdemes mindenkinek legalább a vezetői összefoglalót elolvasni, majd egy pillanatra felidézni, hogy mit állapított meg a KEHI a trafik-, a föld- és a kaszinópályázatok után, milyen vizsgálatokat folytatott a Közgép nyertes közbeszerzései kapcsán, és pár idézetet elővenni Bacsó Péter A tanú c filmjéből. Nehéz választani, de talán ez a nyerő mondat:”Mutasson nekem egyetlen embert ebben a tetves országban, akire ha kell, 5 perc alatt nem bizonyítom rá, hogy bűnös! Magára is, magamra is, mindenkire!

A KEHI jelentés egyetlen szót nem tartalmaz arról, hogy milyen hatáskör alapján folytatott vizsgálatot a magyar kormányzati olyan pénzek felhasználása kapcsán, amelyek nem magyar költségvetési pénzek (a jelentés is elismeri, hogy a magyar költségvetésnek soha nem volt része a vizsgált összeg, ld.: 20. o.), és amelyek KEHI általi vizsgálatát nemzetközi szerződések tiltják meg. Így tekintsük semmisnek a jelentést, és ebben a szellemben olvasgassuk.

A jelentés elkészítése során is jogsértést követett el a KEHI. A vizsgált szervezetek által közétett „Üzenet” szerint sem a jelentés tervezetét, sem a jelentést nem küldték meg nekik. A KEHI ellenőrzési eljárását szabályozó 355/2011. (XII. 30.) Kormányrendelet szerint a tervezetet is meg kell küldeni, amit ugyan mellőzni lehet, de az elkészült jelentés megküldését már nem. A jelentés tehát úgy közöl tényként nyilvánosan nem ellenőrizhető és jogszabályi hivatkozásokkal a legtöbb esetben alá nem támasztott jogsértéseket, hogy azokra az érintetteknek lehetőségük sem volt válaszolni, az őket ért vádakról pedig a sajtóból értesültek.

Kockázatelemzés volt a kiválasztás módszertana – szól a bevezető. A 288 millió eurós támogatási keretösszegből, ami nagyságrendileg 86 milliárd forint, a vizsgálat a Civil Támogatási Alap 20.7 millió eurós, mintegy hat milliárd forintos tétel elköltését vizsgálja. Ezek szerint a fennmaradó 80 milliárd forint kapcsán a kockázatelemzés semmilyen kockázatot nem tárt fel. Amit nem a civilek kezelnek, azt biztos nem lopták el, hiszen köztudott, hogy Magyarországon ha valaki lop, az csakis civil lehet. A NAV elnökét tuti tévedésből vagy civil ármány hatására tiltották ki az USÁ-ból korrupció miatt, a politikusok pedig a korrupció szó jelentését sem ismerik – tudatlanok esetében nyilván semmi kockázat nincs.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!

Az Ökotárs norvégok általi kiválasztása kapcsán az állami szervezet megkerülését rója fel a jelentés. Arról azonban megfeledkezik, hogy a vizsgált alap esetében az FMO kizárólagos joga volt a végrehajtás, így az Ökotárs kiválasztása is, a megkötött nemzetközi szerződés alapján kiadott szabályzat 5.13.2 pontjának megfelelően. „When the FMO acts as a Programme Operator, the implementation of the programme shall normally be performed by a fund operator, appointed and contracted by the FMO.” Az külön kérdés, hogy a KEHI vizsgálat körébe mi okból esik egyáltalán az a kérdés, hogy a norvégok hogyan választanak ki egy közreműködő szervezetet olyan pénz elosztásában, amelyet a norvégok adnak. A KEHI jelentés azt sugallja, hogy a norvégok csaltak akkor, amikor a saját pénzüket költötték el. Bravo.

A jelentés továbbra is ragaszkodik ahhoz az állításhoz, a norvég fél is kifogásolta az Ökotárs működését. Az a baj, hogy a norvég fél – éppen az atlatszo.hu-n közzétett levél tanúsága szerint – a KEHI eljárását kifogásolja, és őt szólította fel többször a hatáskör hiányában folytatott ellenőrzés azonnali befejezésére.

A vizsgálati jelentés többször említi azt is, hogy a Norvég Civil Alapból olyan szervezeteket részesítettek támogatásban, amelyek vezetői valamelyik politikai párthoz köthetők. Ezt az állítást azzal igazolja, hogy a támogatott szervezetek vezetői közül volt, aki országgyűlési képviselő lett, más pedig önkormányzatban nyert el képviselői tisztséget. Az nem világos, hogy ennek mi köze a támogatási döntés jogszerűségéhez, és az sem, hogy a támogatott szervezet vezetője politikai preferenciájának mi köze van ahhoz, hogy a támogatás alapján megvalósított projekt politikai vagy szakmai projekt volt-e, és szabályszerű volt-e a végrehajtása vagy sem. Azt sem tudjuk, hogy mostantól a KEHI fogja-e vizsgálni, hogy a közpénzek felhasználóinak milyen a politikai preferenciája. A jelentés nem segít ezen kérdések feloldásában.

