Bezárás
Cikkek

Gyűlnek a csontvázak Polt Péter szekrényében – így züllött az ügyészség a politika kiszolgálójává

„Előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be.” Ezt hazánk legfőbb ügyészéről, Polt Péterről írta Kis János az ÉS-ben, miután 2010-ben Polt újra bizalmat kapott a Fidesz-KDNP részéről. A bíróság által jogerősen is szabad vélemény-nyilvánításnak kimondott cikk óta eltelt évek mintha még inkább beigazolták volna a filozófus szavait, hiszen az általa vezetett ügyészség közvetlenül vagy a nyomozás felügyeletén át olyan botrányokban vált részessé, mint Polt lánya élettársának kiengedése a Quaestor nyomozásból vagy a Rogán-ügyekben tett feljelentések elutasítása.

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

Arról, hogy korrupciós ügyekben Polt Péter kinevezése óta ténylegesen csökkent-e az ügyészség aktivitása, ahogy azt a Legfőbb Ügyészségtől megkért és megkapott statisztikai adatok alapján egy korábbi cikkünkben állítottuk, vagy az ügyészségnek van igaza, amely módszertani hibával magyarázza a számokat, néhány eset alapján nem egyszerű véleményt mondani. A Polt-életmű a sajtóban is tárgyalt mérföldköveit mégis érdemes végigvenni.

Rokoni, baráti és hűségességi mutatók

Mielőtt rátérnénk a konkrét eljárásokra, nem árt tisztában lenni azzal, hogy miként működött és működik jelenleg Polt Péter irányítása alatt az ügyészi szervezet a gyakorlatban. Azt, hogy miért volt remek választás Polt Péter a legfőbb ügyészi posztra, már megírtuk Polt pályaívét bemutató cikkünkben:

Az Orbán-rendszer legfontosabb pillére – Polt Péter legfőbb ügyész pályaíve

Áder kádere – nagyjából ebben egyezett segítőink emlékezete, amikor Polt Péter legfőbb ügyész portréjának megrajzolásához kértünk segítséget. A kaméleonok ügyességével alkalmazkodó természetű, még a vele nem rokonszenvezők szerint is korrekt munkatárs és jó szakember Polt karrierje során nem csak valahai pártjának, a Fidesznek köszönhet sokat, de lendített rajta az MSZP-SZDSZ-koalíció is – nem is egyszer. Tovább az előző részre.

Egy vezető ügyészként dolgozott forrásunk azzal kezdte a munkamenet ismertetését, hogy hangsúlyozta, mivel szignálás van minden szinten, az irat, amíg az előadóhoz elér, végig megy a főnöki láncon, amely eldönti, mi legyen az üggyel. A szignáló lapra a főnök akár le is írhatja a gondolatait, mondjuk azt, hogy miért kell elutasítani a feljelentést, de szóban is instruálhatja az előadót.

Adtak ki olyan utasítást az ügyészségen – tájékoztatott a névtelenséget kérő belső ember –, amely szerint a közérdeklődésre számot adó, kiemelt ügyeket, fontosabb eseményeket, illetve intézkedés tervezetet azonnal jelenteni kell. Persze ritka az, amiről a Legfőbb Ügyészség (LÜ) nem tud, hiszen a politikusok és más “VIP-feljelentők” előszeretettel tesznek ott feljelentést, amit utóbb leküldenek az illetékes főügyészségre.

Forrásunk elmondta azt is, hogy írásban ritkán érkezik utasítás, ugyanakkor azt nem állítja, hogy szóbeli eligazítás nem történik. Szerinte ennek az oka az, hogy az LÜ vezetői kényesen vigyáznak arra, írásos nyom ne maradjon még a belső iratokban sem. És az alsóbb szintű döntések meghozatalát követően úgy tesznek, mintha ők szintén csak akkor értesültek volna arról, hogy mi van benne.

