„A mostaninál korruptabb kormány nem volt az elmúlt 26 évben Magyarországon” – mondta Tényi István egy interjúban. Az ország feljelentőjének is nevezett férfi szerint hiába látják az emberek a korrupciót, nem tudnak ellene tenni, mert ha jelzik is azokat a hatóságok felé, az semmilyen következménnyel nem jár. Sokszor valóban úgy tűnik, hogy a rendőrség és az ügyészség nem jeleskedik a visszaélések, törvénytelenségek elleni harcban. Egyre leleményesebb magyarázatokat találnak arra, miért is nincs tennivalójuk egy adott ügyben, amiről a sajtó ír és feljelentéseket is kapnak. Ezekből szedtünk össze egy csokorravalót a tavalyi termésből.
Hirdetés
Tényi István az mno.hu-nak elmondta, hogy az utóbbi három és fél évben nagyjából 180 feljelentést és több mint 100 közérdekű bejelentést tett, a legtöbbször korrupció és pénzügyi visszaélések gyanúja miatt. Ezekből csak két ügy jutott el a vádemelésig: „Sokszor indoklás nélkül megy az egész a kukába”. Példaként felhozta, hogy az MNB-alapítványok százmilliárdos pénzköltései miatt két eljárás indult, kétszer került sor feljelentés-kiegészítésre, de aztán úgy találták a hatóság részéről, hogy nincs miért vizsgálódniuk.
1., A sajtó megkérdőjelezte a bűncselekmény gyanúját
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) arra hivatkozva utasított el egy feljelentést az év végén, hogy sajtóhírek alapján ugyan mulaszthattak a magyar hatóságok, de mivel ezzel ellentétes tartalmú cikkek is megjelentek, nem elegendő a gyanú a nyomozás megindításához. Tehát a bűncselekmény gyanúja már a sajtóban megkérdőjeleződött.
Hogy melyik ügyről van szó?
Ghaith Pharaon szaúdi milliárdoséról, aki úgy üzletel hazánkban a miniszterelnök környezetével, hogy közben az FBI és az Interpol is körözi. Pharaon több mint másfél évtizede szerepel az FBI körözési listájának első tíz helyezettje között, miután strómanként érintett volt a Bank of Credit and Commerce International (BCCI) 1991-es összeomlásának botrányában. Ez az USA egyik legnagyobb banki csalása volt, a kár összértékét 12 milliárd dollárra tették. Az amerikai hatóságok Pharaont elektronikus csalással, panamázásra való szövetkezéssel, bűnpártolással és felbujtással gyanúsították. Egy 2002-es francia parlamenti jelentés szerint az üzletember kapcsolatban áll a terrorszervezetek által használt iszlám pénzügyi hálózattal is.
A feljelentést Tényi István tette meg a Fővárosi Főügyészségen, mert szerinte nem biztos, hogy a magyar hatóságok jogszerűen jártak el Ghaith Pharaon szaúdi üzletember Magyarországra történő beengedésekor. Úgy véli, hibázhattak abban, hogy nem vettek Pharaontól ujjlenyomatot a letelepedési engedély kiállításakor, és amikor a nemzetközi elfogatóparancsok ellenére adtak neki vízumot. A feljelentés a Központi Nyomozó Főügyészségen kötött ki, mert a felmerült a gyanú hogy mentelmi joggal rendelkező személyek is érintettek lehetnek, akikkel szemben viszont csak a KNYF nyomozhat. A KNYF viszont a sajtóhírek ellentmondásosságára való hivatkozásal elutasította a feljelentést.
2., Elévülési időn túli időszak és már nem aktív kapcsolatok
Nem merült fel a bűncselekmény gyanúja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Kiemelt Ügyek Osztálya szerint azzal a fideszes politikussal és középiskolai tanárnővel szemben, akikről kiderült, hogy offshore-cégek révén költségvetési csalás elkövetésében lehettek érintettek. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkára, a NAV vezetője szerint “a sajtóértesülések jellemzően elévülési időn túli időszakra, illetve már nem aktív kapcsolatra vonatkozóan tartalmaznak információt, így azok kapcsán ellenőrzés elrendelésére nem kerülhetett sor”.
