Főleg városiak és nagyvállalkozók jutottak földhöz Nógrád megyében – itt a legújabb Ángyán-jelentés

A Nógrád megyei földek négyötödét nem a családi gazdaságok, hanem városi emberek szerezték meg – derül ki Ángyán József legújabb, tizenhatodik jelentéséből. A második Orbán-kormány egykori államtitkára 2016 óta tanulmány-sorozatban hozza nyilvánosságra, megyénkénti bontásban elemezve az árveréses földértékesítési eljárásokat, és tárja fel a „Földet a gazdáknak!” elnevezésű programban általa talált visszásságokat a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával. Az Átlátszón is olvasható Ángyán-jelentések arra is felhívják a figyelmet, hogy a földek után járó uniós támogatások igénylése mellett a jelentős földár-emelkedés miatt is megéri földet szerezni.

„Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket”– minden alkalommal ezzel a Bibliából vett (János evangéliuma, 8.fejezet) idézettel teszi közzé Ángyán József a földosztás részleteit ismertető megyénkénti elemzéseket. A szerző szerint az általa írt jelentések célja ugyanis, hogy a közvéleményt félrevezető kormánypropaganda „csúsztatásai és nyilvánvaló hazugságai” helyett a valós tényeket mutassa be a „Földet a gazdáknak!” elnevezésű programról. A kormány által kommunikált üzenettel szemben (a kis gazdálkodók támogatása), a valódi cél a volt államtitkár szerint inkább a földvagyon baráti érdekeltségekhez juttatása, a földspekulációs „nemzeti tőke” megerősítése lehetett.

Az NFA/NFK honlapján hivatalosan közzétett kormányzati adatok alapján a „Földet a gazdáknak!”-program keretében 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban, 9 ezer db birtoktest került árverezésre a volt államtitkár szerint. Ángyán a megyei jelentésekben mindig felhívja a figyelmet arra, hogy ezzel a számmal szemben az agrárminiszter rendszeresen azt nyilatkozza, hogy a program eredményeként 30 ezer földműves szerzett átlagosan 2-2 db birtoktestet, amihez pedig 60 ezer db árverezett birtoktest kellett volna.

Az első megyei mintaelemzés 2016 áprilisában jelent meg, a most közzétett, 16. jelentés Nógrád megye árveréses állami földprivatizációs képét (meghirdetett 4 094 ha és elárverezett 3 878 ha) mutatja be.

Hasonlóan az eddig bemutatott megyék gyakorlatához, Nógrád megyében sem az ebből élő gazdák jártak jól a földosztásnál: itt több mint háromszor annyi föld jutott a nagy agrárvállalkozóknak, mint amennyit a kis családi gazdaságok kaptak.

„Nógrád adatai ezzel szemben azt az általános tendenciát erősítik, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek igen jelentős részét – e megye esetében közel 80%-át – más településen élő, tőkeerős árverezők szerzik meg. Ráadásul az úgynevezett »helybeliek« között találunk olyan cégtulajdonosokat is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy »szerzőképes helyi földművessé«, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik.

A nyertesek közül néhányan emellett nemcsak, hogy nem »helybeliek«, hanem közel 530 ha-t, az elárverezett terület több mint 14%-át a kormányhatározatban rögzített 20 km-nél is nagyobb, átlagosan 33 km távolságban lakó, 16 nyertes árverező szerezte meg.

Köztük találjuk pl. a Héhalmon megszerzett 2 db birtoktesttől, összesen 118 hektár földterülettől 64! km távolságban, egy budai, hegyvidéki, nagy, exkluzív villában élő Kozma Tamást, a megvásárolt területet bérlő Gödöllői Tangazdaság Zrt.-t, a FIDESZ-közeli »piszkos 12« privatizált állami gazdaság egyikét tulajdonló Kartali Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját, aki emellett a Heves megyei földárverésen, Nagykökényes területén, lakcímétől 61! km távolságban lévő, ugyancsak a Gödöllői Tangazdaság Zrt. által bérelt 129 ha szántóra is nyertes árajánlatot tett” – foglalja össze a szerző a Nógrád megyei földeladások kapcsán tapasztaltakat.

Ángyán a vizsgált adatok alapján megállapítja, hogy az árverésre bocsátott területek kiválasztásában a bérlőnek a kormányzó „elithez” való viszonya – mint a feudális jellegű rendszerekben általánosan, itt is – döntő szerepet játszhatott.

A korábban már állami földekhez juttatott „baráti” besorolású bérlő cégek (a legnagyobbak közül pl. az Agroméra Mezőgazdasági Zrt. vagy éppen a Gödöllői Tangazdaság Zrt.) és a nagy területeket elnyerő magánszemélyek esetében itt is általános jelenség, hogy meghirdetett bérleményeik jelentős részét, akár egészét maguk a cégvezetők vagy valószínű strómanjaik vásárolták fel.

Vagyis a „baráti” cégek és/vagy magánszemélyek bérelt területeiből jobbára azokat bocsátották árverésre, amelyekre azután részben vagy egészben maguk a bérlők tettek nyertes árajánlatot. A „nem baráti” bérlők esetében viszont a földeladás alapvető célja a bérelt területek olyan kormányközeli – gyakorta nem mezőgazdasági – tőkeérdekeltségekhez juttatása lehetett, akik megemelve a földbérleti díjakat leszoríthatják e bérlő cégeket/magánszemélyeket a földről.