Még Polt Péter korábbi vezetése alatt létrehozták a Legfőbb Ügyészségen a kiemelt ügyek főosztályát – vázolta tovább a helyzetet az Átlátszót tájékoztató személy –, amely közvetlenül Belovics Ervin alá tartozik, mint ahogy a Központi Nyomozó Főügyészség is. Belovicsot Polt Péter még az első ciklusa alatt választotta ki.

„Kétségtelenül okos, tehát alkalmas a napi szakmai munka vezetésére, ráadásul hűséges Polthoz. A korábbi legfőbb ügyész, Kovács Tamás idején is ő volt a tényleges hatalom, amit senki nem is vont kétségbe.”

Az elmúlt évek alatt az ügyészségen is kialakult egy bizonyos kliens rendszer – folytatta forrásunk –, ami azt jelenti, hogy már a fogalmazók felvétele, az ügyészi kinevezések, az alsóbb vezetői beosztások, valamint a főügyészségi és legfőbb ügyészségi posztok sem a képességek és a munkavégzés alapján, hanem sok esetben rokoni-baráti és a hűségességi mutatók alapján dőlnek el.

Az ügyésszé válás sajátos menetét megerősítette másik, egyetemi jogtudós segítőnk is. Az ő megítélése szerint is meglehetősen nehezen átlátható az ügyésszé válás menete: az, hogy milyen testület (pontosan kicsoda) milyen indokok alapján dönt egy-egy jelölt fogalmazóvá, alügyésszé, majd ügyésszé előléptetéséről. Ügyészségi forrásunk szerint az sem okoz gondot az előmenetelben, ha ezeknél a baráti, rokoni ügyészeknél végül buknak az ügyek, vagy más okból tűnik úgy, hogy nem váltak be, mert akkor másik poszton bizonyíthatnak.

„Már van egy olyan ügyészgeneráció, amelyik a viszonylag gyorsan megszerzett a pozícióját a jelenlegi vezetésnek köszönheti, ezért hálás és félti is azt. Másik oldalról viszont van egy elég jelentős frusztrált réteg, amelyik azt látja, hogy a munka dandárja neki jut, az előléptetés és a külön pénzek java viszont, akármilyen sokat és jól dolgoznak, nem.”

Az ügyész természetesen a törvény alapján írásban közölheti, hogy nem kívánja az utasításnak megfelelő intézkedést megtenni, de ez még szóban sem ajánlatos, folytatta forrásunk, aki szerint az akadékoskodás az illető karrierjébe kerülhet, még akkor is, ha a büntető törvénykönyv vagy a büntetőeljárási kódex alapján vannak fenntartásai.

Kaya Ibrahimtól László Petráig

A “cukor és korbács” légkörében hozott határozatokról kezdetektől, Polt első legfőbb ügyészi ciklusa óta közbeszéd tárgya a politikai elfogultság.

Elsőként a Kaya Ibrahim, illetve Josip Tot-féle Fidesz-közeli cégek eltüntetésének sztoriját kell megemlíteni, amelyben a hatóságok nem tisztázták a társaságokat egy nap alatt eladó Schlecht Csaba (a G-nap óta a Lánchíd Rádió főszerkesztője) szerepét. Ezzel kapcsolatban 2001-ben Polt Péter úgy nyilatkozott, hogy az ügyészség alkotmányos kötelesség teljesítette, amikor kellő bizonyíték hiányában nem emelt vádat.

A 2016-os ingerküszöbbel személve megmosolyagtatóan kisstílű eset azért lehetett mégis különösen kínos az első Orbán-kormánynak, mert a tucatnyi, utóbb “kölcsönvett” útlevelek segítségével elvermelt, ide-oda tartozó cégecske mind Simicska Lajos birodalmának része volt valaha. Simicska pedig ekkor élte befolyása csúcsát: az adóhatóság elnökének nevezte ki kisdiákkori barátja, Orbán Viktor Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter.

Ráadásul akadt közöttük igazi ősfideszes vállalkozás is. A pompásan csengő nevű, milliárdokkal tömött kormányagytröszt Századvég elődének tekinthető a jogász szakkollégiumi folyóiratot, a Századvéget kezdetben megjelentető Centum Kft. – olyan illusztris cégalapítókkal, mint például Orbán Viktor, Kövér László, Stumpf István.

Ahogy a többi cég, a Centum is végigjárta a Simicska > Schlecht > Kaya Ibrahim technológiai sort. Míg azonban a máig ködös hasznosságú mikrovállalkozások kevésbé, a politikai sztárok egykori Centumja nagyon is alkalmas volt – az MSZP-SZDSZ akkor még friss Tocsik-botránya után – a Fidesz szappanszagúan tiszta imázsának ledöntésére.

Kaya Ibrahim sztorija ügyészciklusokon átívelő: a botrány 1998-ban pattant ki a Népszabadság közlése nyomán, akkor Polt előde, Györgyi Kálmán vezette az ügyészséget, amelyik nem nyomozott (“sajtóértesülések alapján dehogy” – a szokásos érv alapján). Mivel azonban a hullámok nem ültek el, a rendőrség már a polti érában gyanúsította meg Schletchet, hogy nem sokkal később meg is szüntesse a nyomozást.

tabla

A közhatalmi segítséggel folytatott szerecsenmosdatás próbaüzeme annyira jól sikerült, hogy azóta sem állt le, sőt. Az egyik legfrissebb példa László Petra esete. Az N1TV operatőre nemzetközi felháborodást kiváltva rugdosott menekülteket forgatás közben. Az ügyészség ugyan vádat emelt ellene garázdaságért, ám arra nem találtak bizonyítékot, hogy rasszista és/vagy menekültellenes indulat motiválta volna a cselekményt.

Mi a közös a pártközeli cégfantomizálásban és (az ügyészi állásponttal szemben) nyilvánvalóan rasszista erőszakban? A hatalom számára legalábbis kellemetlen hírek.

Az első nem szorul magyarázatra, miért. Csakhogy a második is az. Nem is annyira a lesajnált nemzetközi országmegítélés okán. Elsősorban avégett, hogy a jobbik-közeli televízió riporterének meghurcolása nehogy kedvét szegje az elhódítani és megtartani remélt radikális szavazóknak.

Fősodorként a gazdasági, korrupciós ügyek aktái végezték Polt kukájában. De mindvégig megfigyelhető az is, hogy alapvetően kesztyűs kézzel bánik az ügyészség a szélsőjobbnak kedves figurákkal. Egy-két, a radikális térfélen is kínos bulvárfasiszta (Budaházy György, Orosz Mihály Zoltán) ügye adott esetben eljuthat ugyan a bíróságig – de a kopasz verőemberek politikavezérelt akciói például büntetlenül maradtak.

Ügyek a kukában, 2000-2016

A 2002-es kormányváltás után az egyik első komoly próba a Millenáris Kht. körüli botránysorozat felgöngyölítése lett volna. A Millenárishoz és beszállítóihoz az 1998-2002-es kormányciklus egyik emblematikus nyúlása kötődik, országimázs-mutyi munkacímen.

A felelősségre vonásból azonban semmi nem lett, mert 2003 nyarán a Fővárosi Főügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a Millenáris ügyeiben indult eljárást. Hasonló sorsra jutott az országimázs-ügyben indult valamennyi nyomozás: a Miniszterelnökséghez tartozó Országimázs Központ, a Mert 2000 Rt. és a Happy End Kft. felelős vezetői ellen egymilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen, illetve hanyag kezelés alapos gyanúja miatt indult eljárások.

A Népszabadság 2003-ban készített egy összesítést, amelyben a Polt-éra addigi ügyeit vizsgálta meg. A cikkben az szerepelt, hogy közpénzek törvénytelen felhasználásának gyanúja miatt 49 feljelentés érkezett a hatóságokhoz. Ezek közül 17 feljelentést egyáltalán nem találtak megalapozottnak.

Így a Fővárosi Főügyészség semmilyen bűntettre utaló nyomot nem talált akkor sem, amikor kiderült: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint több mint 20 milliárd forintos kár érte az államot, amikor az ÁPV Rt. térítésmentesen adott át 12 agrárcéget a Magyar Fejlesztési Banknak. Az állami MFB utóbb privatizálta őket az akkori sztároligachák közelébe (“piszkos tizenkettő”).

Az MFB 2001-es 445,5 millió euró kötvény-kibocsátásáról sem találta úgy a Polt Péter vezette szervezet, hogy vesztséget okozott volna az országnak.

Az ügyészség nagyot ment a Magyar Televízió Rt. volt elnöke, Szabó László Zsolt ellen hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozás során is: az eljárást azért szüntette meg, mert szerinte az MTV-nek veszteséget okozó kiadásokat az úgynevezett megrendelő típusú televíziózás indokolta.

Nem találta az ügyészség aggályosnak azt sem, hogy a Nemzeti Autópálya Rt.-nél elárulták bizonyos személyeknek a tervezett útépítések nyomvonalát, ami alapján az érintettek a megjelölt területeken olcsón földeket vásárolhattak, és azokat a beruházások megkezdésekor haszonnal eladhatták.

„A haszon elérésének módja még akkor is közömbös, ha közpénzről van szó” – ezt az ügyészség a stadion-beléptető kapukkal kapcsolatos, hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárásban írta le még 2003-ban. A rendőrség az ügyészség utasítására szüntette meg az eljárást 2003 júniusában. A 4,5 milliárdos ügyletről a végső döntést Deutsch Tamás, az első Orbán-kormány sportminisztere hozta.

Az első Orbán-kormány távozása után tett feljelentést az akkori sportminiszter Jánosi György, mert Orbánék egyik utolsó nagy beruházásának tenderén a fővállalkozó 38 százalékos (!) hasznot ért el.

A nyomozás során korabeli médiahírek szerint az ügyészség azt közölte az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatóságával, hogy „a piacgazdaság természetes velejárója és mozgatója a haszon”, a törvényalkotó már 1993-ban „száműzte a Büntető Törvénykönyvből [… ] az üzérkedés tényállását is” A raktárba került beléptető kapukról egyébként kiderült, hogy drágák, túlméretezettek és alkalmatlanok voltak. Olyannyira, hogy „egyes helyeken az összes jegybevétel tizenhat év alatt érte volna el a beruházás értékét.” A hűtlen kezelés miatt folyt eljárást a rendőrség az ügyészség utasítására szüntette meg 2003 júniusában.

Többször elutasította az adócsalás miatt tett feljelentést Gyurcsány Ferenc volt cégének, a Fittelina Kft-nek az ügyében. A volt szocialista kormányfő másik érdekeltsége, a Nomentana Kft. esetében pedig az ügyészség elévülésre hivatkozott – innen látszik, hogy koránt sem csak a Fidesz járt egyedül jól. Polték és a Gyurcsány-kormány különös összjátékáról szintén a már linkelt Polt-portréban olvashatnak részleteket.

És hogy miért nem indultak el a nyomozások? Például azért, mert a feljelentők nem ismerték pontosan a kifogásolt szerződések részleteit. Vagy azért, mert az ügyletek miatt ugyan érte kár az államot, ám ezek a rossz szerződéseknek voltak köszönhetőek, és ha azok nem a károkozás szándékával készültek, nem teremthetnek okot büntetőeljárás megindítására.

Ezek miatt a Medgyessy-kormány közpénzügyi politikai államtitkára, Keller László még 2003-ban úgy vélekedett, hogy „sorozatban megfigyelhetők olyan érthetetlen hibák és anomáliák, amelyek nehezen védhetővé teszik – a sok esetben már terhelő adatokat is produkáló – nyomozások megszüntetését.” Hasonló álláspontra jutott a fentebb már említett Kis János filozófus.