Felrója azt is a jelentés, hogy „A támogatások felhasználása során jellemző volt, hogy a kedvezményezettek olyan gazdasági társaságokkal kötöttek szerződést, amelyek képviselője a kedvezményezett szervezet tisztségviselője. Az is előfordult, hogy a kedvezményezettek a projekt keretében közvetlenül a saját alkalmazottjukkal vagy tisztségviselőjükkel kötöttek szerződést”. Lefordítva: egy civil szervezet elnyert egy támogatást egy projektre, és a projektet a civil szervezet tagjai vagy munkatársai valósították meg, az ennek során elvégzett munkáért pedig megkapták a megítélt támogatást. Ez éppen akkor bűn, mint amekkora bűn a köztisztviselőknek adott fizetés azért, mert elvégzik egy minisztérium munkáját.

Az egyik legszebb rész talán az, ahol kritikaként fogalmazza meg a jelentés, hogy egy program során férfi térdzoknit, befőzőgumit és garnélarákot számoltak el, amit a KEHI szerint nem lehetett volna, ezért ez költségvetési csalásnak minősül. Bezzeg azt, hogy a parlagfű elleni küzdelemre felajánlott 1.1 milliárd forintot kitevő adó 1%-ból kirúgott kormánytisztviselők bérét finanszírozták meg terepjárót vettek a Vidékfejlesztési Minisztériumban, azt nem vizsgálta a KEHI.

A szabálytalanságok hosszú sorát olvashatjuk még a jelentésben, minden pontot nem elemeznénk végig. Az is megeshet, hogy van köztük megalapozott kritika is. Hogy ehhez mi köze a magyar államnak, ha a norvég fél – vagyis a pénz tulajdonosa – nem kifogásolja a pályázatok elbírálását, végrehajtását és elszámolását, az továbbra is rejtély. Ugyanis nehéz úgy szabálytalanul kezelni pénzt, ha annak adományozója szerint a pénzkezelés szabályos volt, és különösen nehéz gazdálkodási kötelezettségre vonatkozó megalapozott kritikának tartani egy olyan jelentést, amely nem jelöli meg, hogy milyen szabályban foglalt mely kötelezettség megszegését kéri számon a vizsgálat alá vont szervezeteken.

Az is rejtély, hogy ha a vizsgálat alá vont szervezetek nem működtek együtt a KEHI-vel, akkor mi alapján lehet megfogalmazni annak a gyanúját, hogy valaki szándékosan sértette meg valamely kötelezettségét és ezzel szándékosan okozott kárt a vagyon tulajdonosának – ugyanis mindez feltétele annak, hogy valaki hűtlen kezelést vagy költségvetési csalást kövessen el. A végső szót természetesen majd a büntetőbíróságok mondják az ügyben, mert a KEHI számtalan feljelentést tett a jelentés alapján. A bíróságon majd kicsit több kell ahhoz, hogy ne legyen ebből a kutyakomédiából közröhej a tárgyalóteremben.

Az atlatszo.hu annyiban érintett a norvég pénzek felhasználása kapcsán, hogy  (már a projekt címéből is láthatóan) együttműködött az Asimov Alapítvánnyal a Norvég Civil Támogatási Alap NCTA-2013-4155-M1 jelzésű, “Az atlatszo.hu közpénzügyi watchdog módszertanának továbbfejlesztése és továbbadása civil szervezetek, közéleti blogok és aktivista hálózatok részére” című projekt előkészítésében és folyamatos kapcsolatban segítette a projekt megvalósítását. Vélhetőleg erre az együttműködésre vonatkozik a jelentés következő kritikája:

Két esetben megállapítást nyert, hogy az „Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium olyan pályázatot részesített támogatásban, amelynek alapján az ellátandó feladatok valójában egy másik szervezet tevékenységi körébe tartoztak, azonban a pályázati kiírás feltételei szerint az utóbbi szervezet nem részesülhetett volna támogatásban. Mivel a projektek nagy részét a támogatásra nem jogosult szervezetek valósították meg, a körülmények arra utalnak, hogy a kedvezményezettek, illetve a velük szerződéses viszonyban álló szervezetek eljárása a pályázati feltételek megkerülésére irányult.”

A projekt végrehajtása céljából kötött együttműködési megállapodás az Asimov Alapítvány honlapján bárki számára elérhető, csakúgy, mint a projekt elszámolásai és az annak keretében elszámolt költségek bizonylatai. Ezekből egyértelműen megállapítható, hogy az atlatszo.hu kiadója, az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft., illetve annak vezető tisztségviselője a projektből semmilyen támogatásban vagy díjazásban nem részesült. Van itt némi következetlenség: a fentebb említettek szerint az volt a baja a KEHI-nek, hogy a támogatott szervezetek munkatársai valósították meg a projektet. Itt meg az a baj, hogy mások.

