Egyéb

Meghekkelték Soltész Miklós államtitkár fia cégének építkezését Pátyon

Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás megvalósítását. Azt senki sem vitatja, hogy egy ilyen zöldhulladékot komposztáló üzem hasznos és fontos lett volna. A civil szervezet képviselője, aki a történetet elindította, azt kifogásolja, hogy az önkormányzat olcsón adta el a telket, és nem szabályszerű szerződéseket kötött a beruházóval. A polgármester szerint viszont egyetlen jogszabályt sem sértettek meg.

Feljelentéseket tett közvagyon elleni bűncselekmény kísérletének gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen Futó Gábor, a PÁKÖR civil csoport alapítója. Erre azért volt szükség, mert tavaly megkereste a pátyi önkormányzatot egy cég, hogy komposztáló üzemet szeretne építeni a faluban. Kapott is hozzá területet, engedélyt, és aláírták a szerződést is. Azóta eltelt másfél év, de még egy kapavágás sem történt. Miért fulladt kudarcba egy (amúgy jó) kezdeményezés?

Áron alul adták volna a telket

A cég, amely a komposztáló üzemet szerette volna építeni Pátyon, az M1 BIOKOMPOSZT Kft., amelynek tulajdonos-ügyvezetője Soltész Áron. Aki nem más, mint Soltész Miklós KDNP-s politikus, miniszterelnökségi államtitkár fia.

Soltész Áron cégét tavaly alapította, és idén áprilisban vásárolta meg azt a 0109/46 helyrajzi számú pátyi telket, amely több mint 10 ezer négyzetméter alapterületű, szántó megnevezésű ingatlan. A területet az önkormányzat 24 millió forintért adta el Soltésznak. És itt jön képbe Futó Gábor, a PÁKÖR civil csoport alapítója, aki már ezt is kifogásolandónak tartotta és szóvá tette. Mint Futó az Átlátszónak elmondta, véleménye szerint akkor alulbecsülték a terület értékét.

Az önkormányzat tavaly megvett két, ugyancsak átminősített, részben közműves 6000 m²-es telket (07/16. és 07/27. hrsz) több mint 3400 Ft-os négyzetméter áron (20-20 millió forintért), amire Somogyi Farkas Tamás alpolgármester 2021 elején azt nyilatkozta, hogy kifejezetten jó áron sikerült a területhez jutni.

A méretét tekintve tehát a komposztáló üzem telkének értéke valahol 34 millió Ft felett lehet a valóságban

 mutatott rá Futó Gábor.

A civil aktivista kifogásolta ugyanakkor azt is, hogy a terület értékbecslését végző Várnai Tibor a piaci ár meghatározásánál nem vette figyelembe, hogy a telek már részben közművesített, és azt sem, hogy átminősítés alatt áll, tehát a szerződéses ingatlan értéke már nem a mezőgazdasági, hanem az átminősített területre vonatkozik (az átminősítés összes költségét az együttműködési megállapodás szerint az önkormányzat viseli). Ráadásul a szakértői anyagban földes úton való megközelítés áll, miközben már rég elkészült a Torbágyi útról vezető széles murvás út (önkormányzati beruházásban, több mint 15 millió Ft-ért).

Az értékbecslő saját maga szerint is a tulajdoni lap lekérése nélkül (bemondott adatok alapján) készítette el a szakvéleményét, ami rendkívül súlyos szakmai szabálytalanság és felelőtlenség

 magyarázta Futó. Várnai szerint így a terület értéke bruttó 22 200 000 Ft lett volna.

Nem láttak problémát

A komposztáló üzem végül nem épült meg. Az okokat Kovács Ferenc, a Pátyi Önkormányzat egyetlen független képviselője mesélte el Futó Gábor blogjának, amely szerint a fő ok az volt, hogy az önkormányzat egy rendkívül előnytelen és jogilag aggályos szerződést, illetve megállapodást írt alá a komposztáló üzemet megépíteni szándékozó magáncéggel.

