Jász-Nagykun-Szolnok megyében adta el a magyar állam a legtöbb földrészletet (1.110 db) a tavalyi és tavalyelőtti földárveréseken. Fejér megye után itt vált meg a második legtöbb földterületétől (18.698 hektár) az állam. A földek java része néhány érdekcsoport kezébe került Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár legfrissebb elemzése szerint.
Ángyán József, a második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára, a tőle megszokott alapossággal elemezte egy újabb megye földárverésének adatait. Ezúttal az agrárminiszter, Fazekas Sándor szűkebb pátriájának számító Jász-Nagykun-Szolnok megyét vette górcső alá. Az elemzés összefoglalójában ezeket írja Ángyán:
A „Földet a gazdáknak!” programban sajnos az a megyei tapasztalás sem példátlan, hogy nem helybeli gazdacsaládok, hanem nagy külföldi érdekeltségek illetve politika-közeli rokoni, baráti gazdasági érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez.
Ebben a megyében is a legtöbb területet – 68 birtoktestből álló 1.345 hektárt – két olasz tulajdonú cég, a Palotási Mezőgazdasági Zrt. és a Tiszamenti Agrár Kft. jelenlegi és korábbi vezetői alkotta érdekkör szerezte meg.
A legnagyobb árverési nyertesek között ott találjuk pl. a megye két – a 100 leggazdagabb magyar listáján előkelő helyen szereplő – FIDESZ közeli multi-milliárdos nagyvállalkozóját éppen úgy, mint Fazekas Sándor és Varga Mihály miniszterek számos patronáltját, a CITY-cégcsoport tulajdonosától, Tomajmonostora polgármesterének közvetlen rokonságán át, Fazekas Sándor unokatestvérének gyermekeiig, vagy éppen az Orbán család szűkebb baráti köréhez tartozó volt párizsi magyar nagykövet közvetlen családtagjait.
Találunk köztük emellett szép számmal nagybirtokosokat, de sok stróman-gyanús nyertes árverezőt illetve mezőgazdasági előélettel vagy kapcsolatokkal nem rendelkező „földművest” is: vasútbiztonsági mérnököt, adótanácsadókat, bankárokat, pénzügyi befektetőket, ingatlanforgalmazó nagyvállalkozókat, nagy- és kiskereskedőket, nemzeti dohányboltok (trafikok) tulajdonosait, mi több sportszakosztály-vezetőket vagy éppena vezető politikai és gazdasági elit által is látogatott klub- illetve szálloda tulajdonosait.
No és erre a megyére is jellemző, hogy az itt található nagy agrárcégek, vállalatcsoportok által bérelt állami földekből szemmel láthatóan jószerivel csak azokat a területeket bocsátotta az NFA árverésre, amelyeknek zömét azután e cégek (pl. Palotási Mezőgazdasági Zrt., Tiszamenti Agrár Kft.) vezetői/munkatársai és/vagy azok rokonai illetve strómanjai vásárolták meg, általában ugyancsak kikiáltási áron.
Vannak persze köztük itt is „nem baráti” (pl. Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zrt.) vagy esetleg valami miatt „a mi kutyánk kölyke” státust elveszítő (pl. Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.) cégek, amelyek bérelt földjeit megkísérli az állam alóluk kihúzni, értékesíteni, ám ezek árverését általában érdektelenség kíséri, azaz ezekkel szemben a vásárlás „kalandjába” csak kevesen bocsátkoznak, kevesen mernek e cégek tulajdonosaival és vezetőivel ujjat húzni.
A magánszemélyek esetében pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében is általánosan jellemző megoldás, hogy a kedvezményezett kiválasztottak vagy cégeik előbb – 2012 és 2015 között – bérbe, majd 20 éves földbérlettel a zsebben most tulajdonba kapják az állami földeket.
Nem lehet nem észrevenni azt sem, hogy a megye állami földterületeinek legnagyobb – részben külföldi – bérlőit, tőkés társaságait nagyrészt elkerülte a privatizáció, azok – a kormányzati kommunikációban persze sokat emlegetett kis/közepes családi gazdaságok, a gazdálkodó családok helyett – változatlanul az agrár- és vidékstratégia kivételezett szereplői. Bérelt területeik szinte egyáltalán nem kerültek kalapács alá.