Az pedig, hogy egy alapítvány valamely más közhasznú szervezet tevékenységét támogatja, a magyar civilszféra egyik évtizedek óta bevett támogatási formája, a nagyobb, az Asimovhoz hasonlóan 5 millió forint feletti egyszázalékos felajánlást gyűjtött alapítványok között is több tucatnak kifejezetten ez a rendeltetése. Azt csiripelték a verebek, hogy a KEHI egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen strómannak nevezte az Asimov Alapítványt. Emlékeztetnénk a tisztelt Hivatal képviselőit, hogy a stróman attól stróman, hogy nem tudni, kinek a nevében jár el. A nyilvános stróman tehát nem stróman.

Érezzük persze, hogy amikor a semmit kell eladni, akkor a bombasztikus megfogalmazás sokat segíthet, de ennek annál is kevesebb a valóságtartalma, mintha valaki a KEHI-seket nevezné politikai segédcsapatnak csak azért, mert kormányutasításra ellenőriznek.

Korábbi cikkeink a norvégbűnözésről

Nemzetközi szerződések zárják ki a KEHI vizsgálatát a Norvég Civil Alap ellen

Nem veszett ügy a forrásvédelem: jogi tanácsok norvégbűnözőknek

Mong Attila: A Fidesz-fasizmus és gyors hazaárulás Strasbourgban

Amikor az adatokért jönnek: túlélési tippek norvégbűnözőknek

A Piszkos Tizenháromra vadászott a rendőrség az Ökotársnál és a Demnetnél

A MIÉP tagja és képviselőjelöltje volt a KEHI norvégügyi főnyomozója

Itt az Átlátszó–KEHI-episztola: adnak, kapunk

Gyakran Ismételt Kérdések a KEHI norvégalapozásáról

Mennyiért vegzálja a KEHI a norvég pénzt felhasználó civileket?

Itt az Ernst & Young jelentése a Norvég Civil Alap átvilágításáról

Az Asimov Alapítvány és az atlatszo.hu nem működik együtt a KEHI-vel

Nem kell Norvégia pénze, ha nem Lázár János oszthatja

Hogyan lettünk jugoszláv békaemberek, és mi köze van ehhez Putyinnak

  • Takács Bálint

    “A szabálytalanságok hosszú sorát olvashatjuk még a jelentésben, minden pontot nem elemeznénk végig. Az is megeshet, hogy van köztük megalapozott kritika is. Hogy ehhez mi köze a magyar államnak, ha a norvég fél – vagyis a pénz tulajdonosa – nem kifogásolja a pályázatok elbírálását, végrehajtását és elszámolását, az továbbra is rejtély. ”
    Például az a köze, hogy abban az országban, ahol ezt a tevékenységet folytatták, törvénybe ütközik, amit csináltak. Ha egy olyan országból érkezik valaki Magyarországra, ahol bizonyos alkoholszintig engedélyezett az autóvezetés, Magyarországon (vagy bármely más országban a világon), ahol zéró tolerancia van az alkoholra, bizony megbüntethetik ittas vezetésért. Ilyen egyszerű ez és ezt ti is pontosan tudjátok, csak ugye veszélyben a kincses fazék, ezért mehet a gátlástalan félretájékoztatás.

    • László István

      És mi köze orbán maffiának a norvég pénzekhez?

      • István Tamasi

        Pontosan az, hogy eddig csak a 90%-ára tudtak rátenyerelni, de kinézték maguknak a civilek 10%-át is.

      • Takács Bálint

        Mint már százszor, száz helyen megírták, ezt a pénzt a Norvégok nem jószántukból “ajándékba” adják, hanem nemzetközi szerződés kötelezi őket erre.
        Ha ez egy szimpla adomány lenne, akkor valóban azt csinálnának vele amit akarnak, de még akkor is be kellene tartaniuk a Magyarországon érvényes törvényeket.

        • Dirk

          és pontosan milyen törvényeket nem tartottak be?

        • Elhar

          Mint például a jelentés megküldése az érintetteknek? Vagy a törvény csak arra vonatkozik, akire akarjuk? (NB: a nemzetközi szerződés azt is leírja, hogy ki felé, mikor, hogyan kell elszámolni a pénzzel, kinek van joga eldönteni, hogy a kapott pénz a céloknak megfelelően hasznosult-e – ebben a Magyar Állam nem szerepel.)

          Ha a törvény betartása a legfontosabb (egyénként igen az!), miért nem indult vizsgálat pl. a cikkben is említett parlagfű felajánlások ügyében – itt egymagában kb. az itt feltárt 10 milliós nagyságrendű “bűnök” több, mint 50-szeresét (542 millió forintot) sikkasztott el a minisztérium. Igen sikkasztott, mert ez a pénz “pántlikázott” pénz volt, egy konkrét célra adták össze a magyar állampolgárok, nem arra, hogy majd a minisztérium arra költse, amire éppen akarja.

          • Takács Bálint

            Valakinek meg kellene tennie a feljelentést a parlagfű pénzek ügyében és, ha Magyarországon, még bíróság elé sem kerül az ügy, akkor nemzetközi bíróságot kell igénybe venni.

