Rogán apósa, tram-train tanulmány, lélegeztetőgépek tárolása – legfontosabb adatigényléses sztorijaink 2022-ben

A korábbi évekhez hasonlóan 2022-ben is sok fontos közérdekű információt derítettünk ki közadatigényléssel. Az adatgazdák ugyan gyakran (vissza)éltek a 45+45 napos hosszabbítási lehetőséggel, és több esetben perelnünk is kellett, de ez sem szegte kedvünket. Vannak még folyamatban lévő tavalyi adatigényléses ügyeink, ám szép számmal akadnak olyanok is, amelyek sikerrel zárultak a múlt évben. 

A közérdekű adatok nyilvánosságát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (röviden Infotörvény) szabályozza. Normál esetben az adatgazdáknak 15 nap alatt kell válaszolniuk egy adatigénylésre, és ezt a határidőt nagyon indokolt esetben további 15 nappal meghosszabbíthatják. A kormány ezt 2020-ban 45 (+45) emelte a koronavírus-járványra, majd később az orosz-ukrán háborúra hivatkozva.

Az Átlátszó 2011-es megalakulása után egy évvel, 2012 május végén elindítottuk, és azóta is üzemeltetjük a KiMitTud adatigénylő portált, ahol néhány kattintással bárki gyorsan és egyszerűen tud közérdekű adatokat igényelni. A KiMitTud-on megtalálható az összes fontosabb állami/önkormányzati hivatal/intézmény/cég és elérhetőségük, a jogászaink által összeállított formalevélbe pedig csak be kell illeszteni az igénylőt érdeklő konkrét kérdést, aztán egy gombnyomással elküldeni a címzettnek.

Cikkeinkhez mi is rendszeresen adunk be közadatigényléseket, mert azokat az Infotörvény értelmében kötelesek megválaszolni az adatgazdák, nem ignorálhatják, ahogy a sima e-mailben elküldött kérdéseinkkel teszik legtöbbször. Az évek során rengeteg fontos közérdekű adatot derítettünk ki így, és nem volt ez másképp tavaly sem.

Legfontosabb adatigényléses sztorijaink 2022-ben:

1, Lázár János szívügye, a tram-train

A Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő vasútvillamos több mint 80 milliárd forintba került. Több cikkben foglalkoztunk a beruházással, amely drágább lett a tervezettnél, viszont a sebessége lassabb, a próbaüzeme pedig különböző problémák miatt hosszabb. 2021 végén kikértük a projekt megvalósíthatósági tanulmányát, ám a MÁV azt közölte, hogy a dokumentum 10 évig nem nyilvános, mert döntéselőkészítő adat.

Nem értettünk egyet ezzel, hiszen ekkor már javában zakatolt a tram-train, ezért a bírósághoz fordultunk. A pert pedig első- és másodfokon is megnyertük. A jogerős ítélet kimondta, hogy „A beruházás közpénzből valósul meg, így a megvalósíthatósági tanulmány közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat.”

Ezután a MÁV kiadta a dokumentumot, amelyből kiderült, hogy rövidebb utazási idővel számolva állították a projekt hasznosságát – ám a járat valójában 8 perccel lassabb, mint tervezték. Továbbá több utassal és kevesebb busszal, valamint fele annyi, 42 milliárdos költséggel kalkuláltak.

Tram-train: kétséges, hogy az uniós támogatáshoz szükséges menetidő-megtakarítás összejön-e valaha | atlatszo.hu

Meleg van a vonaton, nincs tömeg hétköznap délelőtt. Főként idősek és diákok utaznak Hódmezővásárhelyre, amikor Algyőn felszállok. A kalauz kimondottan jókedvű, sokakat ismerősként üdvözöl – így indulunk. A tram-train csak 80-nal halad, az autók lehagynak minket a 47-esen, de nincs késés így sem. A 88 ülőhelyes Stadler-szerelvény igazán kényelmes.

