Bezárás
Cikkek

Súlyosan gyengítette a KÜIG megszüntetése az adóhatóságot

Az Átlátszón minap közzétett dokumentum egyértelművé tette, hogy az illetékes főigazgató megtagadott áfa-csalások felderítésére irányuló vizsgálatokat. Névtelenséget kérő informátoraink szerint az egyes vizsgálatok blokkolásán túl Somos Katalin számos egyéb intézkedése súlyosan gyengítette az áfa-csalások elleni harcra létrehozott szervezetet, a KÜIG-et is. Most egy olyan dokumentumot adunk közre, amelyből kiderül: a Nemzetgazdasági Minisztérium a KÜIG tavalyi megszüntetésével épp az ellenkezőjét tette annak, mint amit a területen dolgozó vezetők az áfa-csalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében javasoltak.

Sem az általunk benyújtott közadat-igénylés, sem Vágó Gábor képviselő írásbeli kérdése nyomán nem derült ki, pontosan ki és milyen előzetes adatok és tervek alapján kezdeményezte a NAV hálózatos áfa-csalások felderítésére szakosodott szervezete, a KÜIG megszüntetését. A NAV hivatalos kommunikációja szerint a lépés nem gyengítette a szervezet hatékonyságát, a területileg illetékes megyei igazgatóságok hiánytalanul betöltik a KÜIG szerepét.

Így úszhatják meg az áfacsalók – Somos Katalin leállított egy fontos vizsgálatot

A tavaly megszüntetett, eredetileg többek között épp a hálózatos áfa-csalások felderítésére létrehozott KÜIG revizorai 2010-ben például egy cukor-importőr kapcsolatain keresztül próbálták több millió kiló cukor útját felderíteni. Somos Katalin, a központosított ellenőrzésért felelős főigazgató azonban megtagadta a láncolat feltárásához szükséges ún. kapcsolódó vizsgálat lefolytatására az engedélyt. Tovább az előző cikkre.

A gyakorlatban ez nyilván nem igaz: a megyei igazgatóságok revizorai a saját megyei munkájukkal is túlterheltek – információink szerint a „társas vállalkozások ellenőrzési szakterületen”, azaz a céges adóügyekben egy időben 50 -60 vizsgálatot végez egy revizorpáros, és egy vizsgálatra – az illetékes Varga Mihály miniszter tájékoztatása szerint – átlagosan 1,7 revizori nap jut. A láncolatokat feltáró vizsgálatok viszont rendkívül időigényesek: nem ritka, hogy egy-egy nagyobb, külföldi kapcsolatokkal is rendelkező céghálózat teljes felderítése több mint egy évet vesz igénybe. Ráadásul a megyei revizorok egy-egy konkrét cég vizsgálatára vannak kiképezve, a hálózatos ügyek feltárására nincsenek felkészítve.

A most közreadott dokumentum többek között azt mutatja be, mennyire bonyolult, sokféle képességet és eszközt igénylő feladat a hálózatos áfa-csalások felderítése. A „Javaslat”-ot („Javaslat a központosított ellenőrzések továbbfejlesztésének lehetséges irányairól”) 2010-ben a központosított ellenőrzésen dolgozó szervezeti egységek vezérkara írta. A dokumentum a hálózatos áfa-csalás elleni hatékony szervezeti fellépés tapasztalatait, módszertanát és a fejlesztés kívánatos irányait írja le. Sajátos, hogy a „Javaslatban” felvázolt fejlesztési irányok homlokegyenest ellenkeznek azzal, mint ami végül a kormányrendelet nyomán megvalósult. Az iratot a készítők hivatalosan is javaslatként kezelték: felterjesztették a Főigazgatóságra – értelemszerűen a dokumentum ma is fellelhető a NAV irattárában.

Névtelenséget kérő informátoraink szerint a „Javaslat” megfogalmazása idején, 2010 legvégén már erős nyomás nehezedett a szervezetre: a néhány hónappal korábban kinevezett új főigazgató, Somos Katalin egyre intenzívebben és egyre több eszközzel nehezítette a KÜIG munkáját. Rögtön kinevezése másnapján, 2010 október 1-jén a főigazgató egyik napról a másikra a KÜIG hat vezetőjének mondott fel. Még aznap meg is felezte a KÜIG addig kb. 240 fős létszámát, úgy, hogy a megmaradt állománynak ugyanazt az ügymennyiséget kellett tovább vinnie.

Az elkövetkező hónapokban tovább terhelte a szervezetet több évre visszanyúló jelentési kötelezettségekkel, lezárt ügyek utólagos elemzésével, statisztikák készítésével. A főigazgató részéről ezzel együtt folyamatos követelés volt az egy revízióra fordított idő csökkentése, az adóügyi megállapítások számának növelése. Vagyis fele akkora és minőségében is meggyengült állománnyal jelentősen növelt munkamennyiséget rövidebb idő alatt akart elvégeztetni, miközben – ahogy előző cikkünkből is kiderül – nem egyszer akadályozta is a hálózatok feltárását szolgáló vizsgálatok lebonyolítását, illetve a vizsgálatokhoz szükséges nemzetközi információk beszerzését.

Jelentős állomása volt ennek a folyamatnak a „Rapid” vidéki egységeinek megszüntetése. Mindezek a lépések együtt a KÜIG alapfunkciójának ellehetetlenülését eredményezték. Ezt a szervezet tudniillik – ahogy az a mellékelt dokumentum 11. oldalán olvasható – nem első sorban az áfa-bevételek növelése céljából jött létre. Ennél sokkal fontosabb funkciója volt – többek között – a folyamatosan megújuló, gyakran több országot is érintő csalások módszereinek megismerése, és az ezekkel szembeni hatékony fellépés módszertanának kidolgozása és gyakorlatban történő alkalmazása.

A gyakorlati eredményeken túl legalább ilyen fontos volt a KÜIG működésének preventív hatása: a fiktív céghálózatokat szervező személyek felderítésével és lekapcsolásával jelentősen gyengíteni lehetett az áfa-csalásra szakosodott szervezeteket. Mindennek véget vetett a 366/2012 számú kormányrendelet, amelyik 2013. január elsejével megszüntette a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát.

“Javaslat a központosított ellenőrzések továbbfejlesztésének lehetséges irányairól” (letölthető PDF)

Becker András

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom