Paks 2 atomerőmű

A Tungsrammal vizsgáltatja a kormány, hol lehetne nukleáris fűtőelemgyárat létrehozni Magyarországon

Az uniós tagországok képviselői által az Oroszországgal szemben bevezetendő szankciók kapcsán megszavazott határozat egyebek mellett arra szólítja fel a tagországokat, hogy állítsák le az orosz nukleáris projekteket (amilyen például Paks II. is), valamint a nukleáris fűtőanyagok behozatalát az Unióba. Ennek fényében különösen érdekes és aktuális az a nemrégiben az Átlátszóhoz került szerződés, amellyel a Miniszterelnökség egy tanulmányt rendelt meg egy nukleáris fűtőelemeket gyártó üzem létrehozásának feltételeiről. A Tungsram Operations Kft. által 2021-ben, nettó 14 750 000 forintért elkészített tanulmányt közérdekű adatigénylésben kértük ki, de sajnos nem kaptuk meg: a 15 napos jogszabályi határidő lejártakor a Miniszterelnökség arról tájékoztatott, hogy 45 napra hosszabbítják meg a válaszadás határidejét, mert az adatkérés teljesítése veszélyeztetné a Miniszterelnökségnek a veszélyhelyzettel kapcsolatos közfeladatai ellátását.

Az Átlátszó birtokába került szerződést 2021. május végén írta alá Jörg Bauer, a Tungsram Operations Kft. ügyvezetője és Janó Márk Ádám közigazgatási államtitkár, a szakmai ellenjegyző pedig Kovács Pál, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár volt. A Nukleáris üzemanyag kazettagyártó üzem számára alkalmas telephely vizsgálata tárgyú tanulmány elkészítése az indoklás szerint feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy az államtitkár el tudja látni a jogszabályban meghatározott feladatait.

Ezek közé tartozik többek között a Paksi Atomerőmű két új blokkjának (azaz a Paks II. projekt) megvalósításához szükséges feltételek megteremtése, illetve szakmai támogatás nyújtása a Paks II. projektért felelős tárca nélküli miniszternek (azaz Süli Jánosnak) a két új blokk tervezéséről, kivitelezéséről és üzemeltetéséről szóló orosz-magyar megállapodások végrehajtásában. Az államtitkár és a tárca nélküli miniszter is a Miniszterelnökséghez tartozik, ezért a Miniszterelnökség kötötte a szóban forgó szerződést.

Nem ez az egyetlen szerződés amit a Miniszterelnökségen kötöttek Paks II. ügyében: amint arról korábban beszámoltunk, Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter 2018-ban egy 8,425 millió euró értékű szerződést készített elő a Rothschild nemzetközi tanácsadó-vállalattal „az energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás” tárgyában.

Több mint hárommilliárd forintot igényelt Süli János a Rothschildnak tanácsadásra | atlatszo.hu

Az Átlátszó szerette volna megtudni, hogy lehet-e összefüggés az újabb európai uniós eljárás és a Miniszterelnökség által 2018-ban kezdeményezett Rothschild szerződés között, ezért a 8,4 millió eurós megbízással kapcsolatos kérdéseket küldtünk a Miniszterelnökségnek, a Rotschild & Co sajtóosztályának és Süli János tárca nélküli miniszternek, de cikkünk megjelenéséig sehonnan sem kaptunk érdemi választ.

Az Átlátszóhoz eljutott Tungsram-szerződésből az derül ki, hogy a Miniszterelnökség által bekért három árajánlat közül a Tungsram Operations Kft.-é volt a legalacsonyabb összegű, éppencsak a közbeszerzési értékhatár alatti ajánlat, ezért nyerte meg a versenyeztetési eljárást. Az irat arra nézve nem tartalmaz információt, hogy ki volt a másik két ajánlattevő, illetve hogy szempont volt-e az eljárás során, hogy a nyertes rendelkezzen szakértelemmel a tárgyban. Mi nem találtunk nyilvánosan elérhető referenciákat a Tungsramtól nukleáris üzemanyaggyártás tárgyában.

A szerződés szerint a Tungsramnak az aláírás után 30 nap állt rendelkezésére a tanulmány elkészítésére, aminek keretében részletesen meg kellett vizsgálniuk négy lehetséges telephely infrastrukturális követelményeit, a gyár telepítésének egyéb szempontjait, a telephelyek előnyeit és hátrányait és a leginkább javasolt telephely mellett szóló érveket, legalább 50 oldal terjedelemben. A kissé szűkösnek tűnő határidő tehát 2021. június végén lejárt, vagyis elméletileg a tanulmány elkészült, ennek ellenére egyelőre nem kaptuk azt meg.

