„Hálás feladat olyanért dolgozni, ami ennyi embernek fontos”

Augusztus elején 21. alkalommal rendezték meg a Szakkollégiumi Mozgalom hagyományos nyári rendezvényét, a Szakkollégiumok Nyári Találkozóját, vagyis a Nyatát a Balaton partján. Részt vettünk rajta, és ennek apropóján beszélgettünk a szervezőkkel szakkolis létről, a Szakkollégiumi Mozgalomról és a táborról.

A szakkollégiumok az egyetemek mellett különböző formációban működő tehetséggondozó közösségek, amik egyszerre ötvözik egy kollégium sajátosságait, hiszen a tagok többnyire együtt laknak, és egy szakkörét vagy tudományos diákkörét tekintve, hogy ezeken belül komoly szakmai munka folyik. Összetételüket tekintve ezek a szakkollégiumok nagyon sokszínűek: van, amelynek tagjai egy egyetem egy karáról származnak, mint a Bibó István Szakkollégium, van, ahol egy egyetem különböző karaira járó hallgatók vannak, mint az Eötvös Collegium és olyan is van, ahova különböző egyetemek diákjai is jelentkezhetnek, mint a Társadalomelméleti Kollégium.

A Mozgalom

A Szakkollégiumi Mozgalom ezeknek a szervezeteknek az összefogó, érdekegyeztető fóruma. A Mozgalom legfőbb elvei az önkormányzatiság és a demokratikus működés, célja és feladata pedig, hogy definiálja a szakkollégiumok feladatát és helyét a felsőoktatás rendszerében, illetve, hogy különböző fórumokon érvényesítse a szakkollégiumok érdekeit. A szervezőkkel és pár, a Mozgalomban aktív szerepet játszó taggal beszélgetve az derült ki, hogy a Mozgalom lényege és egyben legnagyobb szépsége, hogy olyan erős értékeken áll, amik a mindennapi működést meghatározzák, és jó üzenetet tud közvetíteni kifelé is, hogy ezekről az értékekről nem csak beszélgetni és álmodozni lehet, hanem ugyan szűk körben, de lehetséges a megvalósításuk. Ilyen például az önkormányzatiság, hogy a közösség tagjai magukénak érzik a közösség dolgait és problémáit, ehhez kapcsolódóan a proaktív, önkéntes munkavégzés, valamint a szakmai kiválóságra való törekvés. Emellett pedig erős közösséget jelent, ami képes kiállni olyan dolgok mellett, amit fontosnak tart. Erre jó példa a Minority SafePackkel kapcsolatos akció, ami a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogainak kiterjesztésével kapcsolatos európai polgári kezdeményezés támogatásában és a megfelelő számú aláírás összegyűjtésének segítésében valósult meg.

A Mozgalomnak több szakkollégiumokat összefogó eseménye van, például az Interkoll, amit havonta-kéthavonta rendeznek meg, és gyakorlatilag a szakkollégiumok vitafórumaként üzemel. Ezek többnyire adminisztratív jellegétől merőben eltérő program azonban a Nyári Találkozó, vagyis a Nyata, ami a Mozgalom legnagyobb programja, idén rekordközeli, 300 közeli résztvevővel. Ennek lényege, hogy az érdeklődő kollégisták pár napra elvonulnak, és különböző programok keresztül tudnak gondolatokat cserélni, illetve egymással ismerkedni.

A Találkozó

Az első Nyatát 1985-ben szervezték meg Szarvason, azóta először kétévente majd minden évben megrendezik. A szervezők elmondása szerint a Találkozó egyedi aspektusát az adja, hogy lehetőséget teremt, hogy különböző gondolkozású és különböző szakmai profilú hallgatók együtt tudjanak beszélgetni és jókat bulizni. A Nyata régen is elitszervező hely volt, és jó, hogy ezt sikerült ennyi éven át megőrizni. Emellett kiemelték, hogy nagyon sok szakkolis barátságot és ismeretséget az tart össze, hogy itt találkoznak minden évben, és ezért nagyon sok résztvevőnek a Nyata különleges érzelmi töltettel bír. Azok a szervezők, akiknek a szakkollégiuma frissen, az utóbbi évben került be a Mozgalomba, kiemelték, hogy az egész olyan, mintha egy másik világba csöppentél volna: mindaz, amit a saját közösségedben élvezel, hogy különböző beállítódású, nyitott emberekkel tudsz beszélni, az egy Nyatán hatványozottabban jelenik meg, és emiatt sokkal intenzívebb, ami miatt könnyen a függőjévé lehet válni.

