Térképekre és ábrákra tettük a földárverések eredményeit

foldoldalclap-1024x616

 

2015-ben és 2016-ban hatalmas földprivatizáció zajlott le Magyarországon. Az állam 290 ezer hektár földet kínált eladásra, és ennek kétharmadát el is adta. A legnagyobb nyertesek Mészáros Lőrincék lettek: a felcsúti polgármester és családtagjai összesen több mint 1550 hektár állami földet vettek meg. Hosszú hónapok munkája után térképeken és különböző grafikonokon mutatjuk be a földárverések eredményeit.

 

Társadalmi célú hirdetés

 

2015 augusztusában derült ki, hogy a kormány az állami tulajdonú földterületek jelentős részét értékesíteni akarja. Lázár János akkor azt mondta, hogy ezzel 300 milliárd forintos bevételhez jut a költségvetés.

A tömeges földeladást azonban sokan ellenezték már a kezdetektől. A kritikák között felmerült, hogy a termőföld ára folyamatosan emelkedik, tehát hosszú távon anyagi veszteség éri az államot. Emellett szinte az összes eladni kívánt területeket bérbe adta korábban az állam, amely a területek értékesítésével elveszti a bérleti díjakból származó bevételeket.

A földárverési program elleni harmadik, és legnagyobb kritika az volt, hogy a kormány ezzel a hozzá közelállók kezére játssza az állami földeket. A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy a magyar politikai életben szokatlan módon az MSZP, a Jobbik, az LMP és a PM együtt tiltakozott a földprivatizáció ellen egy tüntetésen.

Felmerült az is az ellenzőkben, hogy a Fidesz külföldieknek játssza át a magyar termőföldeket, mert az állami földek eladásának jogi alapjául szolgáló kormányhatározatban ugyan még kikötötték, hogy csak magyar állampolgárok indulhatnak az árveréseken, de a licitek megkezdése előtt a kormány módosította a jogszabályt, és lehetővé tette EU-s tagállami állampolgároknak is a földvásárlást.

A félelmek részben beigazolódni látszódtak: Ángyán József, aki korábban a második Orbán-kormány vidékstratégiáért felelős államtitkára volt, intézményesített földrablásnak nevezte az árveréseket, és zöldbáróknak egyes nyerteseket. Ángyán több jelentésben elemezte alaposan, hogy az állami földek új tulajdonosai miként kötődnek a Fideszhez, illetve milyen strómangyanús személyek vannak köztük.

Az Átlátszó nyomon követte Mészáros Lőrinc földvásárlásait, és megírtuk azt is, hogy Szíjjártó Péter futsalcsapatának holland szponzora is a szerencsés nyertesek között van.

A földárverések lezárásáról 2016 szeptemberében döntött a kormány. A hivatalos tájékoztatás szerint 290 ezer hektár földet hirdettek meg eladásra, és ennek közel kétharmada talált új gazdára 2015-ben és 2016-ban, az állam pedig mintegy 270 milliárd forint bevételre tett szert a termőföldprivatizációval.

A kormány adatszolgáltatása azonban nem könnyítette meg a tisztánlátást a földárverésekkel kapcsolatban (sem): az eladásokat bonyolító Nemzeti Földalapkezelő Szervezet honlapjára megyénkénti bontásban és pdf-formátumban tette közzé az árverések eredményeit.

2016 nyarán, a földeladások lezárulta után a Greenpeace fáradságos munkával táblázatba rendezte az adatokat, és Vágó Gábor közvetítésével átadta őket feldolgozásra az Átlátszónak. Régi célunk volt, hogy a földárverések számai, statisztikái, térképei a nyilvánosság számára is láthatóvá váljanak, ezért elkezdtünk dolgozni ennek a megvalósításán.

Hosszú ideig tisztítottuk az adatokat, mert az NFA honlapján közzétett hirdetményekben rengeteg elütés és egyéb íráshiba volt. Ezután M. László önkéntesünk segítségével geolokációs kódokat rendeltünk a Földalapkezelő  által helyrajzi számokkal azonosított földekhez, majd különböző szempontok alapján ábrákat készítettünk az adatokból.

Végül több hónapnyi munka után elkészült a projekt honlapja, ahol a közel 250 ezer információt tartalmazó adatbázis alapján készített adatvizualizációk és térképek, valamint föld-témában írt korábbi cikkeink is elérhetők:  fold.atlatszo.hu

Reményeink szerint a térképek és adatvizualizációk segítségével az érdeklődők könnyebben el tudnak majd igazodni abban, hogy kik, mennyiért, hol és milyen feltételekkel jutottak hozzá az elmúlt két évben a földjeikhez, kik nyerték a legtöbb földet, kik adták a legtöbbet az állami földekért és melyek voltak közülük a legkapósabbak.

Az első grafikonon a földárverések időpontja, az adott időpontban kiosztott földek összértéke és összmérete látható.

Az első térkép azt mutatja meg, hogy mely településekhez tartozó földeket árverezték el. A második térképen az látható, hogy egyes településeken összesen mennyi pénzt adtak a földekért. A harmadik térkép azt mutatja be, hogy összesen hány hektárnyi földet osztottak ki a településeken. A negyedik térképen pedig az látható, hogy egy hektárra lebontva hol voltak a legdrágábbak a földek. Egyértelműen kirajzolódik, hogy a legdrágább földeket Hajdú-Bihar megyében értékesítették: Ebes, Debrecen, Hajdúszoboszló, Nagyhegyes földjei voltak a legértékesebbek a földárveréseken.

A földárverések egyik kitétele az volt, hogy az új tulajdonosoknak “helyben”, vagyis 20 km-en belül kell lakniuk. Ez összességében sikerült is, pusztán a vevők 8 százalékának esetében nagyobb a lakcímük és a földjük közötti távolság 20 kilométernél. Az átlagos távolság egyébként 8,7 kilométer, ezen belül a nyertes lakcímek 63 százaléka található.

A földárverések másik kitétele az volt, hogy egy tulajdonos maximum 300 hektárhoz juthat. Ehhez képest Mészáros Lőrinc (egyedül vagy azonos nevű fiával együtt) a pályázatokon összesen 440,4 hektárnyi földet szerzett meg az adatok szerint. A vevők lakcíme szerinti bontásból látszik, hogy a Mészáros család volt a földárverések legnagyobb nyertese: A felcsúti Fő utca 311/5. alá bejelentett családtagok (Mészáros Lőrinc, valamint felesége és Beatrix nevű lánya) együttesen 1014,4 hektárnyi földet szereztek meg. Mészáros másik lánya, Ágnes további 245 hektárt vett, a polgármester öccse pedig még 291 hektárt, így a Mészáros család több mint 1550 hektárnyi földet vásárolt összesen.

További részletes adatok és kereshető ábrák a fold.atlatszo.hu-n. Kérdéseket, észrevételeket, javaslatokat és kritikákat az info@atlatszo.hu-ra várunk.

Adatvizualizáció: Bátorfy Attila

Adattisztítás: Erdélyi Katalin, M. László

A nyers adatokat köszönjük Vágó Gábornak és a Greenpeace-nek.

 

tetszett_a_cikk3