Cikkek

Újabb nyilvánosságkorlátozó törvények: tájkép csata után

A kormánypártok ugyan az egészen vállalhatatlan módosítások többségétől elálltak, de új vívmányként januártól így is lehet majd hazai közpénzből pártközeli szervezeteket támogatni, nem kell bejelentenie az országgyűlési képviselő rokonának vagy cégének e minőségét, ha közpénzre pályázik, illetve az MLSZ is zavartalanabbul és továbbra is bizalmasan intézheti a társasági adós adminisztrációt.

Az ülésszak végére több fronton támadt az átláthatóságra a kormány: előbb az állami és uniós támogatásokra vonatkozó garanciák tűntek volna el, aztán benyújtották a nyilvánosságot a beruházás egészében közelebbről meg nem határozott nemzetbiztonsági szempontok alapján korlátozó Lex Paks II-t, végül megjött a sportszövetségek által kezelt adatokat elrejtő törvénymódosítás is.

Előzmények

Levél a képviselőknek: átlátható vagyonosodást!

Januártól könnyebb lesz lopni: megint lehet majd közpénzből támogatni a pártközeli szervezeteket és a családot

Szeretnéd, ha az MLSZ gazdálkodása átlátható lenne?

Nem fogják kitalálni, hogy mi minden lesz nyilvános a paksi bővítésről

Valami értelme azonban mégis van annak, hogy sokan, köztük mi is határozottan tiltakoztunk e javaslatok ellen: Paksról ugyan még nincs döntés (bár a beruházás „nemzetközi felügyelet alá helyezése”, bármit is jelentsen az, talán a nyilvánosságra is kihat majd), de a másik két javaslatot végül hétfőn és kedden jelentősen felpuhult tartalommal fogadták el.

Mindkét javaslatról az elsők között adtunk hírt, a költségvetési saláta kapcsán pedig levélkampányt is folytattunk a Transparency Internationallal és a K-Monitorral. Ez utóbbival feltehetően összefügg, hogy a törvényjavaslatban meglehetősen sunyi módon eldugott két problémás rendelkezés elhagyására egymástól függetlenül a Jobbik, az LMP és az MSZP, valamint az Együtt és a PM jelöltjeként megválasztott független képviselők is javaslatot tettek (és e módosító indítványokat egyébként a DK is támogatta).

Ennél is fontosabb persze, hogy a javaslatok végül nem is mentek át eredeti tartalmukkal, mivel a kormánypártok is jelentősen visszaléptek belőlük.

Ennek ellenére nem gondoljuk, hogy siker lenne, hogy végül nem kapott két nagy büdös pofont az információszabadság, pedig megkaphatta volna. Ezért most sort kerítünk annak a számbavételére, hogy mi az, amiben még a szűkített tartalmú javaslatok is visszalépést jelentenek. Mi az, ami annyira fontos volt, hogy még egy defenzív korrekció során is meg kellett óvni az ellenőrizhetőség alól?

Az állami támogatásokra vonatkozó összeférhetetlenségnél a visszavonulás iránya (a linket módosító javaslat 25., 32. és 177. pontjaiban) az volt, hogy az uniós és a nemzetközi szerződés alapján nyújtott egyéb támogatások esetében minden marad a régiben, nincs enyhítés, a hazai támogatások esetében pedig a nyilvánossági szabályok átkerülnek ugyan az államháztartási törvénybe, de tartalmilag nem lettek enyhébbek, mint a korábbiak.

Változás tehát „csak” a hazai támogatásokra vonatkozó összeférhetetlenségnél van, az alábbiak szerint:

1. Eddignem indulhat pályázóként, illetve nem részesülhetett támogatásban az az egyesület vagy szakszervezet, illetve egyházi jogi személy a megelőző öt évben együttműködési megállapodást kötött vagy tartott fenn párttal, illetve amely ugyanezen időszakban párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson.

Mostantól indulhat és részesülhet, ami nyilván nagy karácsonyi ajándék például a Fidesszel közös polgármester- és képviselőjelöltet állító 24 helyi civil szervezetnek vagy a Fidesszel formális együttműködési megállapodás keretei között együttműködő Lungo Dromnak, Magosznak, de akár a Fidelitasnak is.

2. Nem vonatkoznak mostantól emellett a hazai költségvetési támogatásból nyújtott támogatásra bejelentési kötelezettségek sem: eddig ugyanis a pályázatból nem kizárt közjogi tisztségviselőknek – köztük az országgyűlési és európai parlamenti képviselőknek, a polgármestereknek és az önkormányzati képviselőknek, valamint a központi államigazgatási szervek vezetőinek –, a támogató szerv döntésben közre nem működő munkatársainak, továbbá az ő rokonaiknak, cégeiknek be kell jelenteniük az érintettségüket, aminek ténye kikerül a honlapra.

Mostantól ez sem lesz így, senki nem értesül róla, hogy a sikeres pályázó esetleg nem a térség országgyűlési képviselőjének rokona vagy tulajdona, esetleg ő maga-e.

3. Végül megszűnik a szankció: eddig, ha valaki megsértette akár az összeférhetetlenségi követelményeket, akár az előbb említett bejelentési kötelezettséget, akkor a jogsértés tényét két évre közzé kellett tenni. Hasonló szabály a hazai támogatásokra tehát nem marad.

Körülbelül hasonló a helyzet a lex MLSZ-nél: nem lesz ugyan a sportági szakszövetségek teljes gazdálkodása és működése kivonva a nyilvánosság alól, de a tegnap a bizalomgerjesztő című, az egyes törvényeknek a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló törvénybe katapultált normaszöveget felváltó, civilizáltabb megoldás szerint (1. pont)

„[a] szakszövetség gazdálkodásával összefüggő, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló2011.évi CXII. törvény szerinti közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésére vonatkozó igények a nem állami, nem önkormányzati támogatások tekintetében összesített adattartalom szolgáltatásával is teljesíthetőek”.

Hogy ez pontosan mit jelent, azt majd megmondja a bíróság, de az biztos, hogy a társasági adó felajánlásával összefüggésben kiadott szövetségi igazolásokra vonatkozó adatkérések megtagadásában előkerül majd ez a szabály.

Ezek egyébként azok az igazolások, amelyekből kiderülne, hogy kiknek volt olyan fontos a felcsúti utánpótlás-nevelés, hogy többmilliárd forintnyi társasági adót fizessenek a központi költségvetés helyett a Puskás Akadémiát fenntartó alapítványnak.

Sepsi Tibor

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!

Megosztás