Elmondható az is, hogy a nyatán lehet igazán megérteni, miről szól a szakkollégiumi lét: hiába olvassa el az ember a Szakkollégium Chartát, ami az alapelveket tartalmazza, hogy minek kell megfelelni, az nem adja át úgy ezt az érzés, mint mikor látod, hogyan viselkednek, hogyan működnek együtt egymással ezek a közösségek. Ráadásul ez egy nagyon befogadó közösség, ami szívesen segít különböző friss diákszervezeteknek és szakkollégiumoknak, hogy miben tudnának fejlődni. Az egyik szervező azt is elmondta, hogy ő a kutatási területét egy korábbi Nyatán történő, sör melletti beszélgetés segített megtalálni.

 

 

Az idei Nyári Találkozó nem csak a rekordközeli látogatottság miatt volt egyedi, hanem azért is, mert a szervező csapat nem szakkollégium szerint szerveződött. A hagyomány ugyanis az, hogy egy vagy több szakkollégium vállalja el a szervezését a Találkozónak, és ezen belül alakulnak meg a szervezői csapatok. Idén viszont több akadály gátolta ezt. A szervező szakkollégium kiválasztása eleve megcsúszott időben a szokásostól, és ezt követően is több probléma árnyalta a szervezést, aminek eredményeképpen a Szakkollégiumi Mozgalom megvonta a szervezés jogát a szervezőtől. Emiatt pedig gyorsan, a Nyata időpontja előtt pár hónappal megalakult egy diverz szervezőbizottság, akiknek tagjai nagyon sok szakkollégiumból álltak össze. Ez az elmondásuk szerint egyszerre jelentett pozitívumot és számos nehézséget. A pénzügyi részt például nagyon nehéz volt úgy intézni, hogy nem állt mögöttük egy intézmény. De azt is elmondták, hogy így sokkal jobban kijött az összakkolis érzés, hogy ennyien összeraktak egy ekkora eseményt.

A program alapvetően két részből állt: nagyelőadásokból és workshopokból, amiket a válság tematika kötött össze. A szervezők elmondása alapján ez a téma először viccnek indult, arra utalva, hogy mennyi nehézséggel kellett megküzdeniük a szervezés során, de aztán rájöttek, hogy ez a téma van annyira általános, hogy alkalmas lehet arra, hogy összefogja a különböző szakmai profilú emberek érdeklődését. Ez végül igaznak is bizonyult, amit az is mutat, hogy az emberek mennyire kreatívan álltak hozzá a workshopokhoz, amiket a szakkollégisták tartottak kisebb csoportokban. Így volt workshop az élelmiszerválságról, különböző civil kezdeményezésekről, mint a KorházSuli program stb. Nagyelőadásból pedig kettő volt, és alapvetően komolyabb hangvételű volt, komolyabb témákat próbáltak feszegetni. Az egyik nap Szalai Máté, a Budapesti Corvinus Egyetem tanársegédje és doktorjelöltje tartott előadást „Létezik-e a civilizációk összecsapása, és miért nem?” címmel. A másik nap pedig a Tresorit, egy titkosított felhőszolgáltatással foglalkozó vállalat tartott előadást az online privacy helyzetéről, hogy mire kell figyelnünk digitális adataink biztonsága érdekében, és annak érdekében, hogy tudatos döntéseket hozzunk saját adatainkról.

A tábor összességében jól sikerült, elérte a célját, hogy különböző szemléletmódú emberek diskurzust tudjanak folytatni egymással, és kapcsolatokat tudjanak építeni. A szervezők pedig nagyon hálásak mindenkinek a türelméért, és hogy mindenki beletette a Találkozó sikerének érdekében azt, amit tudott. Így elmondható, hogy amilyen nehéznek látszott az idei Nyata összehozása, annyira jól sült el a végeredmény.

Vági Renátó