Újabb konkrét eset igazolja, hogy a NAV főigazgatója vizsgálatot akadályozott

Újabb, az Átlátszó birtokába került dokumentum bizonyítja, hogy Somos Katalin, a KÜIG-et irányító főigazgató személyesen hozott olyan döntést, amelynek következtében nem sikerült felderíteni egy „cukros” céghálózatot, amelynek egyik tagja egy évek óta számlagyárként működő társaság volt.

Bár pontosan még mindig nem tudjuk, ki kezdeményezte a NAV hálózatos áfa-csalás elleni szervezeti egységének szétverését, egy most hozzánk került dokumentum egy lépéssel közelebb visz a kérdés megválaszolásához. Az ügynek azért van jelentősége, mert az átszervezés nagyjából olyan horderejű, mintha a rendőrségen megszüntették volna a szervezett bűnözés elleni központi szervezeti egységet, mondván, annak feladatait hiánytalanul át tudják venni a megyei kapitányságok.

A Kiemelt Ügyek Igazgatósága felszámolásának okairól eddig nem hangzottak el később meg nem cáfolt érvek. Akárki is kezdeményezte a főigazgatóság átszervezését, az eredmények tükrében az látszik, hogy a lépés nem támogatta az szervezett adócsalás elleni hatékonyabb harcot, sőt. Ráadásul mostanra az is kiderült, hogy a területen dolgozó vezetők javaslataival homlokegyenest ellenkezőleg szervezték át a KÜIG-et – ezek alapján pedig nincs megnyugtató válasz arra a kérdésre sem, hogy vajon kinek az érdekei jelentek meg a döntési folyamatban.

Kinek a szándéka?

A közadat-igényléseinkre, illetve képviselői kérdésre adott válaszok alapján úgy tűnik, a KÜIG felszámolásáról szóló döntést nem alapozta meg semmilyen előzetes hatástanulmány vagy elemzés – így továbbra sem világos, milyen megfontolások alapján döntött a kormány a szervezet megszüntetése mellett. Valamilyen érvelésnek az előkészítés során mégis csak alá kellett támasztania az előterjesztést – szakmai jellegű érvekkel pedig vélhetőleg inkább a NAV, mintsem a minisztériumi apparátus szolgált. (Több forrásunk szerint ebben az időszakban a Nemzetgazdasági Minisztériumban nemigen voltak olyan szakemberek, akik igazán kompetensek lettek volna az adóhatóság átszervezésének kérdésében.)

A döntési folyamat állomásait rögzítő egyes dokumentumokat vizsgálva szintén a NAV-hoz jutunk: ezek közül az időben utolsó, az átszervezésről szóló, tavaly január elsejétől hatályos kormányrendelet 2012. december 17-én jelent meg. A fájlnévben szereplő dátum alapján feltehetően két héttel korábban, december 5-én készült el a kormány elé kerülő normaszöveg; három héttel ez előtt, november 15-én pedig a tárcaközi egyeztetésre szánt normaszöveg-tervezet.

Vida Ildikó, a NAV elnöke viszont már bő egy hó nappal ezt megelőzően, 2012 október 12-én kelt tájékoztatójában eldöntött tényként beszél a KÜIG átszervezéséről: „Tájékoztatom, hogy a NAV beszedési hatékonyságának növelése érdekében döntés született a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága és a felügyelete alá tartozó adóigazgatóságok átszervezéséről (…)” Az elnöki irat szűkszavúan közli a tájékoztató címzettjeivel – a NAV valamennyi felsővezetőjével-, hogy a Kiemelt Adózók Igazgatóságának országos hatásköre megszűnik, viszont bizonyos pénzintézeteken és biztosítókon túl ide, a Somos Katalin vezette KAIG-hoz kerülnek a budapesti és Pest megyei székhelyű kiemelt adózók, továbbá a Közép-magyarországi Regionális Főigazgatóságtól 310 kiemelt adózó. Hogy melyek ezek, és milyen szempontok alapján kerültek kiválasztásra, azt az elnöki irat nem közli.

A központosított ellenőrzéssel kapcsolatban is elég lakonikusan fogalmaz a tájékoztató: „A KÜIG megszüntetésre kerül, feladatait – a központosított ellenőrzés kivételével – a KAIG veszi át. A központosított ellenőrzés mint ellenőrzési módszer marad fönn a jövőben szervezeti keret nélkül. A NAV elnöke bármelyik adóigazgatóság számára engedélyt adhat központosított ellenőrzés lefolytatására.”