2, Miniszterek a vagyonkezelő alapítványoknál

A Fidesz-kormány 2020-ban kezdte el létrehozni a fennkölt „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” (KEKVA) névre hallgató szervezeteket, amelyeknek ellenszolgáltatás nélkül adtak át rengeteg állami vagyont: pénzt, részvényeket és ingatlanokat is. Majdnem az összes, korábban állami fenntartású egyetemet is egy-egy KEKVA alá tolták be – ezt a folyamatot óvatos virágnyelven fogalmazva a modellváltás szóval illették.

Az alapítványokba privatizált rengeteg közpénzt persze nem hagyták őrizetlenül: az összes KEKVA alapos fideszes kontroll alatt van, hiszen mindegyik kuratóriumában és/vagy felügyelőbizottságában ott ül minimum 1, de inkább 2-3 híres kormánypárti politikus, plusz néhány kevésbé közismert párthű káder.

2022 őszén a 24.hu kikérte az Universitas Miskolciensis Alapítványtól a kuratóriumi tagok juttatásainak listáját. Az UMA válaszából kiderült, hogy Varga Judit havi 1,4 millió forint juttatást kap kuratóriumi elnökként, és szeptember végéig kéthavi összeget fizettek ki neki. Ezután közadatigényléssel próbáltuk kideríteni, hogy mennyi munkát végez az igazságügyi miniszter a havi 1,4 millió forintért cserében, ezért kikértük a miskolci egyetem alapítványától a vonatkozó dokumentumokat, de kiderült, hogy nincsenek ilyenek. Hasonló a helyzet Szijjártó Péterrel: a külügyminiszter a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja havonta bruttó 1,5 millió forint díjazásért, ám a munkavégzéséről nem vezetnek nyilvántartást.

Nem tudni, hogy Szijjártó Péter havi 1,5 millióért mennyit dolgozik a győri egyetemet fenntartó alapítványban | atlatszo.hu

Mindössze annyi konkrétumot közöltek, hogy „a Kuratórium szükség szerint, de legalább kéthavonta ülést tart, melyen az Alapítvány Alapító Okiratban rögzített céljait és tevékenységét szem előtt tartva hozza meg határozatait”. Tehát kéthavonta egyszer elvileg biztosan dolgozik Szijjártó Péter, Dézsi Csaba András és a többi kuratóriumi tag a havidíjért cserében.

3, Mészáros Lőrincék keményítőgyára

A visontai keményítőgyárat működtető cég, a Viresol tulajdonosai Mészáros Lőrinc és Szíjj László. A NER két legfontosabb üzletemberének kezében lévő cég 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. 2021 tavaszán közadatigénylésben kértük ki a kapcsolódó iratokat a tárcától, amely azonban csak húzta az időt, de nem adta ki a dokumentumokat.

Ezért a bírósághoz fordultunk, a pert pedig megnyertük elsőfokon, majd másodfokon is. A jogerős ítélet után végre megkaptuk a Viresol támogatásának papírjait. Azokból az derült ki, hogy a búzafeldolgozó 3,5 milliárdos összköltségű kapacitásbővítését segítette meg az állam 1,3 milliárddal, vagyis a beruházás 40%-át közpénzből finanszírozták.

Kapacitásbővítésre adott a Viresolnak 1,3 milliárd forintot a Pénzügyminisztérium | atlatszo.hu

A projekt fenntartási időszaka hét év, vagyis a Viresolnak 2029-ig működtetnie kell az állami támogatás segítségével létrehozott kapacitásokat. Azt is vállalta a cég, hogy 233,94 fős munkavállalói létszámát (ennyi volt a támogatási kérelme benyújtását megelőző 2019-es év átlagos statisztikai állománya) a 7 éves fenntartási időszakban megtartja – vagyis ennyi embert köteles foglalkoztatni 2029-ig.

4, Müller Cecíliáék és a koronavírus-adatok

A covid-járvány 2020-as kezdete óta igyekeztünk minél több adatot szerezni a betegséggel összefüggésben. A fertőzöttek, kórházban kezeltek, oltottak és elhunytak számáról ugyanis a kormány csak minimális és erős kétségeket ébresztő, sokszor pedig egyenesen követhetetlen adatokat tett közzé, miközben a járvány miatt rengeteg intézkedést hoztak a kijárási korlátozástól az adatigénylések válaszadási határidejének (15 nap) háromszorosára (45 nap) emeléséig.

Bár a pandémia egyre inkább lecsengett 2022-ben, mégis gyakran hivatkoztak rá a különböző állami szervek és jogszabályok. A hivatalos koronavírus-honlap viszont egyre inkább a kormánypropagandát közvetítette a betegséggel kapcsolatos információk helyett. A tavalyi évben emiatt több adatigénylést adtunk be a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK).

Hol több, hol kevesebb sikerrel jártunk. A legemlékezetesebb ügy azonban egyértelműen a 2022 januári adatigénylésünk volt, amelyben a koronavírus-fertőzöttek oltási adatairól érdeklődtünk. Erre válaszul ugyanis 90 nap időhúzás után az NNK-tól egy átláthatatlan adatsort kaptunk, táblázat helyett pdf-be ömlesztve, plusz egy fekete-fehér kördiagramot, ami a színek hiánya miatt értelmezhetetlen volt. Látszik azonban, hogy kormányzati körökben is olvassák az Átlátszót, mert cikkünk után Müller Cecíliáék elküldték színesben is a diagramot.

Cikkünk után Müller Cecíliáék elküldték színes verzióban is a koronavírus fertőzöttekről szóló diagramot | atlatszo.hu

Olvasónk azt írta: „Bármennyire is okosnak hitte magát a minisztérium dolgozója, azért annyira mégsem volt” az, hiszen a kördiagramok létrehozása nem véletlenszerűen történik: az adatokat 12 órától kell indítani az óramutató járásának megfelelően, és ezzel párhuzamosan jobb oldalon a jelölést is ebben a sorrendben kell írni.

5, A drága lélegeztetőgépek drága tárolása

Ez a téma szintén a 2020 tavaszán hazánkat is elérő koronavírus-járványhoz kapcsolódik. 2020 márciusában a Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium pánikszerűen kezdett lélegeztetőgépeket felvásárolni. A magyar állam a koronavírus járvány idején 300 milliárd forintot költött az eszközökre. Ezeknek nagy része soha nem került be a kórházakba: ahogy azt 2021-ben kiderítettük, 16 ezer kínai lélegeztetőgépből 13 ezer raktárban parkol.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) két céggel szerződött a gépek tárolására. A szigetszentmiklósi raktár miatt a Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft-vel 2020 májusában 270 millió forint értékben, majd 2020 októberében a Victoria Ingatlanhasznosító Kft-vel is 142 millió forint értékben. Utóbbi szerződés 2025-ig szól.

Tavaly rákérdeztünk az OKFŐ-nél, hogy mi a helyzet a lélegeztetőgépekkel, de közadatigénylésünkre kiderült, nem csökkent a raktározásukkal kapcsolatos kiadás. Az állami intézmény elküldte a raktárbérleti szerződés vonatkozó részét: „a bérleti díj összege havonta […] 5,62 euró + ÁFA /m2. Az üzemeltetési költség 1 euró + ÁFA/m2 havonta.” Az OKFŐ közölte, az árfolyam maximalizálva van a 355 forint/euró árfolyamon, a bérelt terület 6 578 négyzetméter, aminek a nettó bérleti díja és üzemeltetési költsége nettó 15,5 millió forint. A szerződés szerinti bérleti díj fizetése folyamatos. Eszerint, ha csak 2020 októberétől számítjuk a tárolás díját, akkor az 2022 novemberéig 390 millió forint közpénzt emésztett fel.

Eddig 390 millió forintot emésztett fel a 300 milliárdért beszerzett lélegeztetőgépek parkoltatása | atlatszo.hu

Az Orbán-kormány állami intézményeitől mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy milyen orvosi és védőeszközöket vettek a magyar orvosoknak, mentősöknek, rendőröknek. Ezért alaposan átnéztük a sikerpropagandára használt képeket. Amíg az állami szervek válaszára hiába vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről, vagy azok csomagolásáról készültek.

Fontos adatok, amikre még várunk:

1, Rogán apósa és az uniós támogatás

A Miniszterelnöki Kabinetirodát irányító Rogán Antal „propagandaminiszter” új feleségének apja, Obrusánszky Zsolt 750 ezer forintért jutott hozzá egy olyan cég negyedéhez, ami 2,2 milliárd forintos vissza nem térítendő állami forrást kapott támogatott mezőgazdasági szaktanácsadásra az uniós finanszírozású vidékfejlesztési program keretében.

2021 februárjában közérdekűadat-igénylésben kértük a programért felelős Agrárminisztériumtól a támogatással kapcsolatos iratokat. A tárca azonban megtagadta az iratok átadását, mondván: azok nem nyilvános adatok. Az ügyet perre vittük. Előbb az elsőfokú bíróság, majd másodfokon a Fővárosi Törvényszék is a javunkra ítélt. A másodfokú ítélet idén 2022. február 17-én kelt, de ezt követően sem kaptuk meg az adatokat, ezért végrehajtási eljárást indítottunk. Erre válaszul az Agrárminisztérium felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.

Továbbra sem adja ki a Rogán apósát érintő közérdekű adatokat az Agrárminisztérium | atlatszo.hu

A felülvizsgálati kérelem beadása és a végrehajtás felfüggesztése meglehetősen visszás az Agrárminisztérium részéről. Ugyanis eleve egy olyan szabályra hivatkozva tagadták meg a kért adatok kiadását, amelyre alapozva közérdekű adat kiadását nem lehet megtagadni. Ezt nem mi mondjuk, hanem a Kúria, amely a Pfv.IV.21.093/2020/5. számú felülvizsgálati ítéletében

2, A Tungsram-tanulmány

2022 áprilisában beszámoltunk arról, hogy a birtokunkba került szerződés szerint a Miniszterelnökség egy tanulmányt rendelt meg egy nukleáris fűtőelemeket gyártó üzem létrehozásának feltételeiről a Tungsram Operations Kft.-től. A Nukleáris üzemanyag kazettagyártó üzem számára alkalmas telephely vizsgálata tárgyú tanulmány elkészítése az indoklás szerint feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy a megbízást állami részről aláíró Janó Márk Ádám közigazgatási államtitkár el tudja látni a feladatát.

A tanulmányt 2022 márciusában közérdekű adatigénylésben kértük ki, ám a Miniszterelnökség előbb meghosszabbította a válaszadást 15-ről 45 napra, majd nem áll módjukban kiadni a tanulmányt. Nem utaltak azonban sem a megtagadás okát megalapozó tényekre, sem pedig a pontos jogszabályi hivatkozásra. Álláspontunk szerint a Miniszterelnökség mindezzel több ponton is megsértette a magyar törvényeket, ezért a bírósághoz fordultunk.

Pert indítottunk a Miniszterelnökség ellen, mert nem adta ki a Tungsram-tanulmányt | atlatszo.hu

Egy másik, az Átlátszó birtokába került miniszterelnökségi feljegyzés szerint Süli János 2021. augusztus 30-án több mint egymilliárd, egészen pontosan 1 153 447 148 forint támogatást igényelt a Miniszterelnökség helyettes államtitkárától (Tarjánné dr. Molnár Eleonórától) a PIP Kft. részére a paksi déli Dunapart ingatlanjainak megvásárlására, az állami Gazdaságvédelmi Alapból.

3, A Gazprom-szerződések

A magyar kormány 2021 őszén jelentette be, hogy aláírták a Gazprommal az újabb hosszútávú gázvásárlási szerződést, ami 15 évre szól. 2022 nyarán plusz 700 millió köbméter gáz beszerzéséről állapodtak meg az orosz állami céggel. Azt azonban egyik esetben sem hozták nyilvánosságra, hogy mennyit fizet a magyar állam az orosz gázért. Csak azt ismételgették a kormánypárti politikusok, hogy olcsó az ár – ez azonban a hivatalos adatok alapján nem igaz.

A téma különösen aktuális volt tavaly, hiszen július közepén a Fidesz rezsiügyi főnyilatkozója, Németh Szilárd bejelentette a lakossági villamosenergia-és földgázár drágulását augusztus 1-től. Azóta egy bizonyos mennyiség fölött az eddigi ár hétszeresét kell fizetnie a lakosságnak a gázért, a villanyért pedig a dupláját. Vagyis a párt egyik fő szavazatnyerő csodafegyverét, a mindenkinek bármekkora mennyiségben olcsó energiát, az ún. rezsicsökkentést legyőzte a rezsidémon.

2022 szeptemberében közadatigénylésben kértük ki a 2021. január 1. és 2022. augusztus 31. között kötött földgázbeszerzési szerződéseket az illetékes állami cégtől, ám az 15 nap hosszabbítás után azt közölte, hogy ellátásbiztonsági, nemzetbiztonsági és egyéb okokra hivatkozva nem adják ki a gázvásárlási szerződéseket. Nem világos, hogy miért okozna aránytalan sérelmet, ha kiderülne, hogy milyen megállapodásokat kötött a Gazprommal a kormány, ezért a bírósághoz fordultunk.

Titkolja a Gazprommal kötött szerződéseket a kormány, perelünk a nyilvánosságukért | atlatszo.hu

Nem világos, hogy miért okozna aránytalan sérelmet, ha kiderülne, hogy milyen megállapodásokat kötött a Gazprommal a kormány. Szeretnénk megtudni, hogy pontosan milyen feltételekkel kapja a magyar állam a földgázt az oroszoktól és mennyit fizet érte a Gazpromnak, ezért bíróságra megyünk a szerződések nyilvánosságáért.

Idén talán az eddigieknél egy kicsit könnyebb lesz az adatigénylők élete, mert a magyar kormány az európai uniós támogatások megkapása érdekében több vonatkozó jogszabályt is módosított 2022 végén.

Például visszaállt a 15+15 napos válaszadási szabály, vagyis nem húzhatják 45+45 napig az időt az adatgazdák, és elektronikus igénylés esetén nem kérhetnek költségtérítést. Emellett a korábbi 1-1,5 év helyett 4-6 hónap alatt jogerős ítéleteknek kell születnie az adatigényléses perekben, és lesz egy állami közadat-nyilvántartó honlap is, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig bírságolhatja az oda nem feltöltőket.

A „Brüsszel” miatt hozott módosítások fontos előrelépések, ám nem mindent megoldó csodafegyverek. Arról, hogy milyen nehézségek lesznek ezután is a közérdekű adatokhoz való hozzáféréssel, itt írtunk részletesen.

2023-tól egyszerűbb hozzáférni a közérdekű adatokhoz, de nem mindhez és nem is mindenkinek | atlatszo.hu

Hogy a külső kényszer szülte jogkiterjesztések ténylegesen mennyit változtatnak az átláthatósággal betegesen szoros kapcsolatot azért nem ápoló állami működésen, azt csak jóval később érdemes értékelni. Ugyanakkor mindenkinek, aki közérdekű információkhoz szeretne hozzáférni hivatása gyakorlása, személyes ügyeinek intézése vagy közéleti érdeklődésének kielégítése érdekében, hasznos segítséget nyújthatnak az alábbi jogszabályváltozások.

Erdélyi Katalin

A címlapkép illusztráció, forrás: Pixabay.com