Bezárás
Belváros-Lipótváros

Az enyim vagy senkié! – belvárosi tetőteret vesz a belügyminiszter volt üzletfele

Szinte zsarolásba illő nyomulás után szerezheti meg Pintér Sándor belügyminiszter volt üzlettársa annak a műemléki háznak a tetőterét, amelyben a belvárosi ingatlanmutyi egyik nagy kedvezményezettjeként lett tulajdonos. Rack László ingatlanügyleteinek szálai orosz energiaóriásokig és a Sanader-INA-Hernádi-ügyig vezetnek.

Titokzatosnak tűnő étterem nyílik a napokban a Wekerle Sándor (korábban Szende Pál) utca József Nádor térhez közeli rövid szakaszán. A tulajok a jelek szerint hiszik, hogy a jó bornak nem kell cégér: se cégtábla, csalogató étlap nem jelzi egyelőre az egységet, a függönyök elhúzva.

Diszkréten bekukucskálva úgy fest, az átalakítás megtörtént, látni némi pincérruhás sürgölődést is, de minapi, kora délutáni látogatásaink idején még nem tűnt úgy, hogy tárt karokkal várnák a vendégsereget.

A két Dorottya utcai helyrajzi számon nyilvántartott, összesen 135 négyzetméteres vendéglátóhely megszerzéséről az Átlátszónak az V. kerületi ingatlanügyekről készült sorozatában írtunk. Ott mutattuk be a tulajdonost is: ő Rack László egykor számítástechnikai portékákkal boltoló, újabban főképp ingatlanban utazó üzletember, Pintér Sándor belügyminiszter korábbi üzlettársa – a jelenleg a Danubius-csoportba tartozó Preventív Security Zrt.-t hozták létre másokkal közösen 1997-ben.

Ismét róla írunk, mert kedvezményesen szerzett belvárosi ingatlanjainak utóélete is több mint érdekes.

Korábbi cikkeink a belvárosi ingatlanmutyikról

Börtönviselt kisgazdától a belvárosi díszburkolatig: a Penta Kft. diadalmenete a közbeszerzéseken

A jófiúk belvárosa? Stílushangolás és nyomozások az V. kerületben

Ennél a nagyságrendű pénznél nincsenek pártszínek – Portik Tamás ingatlanokról, olajos alvilágról, politikai kapcsolatokról

Belvárosi ingatlanmutyi III.: a kofakirály örökségétől Portik Tamás letartóztatásáig

Belvárosi ingatlanmutyi II.: mi lenne Pintérből egy Rejtő-regényben?

Belvárosi ingatlanmutyi: a Rogán-Habony-Pintér tengely?

Rack a bérlőknek járó kedvezménnyel jutott a vendéglátó helyiség ingatlanához 2014-ben: a 135 négyzetmétert 48,7 millió forintért vásárolhatta meg egy tavaly április önkormányzati előterjesztés tanúsága szerint. Már bérlőnek is pályázaton kívül jelentkezhetett – erre úgy volt lehetősége, hogy az önkormányzat elfogadta, Rack a „lakosság alapellátását” szolgálja majd tevékenységével – ez lett végül az elegáns étteremkezdemény.

A tulajdonosi bizottság tavaly január végén döntött a bérbeadásról, május 20-án pedig Rack már meg is vehette a vendéglátóhelyet.

Feleségével közös cége, az RL Finance Kft. korábban, 2010-ben szintén kedvezménnyel, 53,5 millió forintért szerezte meg ugyanennek a sarokháznak másik, 130 négyzetméteres ingatlanát, amelyet addig a CWT Utazási Iroda magyarországi fióktelepe bérelt.

A bérlő lemondott az elővásárlásról a Rack-cég javára – érdekessége az esetnek, hogy a CWT külföldi ügyvezetőit a korábban V. kerület fideszes önkormányzatának is dolgozó Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda (jelenleg Biczi és Turi) képviselte, amelynek alapítója Tuzson Bencze (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Rogán Antal volt belvárosi polgármester vezette képviselőcsoport frakcióvezető-helyettese és szóvivője.