Hatékonyság, de milyen

A KÜIG megszüntetésével kapcsolatban a beszedési hatékonyság mint érv, elég kevéssé adekvát: ennek a szervezetnek nem az volt az első rendű feladata, hogy elmaradt adóbevételeket hajtson be, hanem hogy felszámolja az adócsalásra kiépített láncolatokat, illetve a hálózatok minél teljesebb felderítése révén eljusson a tényleges szervezőkhöz. De a beszedési hatékonyság az átszervezés után sem nőtt számottevően – ellenben a hálózatok mögött álló tényleges haszonhúzók és szervezők nyaka körül sem szorult igazán a hurok. Az Origo minapi beszámolója például arról tudósít, hogy a tisztességes gabonás cégek hiába bocsájtottak minden információt a szakmában közismerten áfa-csaló cégekről a NAV rendelkezésére, büntetőeljárás nem indult egy esetben sem, és a cégek többsége a mai napig is háborítatlanul üzemel.

Egy másik, most az Átlátszó birtokába került dokumentum pedig azt bizonyítja, hogy Somos Katalin, a KÜIG-et irányító főigazgató személyesen hozott olyan döntést, amelynek a következtében nem sikerült felderíteni egy olyan céghálózatot, aminek egyik tagja egy évek óta számlagyárként emlegetett társaság volt.

A KÜIG revizorai 2010 októberében fordultak kérelemmel a főigazgatóhoz a román adóhatóság megkeresése nyomán. A románok szerint két magyar cég, az Alavita Kft. és a Bender-Log Kft. egy fiktív román cég, az Alin World s.r.l. részére értékesített (papíron) magyar társaságoktól vásárolt cukrot.  Az ügyletben szerepet játszó magyar cégek egy részénél ekkor már vizsgálat folyt. Mindezek alapján a KÜIG engedélyt kért a két társaság 2009 második negyedévi bevallásainak utólagos ellenőrzésére.

A főigazgató 2011. februári „leirata” megtagadja az engedélyt, arra hivatkozva, hogy az ügylet volumene – 14 millió forintról volt szó – nem teszi indokolttá a központosított ellenőrzést. Egyúttal az iratokat is visszaküldi, ezzel lényegében teljesen ellehetetlenítve a további vizsgálatot. Így az ügy még a területileg illetékes főigazgatósághoz sem kerül át. Holott a szereplők nem kispályás játékosok: az Alavita Kft. 2009-2010-ben 1,5 milliárd forint bevételt ért el, néhány milliós veszteség mellett. A cég ellen 2012 óta végrehajtást folytat a NAV, és  – mivel sem a cég, sem a képviselője nem található – tavaly ősz óta az Alavitával szemben cégtörvényességi eljárás is folyik.

A Bender-Log Kft és a Bender-Log Zrt. ellen – szintén a NAV kezdeményezésére – 2012 óta felszámolási eljárás folyik, a kft 2012 óta szerepel a 100 millió feletti adótartozással rendelkezők listáján. Az ügy harmadik szereplője, a Tranz-Action Hungary kft is belesimul a képbe: 2012 óta szintén szerepel a 100 milliós adótartozók listáján – már 2008-ban végrehajtás volt érvényben a céggel szemben -, és 2011 nyara óta a Tranz-Actionnál is felszámolási eljárás folyik. (A Bender-Log a cukros ügy mellett egyébként szerepet játszott egyes számítástechnikai cégek áfa-csalásos ügyleteiben is – ezekre még visszatérünk.)

Nav-dosszié

Újabb volt NAV-os vádolja az adóhivatalt

Súlyosan gyengítette a KÜIG megszüntetése az adóhatóságot

Így úszhatják meg az áfacsalók – Somos Katalin leállított egy fontos vizsgálatot

Áfacsalók barlangjával üzletel a NAV-elnökhelyettes családja

Az 1700 milliárdos sztori – az áfa-ügy első három hónapja

Ezek voltak azok a cégek, amelyeknek a kapcsolódó vizsgálatát nem engedélyezte Somos Katalin főigazgató, arra hivatkozva, hogy „ (…) a várható megállapítások nem képviselnek olyan nagyságrendet, mely a költségvetés bevételi érdekeit különösen veszélyeztetné.” A cégek tulajdonosai és ügyvezetői ellen nem indult eljárás – vizsgálat híján pedig a hálózatok mögött állóknak még a közelébe sem jutott a a hatóság. A cégek csődbe mentek, a pénz eltűnt, a cukros befektetők pedig azóta más cégekkel és más szektorokban kamatoztatják a tőkéjüket – nem kis részt a „beszedési hatékonyság javítása érdekében” hozott átszervezéseknek köszönhetően.

Becker András