Mint Kovács Ferenc elmondta, a képviselők a döntés előkészítéshez az anyagot (köztük a szerződéstervezeteket) az ügyet koordináló és felügyelő Somogyi Farkas Tamás alpolgármestertől csak az aláírás előtti napon kapták meg véleményezésre, ami egyébként bevett gyakorlat az önkormányzatnál.

A képviselők közül a független Kovács Ferenc volt az egyetlen, aki a véleményezésre szánt nagyon rövid határidőn belül hangot adott aggályainak, ellenezte a szerződések aláírását.

Többek között az alábbiakat írta képviselőtársainak: „véleményem szerint ez a konstrukció nem előnyös az önkormányzat számára, nem támogatom. Nyomatékosítom, hogy magát a komposztáló üzem létrehozását támogatom, de ezt a 2 szerződés-tervezetet nem. A szerződések nincsenek megfelelő módon előkészítve, az önkormányzat számára nem tartalmaz kellő garanciákat. Ez a szerződés a vevő érdekeinek megfelelően íródott.”

A képviselő aggályait, véleményét a döntéshozók közül senki nem vette figyelembe. A fideszes képviselők a legnagyobb rendben találták a dolgot, azt mindannyian támogatták, így Székely László polgármester másnap, 2021. április 23-án aláírta az adásvételi előszerződést és az együttműködési megállapodást az M1 BIOKOMPOSZT Kft-vel, amivel súlyos, több 10 milliós kötelezettséget rótt az önkormányzatra – állítja a képviselő. A szerződéseket a polgármester sietve, Dr. Hekman Tibor jegyző távollétében írta alá, ami már önmagában is rendkívül szokatlan lépés volt – tette hozzá Kovács Ferenc.

Log into Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

Megkérdeztük Székely László polgármestert is, így történt-e, mire Páty első embere azt válaszolta, a jegyző szabadságon volt, Veres Erika aljegyző „olyan esetekben, amikor a jegyző szabadságon van, ő ír alá helyette, ez egy bevett szokás”. Arra a polgármester nem adott választ, hogy az aljegyző nem tartotta-e aggályosnak a szerződést, illetve miért írta alá.

Jogszabálysértésre hivatkozva visszavonták a szerződést

Páty független képviselője arra is figyelmeztetett, hogy az ilyen horderejű ügyekben a jegyző szerepvállalása megkerülhetetlen, hiszen neki mint a hivatal vezetőjének garantálnia kell az ügylet törvényességét és jogszerűségét, a megfelelő eljárásrendet. Ehhez neki a teljes hivatali apparátus rendelkezésre áll, beleértve az önkormányzat ügyvédjét is.

„A szerződések előkészítéséhez és aláírásához a jegyzőn kívül még a saját ügyvéd közreműködését sem kérték, pedig az kötelező lett volna” – állította Futó Gábor, amire a polgármester válasza az volt, hogy „a szerződéseket a beruházó és az önkormányzat ügyvédje közösen, folyamatos egyeztetés során készítették elő”.

A jegyző megerősítette, hogy az aláírt szerződéseket ő csak napokkal később, 2021. április 27-én látta, azok tartalmát előzetesen nem ismerte, az előkészítő tárgyalásokba őt Somogyi Farkas Tamás alpolgármester – aki egyébként az egész ügyletet az önkormányzat nevében lebonyolította  nem vonta be.

A jegyző a már aláírt okiratokban súlyos jogszabálysértéseket állapított meg, amelyről azonnal tájékoztatta a polgármestert és az ügyletet előkészítő alpolgármestert.

Pár nap múlva Hekman Tibor jegyző közbenjárására, valamint Kovács Ferenc képviselő újabb, képviselőtársaihoz intézett levelének hatására a polgármester jogszabálysértésre hivatkozva visszavonta a saját korábbi határozatát, amely felhatalmazta őt a szerződések megkötésére. A különleges jogrend miatt a testületnek akkor még nem volt hatásköre, a polgármester döntött minden kérdésben.

Székely László polgármester tehát saját felhatalmazását visszavonta, majd a jegyző előterjesztésére kezdeményezte a szerződések felbontását az M1 BIOKOMPOSZT Kft-vel.