A volt államtitkár szerint Nógrád megyére is általánosan jellemző, hogy „politika – (FIDESZ/kormány/MAGOSZ) – közeli rokoni, baráti, illetve nagyvállalkozói érdekkörök” jutnak jelentős állami földterületekhez. A jelentés szerint a legnagyobb politika-közeli nyertesek között találhatók többek között:

– Puscedduék (366 ha, 254 mFt): egy olasz/magyar nagygazda, agrár-nagyvállalkozó család azonos lakcímű üzlettárs tagjai, Pálmay Julianna, a magyar feleség, és Pusceddu Bernardino, az üzlettárs, Szardíniáról származó, 1995-ben Magyarországra települt olasz férj, a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara volt elnöke Nógrádkövesdről;

– Holmanék (319 ha, 266 mFt): Holman József, a megvásárolt területet bérlő Agroméra Mezőgazdasági Zrt. elnök-vezérigazgatója, a magyar válogatott profi labdarúgó, Holman Dávid édesapja, az Érsekvadkert SE labdarúgóklub 15 éven át volt elnöke és azonos lakcímű, több közös cégben érdekelt, üzlettárs családtagjai: felesége, Holman Józsefné, valamint fiaik, ifj. Holman József, az Érsekvadkert SE labdarúgója, a Zrt. igazgatósági tagja és Holman Tamás gazdasági agrármérnök (SZIE GTK), az Érsekvadkert SE volt labdarúgója Érsekvadkertről;

– Kovácsék (153 ha, 127 mFt): egy nagygazda, nagyvállalkozó család üzlettárs tagjai, Kovács József, az apa, több cikluson át önkormányzati képviselő (kezdetben független, majd FIDESZ-KDNP), „a kartali borsókirály”, a MAGOSZ-tag Gazdakör Kartal elnöke, az Agro-Kartal Szövetkezet volt alapító elnöke és a Naszályvölgye-Börzsöny Tész Zrt. volt alapító igazgatósági elnöke és Kovács Róbert, volt üzlettárs, ma távközlési, telekommunikációs vállalkozó fia, 2002-ben, 2006-ban és 2014-ben önkormányzati képviselő-jelölt (FIDESZ-KDNP), a Virágospusztai Vadásztársaság elnöke Kartalról;

– Keresztesék (140 ha, 151 mFt): a gazdaság több ágában (mezőgazdaság, építőipar, kereskedelem, vendéglátás, vagyonkezelés, ingatlan forgalmazás/hasznosítás, gyermekétkeztetés, stb.) is tevékenykedő, a közbeszerzési és fejlesztési pályázatokon igen sikeres, FIDESZ-közeli nagyvállalkozó család több tucatnyi cégben érdekelt üzlettárs tagjai, Keresztes Konrád, a FIDESZ- (Szijjártó Péter) -közeli milliárdos holland nagyvállalkozó, Joseph Henri Peter Sevrien Jansen volt üzlettársa, felesége, Keresztesné Rózsa Mária valamint testvérei, Keresztes Kristóf Gyula és Keresztes Zsolt Nógrádról;

– Kozma Tamás (118 ha, 140 mFt): a földárverések idején, 2013–2019 között a megvásárolt területet bérlő, FIDESZ-közeli „piszkos 12” állami gazdaság egyikét, a Gödöllői Tangazdaság Zrt-t tulajdonló Kartali Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója Budapestről.

Ángyán József a „kisebb” – 100 hektár alatti – területre nyertes árajánlatot tett árverezők között is talált politika-közeli szereplőket:

– Máthék (40 ha, 12 mFt): egy állattartó, gyümölcstermesztő, biogazda-család üzlettárs-tagjai, az ökogazdaságot vezető családfő, Máth Mihály, üzlettárs felesége, Máth Mihályné, a lakcímükkel megegyező székhelyű MAGOSZ-tag Ipolyvece és Térsége Gazdakör elnöke, a kamarai választás MAGOSZ-os megyei küldöttje, volt polgármester-jelölt (2010) és üzlettárs testvére, Mitasz Ferenc Ipolyvecéről;

– a MAGOSZ-os nagybirtokos Séllei család (38 ha, 23 mFt) cége, a Cserhát – HB Kft. tulajdonos vezetőjének, az önkormányzati képviselő, alpolgármester Séllei Andreának e cégben üzlettárs, agrármérnök testvére, Séllei György Dániel és azonos lakcímű élet/üzlettársa, Kelemen Gábor, másik cége, a divat-/formatervező Mastergraph – Millennium Kft. társtulajdonosa Bercelről;

– Varga Mihály (31 ha, 10 mFt), a MAGOSZ Nógrád megyei elnöke, a NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős Nógrád megyei alelnöke Balassagyarmatról.

A Nógrád megyei elemzéssel az elárverezett terület (182 200 ha) több mint 94%-a (mintegy 171 500 ha) adatainak feldolgozását végezte el Ángyán József. A következő tanulmány tárgya Szabolcs megye lesz, a teljes anyagot 2022-ben tervezi befejezni a szerző.

 

Ángyán-jelentés Nógrád megye by atlatszo on Scribd

Horn Gabriella