Az ügyről a Direkt36 lebbentette fel a fátylat a Panama-iratok kiszivárogtatása nyomán. A tanárnőnek, Konti Csillának egy Szamoa szigetére bejegyzett offshore-cég révén bankszámlája volt az egyik legtekintélyesebb svájci banknál. És éppen tulajdonszerzésének napján kaphatott meg a cég egy közel 80 millió forintos átutalást. Konti Csilla nem más, mint Boldvai László, az MSZP egyik befolyásos politikusának, korábbi parlamenti képviselőjének és egykori pénztárnokának a neje. A fideszes parlamenti képviselő, Horváth László pedig még tisztsége betöltésekor igazgatója lett egy offshore-vállalkozásnak, később pedig egy másik tulajdonosa lett.
3., Nem bűncselekmény, ha előtte írtak róla egy jogszabályt
A rendőrség a nyomozás megszüntető határozatában azt írta, az értékesítések az önkormányzat által megalkotott jogszabályok szerint zajlottak. Ezen túlmenően a nyomozó hatóság olyan ügyleteket ismertetett, amelyeket senki sem kifogásolt, ezért a feljelentő úgy érezte, hogy a rendőrség ezzel igyekezett bizonyítani azt, hogy az önkormányzat részéről törvényesen zajlottak az ingatlanértékesítések.
Ki tudta találni, mi volt ez az eset?
Juhász Péter, az Együtt alelnöke, az V. kerület önkormányzati képviselője tett feljelentést a Nemzeti Nyomozó Irodánál, mert szerinte Rogán Antal polgármesterségének idején áron alul értékesítettek önkormányzati ingatlanokat. Ezek menete az volt, hogy pályáztatás nélkül, a bérlőnek járó kedvezménnyel adták el az eleve alulértékeltnek tűnő lakásokat. Előfordult, hogy hogy a bérlő épphogy kivette az ingatlant, és nemsokára élhetett a vásárlási lehetőséggel. Mindebben azonban a rendőrség semmi kifogásolnivalót nem talált, mondván, az értékesítések a képviselő-testület által megalkotott jogszabályok szerint zajlottak, így a nyomozást megszüntették.
A rendőrség eljárása egyébként elég érdekesen zajlott. Amikor Rogán Antal feljelentetése alapján személyiségi jogi per indult az őt bűnözőnek tituláló Juhász Péterrel szemben, és a bíróság kérte a rendőrségtől az eladott önkormányzati ingatlanok listáját, akkor az adathordozó megsemmisült. De megtörtént az is, hogy a rendőrség olyan buzgón vizsgálódott, hogy a nyomozati anyagot Rogán Antal jogi képviselőjének is megküldte.
4., A tanú nem szavahihető, az interjúalany hazudik
Nem volt miért vizsgálódni az ügyészség szerint, mert a vezető fideszes politikus megvesztegetéséről tanúként vallomást tévő személy nem hiteles, illetve amiket elmondott, azok meg nem egyértelmű állítások. Az a tévéinterjú pedig, amely szerint ugyanez a politikus kenőpénzt kapott, az ügyészség meglátása alapján azért nem adott okot a vizsgálódásra, mert az interjúalany egy másik ügy vádlottja, és vallomásaiban semmilyen hivatalos személyt érintő vesztegetésről nem tett említést, tehát az interjúban nyilván hazudott.
És az ügy:
A személyiségi jogi perben, amelyet Rogán Antal kezdeményezett Juhász Péter ellen, az egykori energolos és a Prisztás-ügyben jogerősen elítélt Portik Tamás azt vallotta, hogy tízmillió forintot vitt euróban az egykori polgármesternek. Erre az élettársa, Pápa Marianne kérte, aki üzletelt az V. kerületi önkormányzattal. A nő egyébként Habony Árpád nagynénje.
A másik kenőpénzes sztoriról a diszkómogul Vizoviczki László volt bizalmasa, gazdasági ügyintézője mesélt az N1 TV-nek. Azt mondta, főnöke személyesen vitt négymillió forintot az akkor még V. kerületi polgármesternek. Az ügyészség nyomozás elutasításáról szóló indoklása szakmai bravúr volt, hiszen úgy állapították meg, hogy az asszony az interjúban hazudott, hogy arról elfeledkeztek, hogy gyanúsítottként nem volt köteles igazat vallani.