Az RL Finance kevesebb mint egy év múlva túl is adott ezen az ingatlanon, a vevő, bizonyos Nixin Ingatlanforgalmazó, Beruházó és Kivitelező Kft. neve korábban egy bonyolult céghálóban bukkant fel. Az Átlátszó mutatta be a MET feltörekvő energetikai óriáshoz is kapcsolódó, de a horvátországi Mol-INA-vesztegetési botrányhoz is kötődő vállalkozásokat:

Orosz hátterű cégháló az INA korrupciós ügye körül

Ingatlanokban parkolnak az Ina-ügy szereplőinek százmilliói

A Nixin a Fazakas-családba tartozó Capelli Éváé, a família többi tagja egymást váltotta a taglistán, a családfő, Fazakas Imre 2012-ben lépett ki a kft-ből. A Lvovban végzett mérnök 1979-től 12 éven át dolgozott a Videotonnak, az utolsó időben már tartós moszkvai kiküldetésben. Magyarországra orosz energetikai óriásvállalatok budapesti főnökeként érkezett vissza: előbb a Gazpromnak, majd a Jukosz olajtársaságnak dolgozott, újabban pedig a Lukoil benzinkutak felvásárlójaként került a hírekbe.

Fazakas Imréhez kötőtő off-shore cégekről gyanították a zágrábi ügyészek, hogy részt vett abban a pénzmozgásban, ami Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök megvesztegetését szolgálta. Fazakas ezt zágrábi tanúvallomásában cáfolta, mondván, az utalásnak semmi köze nem volt a Mol-INA-akcióhoz: 2009-ben Krk szigeti birtokvásárlás reményében toltak át 5 millió eurót Robert Jezic horvát oligarcha svájci cégének.

Rackéknak megmaradt a titokzatos vendéglő, de úgy fest, nem kell sokáig beérniük egy szerény földszinti üzlethelyiséggel. A Dorottya utcai társasház közgyűlése augusztus 3-án úgy döntött:

„a Társasház tetőterét Rack László tulajdonostárs részére idegeníti el, a társasház teljes felújításáért cserébe”

Vagyis készpénz (vételár formájában legalábbis) nem cserél majd gazdát.

A gyűlés, akár csak az ezt megelőző, eléggé paprikás hangulatú volt egyes résztvevők szerint – mondásukat a leírt jegyzőkönyvek is alátámasztani látszanak.

A felújítás amúgy egy idén februári kormányhivatali határozat miatt vált égetően szükségessé: a hivatal örökségvédelmi osztálya az utcai homlokzat teljes renoválását írta elő, mondván „a főpárkány alatti fríz díszítőelemei hosszabb szakaszon hiányoznak, a homlokzat vakolatai nagy felületen hiányosak, erodáltak, a párkányok fémlemez felfedései felszakadtak”.

A lakók között akadnak, akik értetlenkedtek, miért kért teljes külső felújítást a hatóság, ráadásul nehezményezték, hogy nem tudtak az ügy előadójával értekezni, az illető csak a közös képviselővel tárgyalt. Az egyik rebellis tulajdonos egyenesen azt állította: „a kötelezés irányítottan lett kiadva azért, hogy a társasház sarokba legyen szorítva”.

Az illető hölgy javaslatáról – ha már muszáj felújítani, pályázzon a ház a kerületnél, az önerő pedig legyen a közösség lakáskassza-megtakarítása – nem szavazott a gyűlés. Igaz, nem sokkal korábban a közös képviselő körbejárta és megszavaztatta a tulajdonosokat a három opcióval: a teljes épülethomlokzatot (nem csak külsőt) felújítani tetőtér-eladással vagy pályázattal, esetleg megfellebbezni az örökségvédelmi határozatot.

A tetőtér értékesítése nyerte el a többséget, több ingatlanvállalkozó is tett ajánlatot. A tulajdonosok úgynevezett tetőtér-bizottsága ki is választotta a szerintük legkedvezőbbet. Végül azonban nem az általuk preferált cég, hanem a Rack-házaspár RL Finance Kft.-ja nyert, amely ígérete szerint lakásokat alakít majd ki a tetőtérben.

A szavazás előtt Rack szót kapott, s a jegyzőkönyv tanúsága szerint elmondta: „jó nevű nemzetközi céggel” végeztetett számításokat a felújítás költségeiről, amelyek e szerint elérhetik a 180 millió forintot is. Emlékeztette a lakókat, hogy az eladáshoz és az építési engedély megszerzéséhez is 4/5-ös többség szükséges a jogszabályok szerint.

