A feudális jellegű rendszerekhez hasonlóan, a bérlőknek a kormányzó elithez való viszonya Heves megyében is döntő szerepet játszhatott az árverésre bocsátott földek kiosztásában – állítja Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori államtitkára a földprogramot vizsgáló legújabb elemzésében.
A második Orbán-kormány egykori államtitkára eddig 15 tanulmányban hozta nyilvánosságra a “Földet a gazdáknak!” elnevezésű program kapcsán kapcsán általa talált visszásságokat. Ángyán József az árveréses földértékesítési eljárások hátterét és tényeit elemezve tárja fel megyénként, hogy kik jártak jól a közös földek privatizálásával. Az első megyei elemzést 2016 áprilisában tette közzé.
A 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, és 2016 őszén törvénnyel lezárt földprivatizáció során a szakember szerint a félrevezető kormányzati propagandával szemben elsősorban nem a helyi gazdákhoz, hanem jó kapcsolatokkal rendelkező tehetős vállalkozókhoz került a földterületek nagy többsége.
A szakember minden megyei elemzésében emlékeztet: az NFA/NFK mindezidáig nem hozta hozzáférhető és áttekinthető módon nyilvánosságra az adásvételi szerződéseket, de még csak azok összegzett listáját sem, így jelenleg csak a hivatalosan közzétett árverési eredmények elemezhetők.
Ráadásul miközben –az NFA/NFK honlapján hivatalosan közzétett – kormányzati adatok szerint a program árveréses földértékesítések során mintegy 9 ezer db birtoktest talált gazdára, ehhez képest a miniszter még 2020-ban, majd 2021-ben is azt nyilatkozza, hogy a program eredményeként 30 ezer földműves szerzett átlagosan 2-2 db birtoktestet. Márpedig ehhez 60 ezer db birtoktestet kellett volna elárverezni.
Ugyanakkor az Ángyán József által eddig elemzett 15 megye, az elárverezett terület közel 92%-a adatai alapján az árverési nyertesek tényleges száma csupán 3.484 fő.
A Heves megyei földosztás folyamatát a szerző így foglalja össze:
„A korábban már állami földekhez juttatott „baráti” besorolású bérlő cégek (a legnagyobbak közül pl. a Gödöllői Tangazdaság Zrt. vagy éppen a Fauna Zrt.) és magánszemélyek esetében itt is szembetűnő, általános jelenség, hogy meghirdetett bérleményeik jelentős részét, akár egészét maguk a cégvezetők vagy valószínű strómanjaik vásárolták fel. Úgy is fogalmazhatunk, hogy e „baráti” cégek és/vagy magánszemélyek bérelt területeiből – vélhetően nem ritkán magukkal a bérlőkkel egyeztetve – jobbára azokat bocsátották árverésre, amelyekre azután részben vagy egészben maguk a bérlők tettek nyertes árajánlatot. A „nem baráti” bérlők esetében viszont a földeladás alapvető célja a bérelt területek olyan kormány-közeli – gyakorta nem mezőgazdasági – tőkeérdekeltségekhez juttatása lehetett, akik megemelve a földbérleti díjakat leszoríthatják e bérlő cégeket/magánszemélyeket a földről. De a földspekuláció kiszolgálása, a földvagyon baráti érdekeltségekhez juttatása, a „nemzeti tőke” megerősítése is tapintható célja lehetett az ilyen kiszorító jellegű, átrendező állami földprivatizációnak.”
Ángyán számításai szerint Heves megyében a meghirdetett 6971 hektár állami földterületből 4502 hektárt értékesítettek. Az elkelt megyei földterület 167 nyertes árverezőhöz került, de a földek közel 53%-át nem a kormánypropagandában szereplő „kis-, és közepes családi gazdaságok”, hanem 9 nagy – 100 hektárnál nagyobb területre nyertes árajánlatot tett – érdekeltség szerezte meg (21 nyertes árverező tagja nevén).
A nyertes érdekeltségek közel 70%-a (a 20 hektár alatti területet szerző 96 érdekeltség) csupán a területek kevesebb mint 20%-ához, alig 860 hektárhoz jutott.
A volt államtitkár emlékeztet: a földprogramot indokló kormányzati propaganda szerint „a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli”. Márpedig Heves megye adatai is azt az általános tendenciát erősítik, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek igen jelentős részét – e megye esetében közel 80%-át – más településen élő, tőkeerős árverezők szerzik meg.
Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között találunk olyan cégtulajdonosokat is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik.
Továbbá néhányan közülük nemcsak, hogy nem helybeliek, hanem több mint 1.600 ha-t, az elárverezett terület közel 37%-át a kormányhatározatban rögzített 20 km-nél is nagyobb, átlagosan 52 km távolságban lakó, 24 nyertes árverező, köztük pl. a Gödöllői Tangazdaság Zrt.-nek Debrecen-Józsán – a megszerzett 2 db birtoktesttől, összesen 257 hektár földterülettől 173 km, illetve 178 km távolságban – élő vezérigazgatója szerezte meg.