        • piemumbler

          A vita kedveert ezzel akar egyet is tudok erteni. A problema inkabb ott van, hogy nem volt meg kozom olyan szervezethez, ahol egy ilyen mindent atforgato ellenorzes ne talalna legalabb ennyi, es egyenkent legalabb ennyire sulytalan es mondvacsinalt problemat. Hatalmas leleplezesrol beszelnek, hutlen kezelesrol fantazialnak, ehhez kepest talaltak nehany adminisztracios hianyossagot. Egyertelmu a rosszindulat es a politikai mitovacio, ezek pedig mindenkinek csak artanak.

    • a “mi köze” kérdés szerintem itt arra utal, hogy honnan lenne hatásköre a KEHI-nek a hatékonysági alapú vizsgálatra – minthogy ezt a jelentés se mondja meg egy szóval sem, nyugodtan kiindulhatunk belőle, hogy nincs. a zéró toleranciás példád maximum a rendőrségi eljárásra illik: az itthon elkövetett bűncselekmény miatt, hogyha megalapozott rá a gyanú, akkor nyilvánvalóan el kell járnia a hazai igazságszolgáltatásnak. ahogy azokban az ügyekben is el kell neki, amik hazai korrupciós ügyekről vagy közpénz hazai szervek általi elköltéséről szólnak. ott csak az a furcsa, hogy a magyar állam a norvég állampénzügyi érdekét sokkal nagyobb lendülettel látszik védeni, mint azt a sajátjával bármikor tette.

      • Takács Bálint

        Nem tisztem védeni a kormányt, mert ami az alapvető élelmiszerek terén (és még sok más termékkel) megy évek óta ebben az országban nagyipari áfacsalással az tényleg felháborító.
        Azonban a kormány ha nem is a leghatékonyabban, de legalább megpróbált valamit tenni, ha nem is a most elhíresült étolaj ügyében, hanem az évtizedek óta iszonyatos károkat okozó cukorügyben. Az EU már kétszer elutasította ezt a magyar kérelmet. Vajon miért?

        • nem tisztem védeni az EU-t, de amit az elutasításkor írtak, abban akkor is van ráció és főként megfelel a közösségi jognak, ha azt gondoljuk, hogy a fordított áfa a cukorban is jobb lenne:

          http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52014DC0229&from=EN

          valójában a fordított áfa a hálózatos áfacsalás azon megoldása, amihez nem kell elkapni senkinek a grabancát, viszont a csalókat csakáttereli azokba az ágazatokba, ahol nincs bevezetve.

    • gyuree

      Szép okfejtés, de a lényeget kihagytad: pontosan mi is ütközik törvénybe?

      • Takács Bálint

        Csak a legnyilvánvalóbbat említeném. A visszadátumozott számlák.

        • Dirk

          ennek a maffiakormánynak a szájából mindenféle gyanúsítgatás merőben viccesen és kétszínűen hat. trafikmutyi, földmutyi, alkotmánymutyi, manyup mutyi, és hadd ne soroljuk… erre megállapítják, hogy elszámolt valaki 1 pár zoknit, meg befőttes gumit. és ezt a jelentést leteszik Brüsszelben az asztalra. ez most vicc, ugye?
          Brüsszel épp annyira veszi komolyan majd, amennyi jogalapja a kormánynak az adatlopásra volt… semennyire.

        • piemumbler

          A jelentesben nem lattam semmit visszadatumozott szamlakrol.

          Szamlak kapcsan kiemelnek egy esetet, amikor egy mar megszunt ceg altal kiadott szamlat fogadtak be. Azonban ott a szamlat kiallito szemely a hunyo, az Okotarstol nem elvarhato minden egyes szamla eseteben hogy ellenorizze a kiallito ceg statuszat.

          Visszadatumozott tamogatasi szerzodes-modositasokrol volt szo meg: nos, ez valoban nem szep. Annyit azonban hozzatennek, hogy egy altalam ismert (evekig ott dolgoztam) civil szervezetnel az volt a tapasztalat, hogy a miniszteriumi foosztalyok, allami kozalapitvanyok es egyeb szervezetek allando jelleggel tamaszkodtak erre, egyszeruen a tulzott adminisztracio miatt. Valahogy soha nem volt ebbol vizsgalat. Ahogy a maganszferaban sem ismeretlen a dolog: bizalmi viszony eseten eleg a szobeli megallapodas egy valtoztatasrol vagy egy ujabb megrendelesrol, es majd kesobb lepapirozzak. Valahogy hianyolom a Nagy Leleplezest.

  • ember

    Persze a libsik szemében minden per koncepciós. Bezzeg ők…..

    • László István

      Na libsiző orbánsegdugasz valami a konkrétum. Különben miért is loptok?