Részlet a Miniszterelnökség és a Tungsram Operations Kft. szerződéséből

Nincs referenciája a Tungsramnak a nukleáris iparban

A Tungsram korábban, 1989-től kezdve a GE tulajdonában volt, 2018-ban azonban a GE más európai, közel-keleti és afrikai fényforrás-üzletágaival együtt a Tungsramot is eladta egy magánszemélynek: Jörg Bauernek. A pontosság kedvéért: Jörg Bauer áttételesen tulajdonos a cégben, ugyanis a Tungsram Operations Kft. közvetlen tulajdonosa a Tungsram Group Zrt., amelynek tulajdonosa a Confluentia Holding Vagyonkezelő Kft., a Confluentia tulajdonosa pedig Jörg Bauer egyszemélyben.

Bauer sokáig felsővezető volt a GE-nél: 2003-ban pénzügyi igazgató, majd 2009-től a GE Magyarország elnöke volt. Hogy mennyiért vette meg az említett üzletágakat 2018-ban, arról nem érhető el nyilvános információ.

A Tungsram Operations Kft. a régi hagyományokat követve most is elsősorban világítóeszközök gyártásával foglalkozik, emellett kisebb részben különböző technológiai megoldásokat és szolgáltatásokat is nyújt. A cég árbevételeinek (72-73 milliárd forint 2019-ben és 2020-ban) döntő részét a termékek exportja adja. Nukleáris energiával, fűtőanyagokkal kapcsolatos referenciákra nem akadtunk a vállalat tevékenységei és projektjei között.

A kormány 2019-ben stratégiai partnerséget kötött a Tungsram Operations Kft.-vel, és a hírek alapján úgy tűnik, hogy a vállalat azóta is jó kapcsolatokat ápol a kormánnyal. Szijjártó Péter külügyminiszter például 2020-ban Abu Dhabiban tett magasrangú látogatása során legfontosabb megállapodásként emelte ki, hogy „a Tungsram leányvállalatot hoz létre Abu Dhabiban és egy gyárat épít 4 millió dollár értékben, amihez a magyar kormány is pénzügyi támogatást biztosít”.

Szintén 2020-ban kapott a vállalat 282 millió forint állami támogatást a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól egy üvegfeldolgozó üzem létrehozására a zalaegerszegi gyárban. 2021-ben pedig 250 forint állami támogatás mellett kutatási és növénytermesztési kísérletek céljából létrehoztak egy ún. vertikális farmot (ez beltérben, szabályozott körülmények között, automata tápanyagellátás, szén-dioxid-trágyázás és speciális világítási megoldások alkalmazásával végzett növénytermesztést jelent).

A 2022-es év viszont eddig nem a vállalati sikerekről szólt: először a dolgozói juttatások megvonásáról és a sztrájkbizottság megalakulásáról olvashattunk a hírekben, majd részleges gyárleállást és kényszerszabadságokat jelentett be a vállalat, és kormányzati segítséget kért a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború miatti veszteséges működése okán.

A vállalatcsoport nyilvánosan elérhető beszámolói szerint ugyan a Tungsram Operations Kft. tényleg negatív eredménnyel működött 2018-as kiválása óta, ugyanakkor egyrészt se 2018-ban, se 2019-ben nem volt se járvány, se háború, másrészt a veszteséges működés a cégcsoport többi vállalata és üzletága esetében nem mondható el (pl. a Tungsram Operations Kft. anyavállalata, a Tungsram Group közel 500 millió Ft nyereséggel zárta 2020-at).

Megkerestük a Tungsram Operations Kft. sajtóreferensét, de sajnos a cikkünk megjelenéséig eltelt egy hét alatt nem válaszoltak a fűtőelem-gyár vizsgálatáról szóló szerződéssel kapcsolatos kérdéseinkre.

Rendkívül költségigényes vállalkozás a nukleáris fűtőelem-gyártás

Nukleáris fűtőelemekre az atomerőművek működéséhez van szükség. A Paksi Atomerőműben oroszországi fűtőelemeket használnak, ezek beszerzése a cég éves beszámolói szerint most évente nagyjából 23 milliárd forintos költséget tesz ki (2020: 22.760 M Ft, 2019: 23.601 M Ft, 2014: 20.498 M Ft, 2010: 12.934 M Ft).

A tervezett, de folyamatosan egyre nagyobb csúszásban lévő Paks II. atomerőmű esetében is oroszországi fűtőelemek alkalmazásáról szól a szerződés. Éppen ez volt az Európai Unió egyik kifogása a Paks II. projekttel kapcsolatban, ugyanis az eredeti orosz-magyar megállapodás Oroszország teljes kizárólagosságát garantálta volna a nukleáris üzemanyag beszállítása terén, 20 évre szólóan. A tárgyalások során az EU elérte az orosz kizárólagosság 10 évre történő csökkentését, de sajnos, ezt csak Jávor Benedek korábbi európai parlamenti képviselő beszámolóiból tudjuk, aki betekinthetett a Paks II. beruházással kapcsolatos, a kormány által titkosított szerződésekbe.