Mindez azt is jelenti, hogy változatlan – általában igen kedvező, számukra komoly versenyelőnyt biztosító – feltételekkel, akár 580 Ft/Ak bérleti díjért, és akár évtizedeken keresztül továbbra is használhatják az állami földterületeket, sőt pl. mintagazdaságokká vagy éppen integrátorokká válva egyéb jelentős állami kedvezményben is részesülhetnek.
Az elemzett adatok alapján megállapítható, hogy bár a nyertes árverezők 40,5%-a, 180 fő 10 hektár alatti területet vásárolt, ám ezek az értékesített területeknek csupán 5,4%-át adják. Ennek a jelenségnek az inverze is megfigyelhető. A 100 hektár feletti területhez jutott árverezők száma mindössze 59 fő, azaz 13,3%, ám az ő szerzeményeik adják az elárverezett összes terület 56,1%-át.
Az elárverezett területek közel kétharmadát, a 12.186 hektár összterületű 312 db birtoktestet mindössze 45 nagy – száz hektár fölötti földterülethez jutott – érdekeltség 95 nyertes árverező tagja szerezte meg. Az érdekeltségek legerősebb, felső 12,8%-a tehát az összes aranykorona értéknek 60,5%-át, a földterületnek pedig 65,1%-át vásárolhatja meg.
Az árverseny sem volt erős, mert a birtoktestek közel 75, és a területek több mint 70%-ában a vételár egyenesen megegyezett a kikiáltási árral, vagyis egyáltalán nem volt licitálás.
Tanulságosak az elkelt területek hektáronkénti árai is, különösen összehasonlítva azokat a nyugat-európai földárakkal. Az átlagos vételár 1.047.000 Ft/hektár.
A legalacsonyabb nyertes árajánlatot (880.000 Ft/hektár) egy Abádszalókon található 40 hektáros erdő és legelő művelési ágú területért, dr. Bánfi Zsuzsanna, Tomajmonostora „miniszteri patronált” polgármesterének felesége adta. A legmagasabbat pedig (3.356.000 Ft/hektár) egy Zagyvarékason található három hektáros szántóért, a befektetési cégtulajdonos, 250 hektár fölötti nagyvásárló Tolnai Tamás.
Beszédes az is a tervezett integrátor törvény tükrében, hogy mely szereplők által bérelt földek nem kerültek eladásra.
Ángyán szerint a mai mezőgazdasági jövedelmi viszonyok között ekkora százmilliós nagyságú összegeket a családi gazdaságok, a gazdálkodó családok és/vagy fiatalok nem tudnak földvásárlásra fordítani. A spekuláns tőkének viszont az európai a hektáronkénti tíz-harminc millió forintos földárak árak töredékéért (az elárverezett terület közel 80%-a esetében) hektáronként két millió forint alatti áron megszerezhető állami földek megvásárlása kiváló befektetési lehetőséget kínált az állam a földárveréssel.
A földforgalmi törvény ellen már megindult kötelezettségszegési eljárásnak ugyanis a tőkeerős befektetési csoportokhoz tartozó föld-spekulánsok számításai szerint a földpiac liberalizációja és ezzel az európai földárak kiegyenlítődése lesz a következménye Ángyán szerint.
Az európai mércével potom pénzért most megszerzett földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított, befektetett tőkét, a közösség vagyonához olcsón hozzájutó „politika-közeli, rokoni, baráti” körök akár mesés haszonnal is túladhatnak majd azokon.
Nem meglepő tehát, hogy a valóban helyben élő, gazdálkodó családok használható méretű birtoktestek megvásárlásához alig jutottak, az árverező, licitáló külső tőkeerő az esetek többségében a föld közelébe sem engedte őket.
Márpedig ha közvetlenül, vagy a strómanjaikon keresztül a spekuláns tőke szerzi meg ezt a nemzetbiztonsági jelentőségű, stratégiai erőforrásunkat, akkor nem csak a gazdatársadalom és a vidék, a helyi gazdaság és társadalom stabilitása, de mindannyiunk élelmezési, élelmiszer- és környezetbiztonsága is végveszélybe kerül – Ángyán meglátása szerint.
A volt vidékfejlesztési államtitkár az Átlátszónak azt mondta, hogy a következő elemzése Borsod-Abaúj-Zemplén megye adatainak feldolgozásán alapul majd, november végére, december elejére szeretne elkészülni vele.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