Kihagyott politikusok

Előző Polt-cikkünkben példaképp szerepelt a Kulcsár-ügy is, amelyhez kapcsolódóan az Országgyűlés parlamenti vizsgálóbizottsága is foglalkozott azzal 2003 őszén, hogy a volt K&H-s bróker húszmilliárdos sikkasztásának egyik kedvezményezettje lehetett Rogán Antal mellett, illetve adott esetben javára Kertész Balázs, Rogán egyik bizalmasa. Végül a politikához közel állók közül senki nem került bíróság elé a ma is tartó büntetőügyben. Ezt politikus- és jogászkörökben is sokan annak tulajdonítják, hogy paktum születhetett a politikai ellenfelek között. Ugyanis „blokkolódtak büntetőügyek a fideszes mutyik ügyében, de nem indultak eljárások vezető MSZP-s, SZDSZ-es politikusok, holdudvaroncok ellen sem.”

Így a Kulcsár által bemószerolt Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, majd államtitkár és Puch László MSZP pártpénztárnok ellen sem. Ez a megnemtámadás a 2010-es országgyűlési választási kampány idejéig tartott – amikor is gőzerővel beindult az úgynevezett elszámoltatás. Különös módon még a Bajnai-kormány idején és az MSZP-s többségű Országgyűlés által választott Kovács Tamás legfőbb ügyész vezetésével.

Polt Péter 2010-es újraválasztása után is jöttek az ügyek és a jobbnál jobb hárítások az ügyészség részéről, sőt, bizonyos szempontból Polt szintet lépett: stadionos VIP-páholyos koma és közeli pereputtyok ügye is simán iktatóban végzi.

Hernádi-ügy: amikor az ügyész a legjobb védő

Cinikus, de hatékony húzás volt a Központi Nyomozó Főügyészség részéről, amikor 2012 januárjában megszüntették a Mol elnök-vezérigazgatójával, Hernádi Zsolttal szemben folytatott nyomozást, mondván, sem a cégvezető, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt. Ennek a hatósági lépésnek azért volt nagy jelentősége, mert a Mol-vezért a horvát hatóságok azzal vádolták, hogy 2009-ben több millió euró kenőpénz kifizetéséről intézkedett az akkori horvát miniszterelnök, Ivo Sanader részére. Mindezt azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA irányítási jogait. A magyar olajtársaság és annak vezére is többször tagadta a vádakat.

Miután a horvát ügyészség megkapta a magyar társszerv iratait, azt válaszolta, hogy nem sérti az Európai Unió vonatkozó jogszabályát – a kétszeres eljárás alá vonás és kétszeres büntetés tilalmát – a Hernádi Zsolt ellen folyó horvát eljárás, mert a Mol első emberével szemben Magyarországon nem folytattak le a büntetőejárást.

Hallgassák ki a Mol jelenlegi és korábbi vezetőit a bosnyák olajcég, az Energopetrol privatizációjával kapcsolatban – ezt kérte szeptember elején a magyar hatóságoktól a szarajevói főügyész. Ismert, még 2010-ben a részvényesek azért tettek feljelentést, mert szerintük a bosnyák Energopetrol 2006-os privatizációjakor a Mol-INA konzorcium magának a bosnyák cégnek az ingatlanjaira felvett jelzáloghitelből fedezte az előírt mintegy 77 millió eurós befektetését.

Kiváltságos kopaszok

Elgondolkodtató volt a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) idén február 23-án kialakult helyzet, amikor is – mint emlékezetes – kopasz emberek fenyegető fellépésükkel megakadályozták Nyakó István szocialista politikust, hogy elsőként adja le a vasárnapi boltzár elleni népszavazási kezdeményezését. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya bűncselekmény hiányában tette ad acta az ügyet.

Csak hogy bár bűntett nincs, bűnpártoló mégis akadt. A rendőrség szerint ugyanis az NVI-t vezető Pálffy Ilonával szemben ez a gyanú merült fel, miután elküldte a kiérkező rendőröket. Az ezzel kapcsolatos részt az eljárásból elkülönítették s az iratokat az abban eljárni illetékes Budapesti Nyomozó Ügyészségnek. Nem foglalkoztak egyébként a hatóságok a kopaszokkal akkor sem, amikor 2013-ban a Fidesz Lendvay utcai székházánál felléptek az alaptörvény negyedik módosítása ellen tüntetőkkel szemben.

