Magyarországon nem a korrupciót elkövetők, hanem a korrupcióról hírt adók kerülnek a bíróság elé. Bár soha nem kért sajtóhelyreigazítást és sokszori megkeresésre sem nyilatkozott az áfabotrányról és egykori munkatársai súlyos állításairól, most a jó hírneve megsértése miatt perel és milliós kártérítést követel az adóhivatal az Átlátszótól egy tényfeltáró cikk miatt. Vágó Gábort kértük fel igazunk nyilvános képviseletére a per során.
Az első kérdés számomra az, hogy egyáltalán mennyire jó a hírneve az adóhatóságnak a feltáratlan milliárdos áfacsalások, az érdemi belső ellenőrzések elmaradása, a folyamatos sunnyogás, a csúcsvezetők diplomáciai botrányba keveredése és egymásnak ellentmondó nyilatkozataik után?
Ahogyan a magyar hatóságok a hálózatos áfacsalások ügyét kezelik, az a rendszerszintű korrupció iskolapéldája. Egykori adóhatósági munkatársak nyilvános, feljelentéssel is alátámasztott állításai szerint a milliárdos áfacsalásokkal kapcsolatos NAV-vizsgálatok rendre leálltak, mielőtt a hálózatot fel lehetne fejteni, mielőtt a bűnözői hálózat felsőbb szintjeire elérhetne a vizsgálat.
Amikor erről a nyilvánosság tudomást szerez, akkor a rendszer az első körben a közérdekű bejelentőt vegzálja példás gyorsasággal, majd igyekszik elhallgatni az ügyet: az ügyészségi vizsgálat csigalassúan vánszorog előre, a szembesítések elmaradnak, a korrupcióval vádolt vezetők ellen még csak belső vizsgálat sem indul.
Hiába igazolták a vád igazságtartalmát tényfeltáró újságcikkek tucatjai szerte a magyar sajtóban, hiába kap külső megerősítést az ügy komolysága az amerikai vízum-megtagadások formájában, hiába jönnek többtízezres demonstrációk, a rendszer konokul ismételgeti, hogy nincs itt semmi látnivaló, haladjunk tovább.
De most fordulhat a kocka: első alkalommal bíróság elé kerül az ügy. Be lehet idéztetni tanúkat, akiket igazmondási kötelezettség terhel. A NAV egyes vezetőit is, az eddig a nyilvánosság elé állt volt adóhivatali dolgozókat is. A tanúkat szembesíteni is lehet egymással. Lehetőség nyílik arra, hogy ne lehessen továbbra is a szőnyeg alá söpörni az ügyet.
Részletek az Átlátszó kereseti ellenkérelméből
A felperes a keresetében nem vitatja, hogy a kifogásolt cikkhez anonimizálva csatolt iratok valódiak, így nem vitatja azt sem, hogy a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságának főigazgatója az adott ügyben – a törvényi szabályok mérlegelésével – a központosított ellenőrzés elrendelésére irányuló kezdeményezést nem terjesztette az annak elrendelésére jogosult NAV elnök elé, hanem a kezdeményezést visszaküldte a NAV Kiemelt Ügyek Igazgatóságának igazgatójához, ebből következően központosított ellenőrzés nem került elrendelésre.
[…]
A kifogásolt cikk közügyekről folytatott aktuális vita keretében, abban az ellentmondásos témában született meg, hogy a magyar állam megfelelően lép-e fel az ún. „körhinta-áfacsalás” jelenségével szemben. A kifogásolt szövegrészek a cikkíró azon, a közzétett főigazgatói döntésből következtetésként levont értékítéletét fejezik ki, hogy a NAV főigazgató döntése nem szolgálta hatékonyan az áfacsalásokkal szembeni állami fellépést.
[…]
A „körhinta-áfacsalások” fő jellemzője, hogy különböző joghatóság alá tartozó államok különböző elsőfokú adóhatóságainak illetékességi területén székhellyel rendelkező cégek – kifejezetten az adóhatósági eljárás megnehezítése érdekében – hálózatba szerveződnek, egymás között jórészt fiktív áruforgalmat generálnak, ami után az áfa-fizetési kötelezettséget a céghálózat egy szereplője nem megfelelően teljesíti, míg a többi cég formálisan és látszólag az adókötelezettségeinek eleget tesz. Ezt követően rövid időn belül az adókötelezettségét nem teljesítő cég vagy a hálózat többi szereplője is a jogszerűtlenül elért adóelőnyt kimenekítve „eltűnik”, fiktiválódik.