Márpedig ő 36 százalékkal rendelkezik, meg tudja vétózni az ügyletet: “amennyiben ő nem járul hozzá az eladáshoz és az építési engedélyhez, úgy nem fog történni semmilyen eladás és beépítés”, ami azt jelenti, hogy a háznak önerőből kell elvégeztetnie a kötelező felújításokat.

Tulajdonostársa felvetésére Rack László hangsúlyozta, hogy nem zsarolás, amit tesz, de az ő szemszögéből is vizsgálják meg a kérdést.

Végül 21 százalékot képviselő tulajdonosok ellenében, a Rackot annó helyzetbe hozó, mindössze 1,5 százalékot képviselő önkormányzat tartózkodása mellett 43 százalékkal nyert Rack ajánlata.

Vele szavazott Eran Friedmann ingatlanvállalkozó két meghatalmazottja nevében (egyikük a felesége), a korábban a tetőtérért szintén bejelentkezett tulajdonostárs, a kárpátaljai kötődésű Negrai Margaréta, illetve az  Ukrajnában tanult üzletasszony, egy ismert divat-világmárka magyarországi franchise-jogosultja, Sass Éva. Ő az ügyvezetője a legnagyobb tulajdonosnak: a New York-ban élő Marina Drukker Myd Kft.-je a pincét vásárolta fel korábban.

Az V. kerületi önkormányzatot írásban kérdeztük egyebek mellett a „puha nem” szavazatnak számító tartózkodás indokáról, de egyelőre nem kaptunk választ, ahogyan egyelőre Rack is elérhetetlennek bizonyult a számunkra. Az Átlátszó birtokában lévő jelenléti ív szerint amúgy csak a töredéke Rack tulajdona annak a 36 százaléknak, amivel a hitelesített jegyzőkönyv szerint a közgyűlés idején rendelkezett.

Az Átlátszónak nyilatkozó tulajdonosok, immár függetlenül attól, hogy hová szavaztak, azt mondják, a döntéssel érdekeltté váltak a minél gyorsabb és szakszerűbb munkavégzésben. E tekintetben ugyanakkor elbizonytalaníthatja őket, hogy az RL Finance által kommendált kivitelező cég 2012 óta veszteséggel gazdálkodik.

A Dorottya utcai tetőtér ügyében tartózkodó önkormányzat képviselőtestülete még márciusban döntött egyhangúan arról, hogy nem él elővásárlási jogával, így az RL Finance eladhatja másnak a Rackék által még 2000-ben megszerzett, a közeli Kristóf tér egyik szecessziós palotájában található 505 négyzetméteres ingatlant 122 millió forintért.

A rendszerváltozáskor eletronikai portékák kereskedelmében üzleti rutint szerzett Rack és családja a jelek szerint nagy erőkkel az ingatlanpiac felé fordult: a most részletezetteken felül is szereztek üzlethelyiséget az V. kerületben (legkevesebb kettőt a Váci utcában), s további száz négyzetmétert a Kristóf téri házban – amit azóta ugyancsak tovább értékesítettek.

Tevékenységük nem korlátozódik ugyanakkor a belvárosra, sőt Budapestre sem. Családi ős-cégük, a Rack Computer Kft. a kilencvenes évek közepén szerezte meg például a Nógrád megyei Karancsberényben, természetvédelmi területen található műemléki vadászházat, a Légrády-kúriát. A Pálháza-pusztai ingatlan előbb a szintén Rack-érdekeltségű Marco Polo Kft. vadászati cégé lett apport jogcímen, majd tavaly a Marco Polóban társtulajdonos Rudi Willibard Dohn-é.

A Magyar Narancs helyi forrásai egy 1999-ben megjelent cikk tanúsága szerint arról suttogtak, hogy a valaha munkásmozgalmi emlékhelynek számító (1944-ben partizán-harcálláspontként funkcionált) vadászlakba „ismeretlen aranyifjak járnak dolcevitázni”.

A kastély lett volna a fedezete a 2011-ben fantomcégként hivatalból törölt Marco Polo Kft. hátrahagyott kötelezettségeinek – a bíróság legalábbis a cég „törlést követően ismertté vált vagyonával kapcsolatos vagyonrendezést” rendelt el éppen a kastélyra vonatkozóan 2012-ben. A procedúra 2014. május végéig tartott. Rudi Willibald Dohn tulajdonszerzését június eleji hatállyal jegyezte be a földhivatal vagyonrendezés címén.

Rádi Antónia

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1077 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

4000__ani_6

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom