Adatigényléses perek

A MÁV-nak ki kell adnia a tram-train megvalósíthatósági tanulmányát, amit 10 évig el akartak titkolni

Több mint 80 milliárd forintba került a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train, de 10 évig titkolták volna a megvalósíthatósági tanulmányt, ezért pert indítottunk a MÁV ellen. A Fővárosi Ítélőtábla úgy látta, jogos az Átlátszó kérése, a vasúttársaságnak ki kell adni a tanulmányt. Már csak azért is, mert semmivel sem érveltek amellett, mi is az, amit a közpénzből épült vasút kapcsán ne lehetne nyilvánosságra hozni.

A tanulmányban csupa olyan érdekes adat lehet, mint például a tervezett utasszám vagy az, hogy honnan csábítanának át a vasút-villamosra utasokat, illetve milyen megtérüléssel számoltak. A MÁV szerint ezek döntéselőkészítő adatok, holott a vasútvillamos már rég üzemel. A bíróság első- és másodfokon is az Átlátszónak adott igazat.

„Az első „éles” hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy csúcsidőben a járatsűrűség további növelésére lesz szükség” – október közepén írta ezt közösségi oldalán Lázár János, a vasútvillamos beruházásáért felelős politikus, amikor arról számolt be, 2 hónap éles üzem alatt 150 ezren választották a tram-traint.

A Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő vasútvillamosról többször írtunk. Csak címszavakban a főbb megállapítások:

Ezekután kikértük a MÁV-tól a megvalósíthatósági tanulmányt, amiből kiderülne, hogy milyen mutatókkal terveztek, és azokból mi valósult meg. Ilyen érdekes adat lenne például az utasszám vagy az, hogy honnan csábítanának át a vasút-villamosra utasokat, illetve milyen megtérüléssel számoltak. De a MÁV megtagadta a tanulmány kiadását arra hivatkozva, hogy az adatok 10 évig nem nyilvánosak.

10 évre titkosították a 72 milliárdba kerülő tram-train megvalósíthatósági tanulmányát | atlatszo.hu

Az emlegetett MT a megvalósíthatósági tanulmány. Erről Győr Sándor azt is mondta, hogy hiába készült el az MT, azt „nem tudtuk úgy figyelembe venni, hiszen abban az alkalmazott engedélyezési, illetve tervezési sebességek továbbá a jármű egyes paraméterei nem minden esetben egyeztek meg a jelenlegi, illetve a gyakorlatban már tapasztalt valós értékekkel.

A bíróságon jogerősen megnyertük a pert

Per indítottunk a MÁV ellen a tanulmányért. A bíróság először idén áprilisban mondta ki, hogy az Átlátszó jogosan kérte a dokumentumot. A MÁV fellebbezett, de októberben a Fővárosi Ítélőtábla ismét kimondta, a közpénzből gazdálkodó állami vállalat nem titkolhatja, mi is van a 2017-ben készült megvalósíthatósági tanulmányban.

A bíróság kimondta, hogy a MÁV mint „alperes, mint leányvállalat az újonnan létrehozott vasúti vonalhoz történő járműbeszerzés révén a közszolgáltatások ellátásában részt vesz, így minden, a kezelésében álló adat közérdekű adat.” Továbbá

„A beruházás közpénzből valósul meg, így a megvalósíthatósági tanulmány közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat.”

Azt is leszögezte a bíróság, hogy „az igényelt adat egy 4 éve, 2017. évben meghozott, a projekt támogatásáról szóló döntés alapjául szolgált, így az Infotv. 27. § (6) bekezdése szerinti megtagadási ok nem áll fenn”, valamint, hogy „A 2017. évi támogatási döntés óta történt változások nem szolgálhatják jövőbeni döntések megalapozását”.

Lázár János a tram-train fedélzetén (fotó: a politikus Facebook-oldala)

 

A Fővárosi Ítélőtábla háromtagú testülete arra is emlékeztetett, hogy „a megtagadási ok alapján nyilvánvaló és az alperes által sem vitatott, hogy egy már meghozott, a megvalósíthatósági tanulmányon is alapuló döntés folytán került sor a szerződések megkötésére, és a teljesítési határidő csak a másodfokú ítélethozatalt követően jár majd le, mivel a szerződések szerint akkor tekinthető befejezettnek a projekt, ha az fizikailag és pénzügyileg is befejezett.

Azt, hogy a kiadni kért adat 2017. évben hozott döntés megalapozásául szolgált, az alperes sem vitatta. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a még nem teljesített, ezáltal meg nem szűnt szerződés a polgári jog szabályai szerint a felek által módosítható, ezáltal fennáll annak az elvi lehetősége, hogy a (6) bekezdés szerinti, 2017. évi döntéshozatalt követően a kiadni kért adat szolgálhatja további jövőbeli döntés megalapozását.

Ez a feltételezés azonban, mint a szerződésmódosítás puszta elvi lehetősége, az ítélőtábla álláspontja szerint nem teljesíti a törvény által elvárt bizonyosságot, amely azt szabja feltételül, hogy a kiadni kért adat jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, nem pedig azt, hogy szolgálhatja.”

A MÁV nem is érvelt a titkolózás mellett

Azt is hangsúlyozta a bíróság, hogy a MÁV a perben nem hozott érveket arra, miért is kellene 10 évig titkolni a megvalósíthatósági tanulmányt. „Emellett a fizikai és pénzügyi befejezés a már megkötött szerződések teljesítéséhez kapcsolódik, s bár az feltételez teljesítésre vonatkozó döntéshozatalt, azonban az alperes azt sem adta elő, hogy a kiadni kért megvalósíthatósági tanulmány az e tárgybeli döntéshozatalhoz mennyiben szükséges”.

Azt is jól látta a bíróság, hogy „az adatigénylés megtagadásának szempontjait, indokait tehát az alperes már nyilvánvalóan a pert megelőzően ismerte, s a terjedelmes bírói felhívást követően a tárgyaláson előadhatta volna.” De nem tette.

A jogerős ítéletet a MÁV még a Kúrián támadhatja meg. Ha nem teszi, akkor hamarosan ki kell adnia a tanulmányt. A perköltség 300 ezer forintba került, amit az állami cég fizetett – vagyis közvetve az adófizetők állták a közpénzből működő vasúttársaság időhúzását.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Lázár János a tram-trainekkel. Fotó: a politikus Facebook-oldala

Megosztás