[…]
A körhinta-áfacsalás elleni fellépés a céghálózat teljes felderítését kívánja meg, mivel a cégek legtöbbjénél egyáltalán nem vagy csak alacsony összegű adóhiány állapítható meg, azonban ezek feltárása és a hálózat rekonstruálása nélkül a céghálózat jelentős hasznot húzó tagja nem azonosítható. Ráadásul mindehhez az adóhatóság gyors eljárására van szükség, mivel a jogszerűtlenül visszaigényelt áfa kimenekítése és a cégek fiktiválása után lényegesen csökken annak az esélye, hogy az az államháztartás számára visszaszerezhető legyen.
Az ilyen jellegű adócsalások hatékony felderítésére alkotta meg a jogalkotó a központosított ellenőrzés jogintézményét, amelynek során az egyébként irányadó illetékességi szabályoktól függetlenül – így a más adóhatóság által, ezért időigényesen lefolytatott kapcsolódó vizsgálat mellőzésével – külön engedély alapján járhatott el a körhinta-áfacsalásokkal összefüggésben speciális szakértelemmel rendelkező NAV Kiemelt Ügyek Igazgatósága.
[…]
Azzal, hogy a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságának főigazgatója az adott ügyben nem terjesztette fel engedélyezésre a központosított adóellenőrzést, a NAV Kiemelt Ügyek Igazgatósága által folytatni kívánt eljárás értelemszerűen ellehetetlenült.
[…]
Az alperesi álláspont szerint a körhinta-áfacsalás fentebb kifejtett módszereinek ismeretében az, hogy a központosított ellenőrzés engedélyezésének kezdeményezése után évekkel az egyik érintett cég klasszikus fiktiválódása megtörtént, illetve a költségvetést megillető bevételek visszaszerzését illuzórikussá tevő eljárások voltak a társaságokkal szemben folyamatban, kellően alátámasztja azt, hogy nem okszerűtlen vagy önkényes a kifogásolt cikk azon következtetése, hogy a központosított ellenőrzés elrendelésének elmaradása „lényegében teljesen ellehetetlenítette a további vizsgálatot.”
Ráadásul az Átlátszó – ahogyan számos más független sajtótermék is a botrány kirobbanása óta – több tucat cikkben dolgozott fel különféle konkrét áfacsalásos ügyeket, többször beszámolt egykori NAV-dolgozók az adóhatóságon belüli szakmai munka ellehetetlenítésről szóló vádjairól, az éves szinten ezermilliárdos nemzetgazdasági kárt okozó rendszerszintű csalások különféle aspektusairól.
Az adóhatóság soha nem kért helyreigazítást az Átlátszótól és sokszori megkeresésre sem kommentálta a konkrét ügyeket. Fél évvel később aztán egyetlen cikket peresített. Nem átlátszó ez kicsit?
További cikkeink a NAV-botrányról
Horváth András: Európai cégek és multik is érintettek korrupciós ügyekben
Miért pont a NAV kerülhetett az amerikaiak célkeresztjébe?
A rejtélyes 7750: diszkrét és drasztikus
Újabb konkrét eset igazolja, hogy a NAV főigazgatója vizsgálatot akadályozott
Újabb volt NAV-os vádolja az adóhivatalt
Súlyosan gyengítette a KÜIG megszüntetése az adóhatóságot
Így úszhatják meg az áfacsalók – Somos Katalin leállított egy fontos vizsgálatot
Jómagam több mint egy éve foglalkozom a NAV botránnyal, parlamenti kérdések tucatjai, több akció és demonstráció után úgy látom, hogy ki kell mozdítani a holtpontról az ügyet. A következő néhány hónapban ezért az atlatszo.hu munkáját fogom segíteni, hogy ne gondolhassa senki sem: a rendszer a végtelenségig meg tudja védeni. Ma lesz az első tárgyalás, a procedúra menetéről az Áltátszón folyamatosan tudósítani fogunk.
Vágó Gábor
A szerző közgazdász, korábbi országgyűlési képviselő.
Videóriportunk az első tárgyalási napról:
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!
Támogatás SZJA 1% felajánlásával
Ha 1%-át az atlatszo.hu érdekében kívánja felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásán az Asimov Alapítvány adószámát tüntesse fel, ami a következő: 18265541-1-42
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