Hihetetlennek tűnt az is, amikor idén április elején az ország azzal szembesült, hogy miként szüntette meg a nyomozást az ügyészség a trafikok csókosoknak történő elosztogatása miatt még 2013-ban indult büntetőügyben ugyancsak bűncselekmény hiánya miatt. Bár hangfelvétel volt a történtekről, az ügyészség arra jutott, hogy általuk megtekintett pályázati anyagok nem tartalmaztak jelentős befolyásolásra utaló adatot. Ráadásul a személyes adattal való visszaéléssel gyanúját is lesöpörte az ügyészség.

Az Átlátszó a Legfőbb Ügyészségtől kikért korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos statisztikák alapján írta meg 2015 februárjában, hogy a Polt Péter kinevezése óta meredeken zuhant a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma. Amennyiben mégis indult nyomozás, azokat 2010 vége óta közel kétszer nagyobb arányban szüntették meg, mint korábban.

A vő és a nő

2015 emlékezetes év volt már csak a Quaestor-ügy miatt is, amelyet pikánssá tett, hogy az ügy főszereplőjének, Tarsoly Csabának a titkára nem más, mint Polt Péter lányának a barátja. De még ennek ismeretében is meglepő volt az ügyészség azon meglátása, hogy őt felesleges faggatni.

Az eljárás nem csak a személyi vonatkozásai miatt volt izgalmas, hanem azért is, mert a Fővárosi Törvényszék szerint a vádirat hiányos volt és emiatt meg akarta szüntetni az eljárást. Végül Tarsoly Csaba mégis bíróság elé állt.

Az eljárás elején Tarsoly Csaba kihallgatásával két hetet várt az ügyészség, ugyanis Polt szerint „aki potenciális gyanúsított, az nem hallgatható ki előzőleg tanúként, ez minden emberi jognak ellent mond.” Márpedig ennél kevesebb cinikusabb érvelést hallani: teljesen bevett – bár valóban véleményes – gyakorlat a nyomozó hatóságok részéről a gyanúsítotti idézés előtt tanúként faggatni a büntetőügy kulcsfiguráit. Míg ugyanis a gyanúsított hazudhat vagy hallgathat is, a tanúnak kötelessége beszélni és igazat mondani.

Az ügyészség azt hamar eldöntötte, hogy Tarsoly Csaba nem élt vissza bennfentes információkkal, és a vagyonmentési kísérlet is sikertelen volt, így ezekre vonatkozóan bűncselekmény sem történt. Az ügyészségi eljárás csúcsa egyébként az volt ebben az ügyben, hogy a Fővárosi Főügyészség vezetője, Ibolya Tibor az ATV-nek adott interjújában többek között olyasmiket mondott, „hogy Orgován Béla, a büntetett előéletű közmunkás átvette a céget, egyáltalán nem számít. „Mintha eladót váltana a sarki fűszeres”, mondta.

A majnem-vőnél is közelebbi érintettsége lehet Poltnak a jegybankok botrányos alapítványai ügyében: felesége ügyvezető igazgató a Magyar Nemzeti Bankban, s ezen felül több alapítvány felügyelő-bizottságának is a tagja.

Ehhez képest a lehető leggyorsabban, három nap alatt döntött a Fővárosi Főügyészség arról, hogy az Együtt párt az MNB alapítványai ellen hűtlen és hanyag kezelés miatt tett feljelentését elutasítja. Később mégis elrendelték a nyomozást a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) Alapítvány ügyében hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt. Az ügyben Tényi István tett bejelentést ismeretlen tettes ellen, miután kiderült, hogy a közérdekű adatként kiadott kuratóriumi jegyzőkönyvek és előterjesztések között komoly eltérések akadtak. Rövid idő után az ügyészség kisakkozta, hogy a jegyzőkönyv két egymástól eltérő verziójának kiadásával semmi gond nincs, így nyomozni sem kell az ügyben.