5., Kigyúrt verőemberek jelenléte nem sérti a népszavazás rendjét
Mivel a népszavazás rendjét nem sértették meg, így nincs mit nyomozni sem – állapította meg a rendőrség, továbbá a Budapesti Nyomozó Ügyészség szerint az intézmény vezetője sem követett el bűnpártolást azzal, hogy elküldte a rendőröket. Ugyanakkor a Kúria az üggyel kapcsolatban azt állapította meg, hogy az ellenzéki politikus a népszavazási kérdését azért nem tudta elsőként leadni, mert az őt akadályozó csoport jogellenes magatartást tanúsított.
Biztosan felismerte melyik ügyről írtunk!
A vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazás kezdeményezéséről. 2016. február 23-án reggel a Nemzeti Választási Iroda Alkotmány utcai épületénél többen megjelentek azt várva, hogy az ügyben újabb népszavazási kérdést nyújthassanak be. Ezt elsőként egy magánszemély, Erdősi Lászlóné tudta megtenni, miután Nyakó István MSZP-s képviselőt kopasz férfiak csoportja megakadályozta kérdésének benyújtásában. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. Majd nem sokkal később megszüntette az eljárást. Ez ellen a politikus nem élhetett panasszal, mert nem volt sértett az ügyben. A Nemzeti Választási Bizottság pedig nem kívánta megpanaszolni a rendőrség döntését.
Áprilisban azonban a Kúria eldöntötte, hogy nem Erdősiné, hanem Nyakó István kérdése kaphat zöld utat. Erre válaszul a kormány törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez, amelnyek alapján április 12-én népszavazás nélkül, parlamenti döntéssel visszavonták a boltok kötelező vasárnapi zárva tartását elrendelő törvényt.
6., A pályáztatást végző állami cég eltüntette a bizonyítékokat
Három év után idén március 21-én bűncselekmény hiányában zárta le a Központi Nyomozó Főügyészség azt a nyomozást, amelyben személyes adattal való visszaélés gyanújával járt el, holott felmerült a korrupció lehetősége is. Azonban a KNYF úgy vélte, hogy az ügyben még személyes adatokkal sem élt vissza senki. Továbbá megállapították, hogy elfogadható az érintett városvezető azon védekezése, miszerint az általa felolvasott listát maguktól a pályázóktól érkező adatok alapján állította össze. Az ügyészség következtetése azért is merész, mert tanúvallomások szóltak a polgármester által előadottak ellenkezőjéről.
A trafikmutyi-botrányt Hadházy Ákos szekszárdi fideszes önkormányzati képviselőként robbantotta még 2013-ban. A férfi a hvg.hu-nak mondta el, hogy mobiltelefonjával rögzítette, hogy a város fideszes polgármestere végigment a pályázók listáján, hogy megvitassák, a jelentkezők közül kik eléggé fideszesek ahhoz, hogy dohánykoncessziót kaphassanak. Az időközben LMP-társelnökké előlépet Hadházy szerint a hatóság az ügyet azért tudta elsimítani, mert mire elindult a nyomozás, addigra a pályáztatást végző állami cég már visszaküldte a vesztesek anyagát, így az ügyészség a nyertes trafikosok dokumentumait nem nézte meg, és nem hasonlította össze a vesztesekével. Ami azért lett volna lényeges, mert akkor kiderült volna, hogy „sokszor betűre azonos üzleti terv kapott egyszer maximális, egyszer minimális pontszámot”.
7., Szervezeten belüli szakmai vita
Szervezeten belüli szakmai vita, így nem lehet visszaélésről beszélni – ezt a rendőrség mondta ki egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetősége által leállított ügyről. Az pedig, amikor az ügyintéző a statisztikai lapra olyan számot írt be, ami a „szabj ki büntetést” helyett azt jelentette, hogy „ne csinálj semmit”, az csak tévedés, és „a tévesen kitöltött statisztikai lap önmagában nem alkalmas büntetőjogi felelősség megállapítására, célzat hiányában adminisztrációs hibának tekinthető, mely fegyelmi eljárás keretében vizsgálandó”. A Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályának Kiemelt Ügyek Osztálya konkrétumok hiányára hivatkozva nem boldogult olyan ügyekkel sem, amelyekben a feljelentő azt sérelmezte, hogy a vizsgálatok leállítása tízmilliárdoktól fosztotta meg a költségvetést; a hivatali visszaélés gyanúja nem merült fel.