      • lesly&jerry

        László te talán tudsz valami konkrétumot vagy csak a baloldali hülye dumát nyomod? Te akkor mondjuk gyurcsány segdugasz vagy?,

        • gyuree

          De hát itt van végig leírva a cikkben. Miért ő mondjon konkrétumot?
          Mondjátok meg ti konkrétan – a libsizés helyett – hogy mi az ami szerintetek csúsztatás vagy nem igaz.

          • István Tamasi

            Konkrétum kell? Ott van például a trafikmutyi, földmutyi, Horváth András dossziéja, arrogántonyó folyamatosan növekvő lakása, szófosópetike ingatlanjai. Remélem hirtelenjében ennyi elég.

        • László István

          Csak azt tudom hogy Loptok!! Gyurcsányt sem bírom elviselni a barom libsizökkel együtt.

    • gyuree

      Olvasd már el amihez kommentelsz és utána konkrétan mond el mi a bajod.
      Miért kell mindig mellébeszélni???

    • 1 – amúgy nem venném a fáradságot rámutatni arra, hogy miért nettó baromság/vicces amit ez a szerencsétlen ide írt. Viszont: nácikkal nem állunk szóba, tehát a többi kommentelőnek jelezném, hogy ironikus módon az “ember” nickname mögött egy virtigli náci troll lapít. Ezt írta 2 hete egy kommentjében a nyomorult buckalakó (gondolom a náci helyesírás szabályait követve):
      “(…) Nácik vagyunk annak születtünk.Femenőink is azok voltak.Mi itt közösan vagy 6 millióan ebben a csonka kis hazánkban.Büszkék vagyunk mi erre
      de nagyon.
      Örülünk annak,hogy nől és nől a létszámunk.
      Lassan már 6,5 millióan leszünk.”

  • Katalin Pap

    Ezzel el lehet terelni a figyelmet, más sokkal fontosabb dolgokról.

    • István Tamasi

      Például a kormánytagokat, kormányközeli politikusokat, adóhivatali felsővezetőket érintő héthatárra szóló korrupcióról.

  • Sandor Pal

    Jééééééé!
    Kik papolnak itt koncepciós perről? Pontosan azok a koszos vörösök, akik nem is olyan rég a koncepciós perekben még egymást is akasztgatták….!
    Söpredéknépség…..

    • István Tamasi

      JÉÉÉÉ!
      A Molnár Gyula /XI.kerületi polgármester/ elleni per sdzíntiszta koncepciós eljárás volt. A bírónak kellett helyre tzenni az ügyészt!
      A tábornokok elleni per dettó!

    • Bánatos Ferencné

      jééééelőkerűltél a lipótmezörő….

    • Dirk

      “koszos vörösök” alatt a volt MSZMP-sekből álló regnáló kormányt érted, ugye?

    • joska

      Jéééééé!
      te is pontosan tudod, hogy mi megy iten, mégis ilyeneket írsz ide..

  • “[Felrója azt is a jelentés, hogy „A támogatások felhasználása során jellemző volt, hogy a kedvezményezettek olyan gazdasági társaságokkal kötöttek szerződést, amelyek képviselője a kedvezményezett szervezet tisztségviselője. Az is előfordult, hogy a kedvezményezettek a projekt keretében közvetlenül a saját alkalmazottjukkal vagy tisztségviselőjükkel kötöttek szerződést”. Lefordítva: egy civil szervezet elnyert egy támogatást egy projektre, és a projektet a civil szervezet tagjai vagy munkatársai valósították meg, az ennek során elvégzett munkáért pedig megkapták a megítélt támogatást. Ez éppen akkor bűn, mint amekkora bűn a köztisztviselőknek adott fizetés azért, mert elvégzik egy minisztérium munkáját.]”

    Utánatok szabadon, nem elemeznék végig minden pontot. De.
    Azért különbség van aközött, hogy egy szervezet alkalmazottja elvégez egy munkát és azért fizetést kap, és aközött, hogy a szervezet alkalmazotttja a munkadíj mellett még a saját kis gazdasági társasága (kft, bt whatever) kap egy zsíros kis szerződést.
    Azért igen, kissé visszás, hogy a Kis Jakab által vezett XYZ Alapítvány Kis Jakab és Társa Kft (képviseli Kis Jakab) köt szerződést. :))

    A helyzet az drága barátaim, hogy a KEHI itt azt kifogásolja, hogy bár a személyek tagjai voltak a támogatást elnyerő alapítványnak, alkalmazottai, tisztségviselői, mégis kiszervezték a munkát a saját gazdasági társaságukba, akik meg beszámláztak az alapítványba. Míg a második esetben (Asimov alapítvány) az a bajuk, hogy egy köztes szervezet nyerte el a támogatást, nem pedig a projektet ténylegesen végrehajtó (gazdasági) társaság.