A 2014-ben elfogadott Európai Energiabiztonsági Stratégiának egyébként egyik fontos kitétele, hogy az Unió törekedjen az energiaforrások beszerzési forrásainak diverzifikálására annak érdekében, hogy ne alakuljon ki veszélyes mértékű függés egy-egy beszállító vonatkozásában. A stratégia kiemelten foglalkozik az atomenergia kérdésével is, ugyanis a fűtőelemek gyártásához szükséges urán teljes mértékben az EU-n kívüli térségekből érkezik. Mivel csak néhány uniós tagország (Franciaország, Németország, Spanyolország, Svédország, Románia) gyárt fűtőelemeket, e tekintetben kb. 40%-os az EU importfüggősége – legalábbis az uniós energiabiztonsági stratégia szűkszavú közlése szerint.

Az adat hátterének szinte lehetetlen utánajárni, mert egy furcsa módszertani ajánlás miatt a nemzetközi energiastatisztikák export- és importadatai nem tartalmazzák a nukleáris üzemanyagokat. Az említett uniós országokon kívül még Argentína, Brazília, Kanada, Kína, India, Japán, Kazahsztán, Korea, Oroszország, Pakisztán, UK, USA gyárt nukleáris fűtőelemeket. Látható, hogy egyik sem Magyarország méretű és jelentőségű ország.

A fűtőelemek esetében a beszerzési forrás megváltoztatása több okból sem annyira egyszerű: egyrészt az adott atomerőmű pontos típusához illeszkedően kell azokat gyártani és nem minden gyártó tud bármilyen típust előállítani. Másrészt a legtöbb esetben ezeket hosszú távú szerződések keretében szerzik be, harmadrészt pedig az árak is eltérnek a különböző gyártók esetében. Egy hónappal ezelőtt Aszódi Attila korábbi paksi kormánybiztos úgy nyilatkozott a G7-nek, hogy az orosz-ukrán háború miatti külpolitikai helyzet miatt akár fel is merülhetne egy ilyen lépés Paks esetében, de erről egyelőre nem tárgyalnak. A magyarországi üzem létrehozására a cikk nem tett utalást.

Nagy kérdés, hogy egy ilyen üzem létrehozásának és gazdaságos működésének megvannak-e a feltételei Magyarországon. Egyrészt a fejlesztés egy rendkívül összetett, nagyon költségigényes, speciális szakértelmet igénylő és sok kapcsolódó területre kiterjedő feladat. Másrészt a méretgazdaságosság szempontjából nem mindegy, hogy Pakson kívül hová, hány helyre tudna esetleg még beszállítani egy magyar gyár? Harmadrészt pedig a Paksi Atomerőmű körül is számtalan kérdőjel van: a meglévő paksi blokkok élettartama már lejárt, csak üzemidő-hosszabbítással működhet 2034-ig, a tervezett Paks II. blokkok pedig sok éves csúszásban vannak, és talán soha el sem készülnek.

Sajtóértesülések szerint az orosz-ukrán helyzet miatt a Roszatom is elállna a Paks II. projekttől, és bár a hírt a magyar kormány nem erősítette meg, a szerződés a jelek szerint lehetőséget ad arra, hogy a magyar fél egyszercsak ne folytassa a projektet. (Hogy már eddig is elképesztő mennyiségű közpénz égett el a projektben, az más kérdés.) Finnországban március 23-án jelentették be, hogy leállítják Hankiviben azt az egyébként ugyancsak óriási csúszásban lévő atomerőmű-projektet, amit szintén a Roszatom épített volna. Az említett április 5-ei európai parlamenti határozat is az orosz nukleáris projektek leállítására szólította fel a tagországokat.

A Roszatom terjeszkedése: atomerőművek az orosz geopolitika szolgálatában | atlatszo.hu

Oroszország állami tulajdonú nukleáris energia vállalata, a Roszatom piacvezető az atomreaktorok exportjának piacán, köszönhetően annak, hogy a beruházásokat a megrendelő érdekeire szabva rugalmasan állítják össze, ehhez vonzó finanszírozási lehetőségeket rendelnek, valamint diplomáciai eszközöket alkalmaznak a meggyőzés érdekében. Ezek a nagyszabású beruházások hosszú távra és alapvetően határozzák meg egy ország gazdaságát, azaz a villamosenergia-termelésen keresztül az atomenergia stratégiai szerepet tölt be.

Reményeink szerint, amint a Miniszterelnökség veszélyhelyzeti teendői megengednek egy-két óra szünetet, előkeresik nekünk a fűtőelemgyár létrehozásának feltételeit vizsgáló Tungsram-tanulmányt.

Fülöp Orsolya

Címlapfotó: Egy munkatárs a paksi atomerőmű fűtőelemeinek szimulálására használt mintákat tart a kezében az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Fűtőelem és Reaktoranyagok Laboratóriumában 2013. január 16-án (forrás: Marjai János/MTI)

Megosztás