Az adóhivatal volt elemzője, Horváth András 2013 novemberében hozta nyilvánosságra, hogy az körutaztatásos áfacsalási ügyekben a NAV elnéző a nagy cégekkel, főleg a multikkal szemben, az adóellenőröket pedig leveszik a vizsgálatokról. Horváth több tucat konkrét ügyet részletező 2013-as feljelentése alapján a rendőrség csak Delta Feed Kft.-vel kapcsolatban jutott el a vádemelési javaslatig. Ám míg ezt az ügyet nem részletezték a nyomozás lezárásakor, addig a többit, amelyekből semmi nem lett, annál inkább – emelték ki ezt a furcsaságát az abszurd eljárásnak a Korrupcióinfón.
8., A bűnügyi zár hátráltatná a felszámolást
A cég vagyonának egy részét azért nem vette bűnügyi zár alá a Fővárosi Főügyészség, mert az megnehezítette volna a felszámolási eljárást, és „kitolta volna a sértetti igények kielégítését a büntetőeljárás végének még jelenleg is bizonytalan idejére”.
Nemrég olvashatott nálunk erről az ügyről. De mi is volt ez?
A Quaestor-sztori. A már bírósági szakaszban lévő büntetőeljárás vádlottjai közül többen kérték, hogy a hatóság vegye bűnügyi zár alá a végelszámolás alatt álló Duna City Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonában lévő ingatlanokat. Mint a tárgyaláson is kifejtették, tartanak attól, hogy a szerintük több tízmilliárd forintot is érhető vagyont áron alul fogják értékesíteni. A Fővárosi Főügyészség szerint azonban Tarsoly Csabáék kérése felesleges, mert nem látják jelét szabálytalanságoknak a végelszámolásnál.
9., Mindenki tudta, miről szól a történet
„Semmiféle csalás nem történt, mert a tanulmány elkészült, a tanulmányt író Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. nem ejtett tévedésbe, nem tartott tévedésben senkit” – ezt a Budapesti V. és XIII. kerületi ügyészség állapította meg egy jelentős kárt okozó csalás miatt tett feljelentéssel kapcsolatban.
A Földművelésügyi Minisztérium megbízásából több tanulmány is készült a kazah mezőgazdaságról, azon belül is a kazah juhtenyésztés fejlesztési lehetőségeiről, az agrárlogisztika fejlesztési lehetőségeiről és a kazahsztáni húsmarháról is. A 444 részletesen bemutatta, hogy mennyire használhatatlanok az elkészült anyagok, ami miatt értelmezhetetlen volt a tanulmányokért több mint 30 millió forintot kifizetni. A minisztérium szerint viszont elengedhetetlen volt az anyagok megrendelése. Az ügyben Sallai Róbert Benedek (LMP) és Juhász Péter (Együtt) feljelentést tettek jelentős kárt okozó csalás gyanúja miatt, ám az ügyészség ezúttal sem talált okot vizsgálódásra.
Hadházy: Eddig egyetlen magyar politikust ítéltek el korrupció miatt
„Ez a lúzer Zuschlag János volt „- mondta Hadházy Ákos az LMP korrupció-ügyi szakszóvivője és társelnöke Polt Péter legfőbb ügyésznek címzett parlamenti felszólalásában december elején. Az ellenzéki politikus is összegyűjtötte azokat a konkrét technikákat, melyek segítségével szerinte az ügyészség elblicceli a vizsgálatokat.
„Itt vagy az van, hogy egy konkrét ország téved, vagy az ügyész alkalmatlan vagy szándékosan nem akarja a politikusokat megfogni. Utóbbi esetben érthető, hogy a felesége havonta 5 milliót kap a Nemzeti Bank személyzeti főnökeként.”
Márpedig ha ő, egy szekszárdi állatorvos a szabadidejében ki tud túrni olyan visszaélés-gyanús ügyeket, amelyek egy részénél már a NAV is nyomoz, akkor különös, hogy az ügyészség az általa benyújtott fejelentések felét egyszerűen visszadobja. Ügy csak abból lesz, amit az ügyészség a bíróságra visz – emlékeztetett az LMP-s politikus, aki szerint sokszor nevetséges ürügyekkel utasítják el a nyomozást. Amikor a botrány miatt nem lehet megkerülni, elutasítani a beadványt, akkor egyszerűen csak húzza az időt az ügyészség – állítja Hadházy.