    • Balázs Andris

      Valóban van benne valami, de ha a szervezetben nincs elég erőforrás egy plusz projekt végrehajtására, nyilván lesz valami, amit ki kell szervezni. Ilyen esetben, ha tehetném, én is olyan céggel dolgoznék, akiket ismerek és ennek köszönhetően könnyebben tudok velük dolgozni, együttműködni és ellenőrizni a munkájukat. Ha a munkáért megfelelő, piaci értéket számláznak, nincs elsumákolt plusz költség, és említett projektet, feladatot jól el is végzik, akkor engem nem zavar, ha Kis Jakab intézi. Szóval a kérdés inkább az, hogy elvárható körültekintés mellett Kis Jakab és Társa volt-e a legjobb alternatíva és hogy a kitűzött céloknak megfelelően használták-e fel a pályázati pénzeket?

      • Igen, csak a helyzet az, hogy a kiszervezést az első esetben a saját szervezeten belül történt!
        Ez pontosan az a logika, amiért L Simont támadták. A civilek.

    • Dirk

      és a KEHI a Mészáros cégét miért nem vizsgálja?
      a kérdés költői…

      • Ja értem, így már minden megbocsátható a civileknek.

        • Dirk

          nem, azért nem. a magyar közpénzherdálást nem bocsátom meg a CÖF-nek…

        • Harold Finch

          A civil szervezetek ugyanazt a gyakorlatot követik, mint az NFÜ, amikor az uniós projekteknél, “az ehhez szükséges magyar állami alkalmazottak bére a egészen mostanáig az uniós technikai segítségnyújtási keretet terhelte.

          Te jól láthatóan mindent megbocsátasz a Fidesznek.

          Orbánék elloptak 55 mrd Ft-ot az MVM-ből, 200 mrd-ot a a MNB-ből az nem baj.
          És ez csak két történet az elmúlt 1 évből!

          • Tessék feljelentést tenni.
            200mrd-ot meg kurvára nem lopták el.
            Az MNB csinált pár alapítványt, annak adtak tőkét, a tőkéből államppapírt vesznek ami után kapott kamatból az alapítvány céljait támogatják.

            Deee miiinnnndeeeegy. És amúgy még1x. Itt nem bérről, gazdasági társaságokkal kötött szerződésekről van szó.

        • joska

          NEKED amugy konkrétan mi a bajod a civilekkel? mármint a szereplő NGO-kkal?

          • Belterjesség? Egymásnak való osztogatás?

    • Elhar

      Esetleg Simon L. László államtitkár úrral leülhetnének ebben az esetben egy tereferére, tisztázni, hogy kinek szabad csak olyan céggel dolgoztatnia, amelyik a munkatársa/beosztottja tulajdonában és kinek nem? Egyébként pedig az alanti komment a releváns: ha a munkáért a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást kaptak és a munka valóban elkészült, akkor mi a f*szom köze van hozzá bárkinek? A norvégok szerint erre érdemes volt pénzt költeni – az ő pénzük, az ő döntésük.

      • Nana!

        Ha én egy civil szervezetnek vagyok az alkalmazottja, ahol a munkaköri leírásomban szerepelnek bizonyos dolgok, azok elvégzéséért szerződni saját magammal erősen visszás.

        És igen, ha L Simon László egy nagy geci ezért, akkor a civilek is nagy gecik ezért. S nem L Simon mondta előszőr, hogy ez geciség….

        • Elhar

          Rendben, feltéve, de meg nem engedve, hogy az történt – egyelőre erről még csak a számomra már elnézést, de nem az elfogulatlan tájékoztatásáról ismert mno és MH számolt be, a KEHI jelentés nyilvános részletei sem tartalmazták tudtommal -, tehát ha így van, amit írsz, akkor menjen bíróságra az ügy és ha megáll, akkor az összegtől függően legyen meg a büntetés.

          Hol a feljelentés a KEHI részéről L.Simon ellen? Ugyanis az a pénz, amit ő szétosztott, az effektíven a KEHI vizsgálati körébe tartozó, magyar adófizetők pénzéből történt kormányzati költés, és egymagában kb. akkora, mint amekkora hibákat a jelentés a 61 szervezetnél együtt megállapított. Vagy a feljelentés hűtlen kezelés miatt a parlagfű pénzek miatt? Ha a tizednyi erőfeszítést látnám ezeknek az aljasságoknak a megakadályozására, egy szavam nem lenne semmilyen vizsgálatuk ellen, még akkor sem, ha nincs rá tökéletes felhatalmazásuk.

          • Tett bárki feljelentést abban az ügyben? Akár a civilek?

            Itt történt feljelentés most.