Futó Gábor, a PÁKÖR alapítója közérdekű adatigénylést nyújtott be az ügyben, és kikérte a dokumentumokat.

„A jegyző teljesen együttműködő volt, így a kért adatokat hamarosan meg is kaptam. A jegyző úr így teljesen korrekten járt el az ügyben, teljesítette az adatigénylést, a szükséges dokumentumokat rendelkezésre bocsátotta” mondta Futó.

Soltész Miklós fia a háttérben

A megkapott anyagokból több érdekes dolog derült ki, elsőként mindjárt a szerződésben érintett cég kötődése. Ugyanis a 2020-ban a PVK Rákóczi úti telephelyére bejelentett, újonnan alapított M1 BIOKOMPOSZT Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa nem más, mint Soltész Áron, Soltész Miklós egyházügyi államtitkár fia.

A civilek kíváncsiak lettek volna arra, miért pont egy referenciákkal és zöldhulladék-feldolgozásban semmilyen tapasztalattal nem rendelkező cég, az M1 BIOKOMPOSZT Kft. kapott engedélyt.

Megkérdeztük a polgármestert, aki a következőt válaszolta. „A cég körülbelül egy évvel ezelőtt keresett meg minket, hogy komposztálót szeretnének építeni Pátyon az Önkormányzattal együttműködve. A cég megszerezte a környezetvédelmi engedélyt és hajlandó volt a közel 350 milliós beruházás nagyobb részét felvállalni. (Egy ilyen beruházás jelenleg az Önkormányzat számára túl költséges lenne, a Depónia pedig nem kíván működtetni ilyen telepet.)

Mivel eddig senki nem jelentkezett arra, hogy egy ilyen nagymértékű beruházást elvégezzen, nem is volt más választási lehetőségünk arra, hogy egy ilyen fontos beruházást megvalósítsunk.”

A civilek azt állítják, hogy a konstrukció szerint az M1 BIOKOMPOSZT Kft. jóval a piaci ár alatt megvette volna a komposztáló üzemnek szánt, jelenleg mezőgazdasági besorolású területet, majd azon az önkormányzat „értéknövelő beruházásokat” hajtott volna végre, azaz az adófizetők pénzéből a cég telkére részben megépítette volna a komposztálót.

Soltész Miklós államtitkár, Székely László polgármester, Somogyi Farkas Tamás alpolgármester, Fenyvesi Zsolt igazgató és Csordásné Silingi Anna igazgatóhelyettes asszony, november 4-e alkalmából koszorút helyez el a pátyi 56-os emlékműnél (forrás: Páty/Szádvári Ferenc/Facebook)

Ezzel kapcsolatos kérdésünkre a polgármester azt írta, nem adták volna áron alul, a szakértő egyértelműen leírta, hogy miért ér ennyit a telek.

Fontos, hogy egy mezőgazdasági területet, amire lehet építeni, beépítésre nem szánt területté minősítettünk át, ami nem jelent értéknövekedést.

Az Önkormányzat megítélésünk szerint nem veszített volna az üzleten, azt szeretnénk, hogy a komposztáló minél hamarabb, ugyanakkor a település számára minél kedvezőbb feltételekkel megépüljön. Ez volt a célunk és továbbra is ezen dolgozunk magyarázta Székely László.

Jelenleg az Önkormányzat 6-7 millió forintot költ a zöldhulladék kezelésre alkalmanként és ebben még nincs benne a felesleg elszállítása. Ha 10 éves viszonylatban nézzük, csak ez a tétel 60-70 millió forint, ha inflációval nem számolunk. Erre jött volna még rá a 7000 tonna zöldhulladék lerakási lehetősége, ami szintén 70-90 millió forint értéket jelent. Mindezeken felül az Önkormányzat költségvetésébe folyik be továbbá a cég IPA adója is, ami szintén milliós tétel évente. Továbbá a DAKÖV által üzemeltetett községi szennyvíztisztítóban keletkező és drágán elszállítandó iszapot is be tudná fogadni tette hozzá.

