Az Agrárkamara koncepciója alapján megkezdik a termelők integrációját, gyakorlatban a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező oligarchák alá szervezését. Ángyán József erről már 2015-ben elmondta a véleményét egy az Átlátszó által szervezett nyilvános beszélgetésen. Az idő őt igazolta.
A Népszava birtokába került az a mezőgazdasági integrációról szóló törvénytervezet, melyből kiderül, hogy az új termelési rendszer politika által vezérelt lesz. Az integrátoroknak előjogokat ad, viszont a gazdákra főként kötelezettségeket ró ki.
2012-ben módosították úgy az alaptörvényt, hogy „az integrált mezőgazdasági termelésszervezéssel” kapcsolatos szabályozást kétharmados törvénybe kell foglalni. Akkor ez módosítás a Fidesz több agrár vonalon dolgozó képviselőjét is váratlanul érte. Ők a választási ígéretek alapján arra számítottak, hogy a családi gazdaságoknak lesz kitüntetett szerepe az alkotmányban, és nem a tőkeérdekeltségeknek.
Ángyán József, a második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára nem sokkal ezután az alkotmánymódosítás után lemondott posztjáról. Szerinte a kormány kivételez néhány agrároligarchával, és úgy alakítja a törvényeket, hogy egy-egy régió teljes mezőgazdaságát ők tudják majd irányítani integrátorként.
Az integrátorok ebben a rendszerben a főszereplők, a profit java részét ők viszik, a gazdáknál meg marad a kockázat. Az integrátor biztosítja a szaporítóanyagot, a gépet, a műtrágyát, és ő vásárolja fel a termést is. Az időjárási viszontagságok, illetve a kártevők jelentette rizikót a földművesek viselik.
Az Agrárkamara elkészített a kétharmados szabályozási koncepció mindenben alátámasztja azokat az aggodalmakat, melyeket Ángyán József már az Átlátszó által 2015 őszén rendezett fórumon megjósolt, előre jelzett:
A készülő szabályozás alapján csak olyan agrárcég lehet országos integrátor, amely stratégiai megállapodást köt a kormánnyal, és kötelezettséget vállal legalább évi tízmilliárd forint értékű mezőgazdasági termény, vagy évi átlagban legalább ötvenezer számosállat tartására, felvásárlására, feldolgozására, feldolgozás céljára történő továbbadására.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc agrárbirodalma mellett alig néhányan tudnak majd labdába rúgni, és nekik is jóban kell lenniük a kormánnyal.
Az intergrátorok számos más kedvezményt is kapnának. Például pénzügyi szolgáltatásokat nyújthatnak MNB-engedély nélkül, vagy a forgalmuk egy részét levonhatják az adóalapból, egy meghatározott értékhatár fölötti beruházásaik pedig automatikusan kiemelt beruházásokká válnak.
Ez utóbbi példának okáért azt is jelentheti, hogy nem kell foglalkozniuk a lakossági ellenállással, ha a falu közepére terveznek egy sertéstelepet létesíteni.
A kamarai szakértők szerint azért nem az Ángyán által is favorizált, gazdákon alapuló szövetkezeti modell szerepel a koncepcióban, mert az alulról építkező szövetkezés túl lassú. A kamara szerint sokkal hatékonyabb, ha a gazdákat jogi eszközökkel az állam kényszeríti rá az integrációra.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
