A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára, dr. Ángyán József ötödik éve teszi közzé megyénkénti tanulmányait a 2015-2016-os földprivatizáció szerinte korrupciógyanús gyakorlatáról. Ángyán mostanra az utolsó előtti egység, Vas megye adatainak a feldolgozásával is elkészült. A legfrissebb tanulmányból kiderül: a kis, családi gazdaságok helyett itt is sokszor csak a földárverések idejére agrárvállalkozóként bejelentkező mérlegképes könyvelő, könyvvizsgáló, testnevelő tanár, sportmenedzser, ingatlanos nagyvállalkozó, műszaki informatikus, gépjármű javító/-karbantartó, vasárú/ruházati kis- és nagykereskedő, fogtechnikus és panziótulajdonos jutott földekhez.
„Vas megye adatai – tán a többi megyénél is határozottabban – cáfolják továbbá azokat a kormányzati állításokat is, amelyek szerint »komoly versenyben kialakult, piaci áron« jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. A 3302 hektár elkelt megyei földterület közel 95%-a, több mint 3100 hektár ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási áron, ráadásul az európai 10–35 mFt/ha földárak töredékéért – átlagosan alig 1 millió 390 eFt/hektárnyertes árajánlattal – került a sikeres árverezőkhöz. Valódi árverseny a területek alig 5%-ának árverésén alakult csupán ki, így az elárverezett megyei terület egészére nézve a nyertes árajánlat a kikiáltási árat csupán alig 2%-kal haladta meg” – összegzi Ángyán professzor a délnyugat-magyarországi megye adatait.
Ángyán szerint ebben a megyében is sokszor előfordult, hogy a nyertes „földművesek” valódi tevékenységi köre távol esik a mezőgazdaságtól. A volt államtitkár talált közöttük közgazdászt, mérlegképes könyvelőt, könyvvizsgálót, testnevelő tanárt, szakedzőt, sportmenedzsert, ingatlanos nagyvállalkozót éppen úgy, mint pl. műszaki informatikust, gépjármű-javítót/-karbantartót, vasárú/ruházati kis- és nagykereskedőt, fogtechnikus mestert, illetve panzió- és fogtechnikai laboratórium-tulajdonost is.
Ángyán József emlékeztet: ilyen esetekben országszerte az volt a gyakorlat, hogy a mezőgazdaságtól távoli végzettségű, illetve foglalkozású személyek az árverések idejére mezőgazdasági főtevékenységű egyéni vállalkozói cégbesorolást szereztek, és/vagy vállalkozásaik mezőgazdasági profilokat is felvettek a tevékenységi listájukra, és ezzel – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása következtében – szerzőképes földművessé válva vettek részt az árveréseken.
A volt államtitkár minden megye adatainak feldolgozásakor ismerteti, hogyan jutottak jelentős állami földterületekhez mindenütt a politika-közeli, rokoni, baráti, illetve a politikai oldalakon, pártokon átívelő közös gazdasági érdekhálózathoz tartozó nagyvállalkozói érdekkörök. A Vas megyei földárverések legnagyobb, politikaközeli nyertesei Ángyán József szerint az alábbi személyek és érdekeltségeik voltak:
A GSD-cégcsoportról egy korábbi, a Fejér megyei földügyeket feltáró Ángyán-jelentésben ez olvasható: „a csoport »zászlóshajója« a Mezőfalvai Mg. Zrt. a Dorogi Árpád, Helmut Gsuk és Zászlós Tibor »kormány közeli« nagyvállalkozók érdekeltségi körébe tartozó tőkés társaság”. A tulajdonosokról ebben a korábbi tanulmányban így ír Ángyán József: „2001-ben a Mezőfalvai Zrt. állami cég többségi tulajdonát 4 vezető tisztségviselője – köztük Zászlós Tibor és Villányi László (lásd lentebb) a mostanihoz hasonló, igen kedvező hitelkonstrukcióval, azaz csaknem ingyen szerezte meg, majd 2006-ban eladta egy német tulajdonú cégnek.
A 9.000 hektár állami földet használó cég így került a – Helmut Gsuk német állampolgár és »magyar hangja«, Dorogi Árpád, Zsira polgármestere érdekkörébe tartozó – GSD-csoport fennhatósága alá. A privatizációt levezénylő és egyik tulajdonossá váló vezérigazgató, Zászlós Tibor, aki karrierjét a rendszerváltás előtt a Baracskai Rabgazdaság MSZMP titkáraként kezdte, ma már a német tulajdonos fennhatósága alatt vezeti a céget, és egyben az állami földek eladását kezdeményező és szorgalmazó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egész magyar mezőgazdaságért felelős alelnöke.”