        • vicces azért azzal a feltételezéssel vitatkozni, mintha a civil szervezetek stábja a pályázataiktól függetlenül állandó létszámmal és munkateherrel dolgozna, igazából ha nincs a támogatás, akkoris pont ugyanazt valósítaná meg, mintha van, így aztán a munka nélkül kapott juttatás erkölcstelen lenne.

          a KEHI általában, kb. jogi értelemben annyira megfogható érveléssel, hogy “ez visszás”, kifogásolja, hogy a támogatás egy részét a támogatott civil szervezetek saját stábja kapta meg (az, hogy munkabérként vagy cégesen számlázva, gazdaságilag biztosan irreleváns, de talán a KEHI érvelése szempontjából is mindegy, mert az egyetlen verzió, amivel a KEHI-nek nem volt gondja, az az, amikor külsős magánszemélyeknél vagy cégeknél költötték el a támogatást).

          ha ezt a problémát tényleg valósnak látták az ellenőrök, akkor kezdhetik a pánikot az NCTA-ból, azaz magyar közpénzből támogatott civil szervezetek is, minthogy a pályázatokból élő civil szférában nem csak hogy általános gyakorlat, hanem a fennmaradás régóta egyetlen útja, hogy a stábnak a pályázott program lebonyolításával kapcsolatos adminisztrációs és bérköltsége a projekt büdzséjét képezi. a legviccesebb analógia talán az, hogy amikor a magyar állam valósít meg uniós projekteket, akkor az ehhez szükséges magyar állami alkalmazottak bére a egészen mostanáig az uniós technikai segítségnyújtási keretet terhelte.

          • Az, hogy bérköltség van benne, semmi probléma nincs.
            A helyzet az, hogy ez itt amit a KEHI vitatkozik nem bérköltség.

            Hanem az adott tevékenységet kiszervezték saját cégükbe.
            Nem arról van szó a jelentés alapján, hogy az történik, hogy a civilek felveszik magukat mondjuk napi 1 órás részmunkaidős foglalkoztatás helyett napi 8 órásba, és a magasabb bérüket fedezik a támogatásból… ezzel semmi bajom nem lenne. Sőt, a kifizetett sikerdíjjal sem.

            Azzal már problémám van, amikor egyrészt tisztségviselő az adott alapítványban, netán alkalmazott, de azért jut egy jó kis megbízás a sufnicégének is a norvégpénzből.

          • joska

            Miért is an ezzel problémád? Nem törvényes?
            a pénz elköltésének hatékonyága a cél, nem? az ezt hol befolyásolja?

            mint irtam, ugy tudom, a magyar gazdaság, a hasonlo palyazati penzekbol muködö gazdaság szép nagy része így működik.

          • piemumbler

            Egy civil szervezetnel, ahol sokaig dolgoztam, teljesen megszokott volt, hogy ha a “normal” mukodesen tuli projektekre nyertek el penzt (pl. az adott teruletrol szolo osszefoglalo tanulmanyok, kisebb kepzesek, stb – nem kamu, valos tevekenysegek), akkor az adott projektre kulon, a meglevo munkaviszonyon tuli szerzodest kotottek az adott feladatra alkalmas munkatarsakkal (tobbnyire megbizas, de akadt vallalkozoi szerzodes, vagy bt-vel kotott szerzodes is). Hogy ennek pontosan mi volt a formaja, az mar sokszor attol fuggott, mivel jarnak legjobban az erintettek (adozasilag). A munkaviszonyokkal jaro adminisztracio miatt egyebkent tobbnyire ez volt a konnyebb ut is, a konyvelo mindig halas volt ilyen megoldasokert (esetleg az alaptevekenyseg finanszirozoja nem is enged mas megoldast).

            De a legfontosabb, hogy ezekbe a szerzodesekbe a tamogato szervezet is mindig beleegyezett, es az altalam ismert civil szervezet eseteben ez bizony tobbnyire allami penz volt (kozalapitvanytol vagy miniszteriumi fooszalytol). Vagyis maga az allam sosem kifogasolta ezt a gyakorlatot. Az pedig, hogy egy adott projektnel a civil szervezet donteshozoja (pl. egyesuletben elnoksegi tag) beltag pl. a bt-ben, amivel szerzodnek, egyszeruen a minimalis letszamokkal magyarazhato: egy szuk terulet civil szakertoje tobbnyire tisztsegviselo a szervezetben, es ha pl. kepzest tartanak, nem is nagyon tudjak kihagyni ot – vagyis igenis igenybe veszik a bt-jet. Meg egyszer: szamos peldat lattam, ahol ezt az allami finanszirozo termeszeteskent kezelte.

    • Harold Finch

      A civil szervezetek ugyanazt a gyakorlatot követik, mint az NFÜ, amikor az uniós projekteknél, “az ehhez szükséges magyar állami alkalmazottak bére a egészen mostanáig az uniós technikai segítségnyújtási keretet terhelte.

      1 szálka civileknél, hogy a mondást idézzem.

      és 1000 szálka, 100 gerenda és 10 mamutfenyőfa esete az államnál – 0 KEHI vizsgálat

      • Bér != szerződés a saját cégemmel.

        Ha bérjellegű kifizetések történtek volna a norvég pénzekből, egy szavam sem lenne.
        De itt a vizsgálati jelentés alapján nem bérjellegű kifizetés, hanem egy gazdasági társaság (kft, bt) -vel való szerződésekről van szó.

    • ehh

      Ezt a “kiszervezés” történetet ugyanarra a kaptafára húzták fel, mint a filozófuspert – és ugyanúgy is fog megbukni.