Portik, Vizó és Rogánék

A hűtlen kezelés gyanúja miatt indult nyomozást az V. kerületi, Rogán Antal polgármestersége ideje alatt történt ingatlanügyekben bűncselekmény hiányára hivatkozva szüntette meg a rendőrség, mivel szerintük az ingatlanok értékesítésére és a bérlői kedvezményre azért volt lehetőség, mert a megfelelő jogszabályok, önkormányzati rendeletek lehetővé tették azt. Ahogy az Index summázta: „bármilyen ingatlant el lehet adni áron alul, ha erre előtte írtak egy jogszabályt”.

A rendőrségi megszüntető határozat ellenére az ügyészség valami csoda révén elrendelte a nyomozás folytatását, aminek jelenlegi határideje október 21 lett. Emlékezetes, az áron aluli értékesítések szépsége az volt, hogy az ingatlanok olyan emberekhez kerültek, akik erősen kötődnek vagy a kerület vezetéséhez, vagy Rogán környezetéhez, netán más kapcsolat miatt mondhatók kormányközelinek, de alvilági kötődés is előfordult.

A Rogánt érintő kenőpénzek sztoriját kimondottan ötletesen védték ki az ügyészségen. A nagyobb összegről a Prisztás József vállalkozó 1996-os megöléséért 15 év szabadságvesztésre ítélt egykori energolos, Portik Tamás beszélt a Juhász Péter ellen Rogán által rágalmazás miatt indított per tárgyalásán 2016 júniusában.

Azt állította, hogy a tízmillió forintnyi pénzt személyesen vitte az akkori polgármesternek, de ezt az ügyészség nem hitte el, mondván, Portik vallomása nem volt elég részletes, így például nem tudott beszámolni a bankók címletéről. Portiknak ellenben hamis vád miatt kell felelnie.

A négymillió forintos vesztegetés sztorijánál az ügyészség arra hivatkozva nem indított vizsgálatot, hogy az esetről az N1 TV-nek nyilatkozó egykori Vizó-alkalmazott, a költségvetési csalás miatt folyó eljárás negyedrendű vádlottja a nyomozás során tett vallomásaiban egészen másképp beszélt. Az nem számított, igaz, ezt ki is hagyták a határozatból, hogy az asszony gyanúsítottként nem volt köteles igazat mondani, valamint nem derült ki az sem, hogy az ügyészség mi alapján döntötte el, hogy a nő mikor mondott igazat és mikor hazudott.

A megszüntetett nyomozások között szerepel az a megdöbbentő ügy, amelyben Mikola István volt egészségügyi miniszter, jelenlegi államtitkár unokaöccsét, az egyik kórház volt igazgatóját, azzal vádolják, hogy szeretőjének nemi szervét savval leöntötte. Mindez három évvel ezelőtt történt. Első körben úgy tűnt, hogy a férfi megússza a dolgot, ugyanis egy év nyomozás után az ügyészség lezárta az eljárást, amelyet a sértett ügyvédjének panasza lendített tovább. Polt az ügy megszüntetését azzal indokolta, hogy a bizonyítékok egymásnak ellentmondóak voltak, így nem látták kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy a gyanúsított követte el a bűntettet.

Mindezek fényében nem csoda, hogy a politikusok sem nagyon kíváncsiak az ügyészség munkájára: amikor 2014 végén az eltelt öv működéséről számolt be Polt Péter az Országgyűlésnek, a 199 képviselő közül csak húszan voltak kíváncsiak a mondandójára.

Tényleg egy emberen múlik?

Miközben a legfontosabb kérdésben foglalhat állást – leegyszerűsítve: ki megy börtönbe és ki marad szabadlábon -, az egész szervezet kvázi állam az államban. Nincs még egy hasonlóan felelősségre vonhatatlan közhivatal.

Az ügyészség büntetőügyekben hozott panaszait a felettes ügyész bírálja el, harmadik, külső kör nincsen. Bár több jogrendben (például Németországban) létezik erre lehetőség bírói úton, az ügyészséget semmi/senki nem kényszerítheti, hogy vádat emeljen, ha nem akar.