25 milliótól versenyeztetni kellett volna

Kovács Ferenc független képviselő rámutatott arra, hogy igencsak aggályos az is, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerint a 25 millió Ft értéket meghaladó nemzeti vagyont (ide tartozik a komposztáló-üzem létesítésére kiválasztott önkormányzati telek is) eladni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

Ezt a versenyeztetést, és az állam elővásárlási jogát akarhatták elkerülni azzal, hogy valószínűleg összejátszva az értékbecslővel a valóságosnál jóval kisebb telekértéket tüntettek fel piaci árként – tette hozzá Futó Gábor, aki úgy véli, az összejátszás azért is valószínűsíthető, mivel az értékbecslő szakértői anyagában leírja, hogy április 10-én volt helyszíni bejáráson, ahol látnia kellett volna a murvázott utat és a közművek bekötését is.

Futó Gábor szerint

az ingatlan a szerződésbe végül a bűvös 25 milliós értékhatár alatt, bruttó 24 millió Ft-os áron került be, amivel kikerülték a versenyeztetési eljárást, és így azt, hogy az önkormányzati telket a piacon meg kelljen hirdetni.

A valószínűsíthetően elcsalt érték csak az ingatlan vonatkozásában a szándékosan téves értékbecslés miatt legalább 10 millió Ft. Az M1 BIOKOMPOSZT Kft. által megvásárolt ingatlanon ugyanis az önkormányzat közel 94 millió Ft értékben vállalt úgynevezett értéknövelő beruházást.

Olcsóbban is kijönne

Az értéknövelő beruházás ellentételezése a megállapodás szerint 7000 tonna zöldhulladék ingyenes lerakása lett volna, valamint a keret kimerülése után 10%-os állandó kedvezményt kapott volna az önkormányzat a lerakási díjból.

Futó Gábor, a PÁKÖR alapítója megnézte azt is, arányban áll-e a beruházási összeg a lerakási keret teljes díjával. Gyűjtése szerint a jelenlegi lerakási díjak a hasonló komposztáló üzemekben (bruttó árak):

  • Budapest, FKF: 12.700 Ft/tonna
  • Szolnok, Újszászi úti telep: 10.325 Ft/tonna
  • Balatonfüred, ÉBH: 11.430 Ft/tonna
  • Debrecen, AKSD: 3.810 Ft/tonna.

Ha egy egyezményes, átlagos, nem kiemelten drága területen megvalósított üzem bruttó 11.000 Ft-os lerakási díját számoljuk a fentiek alapján a Pátyi komposztáló üzem átvételi árának, akkor az önkormányzati átvételi ár a 10%-os kedvezménnyel 9.900 Ft lenne tonnánként. A 7000 tonnára vetítve ez bruttó 69.300.000 Ft magyarázta.

Tehát az üzleten a falu jelen helyzet szerint bukott volna körülbelül 24,5 millió Ft-ot, az ingatlanon bukott 10 millión és az átminősítési eljárás valamennyi felmerülő költségén kívül.

Egy, a beruházást a képviselőknek bemutató levélben az üzletet Soltész Áronnal szervező Somogyi Farkas Tamás alpolgármester a 7000 tonna átvételére 130 millió Ft-os értéket jelölt meg, ami szerintem nem reális, kétszerese a piaci árnak hangsúlyozta Futó.

Volt a megállapodásnak még egy pontja, ami az önkormányzati költségoldalt erősen növelte volna: egy útépítést is beígérték az M1 BIOKOMPOSZT Kft.-nek a következő években a magán komposztáló üzemhez, ráadásul ennek elkészültéig az önkormányzat saját költségén tartotta volna karban a meglévő murvás utat, ami Futó szerint súlyos milliókba került volna évente a települési költségvetésnek.

Bánhidi EmeseMárvány György

Címlapkép: A Soltész Miklós KDNP-s államtitkár kampányvideóban állt az újraválasztásért induló Székely László polgármester mellé a 2019-es önkormányzati választás előtti napokban (forrás: Székely László/Facebook)

Megosztás