    • joska

      És ez törvényellenes? tudtommal az egész magyar gazdaság igy müködik. Ha van tanácsadó (consulting) szakmában dolgozó barátod, mit mond erre?

      • jaaa. azzal nincs bajom, ha Gipsz Jakab gyerekkori osztálytársát bízza meg a consultinggal. Ha Gipsz Jakab a saját cégét bízza meg, azzal már azért van bajom, amikor kvázi közpénzről van szó.

  • Gabor Dolla

    Nekem elfogadhatatlan ez a jogaszkodas, amivel azt probalja az ATLATSZO bizonygatni, h miert ne lehessen egy kozerdeku adatot ellenorizni. Az mikor jon, h azert ne ellenorizhesse a KEHI mert az Okotars konkurenciaja ?

    • joska

      nyilvánvaló csak beleolvastál, és a véleményed adott, akármi is az ok.

      1. a jogászkodás egy nagyon világosan leírt szerződésre vonatkozik. “szerződéseket be kell tartani”, főleg, ha sok pénzt adnak az országnak.

      2. a cikk már nem a KEHIvizsgálat jogtalanságát vizsgálja, azt csak röviden említi. A megfogalmazott VÁDAK-ról állitja, és ÉRVEKKEL támasztja alá, hogy azok mindössze az éretlen vádaskodás szintjét ütik meg, ami jogállamban közröhely, persze az 50es években komoly volt. A TANÚ – does it ring a bell?

      Persze akármilyen témában a legegyszerűbb modszer a mindentudásra, ha az ember annyira nem ért a részletekhez, hogy a problémát sem fogja.

      • Gabor Dolla

        jaja, ha nem akarsz vitatkozni, akkor kerdojelezd meg a masik hozzaerteset, ez nagyon megy

        • Dirk

          A lényeg, ha nem érted, mi van a cikkben, hogy a KEHI semmiképp sem vizsgálhatja az Ökotársat. Az már csak hab a tortán, hogy a vizsgálat eredménye is csak egy vicc. A norvég közpénzek ellenőrzését pedig a norvégok kontrollálják, ha tetszik ez a magyar kormánynak, ha nem. (Amúgy azért nem tetszik nekik, mert nem az ő kezükön folyik át az a pár milliárd Ft, tehát nem tudnak belőle lopni.)
          A norvégoknak meg mint kívülállóknak semmi közük a magyar politikához, nekik aztán éppen mindegy, ki van kormányon egy segélyekre szoruló közép-kelet-európai kis országban.
          Az egész egy kreált ügy, hogy minden pénz a Lázár kezei között csordogáljon át. Ezért alakították át az elosztási rendszert (a szerződéses partner megkérdezése és beleegyezése nélkül!!!!). Ezzel a fidesz csak egy dolgot ért el, a norvég kormány ellenszenvét, mely ezek után még jobban oda fog figyelni, hogy nehogy Lázárék kezébe vagy kormányközeli szervezethez kerüljön a támogatások azon része, mely nem a kormány kezein kell, hogy átfolyjon.

          • Gabor Dolla

            Ertem a cikket. De nem ertek vele egyet. Mindenki mindent vizsgalhasson. Ez az atlatszosag. Ha csak az atlatszo vizsgalhatja a fideszt az valami mas.

          • Rózsika

            A norvég pénz közpénz. Legalábbis annak kellene lennie. Államközi szerződések szabályozzák, hogy s mi, ezért nem kellene ballibsi “civileknek” önkényesen osztogatniuk, vagyis a “házi kedvenceknek”.

          • Dirk

            Hanem a Századvégnek? LOL! Ezeknek a tetveknek egy fillért se!
            Amúgy valóban közpénz: norvég közpénz. Ezért nem vizsgálódhatott a Kehi, ill. ezért nem érdekel senkit a koholt jelentésük… 🙂 És a szerződés szerint pont efféle civilprojektekre szánták ezt a pénzt.
            Mindegy, a kormány fejre is állhat, az a pénz továbbra is jön az Ökotárs adószámának felfüggesztése ellenére is… a magyar államnak folyosítandó több tíz milliárd Fr-tal ellentétben. 🙂
            Szerencsére a norvégok még törődnek a magyar demokráciával…mármint azzal, ami maradt belőle :-/

  • Dimitru1

    Csak beírtam a gugliba, hogy tanácsadói szerződések, oszt ez jött ki belőle:

    Ötször többet költünk a Századvégre, mint a Mentőszolgálatra.
    http://hvg.hu/itthon/20121016_A_Szazadveg_az_utolso_fillert_is_elkolti/nyomtatas

    -Mondjuk ez két éves cikk, azóta már nyilván kétszer is leellenőrizte azt a századvéget a KEHI…

  • Rózsika

    Nagyon helyes, itt az ideje átláthatóvá tenni a külföldi pénzek korrupt “civil” elosztását.
    Meg kell nézni azt is, hogy Soros György kit, milyen alapon pénzel Magyarországon és ezért mit kap cserébe.