Bezárás

Soha nem hinnéd el, hogy meg fogsz döbbenni – ajándékozz Átlátszó-előfizetést karácsonyra!

A harminc éve lezajlott és idén is ünnepelt rendszerváltás egyik fő követelése a szabad sajtó volt, de a magyar kormány most megint azt gondolja, hogy az újságíróknak nem feladata a hatalom ellenőrzése, a fékek és ellensúlyok rendszere pedig úgy hülyeség ahogy van, el kell felejteni gyorsan. Ahogyan lassan a többpártrendszert is. Az Átlátszónál mi mégis 2011 óta idegesítjük őket ilyesmikkel, és ezt jövőre is folytatnánk, ha előfizetnétek. Ha nem tetszik a családnak a kormánypropaganda, most karácsonyi ajándékként is befizethetsz 2020-ra az Átlátszóra. Mit adunk érte?

Az elmúlt évben is folytattuk a kormányközelben meggazdagodott üzletemberek eltitkolt vagyongyarapodásának bemutatását: drónfelvételeket készítettünk Tiborcz István frissen vásárolt egyhektáros, úszómedencés balatoni birtokáról, megmutattuk 50 milliós, német rendszámos Mercedes terepjáróját, tényfeltáró cikksorozatban dolgoztuk fel, hogyan belezte ki az UNESCO tiltakozása ellenére a milliárdos miniszterelnöki vő ingatlancége a világörökségi védettségű műemlék Mahart-házat.

Megtaláltuk Matolcsy Ádám impresszív Porsche-gyűjteményét, a szexbotrányba keveredett volt győri polgármester által használt magánrepülőgépet, és a magyar légierő szigorúan titkos luxusrepülőit.

Drónfelvételeken mutattuk meg az Orbán-család hatvanpusztai építkezését, az eltitkolt sokorópátkai Borkai-birtokot, Kocsis István korrupció miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélt egykori MVM-vezér egy szakszervezettől privatizált leányfalusi villáját, az Orbán Ráhel által inspiráltnak mondott óriásberuházás miatt lerombolásra ítélt Fertő-tavi cölöpházakat, és a Mészáros Lőrinchez került Mátrai Erőmű szerves anyagokkal elszennyezett technológiai víztározóját.

Megírtuk, hogy több ezer hektár állami vadászterületet igényelt szabálytalanul a Semjén Zsoltot kitüntető vadászklub elnöke, a tavalyi yachtozás után Szíjj Lászlót lefotóztuk magánrepülőgépezés után is, lerajzoltuk a „Győrt behálózó polipot”, és kiderítettük, milyen festmények kerültek a Nemzeti Múzeumból és a Szépművészeti Múzeumból Orbán új irodájába.

2019-ben is szívügyünk volt a környezetvédelem: nem hagytuk szó nélkül a természetrombolást a csak papíron védett Budakeszi Álomvölgyben, a csatatérré változtatott budapesti Városligetben, a feleslegesnek tűnő, de legalább nagyon drága vasszentmihályi völgyhíd környékén, a fapados tengerpartnak átépített budakalászi Lupa-tónál, és az akkumulátorgyárának erdőirtással helyet csináló gödi Samsung-gyárnál sem.

Cikksorozatban jártunk utána az egykori hidasi és garéi veszélyeshulladék-lerakók környezetében szivárgó halálos mérgeknek, törvénysértésekre derítettünk fényt a Velencei-tónál, ahol több ezer tonna hulladékot raktak le egy fideszes zöldhatósági vezető támogatásával, és összeférhetetlenséget találtunk a Bige László műtrágyagyárával is üzletelő katasztrófavédelmi hatóságnál.

Közpénzégetésekre derítettünk fényt a 2015-ös milánói világkiállításra készült magyar pavilon, a Sámándob súlyos milliárdokat felemésztő zavaros utóhasznosítása során, az újpesti önkormányzat Fidesz-közeli beruházónak történt telekértékesítése kapcsán, és feltártuk, hogy másolt tanulmányokért fizetett oldalanként közel egymillió forintot a Fidesz pártalapítványa az azeri kenőpénzbotrány kulcsszereplőjének bizonyult belga politikusnak.

Atomipari tényfeltáró cikksorozatban hasonlítottuk össze a magyar és a finnországi orosz atomerőmű-építések engedélyeztetési folyamatait, bemutattuk a Roszatom terjeszkedését az atomreaktor-világpiacon, bejártunk egykori, már felszámolt, és jelenleg is működő magyarországi radioaktívhulladék-tárolókat, és felkutattuk, hogyan verték vissza Baranyában a kiégett paksi fűtőelemek elhelyezését szolgáló atomtemető ötletét a helyiek a múlt században.

A nagy sikerű Csernobil-tévésorozat kapcsán annak is utánajártunk, hogyan helyezne üzembe Ukrajna harminc éve félbehagyott, azóta ott rozsdásodó reaktorblokkokat a magyar határtól 500 kilométerre.

2019-ben is felkutattunk számos olyan uniós támogatásból megvalósult projektet, amelyeket az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF gyanúsnak talált és kivizsgálásukat kérte a magyar hatóságoktól, akik csak a legritkább esetben találtak felelősöket. Sok éve nyomoznak, de semmire nem jutottak a túlárazott játszóterek ügyében, a Budapest Szíve Programban, nem találják az Öveges-program szétlopásának felelőseit, a négyes metró, az Országos Roma Önkormányzat, és a Közgép ügyeivel sem boldogultak.