Ángyán József a megye „kisebb” földterületeire sikeresen árajánlatot tett árverezők között is talált politikaközeli szereplőket:
Ángyán József tanulmánysorozatának II. Megyei elemzések című része az állami földprivatizáció 2015. november 15. és 2016. július 31. között lebonyolított három hullámának árverési tényadatait vizsgálja. A volt államtitkár mások segítségével maga gyűjtötte ki a saját elemzései alapján a tanulmányaiban közzétett földeladási adatokat, mivel szerinte az időközben Nemzeti Földügyi Központtá (NFK) átnevezett Nemzeti Földalapkezelő (NFA) „elemzéseket a nyilvánosság számára nem készített és ma sem készít, sőt olyan formában és különböző adatbázisokban közölte az adatokat, amelyekből az összetartozó információk csak nehezen voltak egyesíthetők”.
Az első megyei mintaelemzést 2016 áprilisában tette közzé Ángyán József, majd a programzáró törvény adott év őszén való megszületését követően elkezdte a végleges megyei árverési adatok többszempontú feldolgozását és a megyei árverési zárójelentések összeállítását. Fejér, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Csongrád, Hajdú-Bihar, Békés, Bács-Kiskun, Veszprém, Baranya, Tolna, Komárom-Esztergom, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét követően a most közzétett legújabb – a sorban a 18. –, Vas megye árveréses állami földprivatizációs képét mutatja be.
A Vas megyéről szóló teljes jelentés itt olvasható:
Ángyán-jelentés Vas megye by atlatszo on Scribd
Ángyán József tanulmányai azért kulcsfontosságúak, mert már nem elérhető adatokat is dokumentálnak a földprivatizáció részleteiről. Miként a volt államtitkár emlékeztet: „mára már az alapadatbázisok is eltűntek az NFK honlapjáról, így szerencse, hogy azokat elővigyázatosságból – és persze a tényeket eltüntetni igyekvő kormányzati szándékot előre megsejtve – még időben sikerült letölteni”.
Az NFA/NFK valóban nem könnyítette meg a földárverésekkel kapcsolatos tisztánlátást: a honlapon megyénkénti bontásban és pdf-formátumban tette közzé az árverések eredményeit, ám a link ma már nem él, 404-es hibát mutat. Amikor még elérhetőek voltak az adatok, 2016 nyarán, a földeladások lezárulta után a Greenpeace fáradságos munkával táblázatba rendezte az adatokat, és átadta őket feldolgozásra az Átlátszónak. Ezt követően hosszú ideig tisztítottuk az adatokat, mert az NFA honlapján közzétett hirdetményekben rengeteg elütés és egyéb elírás volt. Ezután M. László önkéntesünk segítségével geolokációs kódokat rendeltünk a Földalapkezelő által helyrajzi számokkal azonosított földekhez, majd különböző szempontok alapján ábrákat készítettünk az adatokból.
Térképekre és ábrákra tettük a földárverések eredményeit | atlatszo.hu
2015-ben és 2016-ban hatalmas földprivatizáció zajlott le Magyarországon. Az állam 290 ezer hektár földet kínált eladásra, és ennek kétharmadát el is adta. A legnagyobb nyertesek Mészáros Lőrincék lettek: a felcsúti polgármester és családtagjai összesen több mint 1550 hektár állami földet vettek meg. Hosszú hónapok munkája után térképeken és különböző grafikonokon mutatjuk be a földárverések eredményeit.
Horn Gabriella
Frissítés 2021.12.13.: Ángyán József kérésére ma frissítettük a cikket és a beágyazott tanulmányt.
A 2006-os tömeges rendőri erőszakot követő eljárások nem hoztak mélyreható változást a rendőri erőszak előfordulásának gyakoriságát és következményeit illetően. Erre...
Október végén megjelent a két szervezet együttműködésében készült ötödik Korrupciófigyelő jelentés, amely a 2021 júniusa és 2021 szeptembere közötti időszakot...
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter november 2-án Pécsett kezdte hivatalos programját. A reggeli órákban egy dán cég magyarországi kutatólaborját és...
A miniszter nejének korábbi földügyében érintett nagybirtokos az MTVA-nak beléptetőkapukat szállító cég tulajdonosától venne földeket.