A szerző kifogásolja, hogy 4.500 ha elkelt Heves megyei terület közel 85%-a, mintegy 3.800 ha licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 340 ha (8%) pedig azt kevesebb, mint 10 %-kal meghaladó áron, ráadásul az európai 10-35 mFt/ha földárak töredékéért – átlagosan mindössze 956 eFt/ha nyertes árajánlattal – került a sikeres árverezőkhöz. Valódi árverseny – ahol a nyertes árajánlat több mint 50%-kal meghaladta a kikiáltási árat – a területek kevesebb, mint 3%-ának árverésén alakult csupán ki.
Összességében, az elárverezett megyei terület egészére nézve a nyertes árajánlat csupán 3,4%-kal haladta meg a kikiáltási árat.
A volt államtitkár szerint a látszólagos érdektelenség annak is tulajdonítható, hogy a területek több mint felét olyan nagy méretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár 150 millió forintos kikiáltási árával a ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek. Másrészt az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazdacsaládok – felmérve az erőviszonyokat – nem vették a bátorságot, hogy a politika-közeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó, egymásra így nem is licitáló „nagyurak” ellenében próbáljanak földhöz jutni.
Földárverések – Záró – Heves3 -Végleges by atlatszo on Scribd
A Heves megyei földosztásokat részletező tanulmányból kiderül: sok esetben a nyertes „földművesek” tevékenységi köre is távol esik a mezőgazdaságtól. Találunk közöttük milliárdos nagyvállalkozókat éppen úgy, mint nem mezőgazdasági foglalkozásúakat vagy végzettségűeket: jogászt, bankárt, biztosítóst, marketinges, piackutató, életciklus elemző közgazdászt, szállodai menedzsert, vendéglátós szállodatulajdonost, építési, építőanyag-gyártót, -forgalmazót, közúti áruszállítót, nemzetközi szállítmányozót, fitnesz/testépítő gépeket, berendezéseket gyártó és forgalmazó vállalkozókat, sőt bányamérnököt, fitneszedzőt, vagy éppen általános iskolai művésztanárt.
Akad köztük jónéhány politika-közeli szereplő, polgármester, alpolgármester és számos önkormányzati képviselő is. Vannak persze ebben a megyében is szép számmal olyan nyertes árverezők, akiknek a tevékenysége a nyilvános adatbázisokból egyértelműen nem azonosítható, és esetleges stróman-szerepük gyanúja is felmerülhet.
Ángyán József a Heves megyei földosztások nyertesei között több politika-közeli nyertest is felfedezett, köztük az alábbi személyeket is:
– Utassyék (659 ha, 507 mFt) – a bankár férj, dr. Utassy László, dr. Csányi Sándor iskola-/üzlettársa, a Merkantil Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Merkantil Ingatlan Lízing Zrt. igazgatóságának elnöke, az OTP Bank Igazgatóságának tagja, valamint ügyész felesége, dr. Süveges Györgyike Mária, a Heves Megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze, az Ügyészek Országos Egyesülete Megyei Tagozatának választmányi elnöke, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa (2018), továbbá vendéglátós, kereskedő lányuk, Utassy Györgyi Egerből;
– A „piszkos 12” privatizált állami gazdaság egyike, a Gödöllői Tangazdaság Zrt. és az azt tulajdonló Kartali Vagyonkezelő Zrt. több közös cégben érdekelt üzlettárs vezetői, Kozma Tamás Budapestről és Nagy Ádám Debrecenből (386 ha, 484 mFt). A Kartali Vagyonkezelő Zrt-ről az Mfor.hu írta meg 2019-ben, hogy beolvadt Mészáros Lőrinc agrárbirodalmába, a Talentis Agro Zrt-n keresztül.
– Karkusék (251 ha, 352 mFt) – a családfő Karkus János, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei alelnöke, a Dél-Hevesi Gazdák Mezőgazdasági Szövetkezetének alapító igazgatósági elnöke.
Horn Gabriella
Adatigénylést küldtünk az Agrárminisztériumnak a Ductus Kft. ügyében, amely tavalyelőtt 2,2 milliárd forintos uniós finanszíozású pályázati forrást kapott. A cégben...
Hiába a koronavírus: a NER kedvenc repülőgépe, a 17 milliárd forintos OE-LEM karácsonykor a Maldív-szigeteken, Valentin-nap környékén pedig Dubajban járt,...
Ezen a héten lejár az Élet és Irodalom munkatársai által alapított Tarnói Gizella-emlékdíj beadási határideje. A gazdasági újságírás területén kiemelkedőt...
A Magyar Nemzet pár nappal ezelőtt megjelent cikke a budapesti városházi főtanácsnokok és főosztályvezetők év végi jutalmával foglalkozott. A kifizetések...