Annak is utánajártunk, hogy hogyan szabotálta el a szó szoros értelmében a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését, az elmúlt évben eddig ez volt a legolvasottabb tényfeltáró cikkünk.

A vidéki sajtó einstandjáról sokan beszélnek, mi inkább csináltuk: a kormánypárt által leuralt, fővároson kívüli sajtó erősítésére indult Országszerte rovatunkban tucatnyi vidéki tudósítónk (ott is laknak!) ontja a cikkeket a helyben elhallgatott ügyekről. Az önkormányzati választások után kinyomoztuk, hogyan kampányolt élelmiszeradományokkal egy hátrányos helyzetű térségben a kormánypárt jelöltje.

Megszereztük a megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozatait, és részt vettünk az önkormányzati átláthatósági minimumprogram kidolgozásában, ami mellett 390 jelölt köteleződött el az októberi önkormányzati választások előtt. Közülük 16-an polgármesteri, 184-en pedig önkormányzati képviselői mandátumot nyertek, nekik mintarendeletet tettünk közzé annak érdekében, hogy a vállalásukat a gyakorlatba is át tudják ültetni.

Az ÁTLÓ adatújságírás projektben interaktív térképeken és komplex adatvizualizációkon mutattuk meg, honnan és hova menekültek Trianon után a magyarok, hogyan szavazott Budapest az EP-választásokon, hogyan változott az évek során a 100 leggazdagabb magyar rangsora és vagyona, és mennyi közpénzt költött a kormány önfényezésre és rettegtetésre az elmúlt nyolc évben.

Kereshető adatbázist készítettünk a Transparency International Magyarország által kiperelt TAO-támogatásokról, és gyűjtőoldalt indítottunk az ilyen és ehhez hasonló, az újságírást segítő online eszközöknek: a Tooltartón 41 fejlesztést lehet elérni.

Az elmúlt évben az Átlátszón publikálta Kőszeg Ferenc a Párisi Udvar új tulajdonosainak kalandos történetéről szóló tényfeltáró írását, Horváth András a Microsoft kenőpénzes ügyében érintett állami szervezetek listáját, Ungváry Krisztián pedig a Marinovich Endre pártállami állambiztonsági kapcsolatairól szóló tanulmányát. Egész évben tudósítottuk Hadházy Ákos korrupcióinfóit, megszólaltattuk Jávor Benedeket Paks2 csúszásáról és az uniós rekordbírságról.

Idén már több mint háromezren támogatták jövedelemadójuk 1 százalékával az Átlátszót, a tavalyi magánrepülőgépes-yachtos cikksorozatunk Transparency-Soma-díjat, az onkológiai magánklinikák betegturizmusát bemutató cikksorozatunk pedig Minőségi Újságírásért Díjat kapott, és nemzetközileg is díjazták az Átlátszó részvételével készült, az azerbajdzsáni kenőpénzmosodáról szóló 2017-es tényfeltáró projektet.

Mindez nagyjából annyiba került az elmúlt évben, mint néhány adásóra tömény sorosozás és migránsozás az úgynevezett köztévén, vagy Orbán Viktor másfél perces high-tech imázsvideója az új Puskás Ferenc Stadion avatójára. Ha fontosnak tartod amit csinálunk, fizess elő 2020-ra is az Átlátszóra!

Mi a teendőd, ha elő akarsz fizetni?

  1. Kattints ide, és fizess be legalább 12 ezer forintot a bankkártyáddal az adjukossze.hu oldalán.
  2. Ha inkább utalni szeretnél, akkor az atlatszo.hu Kh. Nonprofit Kft. 12011265-01424900-00100007 bankszámlaszámára címezd az előfizetésedet.
  3. A közlemény (megjegyzés) rovatba írd azt: “2020”
  4. Írj egy e-mailt a karacsony@atlatszo.hu címre, és add meg, kinek a nevét írjuk rá az Átlátszó 2020 támogatói kártyára és hova postázzuk el neked.
  5. Ha nem idén akarod elkezdeni a “no waste ajándékot”, és legalább 18 ezer forintot utalsz, akkor Vágvölgyi B. András: 1989 című dedikált kötetét vagy egy Átlátszós pólót adunk ajándékba. A pólók limitáltan elérhetőek, minták itt, illetve van még néhány “Régen minden jobb volt” pólónk is. A részleteket e-mailben egyeztetjük majd veled.

A tavalyi év végére előfizetőink adományaikkal és SZJA 1% felajánlásaikkal az Átlátszó éves költségvetésének kétharmadát állták. Ennél a következő évben csak jobbak lehetünk, és ebben rád is számítunk. Előfizetőnek számít minden olyan támogatónk, aki legalább ezer forintot utal havi rendszerességgel, vagy egy naptári évben legalább 12 ezer forinttal támogatja a munkánkat.

Az összes támogatási lehetőségről itt tájékozódhatsz részletesebben. Pénzügyi beszámolóink, közhasznúsági jelentéseink itt elérhetőek. Szeretnéd tudni, mire költjük a támogatásokat? Iratkozz fel támogatói hírlevelünkre!