A pótmagánvád ehhez kevés: ezzel a lehetőséggel csak a sértett élhet, a közbizalom elleni bűncselekményeknek, márpedig ilyen a korrupció is, jellemzően nincsen “megszemélyesíthető” sértettje. (A Legfelsőbb Bíróság 2004-es jogegységi határozata szerint az az állami szerv, amelyiket kár ért, adhat be pótmagánvádat kvázi sértettként, az Alkotmánybíróság volt utóbb, amelyik ezt a lehetőséget határozatával megszüntette.)

Kapcsolódó cikkek

Az Orbán-rendszer legfontosabb pillére – Polt Péter legfőbb ügyész pályaíve

Bemutatjuk Polt Péter új lakótársait a balatonfüredi luxustársasházban

Polt Péter kinevezése óta meredeken zuhan a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma

Polt Péter vizsgálatot indított a Legfőbb Ügyészségről szóló cikkünk miatt

Leváltották az ügyészségi vezetőt, aki nem tudta, hogy Polt Péter ki akarja fogni a szelet a Jobbik vitorlájából

Kokik és sallerek az ügyészségnek Quaestor-ügyben

Kormányzati tényfeltárás és elszámoltatás 1.0 – a végjáték

Jávor Benedek EP-képviselő Korrupcióellenes Ügyészséget hozna létre Magyarországon is

Az ügyészség nem adja ki a kiszivárogtatások ügyében indult belső vizsgálatok jelentéseit

Az ügyészség nem dobott mentőövet Hernádi Zsoltnak

Adónyomozók újranyitották, de az ügyészség furcsán megszüntette a Hajdú-Bét-ügyet

Ügyészi forrásunk elmondása szerint is kockázat, hogy praktikusan kontroll nélkül dolgoznak. Ha az ügyészség – akár bűncselekmény, akár bizonyíték hiányában – megszüntet egy ügyet, nincs, aki felülbírálja.

„Nincs másik ügyészség. Lehet persze a médiában vitázni, de annak semmilyen következménye sincs. Az ügyészség minden esetben azt közli, hogy szakmai döntést hozott és kész. A szervezet azért is jelent nagyhatalmat az igazságszolgáltatás gépezetében, mert egy büntetőügyben nem a rendőr, hanem az ügyész dönt minden fontos kérdésben. Ezt az MSZP-s kormányok addig nemigen vették észre, amíg nem koppantak. A szakmai hatalommal lehet élni és lehet visszaélni.”

Még a költségvetését sem kockáztatja az ügyészség egy-egy hibás döntéssel: amennyiben bűncselekmény hiánya miatt felmentik a vádlottat, a bűnügyi költséget az állam nevében a bíróság kell kiköhögje. Senki nem hallott még elrontott ügyek miatti felelősségre vonásról (például a bíróságon rendre megdőlő elszámoltatási eljárásokban, vagy éppen a bíróságon is megállt, de utóbb tévedésnek bizonyult móri bankrablási igazságszolgáltatási fiaskó esetében).

A szigorú hierarchia csúcsán pedig Polt Péter áll – a már a NER-ben született, az ügyészek jogállásáról szóló törvény szerint voltaképpen akár élete végéig. A 2011-es jogszabály ugyanis a korábbi feles többség helyett az Országgyűlés kétharmadához köti a legfőbb ügyész megválasztását, s előírja azt is, ameddig ez nem jön össze, a korábbi legfőbb ügyész marad hivatalban. Azaz a képviselők egyharmada plusz egy szavazat elegendő ahhoz, hogy megbízói végtelenítsék Polt mandátumát.

Aki ráadásul jogilag is számonkérhetetlen: képtelenség ellene büntetőeljárást indítani, kivéve, ha ő maga kéri. A mentelmi joga ugyanis – az ügyészségi törvény szerint – azonos tartalmú az országgyűlési képviselőkével. Márpedig a honatyák mentelmi jogát a legfőbb ügyész kezdeményezheti felfüggeszteni – a kör bezárult.

Csikász BrigittaRádi Antónia

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom